Új Szó, 1976. augusztus (29. évfolyam, 182-207. szám)
1976-08-07 / 187. szám, szombat
A SÖBflBPfl TEBMESZTtSE ÍS BETflKflBÍTflSfl TÖBB REVEMET EBÍVEL A pótkocsikról azonnal a szárítóba kerül az értékes lucerna. Sokat érő berendezés A sörárpának a felhasználás szempontjából nagy népgazdasági jelentősége van. Ezt* az Is bizonyítja, hogy a termesztett növénvek vetésterület szerinti sorrendjében világviszonylatban a 4. helyen, nálunk a 2. helyen szerepel, mindjárt a búza után. Az utóbbi 20 év alatt a sörárpa termesztése az egész világon 59 millió tonnáról több mint 130 millió tonnára nőtt. A fpltételezések szerint a következő tíz év alatt a sörfogyasztás 20—30 százalékkal emelkedik. Az országok többségében saját termelésből nem tudiák fedezni a malátagyártáshoz szükséges árpát, ezért évről évre növekszik az érdeklődés a csehszlovák maláta iránt. Az export növelése értékes devizaeszközökhöz juttatja népgazdaságunkat. A maláta továbbra is egyik legfontosabb kiviteli cikkünk, bár az utóbbi években csökkent a csehszlovák maláta részaránya a világpiacon. A csökkenésnek több oka is van. Elsősorban az, hogy a régi kapacitásokat elöregedésük miatt fokozatosan felszámolják, bár újak is épülnek, ezek egyelőre csak a megszüntetett kapacitásokat helyettesítik. Az is jelentős szerepet játszik, hogy itthon is megnövekedett a sörfogyasztás, s ennek megfelelően a hazai malátaszükséglet. Szlovákia malátaipara az utóbbi 15 év alatt sokat fejlődött. Oj malátaüzemek épültek TopoICanyban, Trnaván, Micha- lovcén, Rimavská Sobotán (Rimaszombatban), Hurbanovón (Ögyallán) és Levicén (Léván). Jelenleg Veľký Sarišban is épül egy korszerű malátaüzem, s a 6. ötéves tervidőszak végén elkezdődik egy további üzem építése. Szlovákiában 1946-ban mindössze 20 000 tonna malátát gvártottunk, s 1965-ig a gyártott mennyiség évi 79 000 tonnára emelkedett. Az utóbbi években a termelés már az évi 180 000 tonnát is meghaladta. Bár a szlovákiai malátatermelés állandóan növekszik, mégsem tudjuk fedezni az értékesítési lehetőségeket. Szlovákia malátakivitele meghaladja az évi 100 000 tonnát, amivel az egész csehszlovákiai kivitelnek 51 százalékát fedezzük. A legnagyobb megrendelők a szocialista államok közül a Szovjetunió, Jugoszlávia, Kuba és Románia, a kapitalista államok közül Japán, az NSZK és Svájc. Az alapvető nyersanyag, a sörárpa minőségében az utóbbi években jelentős fogyatékosságok fordultak elő, ami az exportot Is kedvezőtlenül befolyásolja. A legnagyobb hiba a mag csíraképességének és a csírázás! energiának a csökkenése. Ennek több oka is lehet, például a kedvezőtlen időjárás a betakarítás ideje alatt, a csépléskor okozott sérülések, főleg pedig a helytelen szárítás és raktározás. Gyakran találkozunk nagyarányú sérült magvakkal, s a fehérjetartalom Is eléri a 12 százalékot. Ez növeli a malátában a nemkívánatos nitrogéntartalmú anyagok mennyiségét. A nitrogéntartalmú anyagok mennyiségének a növekedését részben a termesztett fajták tulajdonságai okozzák. A termesztők jól tudják, hogy a sörárpa mipőségi osztályozásakor nagy jelentősége van a nitrogéntartalmú anyagok mennyiségének, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják a feldolgozás techniológiai folyamatait és a maláta minőségét. A szlovákiai malátát több világrészbe is exportáljuk, megrendelőink az igényesebb partnerek közé tartoznak, s gyakran rámutatnak ezekre a fogyatékosságokra. A reklamációk nem tesznek jót szocialista mezőgazdaságunk, sör- és malátaiparunk