Új Szó, 1976. augusztus (29. évfolyam, 182-207. szám)

1976-08-06 / 186. szám, péntek

Igényesek a 6. ötéves terv feladatai Célunk - a fogyaszti elégedettsége ÍRTA: DEZIDER GOGA MÉRNÖK, AZ SZSZK KERESKEDELMI MINISZTERE „A termelitek és a keres­kedelemnek mélyítenie kell a kölcsönös együttműködést, job­ban kell felismernie és rugal­masabban kei"» reagálnia a ke­reslet fejlődésére, fel kell szá­molnia az ellátás fogyatékos­ságait és ügyelnie kell arra, hogy a piacra elegendő kere­sett árucikk kerüljön, éspedig az összes árkategóriában. Ugyanúgy szükség van arra is, hogy az iparágazatok gyorsab­ban bővítsék a közszükségleti cikkek választékát“ — hangsú­lyozta Gustáv Husák elvtárs á CSKP XV. kongresszusán el­hangzott előadói beszédében. Ezek a szavak azt jelentik, hogy a kongresszusi irányelvek szellemében a lehető legjob­ban és felelősségteljesen telje­sítsük a 6. ötéves terv felada­tait. Mind a termelésnek, mind a kereskedelemnek hatékony, minőségi munkát kell végeznie, hogy a piacot a fogyasztók igé­nyeinek megfelelően láthassuk el. Tudatosítottuk, hogy ezek a feladatok, amelyek a kereske­delmi hálózat és a termelés­ben részt vevő dolgozókra há­rulnak, nagyok, igényesek, bo­nyolultak és halaszthatatla­nok. Ám milyen gazdák len­nénk, ha nem tudnánk meg­birkózni velük, amikor is dol­gozóink szükségletei egyre növekszenek? Nyilvánvaló te­hát, hogy a belkereskedelem valamennyi dolgozójával szem­ben megnövekedtek az igények a tudás, a készségesség, a fe­gyelem és az alkotó, kezde­ményező munka szintjén. Nem véletlenül beszélünk erről, hiszen az irányító mun­ka igényessége, hatékonysága és minőségének fokozása egyre jobban érvényesül hétköznap­jainkban, mint az elmúlt esz­tendőkben. Hangsúlyozni szük­séges, hogy ebben a vonatko­zásban távolról sem merítettük ki tartalékainkat, lehetőségein­ket. Ezek a problémák minde­nekelőtt az irányítás, vezetés szempontjából jelentenek igé­nyesebb feladatokat. Pártunk elsősorban a vezetéssel és irá­nyítással megbízott dolgozók­tól várja el, hogy megértik ezt a folyamatot, amely valóban céltudatos politika, a haté­konyság emelését irányozza elő. Pártunk XV. kongresszusának dokumentumai hangsúlyozzák, hogy az elmúlt években jelen­tős eredményeket értünk el a dolgozók életszínvonalának emelése terén. Nos, feladatunk nem csupán abban rejlik, hogy ezt a színvonalat megtartsuk, hanem abban is, hogy tovább emeljük, hiszen növekednek dolgozóink igényei, és ezzel egyidejűleg bővülnek lehetősé­geink és forrásaink. Nern vé­letlen tehát, hogy a kereske­delmi hálózat dolgozóinak fi­gyelme a XV. pártkongresszus határozatainak alkotó lebontá­sára, illetve ezeknek a határo­zatoknak a gyakorlati érvénye­sítésére összpontosult. Hogyan tovább? Nagyon komolyan 4*- teljes felelősséggel tanácskoztunk, vajon a XV. kongresszus után miként folytassuk munkánkat, érjünk el további sikereket, amelyeket az 5. ötéves terv időszakában is elértünk. Nem kevesebbről volt szó, minthogy fokozzuk a személyi fogyasz­tásra vonatkozó gondoskodá­sunkat, és bolthálózatunkban folyamatosan lássuk .el a fo­gyasztókat. Egy dokumentumot bocsátot­tunk a vezérigazgatóságok ren­delkezésére abból a célból, hogy felhasználjuk a XV. kong­resszus határozatainak lebon­tásában. Ez a dokumentum a belkereskedelem és a turista- forgalom feladatait határozza meg a CSKP és az SZLKP kongresszusa utáni időszakra. Első részében értékeltük a XIV. kongresszus határozatai­nak teljesítését. Mindenekelőtt a szocialista kereskedelem fő feladataira összpontosítottuk fi­gyelmünket, arra a tényre, hogy növekszik az idegenfor­galom, és ennek megfelelően jobb feltételeket kell teremte­nünk lakosaink számára, hogy szükségleteiket kielégíthessék, és