Új Szó, 1976. augusztus (29. évfolyam, 182-207. szám)

1976-08-21 / 199. szám, szombat

1976. augusztus 21. SZOMBAT BRATISLAVA • 199. szám XXIX. ÉVFOLYAM Ara 50 fillér Igényesek vagyunk' Megkockáztatom a feltevést, hogy esetenként túlzottan igé­nyesek. Új, korszerű lakásba költözünk. Nagy az öröm, meg­tartjuk a lakásszentelőt és ezután jön a de... De a közelben még nincsen tejcsarnok, de a húsért „kilométereket“ kell villamosozni, buszozni, de még bölcsőde sincs, de mikor lesz óvoda és ... de, de, de! Ľubomír Strougal elvtárs, a CSKP XV. kongresszusán elhang­zott előadói beszédében, amelyben az 1976—1980. évi gazdasági és szociális fejlődés fő irányait körvonalazta, többek között hangsúlyozta: „Nagyobb súlyt helyezünk az épülő lakótelepek komplettizálására. Az erre szánt eszközöket nem szabad parla­gon hevertetni. Ezeket a kérdéseket politikai szempontból na­gyon fontosnak tartjuk, mivel a közvélemény szemében a rész­leges fogyatékosságok és hosszadalmas kiküszöbölésük gyakran kisebbítik a lakótelepek építésének nagy eredményeit. Ebben az esetben a hangsúlyt helyezzük a „parlagon heverte­tek eszközökre“! És tegyük fel a kérdést, vajon milyen eszközök „hevernek parlagon“? Nos, éppen azok az eszközök, amelyekkel mi rendelkezünk! Két kezünk munkája. Ismeretesek a tények, hogy az elmúlt választási Időszakban több millió órát, százezer­nyi munkanapot dolgoztunk le óvodák, bölcsődék, boltok, egész­ségügyi központok létesítése érdekében, bevásárlási központokat építettünk. A két kezünk munkájával!... Jóllehet nem éppen szokványos személyes élményekre hivat­kozni. Ám mit tegyen az ember, ha a helyi nemzeti bizottság felhívást intéz hozzá: „Gyere, járulj hozzá községünk fejleszté­séhez!“ Szabad szombat van, hogy a „bevett“ kifejezést hasz­náljuk. Az emberek ásóval, kapával, lapáttal megjelennek a „tett színhelyén“, feláldozzák szabad Idejüket, a pihenés óráit, hogy szebbé, csinoscibbá tegyék környezetüket. Ám a szóban forgó szerszámokkal nem sokra megyünk, ha hiányzik a kellő szerve­zés, ha nincsen tégla, facsemete, díszbokor, cement, sőt a szer­vező-irányító ember is‘'hiányzik. Ez természetesen a kérdésnek csupán az egyik oldala. Másik a közömbösség Az a tény, hogy közöttünk is akadnak még emberek, akik r.em hajlandók „kimozdulni“, ha közhasznú mun­kák végzéséről van szó. jól tudjuk viszont, hogy éppen ők az „örök elégedetlenek“, ők azok, akiknek mindig kifogásaik vannak. Pártunk konlinuálisan harcol a kispolgári mentalitás megnyil­vánulásai ellen. A kis- és nyárspolgár nem érti, nem értheti meg szocialista építésünk célkitűzéseit. Önös érdekeit tartja szem előtt, „kaparj kurta, neked is lesz“ — ez az életfilozó­fiája. Mi is „kaparunk“, ám azért, hogy nekünk legyen... Micsoda különbség Választásokra készül az ország. Tegyük hozzá: demokratikus választásokra. Nem főzünk bográcsgulyást, nem ütünk csapra hordót. Mi választunk' Olyan embereket, akik megérdemlik b’zalmunkat, olyan embereket, akiket az alkotmány értelmében vissza is hívhatunk tisztségükből, amennyiben nem tesznek eleget küldetésüknek. „jogi szakemberek“ állítják, hogy az Egyesült Államok alkot­mánya a legtökéletesebben megfogalmazott alkotmány. Előfor­dulhat, hogy miénkben néhány jogi csodabogár talál fogalma­zási hibát Ám találjon! A mi törvényünk a szocializmus, a kommunizmus építésének törvénye. Ezen fáradozunk! Nem vesz- szük rossznéven, ha figyelmeztetnek bennünket hibáinkra. El­csépelt idézet, igaz örökérvényű, hogy hibát csak az követhet el, aki tesz valamit. De akkor tegyünk, mindannyian, egy em­berként! Hazánkat, országunkat