Új Szó, 1976. augusztus (29. évfolyam, 182-207. szám)
1976-08-25 / 202. szám, szerda
1976. augusztus 25. SZERDA BRATISLAVA • 202. szám XXIX. ÉVFOLYAM $ Ars 50 fillér SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VILAGPROLETA ŔJ A I, EGYESÜLJE T.EKI Colombo után Az fii nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek ötödik értekezletén bebizonyosodott: meghiúsultak az imperialista erők kísérletei, hogv éket verjenek az el nem kötelezett országok és a szocialista államok közé. A colombói tanácskozás, amelyen 86 ország küldöttsége vett részt, méltán nevezhető történelmi jelentőségű eseménynek; nemcsak napjainkban, hanem hosszú távra is tartósan befolyásolja a nemzetközi kapcsolatokat. Az értekezlet egyik lényeges eredménye, hogy a legfontosabb nemzetközi kérdésekben megegyezés jött létre a résztvevők között. Valamennyien egyetértettek abban, hogy az egység és a szolidaritás a világesemények hatékony befolyásolásának nélkülözhetetlen feltétele. Bebizonyosodott az is, hogy az el nem kötelezettségi mozgalom a leszerelésért és a békés egymás mellett élésért, valamint a gyarmatosítás, az imperializmus és a fajgyűlölet ellen vívott harcban nemzetközi befolyásra tett szert. Az el nem kötelezett országok konferenciájának fő dokumentuma azt hangsúlyozza, hogy az el nem kötelezettek aktívan síkraszállnak a politikai és a gazdasági függetlenségért, a békéért és a haladásért, az önrendelkezésen és a jogegyenlőségen alapuló politikai és gazdasági rendért, valamint a békés egymás mellett élés alapelveinek gyakorlati megvalósításáért. A politikai nyilatkozat rámutat, hogy a világ békéjét és biztonságát fenyegető nemzetközi feszültség alapvető előidézői az imperializmus, a kolonializmus, a cionizmus, a neokolonializmus és a fajüldözés erői. Ugyanakkor üdvözölte a kibontakozott enyhülési folyamatot, méltatta a helsinki biztonsági és együttműködési értekezletet és hangoztatta annak szükségességét, hogy az enyhülési folyamatot más kontinensekre Is kiterjesszék. Az elmúlt években elért haladás kiemelése mellett a tagországok elítélték a fajüldöző politikát, mindenekelőtt a dél-afrikai rezsimekét. A politikai okmány megállapítja, hogy egyes nyugati országok gazdasági, katonai támogatással bátorítják ezeket az afrikai fajüldöző rendszereket. A Colombóban összegyűlt állam- és kormányfők támogatták azt a kezdeményezést, hogy az Indiai-óceánt változtassák békeövezetté, s követelték a Diego Garcián létesülő amerikai támaszpont felszámolását. Ez a néhány példa Is azt bizonyítja, hogy az el nem kötelezett országok a béke és a haladás szellemében lépnek fel a világpolitika számos, rendkívül fontos és időszerű kérdésében. Nem sikerült az imperialista országok által felbújtatott egyes résztvevők igyekezete, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen hangolják a mozgalmat. Ellenkezőleg: nagyon erősen megmutatkozott az el nem kötelezett országok pozitív viszonya a Szovjetunióhoz és a szocialista közösség országaihoz. Meg kell mondani azonban azt is, hogy az általános vita során kiviláglott: a 86 országot számláló el nem kötelezett mozgalom néhány tagja uem ért egyet az el nem kötelezettség fogalmának olyan pozitív, antiimperialista, antikolonlalista megfogalmazásával, mint amilyenek például a kubai, a vietnami vagy a mozambiki felszólalásban hangzottak el. Mindent egybevetve, a colombói értekezlet mérlege mégis egyértelműen pozitív. Megmutatta ugyanis, hogy az el nem kötelezettek hosszú távú érdekei a békéhez, a biztonsághoz, a nemzeti függetlenséghez, a társadalmi felemelkedéshez, tehát mindenképpen az impeiralizmus elleni harchoz fűződnek. Colombo fő tanulsága, hogy az el nem kötelezettek mozgalma heterogén összetétele ellenére a világpolitika jelentős tényezőjévé vált. Ezt pedig annak köszönheti, hogy a nemzetközi élet sorsdöntő kérdéseiben — az ellentmondások ellenére — hű maradt a mozgalom létrejöttekor meghirdetett antiimperialista és békeszerető eszmékhez. Az értekezlet eredménye beváltotta azt a reményt, amelyet Leonyid Brezsnyev a résztvevőkhöz intézett üzenetében fejezett ki: megerősítette az el nem kötelezett országok szándékát az imperializmus, a háború és az agresszió elleni harc céltudatos folytatására. Ebben a küzdelemben az el nem kötelezettek mozgalma — amelyben részt vesz a fejlődő országok többsége — mindig számíthatott, és a jövőben is számíthat a Szovjetunió, s a szocialista közösség többi országa hatékony támogatására. Ezt újból megerősítene az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciájának dokumentuma. Pozitívan méltatta a mozgalom tevékeny hozzájárulását a békéért, a biztonságért, az enyhülésért, az egyenjogúságon alapuló együttműködésért, a nemzetközi politikai és gazdasági viszonyok Igazságos rendszerének kialakításáért, az imperializmus, a gyarmati rendszer, az