természetesen figyelmet kell szentelni a nemzetközi együttműködésnek is. A dokumentum további részé­ben lebontottuk a XV. párt- kongresszus határozatait, és kijelöltük a belkereskedelem tevékenységének alapvető irá­nyait az 1976—1980-as évekre. A szóban forgó anyag har­madik része ütemtervet tartal­maz, amely a XV. pártkong­resszus határozataiból ered, és a 6. ötéves terv feladatait öleli fel. Egyik elsőrendű feladatunk a kiskereskedelmi forgalom teljesítése, amely ebben az esztendőben további 6,5 száza­lékkal emelkedik; ugyanakkor ez az emelkedés a 6. ötéves tervben eléri a 31 százalékot. ^ forgalmazott áruk szerkeze­tében mindenekelőtt az élelmi- szeripari termékek eladásának megnövekedésével számolunk, amely eléri a 23,4 százalékot, míg az ipari termékek eladása a 37,8 százalékot. Ennek a terv­nek a szem előtt tartása érde­kében arra törekszünk, hogy megszilárdítsuk a belső piacot, racionalizáljuk a lakosság élel­miszerekkel való ellátását, mégpedig minőségileg maga­sabb és biológialag értékesebb termékekkel. Számolunk vele, hogy az állattenyésztési termé­kek fogyasztása ugrásszerűen növekszik majd; a tejtermékek terén elérjük a 33,7 százalékot, a tojáseladásban a 39,2 száza­lékot, a hústermékek eladásá­ban a 33,5 százalékot, a zöld­ségfogyasztásban a 44,3 száza­lékot. Az ipari termékek 7,8 százalékos évi emelkedésével számolunk. Együttműködés a termelőkkel A termelőkkel együtt arra törekszünk, hogy pl. a textil­iparban intenzívebben fejlődjék a kötöttáru, fehérnemű, lábbeli, lakástextil fogyasztása. A ter­melő szervezetektől elvárjuk, hogy fokozzák a szintetikus anyagokból készült termékek gyártását, és gyorsabban fi­gyeljenek fel az új divatirány­zatokra. Hasonló követelmé­nyekkel jelentkezünk a háztar­tási kellékeket gyártó iparága­zatokkal szemben is, így pl. az elektromos berendezések műszaki paramétereit és vá­lasztékát illetően. Nem köny- nyű feladatok ezek!... Hiszen ebben az ötéves tervben közel 500 000 hűtőszekrényt, 600 000 mosógépet, 850 000 rádiókészü­léket, 549 000 televíziókészülé­ket és mintegy 17 milliárd ko­rona értékű bútort adunk el. Nyilván érdeklődésre tart számot, hogy az elkövetkező időszakban szeretnénk elmélyí- te nia piackutatást. Ebben a vonatkozásban a XV. pártkongresszus határoza­taival párhuzamosan rugalma­sabban oldjuk meg kapcsola­tainkat a termelőkkel, minősé­gileg magasabb szintre emeljük a szállítói kapcsolatokat is, hogy kielégíthessük fogyasz­tóink jogos kívánságait. Ezen a szakaszon az elmúlt eszten­dőkben eredményes munkát végeztünk, amely főként a bel­ső piac ellátottságában nyilvá­nult meg. Az elkövetkező idő­szakra további alapelvekben egyeztünk meg a termelő üze­mekkel. Ezek az alapelvek, amelyek az együttműködés megjavítására vonatkoznak, ép­pen ezekben a napokban ke­rülnek megtárgyalásra a mi­nisztériumhoz tartozó vezér- igazgatóságok" szintjén. Az év végéig javaslatot dolgozunk ki a szállítói kapcsolatok további elmélyítésére vonatkozóan. Azt várjuk, hogy a keresletet meg­felelően kielégíthessük, egy­szerűsödnek a szállítással összefüggő adminisztratív mun­kák, tehát a ráfordítási költ­ségek is. Korszerűen és racionálisan Feladataink egyik alapvető feltétele a bolthálózat korsze­rűsítése is. A 6. ötéves tervben 10 százalékkal növekszik a be­ruházások -«Tanya. Ezt a nem kis tételt 64 akcióra fordítjuk. Ez azt jelenti, hogy bolthálóza­tunk eladási területe 64 700 négyzetméterrel növekszik. Ez­zel egyidejűleg bővítjük raktá­rainkat és a szállodai férőhe­lyek számát is. Magától ért­hetően több adat áll rendel­kezésünkre, amelyek egyértel­műen bizonyítják, hogy a 6. ötéves tervben ugrásszerű fejlő­désnek lehetünk majd tanúi. Ám ennek ellenére sem tudjuk teljes