Új Szó, 1976. augusztus (29. évfolyam, 182-207. szám)
1976-08-21 / 199. szám, szombat
Egészségügyi központ Bodrogsz'erdahelyen EGY KERÜLETI KÉPVISELŐ MUNKÁJÁRÓL „Választókörzetem lakosságát a legnagyobb elismerés Illeti" Még a korábbi választások előtti bemutatkozó gyűlések egyikén felfigyeltem TIMKO Ferenc^ 'akkori képviselőjelöltre, amint a társadalomépítés kérdéseiről beszélt. Őszinte szavai két oknál fogva meghallgatásra találtak. Először azért, mert a falu helyzetéből kiindulva reális lehetőségek keretében ecsetelt© a fejlesztés távlatait, másodszor pedig azért, mert' Tim- ko elvtárs ismerősként találkozott választókörzete lakosaival. Nyolc éven keresztül dolgozott az SZLKP járási bizottságának apparátusában. Naponta járta a falvakat. Szókimondó, de iga*- ságszerető embernek ismerik. Jól emlékezetembe véstem azon a gyűlésen egy idősebb ember megjegyzését: „Timko elvtársat jól ismerem, mindig a közösség, mindannyiunk ügyét képviselte, ... szinte képviselőnek született...“ Most a választási időszak vége felé, a „számadás“ idején — az eddig szerzett tájékoztatások alapján is — azt mondhatjuk, helyénvaló véleményezésként hangzott el az a néhány év előtti megjegyzés. Megfogalmazója nem tévedett. Timko elvtárs azokon a bemutatkozó gyűléseken nem Ígérgetett semmit, közös munkára hívta a falvak lakosságát s szorgalmasan je- gyezgette a választók észrevételeit, javaslatait. Nem maradtak ezek soká jegyzetfüzetben, továbbította őket az illetékesekhez ... A kerületi nemzeti bizottság ülésein igen sokszor felszólalt, tolmácsolta az indokolt igényeket, javaslatokat. Egyetlen felszólalását sem hagyták figyelmen kívül. Mindez arról Is tanúbizonyságot nyújt, hogy Timko Ferenc, a Kelet-szlovákiai KNB képviselője megválasztása után még szorosabb kapcsolatba került az emberekkel, élénken foglalkoztatták választókörzete 14 községének problémái, s ezek megoldásából kivette részét. Az eredményekről beszéljen a képviselő. — Választókörzetem lakosságát a legnagyobb elismerés illeti a választási program megvalósítása terén végzett közös munkáért. Elsősorban az ő érdemük, hogy a tervezett akciók megvalósultak. Borsiban szép járda épült, korszerűsítették a sportpályát. Bodrog községben is 750 méter járda épült, befejezték az óvoda, a vízvezeték és a sportpálya öltözőjének építését... Báriban eltűnt a község közepén évtizedeken át „tátongó“ vízmosás, itt is szép járdát építetttek, körülkerítették a temetőt, korszerűsítették az üzletet. Ebben a községben még mindig probléma az ivó- vízellátás, megvalósításra vár a korábban tervezett vízvezeték- hálózat kiépítése, ami Ladmóc és Zemplén községekben már megtörtént. Szinyérben a lakosság közös összefogással olyan szép kultúrházat épített, amilyet nem találni akárhol. Radban járdát építettek, porta- lanították az utat, felújították a közvilágítást, a HNB épületét, elkészült az új üzlet, őrösben ötven gyerek örülhetett az óvodának, szüleikkel együtt. Ebben a községben az átlagosnál több társadalmi munkát végeztek. Ennek eredménye a szép járda, az autóbuszváróterem, sportpálya és kuglizó, az utak portalanítása, a községháza környéké nek rendezése, az üzlethálózat bővítése, a kultúrház és HNB- épület központi fűtéssel való ellátása stb. Hasonló, 3,6 millió korona értéket meghaladó társadalmi munkában létrehozott alkotással dicsekedhet Szomo- tor község. Elismerést érdemlő munkát végeztek Kis- és Nagy- kövesden, valamint Szőlőskén is ... De a leginkább figyelemre méltó községfejlesztést a bodrogszerdahelyi lakosok érTiinko Ferenc (Molnár János felvételei) tek el, a HNB jó szervező és irányító munkája folytán. Ezek közül csak néhányat említek. Az utak portalanítását például tíz km-es távon végezték el, ösz- szesen csaknem négy km hosz- szú járdát építettek, háromezer méteren lefektették a vízvezetékhálózatot, felépítették a szabadtéri színpadot és sportstadiont, korszerűsítették a közvi- lágosítást, a HNB épületét, parkokat létesítettek, Sok lenne minden akciót felsorolni. A lé nyeg az, hogy minden községben nagyon komolyan vették a választási program teljesítését s példásan végzett társadalmi munkával járultak hozzá ... Timko elvtárs a munkahelyén, a bodrogszerdahelyi Takarmánykeverő üzemben — melynek 1969 óta áll az élén — szintén bebizonyította helytállását, jó