hírnevének. Néhány nappal ezelőtt a sör- és malátaipari vezérigazgatóság és a Szlovák Tudományos Műszaki Társaság üzemi szakosztálya kezdeményezésére szlovákiai aktívaértekezletet tartottak Hurbanovón (Ögyallán) ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban. Elhangzottak itt különböző elismerő és bíráló szavak a termelők címére, s a résztvevők felhívást is Intéztek a sörárpa betakarítását végző dolgozókhoz. A nagyüzemi betakarítás feltételein kívül nagyon fontos követelmény a kombájnok szakszerű beállítása és a megfelelő haladási sebesség megtartása. Hasonlóan igényes figyelmet kell szentelni a termés betakarítás utáni kezelésének, különösen a minden szempontból megfelelő raktározási területek kiválasztásának. A sörárpa felvásárlásában és feldolgozásában érdekelt szervek és szervezetek már eddig is jelentős munkát végeztek annak érdekében, hogy javuljon a termesztett árpa minősége. Felvilágosító tevékenységet folytatnak a mezőgazdasági termelők körében, s szaktanácsokkal látják el a gépesítőket, az agronómusokat. Jó feltételeink vannak hozzá, hogy Szlovákiában kiváló minőségű sörárpát termesszünk, s a maláta minősége is kielégítse a külföldi megrendelők igényeit. Elég sajnálatos dolog, hogy sok helyen a tipikus sörárpa-fajtá- kat más ipari célokra termesztik, vagy a takarmányalapba sorolják. Kiváló sörárpavetőma- got vetnek el, s takarmányként (íratják. Pedig a mezőgazdasági üzemek anyagilag is érdekeltek a kiváló sörárpa termesztésében, s igyekezetüket a három éve meghirdetett szlovákiai verseny is serkenti, amely maximális mennyiségű és kiváló minőségű sörárpa termesztésére irányul. Ha figyelembe vesszük, hogy néhány évvel ezelőtt kevésbé intenzív fajtákkal, kevésbé tökéletes műszaki ellátással, s lényegében azonos talaj- és éghajlati viszonyok között jó minőségű árpát tudtunk termelni, semmi sem állhat útjában annak, hogy ezt az eredményes munkát a legközelebbi években tovább folytassuk. Szlovákia sör- és malátaipari dolgozói örömmel vették tudomásul a CSKP KB és a szövetségi kormány aratási felhívását, s az ágazatra háruló feladatokat néhány nappal ezelőtt a termelési-gazdasági egység igazgatósági tanácsán meg is tárgyalták, ahol jelentős intézkedéseket fogadtak el. A sörárpa, mint a sör- és a maláta- gyártás legfontosabb alapanyaga megérdemli a fokozottabb figyelmet, mert következetesen akarjuk teljesíteni a CSKP XV, kongresszusának előirányzatait, valamint termelési-gazdasági egységünk igényes exportfeladatait. VLADIMÍR DOLEŽAL Pártunk XV. kongresszusa nagy és szép célokat tűzött mezőgazdaságunk elé is, amelyek csak fokozott intenzitással, a rendelkezésünkre álló erőforrások hatékonyabb kihasználásával érhetők el. Ilyen és ehhez hasonló gondolatok jártak a fejemben, amikor a jurovái (dercsikal) Barátság társult szövetkezet egy- házkarcsai részlegén jártam Benján József üzemgazdász és Gyökeres Imre mérnök társaságában. Az ésszerű Irányítás nyomai már itt is látszanak: betonút vezet bennünket a részleg büszkeségéhez, a teljesen csak most elkészült MGF-OB/HP jelzésű magyar gyártmányú szárítóhoz. Az üzemgazdász elmondja, hogy a korszerű mezőgazdasági nagyüzemben ma már nélkülözhetetlen szárítót magyarországi szakemberek segítségével, 5,5 millió korona befektetéssel építették fel. A fiatal mérnök, a szárító főnöke elmagyarázza, mi a kis „gyár“ jelentősége: „Ismert tény, hogy például a lucerna — az egyik legfontosabb takarmány — a kaszálás után, míg a szövetkezetek udvarára