mértékben kielégíteni a belkereskedelemmel szemben támasztott követelményeket. Éppen ezért helyezünk nagy súlyt a bolthálózat kiépítésére. Összpontosítjuk meglevő forrá­sainkat, hogy ott építsünk, ahol erre a legnagyobb szük­ség mutatkozik. Az életszínvonal emelkedése a 6. ötéves tervben megköve­teli a kereskedelmi hálózat állandó bővítését, főként az ét­kezést és a tüzelőanyag-ellá­tást illetően. Ebben az össze­függésben szorosan együttmű­ködünk majd a nemzeti bizott­ságokkal és a szakszervezetek­kel. Mindenekelőtt arról van szó, hogy biztosítsuk a tüzelő­anyag-ellátás és a közétkezte­tés folyamatosságát. Ezzel egy­idejűleg az üzemi konyhákra helyezzük a súlyt, amelyek a 6. ötéves tervben tovább bővül­nek, és magasabb minőségi szintet érnek majd el. Árucsere a KGST-n belül Az áruválaszték gazdagítása érdekében az elkövetkező idő­szakban is bővítjük kapcsola­tainkat a KGST-tagállamokkal egyrészt a kétoldalú és a több­oldalú kapcsolatok révén. Szi­gorúan tartjuk magunkat az aláírt egyezményekhez, ame­lyek egyes évekre meghatároz­zák az árucsere-forgalmat. Eb­ben a tekintetben a komplex program irányadó számunkra. Reméljük, hogy valamennyi kereskedelmi szervezet meg­sokszorozza erejét a CSKP és az SZLKP kongresszusa hatá­rozatainak teljesítése céljából. Megvalósítjuk a jelszót, ame­lyet a 6. ötéves tervre tűztünk ki: Célunk — a fogyasztók elégedettsége. Szedik a barackot LitoméHce környékén, „Csehország gyümölcs- kertjében“. A lapyi Békés Üt Efsz tagjai az idén 20 vagon barac­kot gyűjtenek be. (Felvétel: O. Holan — ČSTK) Védnökségi mozgalom a Szovjetunióban Vitcsenko és százötven fia (2) A MOZGALOM GYÜMÖLCSE Nagy hatással volt rám a Sztyepan Sztyepanovics Vitcsenkóval tartott be­szélgetés. Néhány napilapot és folyó­iratot még Leningrádban beszereztem, a továbbiakat pedig e napokban Ide­haza. E valóban hazafias mozgalomra mi­képpen reagál a szovjet társadalom, miként támogatják a pártszervek és vezető képviselői a Komszomol, miként értékelik, mélyítik és általánosítják? Valóban érdekesek és tanulságosak a tapasztalatok. Például: A KOMSZOMOL KB FELHÍVÁSA A Komszomolszkaja Pravda 1971. ja- ' nuár 26-án közölte a Komszomol Köz­ponti Bizottsága 3. plenáris ülésének határozatát, amelyben többek között ez áll: „A Komszomol Központi Bizottságá­nak 3. plenáris ülése felhívással for­dul a termelésben dolgozó élmunkások­hoz, újítókhoz, a munka hőseihez, a háború hőseihez és veteránjaihoz, hogy Sz. Sz. Vitcsenko példája nyomán ők is váljanak a-t ifjúság védnökeivé, hogy adják át a munka iránti szeretetüket, gazdag élettapasztalataikat, tudásukat és a munkában elért mesterségüket " E napilap a továbbiakban ismerteti Sz. Sz. Vitcsenko jellemvonásait. — Az a tény, hogy a védnökség! brigád ve­zetője, még nem jelenti azt, hogy mo­ralizál. Titka abban rejlik, hogy meg­értette Makfli/enko üzenetének lénye­gét: az Ifjúság nevelése csakis a kö­zösségben történhet, mert csakis e kö­zösségben formálódik egyénisége. A cikk befejező részében megállapítja, hogy e tapasztalat értéke abban rej­lik, miszerint ezeket a „különleges“ feltételeket számos további szervezet­ben is ki lehet alakítani. PÉLDÁT MUTATNI A MUNKÁBAN ÉS AZ ÉLETBEN IS Az SZKP XXIV. kongresszusán E. M. Tjazselnylkov elvtárs, a Komszomol Központi Bizottságának első titkára szólt a munkásfiataloknak nyújtott ki­emelkedő segítségről, mindennapi gon­doskodásáról, amelyre a munkába való bekapcsolódáskor, az életbe való indu­láskor szükség van. Példaként Sz. Sz. Vitcsenko kezdeményezését említette. Elmondotta, hogy Vitcsenko elvtárs nem csupán a munkában, hanem az életben is a fiúk példaképe lett. Mun­káját küldetésnek tartja. A nevelő munka hét éve alatt brigádjában 130 munkásfiatal végezte el az előkészítő iskolát. Nem könnyű sorsú bonyo­lult természetű fiatalok voltak És most ezek a komszomolisták a termelés út­törőivé váltak. A továbbiakban így foly­tatta: „Mélységesen tiszteljük a mun­kásosztály, a kolhozparasztság nagy­szerű gárdáját, a munka hőseit, akik több száz fiatalt készítettek elő az életre.