építjük. Leninről közismert, hogy meg tudta fogni a lapát nyelét is. Részt vett a kommu­nista szubotnyikokon. Kövessük a példáját! BALOGH P. IMRE A zilinui vlčince lakónegyed, évről évre növekszik. Egyre nagyobb a gyerekek száma és ezért talált támogatásra a lilinai Magasépítő Vállalat dolgozóinak szocialista felajánlása, amely szerint négy hónappal a határidő előtt, már szeptember 1-én átadják a lakó­negyed kilencéves alapiskolájának 11 tantermét. (Felvétel: Petráš — CSTK) Megnyílt az Agrokomplex '76 mezőgazdasági kiállítás A mezőgazdaság további iparosítása igényes feladat PÄRT- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG A KIÄLLlTÄSON $ PETER COLOTKA ELVTÄRS MEGNYITÓ BESZÉDE (ČSTK) — Az Agrokoaiplex ’76 országos mezőgazdasági ki­állítás ünnepélyes megnyitására tegnap Nitrára érkezett az SZLKP KB és a szlovák kormány küldöttsége Peter Colotkával, a CSKP KB Elnökségének tagjával, szlovák minszterelnökkel az élen. A küldöttség további tagjai voltak: Rudolf VanCo, az SZLKP KB osztályvezetője és Ján Janovic szlovák mezzőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter. Az országos kiállítás ünne­pélyes megnyitásán részt vett EJena Litvajová, az SZLKP KB Elnökségének tagja, Miloslav Boďa, az SZLKP KERB elnöke, Ján Stoncl és Fábry István, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnö- kei, valamint Szlovákia politikai és gazdasági életének több más vezető képviselője. Ünnepi beszédet Peter Colot­ka elvtárs mondott. Leszögezte: a szocializmus előnyeinek a tu­dományos-technikai forradalom vívmányaival való egybekapcso­lása pozitív fejlődést idéz elő a mezőgazdasági termelésben, amely ipari jellegűvé válik. Az, hogy a lenini szövetkezeti ter­vet megvalósítjuk és állandóan szilárdítjuk a munkásság, a dolgozó parasztság és az értel­miség egységét, bizonyítja Marx, E’ngels és Lenin azon ta­nításának helyes voltát, misze­rint fokozatosan eltűnnek a különbségek a város és a falu, a fizikai és a szellemi munka, az ipar és a mezőgazdaság kö­zött. Ezt bizonyítja a minden­napos gyakorlat. Az előző fejlődés eredmé­nyei alapján pártunk XV. kong­resszusa azt a célt tűzte ki a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar elé, hogy biztosítsa a la­kosság szükségleteinek még sokoldalúbb kielégítését, az ön­ellátást a gabona-termesztésben és az élelmiszertermelésben. Erre a célkitűzésre kell össz­pontosítani a mezőgazdasági beruházásokat is. Ezért az új be­ruházások a föld termékenysé­gének növelését, a gabonater­mesztés és a tömegtakarmá« nyok termesztésének fokozá­sát, az állattenyésztésben pedig a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztését célozzák. Külön ki kell emelni az öntözött terület nagyságának növelésére Irányu­ló beruházások fontos voltát. Az élelmiszeriparban az alap­vető fontosságú termelési szak­ágazatokban, pl. a húsiparban, a tejfeldolgozásban, a kenyér­gyártásban kell nagyobb beru­házásokat eszközölni. Sürgősen fel kell számolni a beruházások terén mutatkozó fogyatékossá­gokat, ezen a téren Is töreked­ni kell a hatékonyság növelé­sére, a határidők megtartására és a meglevő kapacitások tel­jes kihasználására. (Folytatás a 2. oldalon) Befejeződött az el nem kötelezett országok csúcsértekezlete Szorosabbra zárják soraikat az imperializmus mesterkedései ellen A tanácskozás részvevői politikai és gazdasági nyilatkozatot és gazdasági együttmű­ködési akcióprogramot hagytak jóvá ra, hogy a Belgrádban 1901- ben megtartott első csúcsérte­kezlet óta jelentősen kiszéle­sedett a tagállamok bázisa, számuk 85-re emelkedett a belgrádi ülés idejében meglévő 25 tagállammal szemben. „Az el nem kötelezettek mozgalma — hangzik továbbá a nyilatkozatban — mindig hangsúlyozta, hogy az új füg­getlen országoknak fontos sze­repet kelj, játszaniuk a feszült­ség enyhítése és a vllágbéke megszilárdítása során. A moz­galom jelentős része volt a nemzeti felszabadító harcnak, amely embermilliók független­ségének és szabadságának el­nyerését és számos új szuverén állam létrejöttét eredményez­te.