újra- gyannatosítás, az elnyomás és a kizsákmányolás valamennyi forrná ;a ellen vívott harchoz. Colombo után Havanna következik, három év múlva a kubai fővárosban találkoznak ismét a mozgalom vezetői. A mostani csúcsértekezlet pozitív eredményei jó alapot adnak ahhoz, hogy az el nem kötelezettek mozgalma — egységét tovább szilárdít va — az elfogadott helyes elvek és célkitűzések megvalósítása során az elkövetkező években az eddiginél még nagyobb sikereket érjen el nemcsak a tagországok, hanem valamennyi néj), az egyetemes béke javára. PROTICS JOLÁN A Veľký Krtíš-i (nagykürtüsi) Dolina Bányaipari Üzem dolgozói fokozott munkaaktivitással támogatják pártunk politikáját. Hét hónap alatt 2 millió koronával túlteljesítették a bruttó termelés tervfeladatait, ami 103,6 százalékos tervteljesitést jelent. Ez alatt az idő alatt 529 110 tonna szenet fejtettek. Felvételünkön: a harmadik szállításberuházási részlegen dolgozó kollektíva Imre Sándor vezette csoportja. (Felvétel: T. Babjak — ČSTK) A fejlődő kapcsolatok jegyében Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök fogadta Einar Agustssont, Izland külügyminiszterét (ČSTK) — Einar Augustsson, az Izlandi Köztársaság külügyminisztere, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban, tegnap délelőtt feleségével együtt megtekintette a kono- plštel kastélyt. Az Izlandi külügyminiszter vendéglátója, Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügyminiszter tiszteletére Prágában díszebédet adott. Ceshszlovák részről a díszebéden jelen volt To- máS Trávníček, a CSSZSZK NF KB alelnöke, Pavol Bahyl, szövetségi általános gépipari miniszter, Dušan S páčil, a CSSZSZK külügyminiszterének helyettese, Jaroslav Jakubec, a CSSZSZK külkereskedelmi miniszterének helyettese és más személyiségek. Részt vett a díszebéden Ami Tryggvason, Izland csehszlovákiai nagykövete Is. v A két miniszter pohárköszöntőjében megnyugvását fejezte ki afelett, hogy a csehszlovák-izlandi bilaterális kapcsolatokban nincsenek nyitott, Illetve vitás kérdések, majd őszinte érdeklődésüket fejez(Folytatás a 2. oldalon J A Szovjetunió következetes internacionalista magatartásával hatalmas tekintélyre tett szert és kivívta a haladó emberiség elismerését. Hatalmas anyagi és szellemi potenciálját a békéért és a szociális haladásért folyó harc szolgálatába állítja. A szovjetellenesség az a fegyver, amelyet ellenségeink állandóan kommunista mozgalmunk, minden kommunista párt ellen alkalmaznak. A csehszlovák kommunisták és népeink ezért saját feladatuknak tekintik a szovjetellenesség elleni harcot; becsületbeli kötelességüknek, feladatuknak a szocializmus eszméinek és építésének védelmét, amely mély belső meggyőződésből fakad. (Az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciájának dokumentumából.) Bohuslav Chňoupek Dániába látogat (ČSTK) — A dán kormány meghívására Bohuslav Chňou- pék csehszlovák külügyminiszter augusztus 31-e és szeptember 3-a között hivatalos látogatást tesz a Dán Királyságban. Az Agrokomplex tegnapi — sorrendben a negyedik — napja a Szovjetunióé volt. Reggel az első látogatókat a helyi hangszóróban Valentin Andrejevics Akulinics, a szovjet kiállítási részleg igazgatója üdvözölte, s egyben meghívta a Szovjetunió napja ünnepélyes megnyitására. Röviddel ezután került sor a sajtótájékoztatóra, amelyen a szovjet kiállítási részleg vezetői az ország mezőgazdaságának eredményeit, feladatait a Nylt- rán látható termékeiket ismertették meg az újságírókkal. A sajtótájékoztatón Stefan Studený mérnök, az SZSZK mező- gazdasági miniszterhelyettese is részt vett. A szovjet mezőgazdaság már az 1971—1975-ös években is jelentős sikereket ért el, de a jelenlegi 10. ötéves tervben — amint azt a XXV. kongresszus Irányelvei is leszögezik — minden eddiginél nagyobb feladatokat kell teljesítenie. Az 1976 —80 as években az előző ötéves tervhez viszonyítva a mezőgazdasági termelés 14—17 százalékkal lesz nagyobb, és a fejlődést elsősorban a munkatermelékenység fokozásával kell elérni. A kitűzött feladatok teljesítésében a szakosítás, a széles körű kooperáció és a magas fokú gépesítés, tehát az iparszerü termelési forma általánossá tétele elsődleges szerepet kap. A „B“-pavilon mintegy hatszáz és a pavilon előtti „E“ kiállítási részleg ezer négyzetméternyi területén bemutatott szovjet mezőgazdasági termékek az iparszerű termelési forma általánosításának útját, módjait mutatják be. Az állattenyésztés szakaszán a nagykapacitású farmoké a jövő, amelyek a terület gazdaságos kihasználása mellett (Folytatás a 2. oldalonJ Részlet a szovjet pavilon gazdag kiállítást anyagából. (Foto: Egri) Látogassa meg Nyitrán 1976. augusztus 21-töl szeptember 5-ig az AGROKOMPLEX ’76 országos mezőgazdasági kiállítást, és 1976. Vili. 28—29-én vegyen részt a NEMZETI ARATÓÜNNEPÉLYEN A Szovjetunió napja Nyitrán