került, rengeteg kalóriát vesztett. A kinti természetes szárítás folyamán sok fehérje kallódott el. A forgatással, szállítással, boglyázással mindig hullott az értékes lucernalevél. Sokszor előfordult, hogy a rendben heverő lucernát többször is eső áztatta. A szárító felépítésével ezt most szinte teljesen kizártuk, s így függetlenekké váltunk az időjárás szeszélyeitől. A lucerna vagy más zöld takarmány a kaszálás után akár zuhogó esőben Is szállítható. A pótkocsiról a szárítók hatalmas, lassan forgó dobjába kerül. A dobból, amely zölden szárítja meg a lucernát, átmegy a hűtő- berendezésen, végül a szemcsé- zőn, amelyből a zsákokba jut. A szárítót nem csupán lucerna szárítására használhatja ki a szövetkezet. Az őszi hónapokban sor kerül a többi takarmány, a silókukorica, a répaszelet szárítására is. Az egész üzemegység zökkenőmentes és gazdaságos üzemeltetését mindössze három ember látja el.“ 1VANICS ISTVAM Páljy József és Hafdušek Ivan a már szemcsézett takarmányt ellenőrzik. (A szerző felvétele) HATÁRSZEMLÉN - ARATÁS UTÁN Fóliaponyvák alatt is tárolják a gabonát © Szállítás közben sok szem szóródik az utakra $ Kisegítöcsoportok a szalmabegyűjtés meggyorsítására ® A gyakori csapadéktól jól fejlődnek a nyári keverékek @ A szalma egy részét is szilázsolják A levicei (lévai) járás délkeleti részén is utolsó fordulójukat tették meg a kombájnok a gabonaföldeken. Az utakon hosszú sorokban haladnak, közülük a Szlovákia északi körzeteiben és a cseh országrészekben gazdálkodó mezőgazdasági üzemek megsegítésére. Több kombájnos 3—4 helyen is arat, hogy gépével minél nagyobb területről gyűjthesse be a termést. A gabonatáblákon még mindig sok a szalma. Betakarítását hátráltatják a viharokkal járó esők. A mezőgazdaság dolgozói mindent megtesznek annak érdekében, hogy a szalma idejében kazlakba kerüljön és jó részét takarmányozásra használhassák fel. A begyűjtött gabonát a raktárakban állandóan forgatják, hogy nedvességtartalma csökkenjen. A zuhogó esőben kezdődő határszemle alkalmával láttuk, hogy a Hontianska Vrbica-i (hontfüzesgyarmati) és zbrojní- ki (fegyvernek!) útszakaszon a szállítóeszközökről jelentős mennyiségű szem hullott az úttestre. Ogy látszik, ezt már az illetékes szervek is észrevették, mert a szembejövő, gabonát szállító teherautók rakfelületét már fóliaponyvákkal takarták le. Gondosan tárolják, szárítják a gabonát Gése Alfonz, a Šahyi (Ipolysági) Állami Gazdaság Pustá Ves-i (pusztafalusi) részlegének vezetője az észlelt szemveszteséggel kapcsolatban elmondotta, hogy ők állandóan ellenőrzik a szállítóeszközöket, s ha azt látják, hogy túlterhelik őket, akkor megbüntátik a gépkocsivezetőt. Meggyőződtünk róla, hogy a gabonaszállítás fit igazán példásan folyik. Az egész gazdaság területéről a 600 vagon befogadó- képességű korszerű raktárba hordják a gabonát. Nedvesség- tartalmát állandóan ellenőrzik és egy „Horn“ típusú géppel a szükségletnek megfelelően forgatják. A részlegvezető örömmel újságolta, hogy az aszály ellenére is 42 mázsás hozamot értek el gabonából. A Száva fajta búza 55 és a Trumf fajta árpa szintén 55 mázsát adott hektáronként. Az aránylag gazdag termést megfelelő körülmények között raktározzák és vigyáznak arra, hogy egy szem se vesszen kárba. i Minden lehetőséget \ felhasználnak V á szalmabegyűjtés meggyorsítására A Horné Semerovce-1 (Felső- szeinerédi) Efsz-ben minden erőt a szalma betakarítására összpontosítottak. Amikor a gazdaságba érkeztünk, a vezetők és a