“ A FIATALOK ÉS AZ ÜZEM „A jövő nemzedék nevelésével szi­lárdul minden, amit a forradalomban kiharcoltunk.* E szavakat, amelyeket V. I. Lenin mintegy háromnegyed év­századdal ezelőtt mondott, a leningrádi Szmena 1972. január 15-1 számában idézte, majd a továbbiakban megállapí­totta, hogy Lenin szavainak pontossá­gát és mélységét a mindennapi élet igazolja. A szovjet nép korábbi nem­zedéke törődik a serdülő ifjúsággal, segít neki, átadja a fiataloknak legjobb tapasztalatait és tudását, a munka irán­ti szeretetét, magas erkölcsi értékeit. „Ez érthető, mert holnapunk, attól függ, milyenek lesznek a jövőben a mai fiúk és leányok. Nincs nagyobb értékünk, mint az ifjúságunk." L. I. BREZSNYEV AZ IFJÚSÁG VÉDNÖKEIRŐL L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitká­ra 1974 áprilisában a Komszomol 17. kongresszusán nagyra értékelte a véd- nökségi mozgalmat, majd kijelentette: „A munkásosztályban egy új, nagysze­rű mozgalom — a munkásfiatalok neve­lése felett vállalt védnökség mozgal­ma született. A védnökök olyan mun­káskáderek, akik nagy szakképzett­séggel, gazdag élettapasztalataikkal emlekednek ki, ezenkívül tehetséges pe­dagógusok. Saját akaratukból, belső el­határozásukból döntöttek amellett, hogy az ifjúságot munkaszeretetre, szakmai'-tudásra, dicső munkásosztá­lyunk hősi hagyományainak szellemé­ben nevelik." Brezsnyev elvtárs a to­vábbiakban bejelentette a kongresszus­nak, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának elnöke Sz. Sz. Vitcsenkónak az állhatatos munkáért, az Ifjúság kom­munista neveléséért és szakmai előké­szítéséért a Szocialista Munka Hőse címet, a V. I. Lenin-rend viselési jo­gát az Arany Csillaggal, a Sarlóval és Kalapáccsal adomőnypzza. Emellett hangsúlyozta: „Az ifjúság nevelői mint­ha átadnák a stafétát a jövő nemze­déknek. Helyes, hogy a Komszomol együttműködik a védnökökkel és sok­oldalúan támogatja ezt a nemes moz­galmat. Szeretnénk, ha a védnökségl mozgalom az egész országban tért hó­dítana.“ VITCSENKO NEVELÉSI MÓDSZEREINEK TITKA Az Elektroszila 1974. V. 15-i számá­ban Sz. Sz. Vitcsenko rendkívüli sike­reiről „Vitcsenko nevelő titkai" címen írt. A cikk szerzője megállapítja, hogy ha létezik egy titok, amelynek segít­ségével az ún. „problémás“ fiatalokat aktív komszomolistákká, dolgozókká lehet változtatni, akkor ez a védnök szívélyessége és őszintesége, arra irá­nyuló törekvése, hogy mindenkiben megtalálja és fejlessze a legjobb embe­ri értékeket. Sztyepan Sztyepanovics bármennyire Is haragszik, hangját so­hasem emeli. Ez fontos jellemvonás. Lehet, hogv éppen ebben rejlik peda­gógiai tehetségének a titka. Noha a fiatalok néha nagyon elszomorítják, mégis szereti őket, hisz bennük. Soha­sem panaszkodott és segítséget sem kért. Mindenkinek segítséget nyújtott még a legkellemetlenebb helyzetekben is. Ha arra szükség volt. bejárta a kü­lönböző intézményeket, még az ügyész­séget is, meggyőzte az elvtársakat, hogy a bűnöst adják át a brigádnak, ahol majd nevelik őt.“ AZ IFJÚ NEMZEDÉK NEVELŐI Ez a mozgalom, amint számos szov­jet napilap és folyóirat írja, gyorsan elterjedt nem csupán Leningrádban és környékén, hanem szinte az egész Szovjetunióban. A Pravda (az SZKP KB sajtószerve 1974. VI. 15.-I számában) „Az ifjú nem­zedék nevelői“ cím alatt többek között azt írja, hogy Ukrajna, Belorusszija, 1976. VIII.

Next

/
Thumbnails
Contents