szervezőképességét. Olyan munkaközösséget kovácsolt össze, amely elnyerte lelkes munkájával a szocialista munkabirgád és a CSSZBSZ brigádja címet. A huszonhat tagú, aranyérmes brigád évről évre igényesebb feladatokat teljesít szép eredményekkel. — Ez a kis munkaközösség ebben az üzemben, a beindítás első évében négy hónap alatt 623 vagonra való takarmánykeveréket állított elő — tájékoztat Timko elvtárs. — Egy évvel később, hála a kollektíva szorgos munkájának, már 2500 vagonra való takarmánykeveréket szállítottunk a környező negyven mezőgazdasági üzembe. S az idén, az első félév alatt a tervezett 19 444 tonnán felül még 33 tonna takarmánykeveréket termeltünk ... Ilyen munka- közösségre, mint a miénk a jövőben is mindig lehet számítani... Azt már mi mondjuk el Timko elvtársról, — felettesei véleményeivel összhangban —, hogy az üzemben és választó- körzetében elért eredményekben neki Is jelentős része van. Üzemvezetőként, képviselőként egyaránt eredményes munkát végez, aminek közös alapja, hogy őszinte kapcsolatot tart fenn az emberekkel... KULIK GELLERT A politikai célolcka! összhangban Kommunista módra teljesíti feladatát Vontatottan indult a beszélgetés. De ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen Godó Jánost, a Jahodnái (Pozsony- eperjesi) Efsz fiatal agronómu- sát a közös gazdaság minden ágazatában inkább a tettek emberének ismerik. — Idestova tizenkét éve, hogy erre a posztra kerültem. Huszonegy éves létemre mégis gyerekként fogadtak, noha sikeresen elvégeztem a szakközépiskolát. Csak természetes, hogy mindjárt az első években bizonyítanom kellett. Nagy buzgalommal kezdte meg munkáját. Néhány megér tő segítőtársán kívül csak az Iskolában szerzett ismereteire támaszkodhatott. — A gyakorlat sok olyan kérdést vetett fel, amelynek a megoldására a tankönyvek nem adnak receptet. Ezért tüzetesebben meg kellett ismerni a határt, a földek termőképessé gét, a talaj összetételét. Nem utolsósorban azoknak az embe reknek a tulajdonságait is, akii; az agronómus szakmai utasítá sait a gyakorlatban végrehajt ják. Bár a közmondás azt tartja hogy saját hazájában senki sen lehet próféta, Godó János mű ködésének tizenkét esztendeje alatt ennek éppen az ellenke zőjét bizonyította. — Ez az esztendő az, ami végre betetőzte a sokéves mun kám ea-edményét, pedig az idő járás alakulása nem éppen ked vezett a mezőgazdaságnak. Árpából 53 mázsát, búzából pedig 60 mázsás hektárhozamot takarított be átlagosan a szövetkezet. De erről a sikerről természetesen nem lehet csupán a számok nyelvén beszélni, bár a statisztikák a párt gabonaprogramjának lendületes megvalósításáról vallanak. Két évtized távlatából a közös gazdaság gabonahozamai csaknem megkétszereződtek, a jó takarmánytermelés eredményeképpen növekedett az állat- állomány hasznossága. A vágómarhák napi 1,10 kg-os, a hízósertések 0,66 kg-os súlygyarapodása a gondozók derekas helytállásán túl jó fényt vet a növénytermesztés és ezen keresztül az agronómus tevékenységére is. — Nem titok — vallja be Godó János —, hogy az elmúlt időszak éppenséggel nem is volt olyan könnyű; a sorozatos próbálkozások gúzsba kötötték az egész gazdaság fejlődését. Ám tavaly és az Idén már sikerült olyan mértékben ledolgozni ebből a tempóvesztésből, hogy immár megvannak a feltételek a tervidőszak fő előirányzatainak túlteljesítéséhez is. A 68—69-es válságos évek után a szövetkezet pártalap- szervezete az egész tagságot mozgósítani tudta erre a nagy csatára. Ez a rendhagyó év különösen aláhúzta azt, amit a XV. kongresszus határozatai teljesítésében és a fejlett szocialista társadalom építésében már elértek és ami a jövendő eredményeknek is záloga Ez pedig a párt szilárd vezető szerepe a szövetkezeti gazdálkodás minden lépcsőfokán. Aki az idei gabonabetakarítás napjaiban járt az efsz-ben, mintegy szemtanúként pillanthatott bü a párthatározatok megvalósításának műhelyébe. — Kellemesen meglepődtem, amikor a belépési nyilatkozatot a kezembe adták — mondja szerényen Godó János. Arra gondoltam, hogy semmi egyebet nem tettem, csak a kötelességemet teljesítettem. Persze, azért titkon mindig vágyakoztam arra, hogy az élcsapatba tartozzam. A harminchárom éves agronómus sokéves tapasztalattal fogott hozzá első pártmegbizatá- sának teljesítéséhez, de közben úgy