könyvelésben dolgozók csoportja segített a szalma összehordásában. Matuška István elnök is ott serénykedett a többiek között. A gabonatáblákról gyorsan fogyott a szalma és emelkedtek a kazlak. A lánctalpas traktorok máris szántották a tarlót. Viera Szabóvá mérnöknőtől, a közös gazdaság főagronómusától ^megtudtuk, hogy a hosszan tartó szárazság ellenére nagy hektárhozamokat érlek el. Árpából 44,22, búzából pedig 43 mázsát gyűjtöttek be minden hektárról. A hozamok parcellánként változtak. A Trumf fajta árpa 65 hektáros területen 58,5 mázsás hektárhozammal jeleskedett. De más parcellákon Is voltak hasonló csúcshozamok. Beszélgetés közben érkezik meg Matuška János üzemgazdász, aki sürgeti az agronómust, hogy gyorsan vegyenek mintát a búzából, mert meg kell állapítani a nedvességtartalmát, ö Is örül a jó termésnek és elégedetten közli, hogy a közös gazdaság pénzügyileg is jól áll. A tiszta bevétel félévi tervét 860 000 koronával túlteljesítették. Pavel Tajboš mérnök, főzootechnikus motorkerékpárjával robog hozzánk. Jelenti, hogy a következő napon az állattenyésztők brigádja segít ösz- szehordani a szalmát. Naponta hét vagon búzát szárítanak A Pláštovcei (Polásti) Béke Efsz-ben a rozs aratásával fejezték be a gabona begyűjtését. Sikora István mérnök, termelési felelős arról tájékoztat, hogy a búza átlagos hektárhozama 42 mázsa volt. Sajnos, a szárazság főleg a dombosabb területeken nagy károkat okozott. A Száva fajta búza jól tűrte a szárazságot, átlagosan 65 mázsa termett hektáronként. Egy 15 hektáros parcellán 81 mázsás hozamot értek el. Ebben a nagy kiterjedésű gazdaságban példásan szervezték meg az aratást. Volt olyan időszak, amikor 30 kombájn is dolgozott a határban. A szemet tehát gyorsan begyűjtötték a gabonatáblákról, azonban ezzel egyidejűleg növekedtek a tárolási gondok. A gazdasági udvaron láttuk, hogy a „búzapiramisokat“ fekete fóliával takarták le. Az elnökhelyettes elmondotta, hogy ilyen szükségmegoldáshoz kellett folyamodniuk, mert sajnos, nagyon kevés a raktártér, és a felvásárló szervek Is csak úgy veszik át a gabonát, ha azt kellően kitisztítják. Naponta hét vagon gabonát szárítanak. Ha valami közbe nem jön, akkor a gabonát igazán jó minőségben adhatják el. A közben megérkező Kovács János agronómussal és még több vezető dolgozóval a takarmánygondokról beszélgetünk. A vezetőség már a szárazság idején gondolt arra, hogy keverékekkel pótolják a szálastakarmány-hiányt. Száz hektár keveréket olyan területre vetettek, ahol azt szükség szerint öntözhetik. Remélik, hogy nagy mennyiségű tömegtakarmányt ad. A szalmát ebben a gazdaságban gyorsan gyűjtik be és nagy részét úgy tárolják, hogy takarmányozás céljára is felhasználhassák. Kísérletképpen több vagon szalmát szakszerűen szilázsolnak. Ezt főleg majd a hízó szarvas- marhákkal etetik. A gyakori esőzések egyrészt hátráltatják a munkálatokat, másrészt hasznosak. A nagy kiterjedésű legelőn már zöldell a fű, és a teheneket hosszabb ideig legeltethetik majd rajta. A nyárutói határszemle alkalmából meggyőződtünk róla, hogy a lelkes földművesek a központi szervek felhívására válaszolva mindent megtesznek azért, hogy a már begyűjtött gabonát megfelelően tárolják, és a keverékek öntözésével, valamint más módon elegendő takarmányt biztosítsanak az állatállomány számára. A szalma- begyűjtés meggyorsításához azonban nagyobb mértékben hozzájárulhatnának az ipari üzemek is, hogy minden gazdaságban idejében elvégezhessék a tarlóhántást. BALLA JÖZSEF