“ A dokumentum a mozga­lom egyik fő feladataként je­lölte meg a nem egyenjogú kapcsolatok és az újgyarmato­sítók uralma elleni harcot. A nyilatkozat értékelte a nemzetközi helyzetben bekövet­kezett pozitív változásokat, amelyek kedvező feltételeket teremtenek a világ fő problé­máinak megoldásához. Szoro­sabb kölcsönös egységre és együttműködésre szólít fel a világ valamennyi békeszerető és haladó erőjével az impe­rializmus elleni harcban, mert az Imperializmus kétségbeeset­ten igyekszik visszaszerezni az utóbbi években elvesztett pozí­cióit. A nyilatkozat emlékeztet a helsinki biztonsági és együtt­működési értekezlet eredmé­nyeire és kifejezi reményét, hogy azok a nemzetközi fe­szültség további enyhüléséhez ős haladáshoz vezetnek a le­szerelés területén. Ezzel össze­függésben a nyilatkozat kívá­natosnak tartja, hogy az eny­hülés az egész világra kiter­jedjen. A politikai nyilatkozat részét alkotja számos határozat, ame­lyekben az el nem kötelezett országok állást foglalnak a kü­lönböző nemzetközi problémák­hoz, főként a dél-afrikai és a ciprusi helyzethez, a koreai kérdéshez, az Indiai-óceán bé­keövezetté nyilvánításához, a palesztin kérdéshez stb. Külön határozat hagyja jóvá az el nem kötelezett országok sajtó- ügynökségének egyesítését, amelynek fő célja, hogy kike­rüljenek a nyugati tájékoztató eszközök befolyása alól, mert azok gyakran elferdített és ha­mis híreket közölnek a moz­galom tagállamainak fejlődé­séről. A gazdasági nyilatkozatban az el nem kötelezet országok állam- és kormányfői hangsú­lyozzák, hogy a gazdasági kér­dések a jelenlegi nemzetközi helyzet legégetőbb problémái (Folytatás a 3. oldalonf Látogassa meg Nitrán 1976. augusztus 21-től szeptember 5-ig az AGROKOMPLEX ’76 országos mezőgazdasági kiállítást, és 1976. VIII. 28—29-én vegyen részt a NEMZETI ARATÓÜNNEPÉLYEN OF 10« SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ^ VILÁG PROLETÁRJÁN EGYESÜLJETEK! NEM FŐZÜNK BOGRÁCSGULYÁST... Colombo — Colombóban, Sri Lanka fővárosában, pénteken a hajnali órákban politikai és gazdasági nyilatkozat, valamint gazdasági együttműködési ak­cióprogram elfogadásával befe­jeződött az el nem kötelezett országok 5. csúcsértekezlete. A politikai nyilatkozat, amely megfogalmazza az el nem kö­telezettek mozgalmának jelen­legi célkitűzéseit, hangsúlyoz­za, hogy a mostani nemzetkö­zi helyzetet a népek politikai és gazdasági függetlenségéért, a békéért és a haladásért ví­vott fokozódó harca jellemzi. A dokumentum ezzel kapcso­latban üdvözölte Vietnam, Kambodzsa és Laosz népe im­perialista agresszió elleni har­cának győzelmes befejezését, Guinea Bissau, a Zöld-foki-szi- getek, Mozambik, Angola, Sao Tomé és Principe szigetek fel­szabadítási harcának sikerét, amely a portugál gyarmati rendszer végleges széthullásá­hoz és flj független államok megalakulásához vezetett. A konferencia résztvevői to­vábbá üdvözölték, hogy Angola népének az imperialista erők és a fajgyűlölők betörése el­len vívott harca győzött, to­vábbá az arab népek sikereket értek el a cionizmus elleni 1973. októberi felszabadító há­borúban. A nyilatkozat emlékeztet ar-

Next

/
Thumbnails
Contents