érezte, mintha elfogyott volna az ereje. — Arra gondoltam, a tudást bővíteni kellene, mégpedig politikai ismeretekkel. Amikor a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemére felvettek, második óhajom Is teljesült. Miután maga is megismerte a párt politikájának és határozatainak mély összefüggéseit, meggyőzőbben tudja mozgósítani társait a gazdasági-politikai célok elérésére. SZOMBATH AMBRUS Lehel néhány hektárral kevesebb? A húsboltban megkérdezheti az elárusító: Lehet néhány dekával kevesebb? De mindannyian mosolyognánk, ha a gazdaságvezetők tervezéskor hozzájuk hasonlóan megkérdeznék: Lehet néhány hektárral kevesebb? Furcsa volna, pedig majdnem hasonló helyzetbe kerülnének a lučeneci (losonci) járás mezőgazdasági üzemeinek vezetői — legalábbis egy részük —, ha tovább tartana a hektárok „eltűnése“. Erre a következtetésre jutottak a Losonci Jnb népi ellenőrei, amikor megállapították, hogy 1971 és 1975 között a termőföldek kimutatásából „elveszett“ 1526 hektár szántóföld. Nos, azonnal számba vették, hogy melyik efsz, melyik állami gazdaság jelentett az utóbbi évek során kevesebb hektárt, mint az előző években. Természetesen, nem feledkeztek el arról sem, hogy az ipartelepítés nyomán szükség volt néhány hektár átadására. Igaz, hogy szüntelenül hangoztatjuk: „Ne telepítsünk Ipart a mező- gazdaság rovására. Igaz, de hát ami történt megtörtént, végső soron népgazdasági érdek, a járás dolgozóinak is érdeke az A népi ellenőrök tapasztalatai nyomán iparfejlesztés. És nem Is olyan sok hektár átadásáról volt szó. A probléma megvitatása során egy olyan ügy is szóba került, hogy a szomszédos, Rimavská Sobota-i (rimaszombati) járáshoz került néhány hektár. A šuricei (sőnegi) határból. Megállapították, hogy 2 hektár 3 ár került át. Tisztázták az ügyet. De még így is jócskán maradt eltűntnek hitt hektár a kimutatásban. Valaki megjegyezte: Mostanában sok helyen építenek üdülőt, hétvégi házat. Felfigyeltek erre az észrevételre is. Később az ellenőrzés során megállapították, hogy 1971 és 1975 között a járás területén 22 hétvégi házat építettek engedély nélkül. És persze majdnem mindegyiket mezőgazdaságilag jól hasznosítható területre. Az építők közül 11 méltán és jogosan kapott bírságot. Úgy látszik azonban, hogy nem volt elég szigorú az intézkedés (tizenegyen összesen 2200 korona bírságot fizettek), mert az idén már 61 hétvégi házat építettek engedély nélkül. Azután abból az elvből kiindulva, hogy aki irányít, ellenőriz, segítséget kértek Le- hocky Jozef elvtárstól, a jnb mezőgazdasági osztályának dolgozójától, s jobban szétnéztek a földművesszövetkezetek határában. És ekkor kitűnt, hogy Rimakokava község vezetői nem vették észre: 33 hektárral kevesebb földről adtak számot az efsz vezetői az idén, mint tavaly. Poltáron is így került elő néhány hektár. A Rapovcei (rappi) Jövő Efsz, mely 721 hektáron gazdálkodik, az idén 17 hektárral kevesebbet jelentett. Tóth János elvtárs, az efsz elnöke, aki 1972 óta* áll a közös gazdaság élén magyarázatában arra hivatkozott, hogy az Ipoly szabályozása és szokásosan rendszertelen áradása miatt tavaly 69 hektárt nem művelhettek meg. Szóba került a homokbánya ügye is. Erre 300 000 koronát költött az efsz, de még nem térültek meg a költségek. A népi ellenőrök figyelmét azonban nem kerülte el az a tény, hogy a 400 tehén számára építendő Istálló és farm mintegy 2 hektáros területén gaz burjánzik. És érveltek: a rendelet értelmében azonban gondoskodni kellett volna ennek a területnek a megműveléséről. Majd pontosan kiszámították, hogy az eddigi, átlagos jövedelmezőség szerint egy-egy hektár évi 5137 koronás hiányt jelent. Szóval így és hasonló módon cselekedtek a népi ellenőrök, s fény derült arra, hogy miként „tűntek el“ a hektárok. Az ellenőrzést követően intézkedéseket javasoltak. Az illetékesek a javaslatokat elfogadták, hiszen valójában nem tűnt el nyomtalanul egyetlen hektár sem. Eredményes volt az ellenőrzés, mert a feltárt hibák és hiányosságok nyomán a jövőben pontosabbak lesznek a kimutatások, okosabban, célszerűbben fognak a termőlölddel gazdálkodni azok. akik arra hivatottak. Nevetséges is volna, ha a húsbolt elárúsítóiához hasonlóan a gazdaságvezetők megkérdeznék: Lehet néhány hektárral kevesebb? Nem. Ilyesmi nem fordulhat elő. HAJDŰ ANDRÁS
