Új Szó, 1976. augusztus (29. évfolyam, 182-207. szám)

1976-08-03 / 183. szám, kedd

MUNKAJOGI ÜGYEKBEN P. T.: önt az elszenvedett üzemi baleseteiért annak idején már kártalanították. Úgy tűnik, hogy eddig nem érte Ónt kár keresetében sem, mivel a rész­leges rokkantjáradéka mellett elért mintegy 1350 korona össze­gű havi keresetével eléri az 3 959. évi, baleset előtti átlagke­resetét (a másik két, későbbi balesetének tartós következmé­nyei nem maradtak.) Ha az 1959-ben történt szemsérülésé­nek rosszabbodása miatt telje­sen rokkanttá válnék, ez újabb kárnak számítana, és ennek megfelelően az üzem lenne kö­teles az eredetileg a társadal­mi érvényesülés megnehezülé­séért folyósított térítést az or­vos igazolása szerinti mérték­ben kiegészíteni. Az igényt, annak orvosi megállapítása után, legkésőbb egy éven be­lül kell vagy a munkaadó vál­lalat üzemi bizottsága melletti döntőbfráskodási bizottságnál (rozhodcovská komisia), vagy ha Ilyen nem működnék még vállalatuknál, a járásbíróságon beadott keresetben érvényesí­teni. Előzőleg ajánlatos írásban felszólítani a vállalatot köve­telésének elismerésére és ki- egyenlítésére. Ha az említett, 1959. évi üzemi balesetével kap­csolatban teljes rokkantjáradé­ka nem fedezi majd az újabb kár keletkezése előtti átlagke­resetét, a különbözetet az említett döntőbíráskodást bi­zottságnál, illetve a járásbíró­ságon beadott keresetben érvé­nyesítheti, éspedig legkésőbb az első havi keresetkiesés, il­letve különbözet esedékességé­től számított egy éven belül. Mivel a határidők megtartására fokozottan kell vigyázni, ajánl­juk, forduljon majd ügyvédhez. B. P.: A szabad idő keretén belüli (ha a szakszervezet ál­tal történt rendezés keretén be­lül is) sporttevékenység során elszenvedett baleset nem szá­mítható üzemi balesetnek,, és mint Ilyent kártalanítani nem lehet. Saját biztosítási szerző­dése alapján a szerződés és a biztosítási feltételek értelmében jár kártalanítás. Természetesen a sérülést be kell jelenteni a biztosítónak és a sérülést iga­zoltatnia kell a biztosító által megküldött űrlapokon (orvosi és munkaadói Igazolás). Sz. Z.: A munkaidő elosztása a munkatörvénykönyv 85. §-a értelmében a vállalat vezetőjé­nek hatáskörébe tartozik, aki ezt a jogát az illetékes szak- szervezeti szervekkel való elő­zetes megegyezés alapján gya- kbrolhatja. Az Önök üzemében — ha er­re az üzemnek megvan az ille­tékes felérendelt szervek és szakszervezeti szervek meg­egyezése alapján az engedélye — a heti 42,5 órás munkaidőt nemcsak havi ciklusban (egy hónap keretén belül) lehet el­térően elosztani, hanem az idé­zett rendelkezés 2. bek. értel­mében abban az esetben is, ha a naptári év folyamán a mun­kaidő merítésének szükséglete különböző (pl. nyáron és ősz­szel több, mint télen és kora tavasszal), továbbá Idény- és kampánymunkák idején. Az említett egy év keretében lényegesen különböző munka­időszükséglet esetében a heti 42,5 munkaórát egy évi cik­lus keretében különböző mér­tékben lehet elosztani. Ebben az esetben a » nyári és őszi hosszabb munkaidő nem számít túlórának és ezért a téli és tavaszi időszak rövidebb mun­kaideje formájában jár a ki­egyenlítés. Ajánljuk, hogy erre a kérdésre az üzemi bizottsá­gukon keresztül kérjenek felvi­lágosítást, esetleg forduljanak a járási szakszervezeti tanács­hoz (okresná odborová rada). HÄZADÖ ÜGYÉBEN Farkasék — jeligére: Régebbi családi házukat el akarták ad- -ii, de az eladás nem volt gya­korlatilag lehetséges, mert az akkori beépítési tervek szerint a város igényelte a területet középület emelése céljából. Ké­sőbb közölték Önökkel, hogy a tervek módosultak, a kérdéses telket már nem igénylik és nem Is kívánják kisajátítási egyezség keretében „felvásárol­ni“. Közben a nem lakott ház átlaga romlott s egyelőre nincs Is rá vevőjük. Mivel a város kötelező szer­ződést Önökkel nem kötött, nem köteles az állagromlás és elér­téktelenedés folytán keletke­zett kárukat fedezni. A kérdéses ház után tovább­ra is kérik az adót, bár a ház­ban senki sem lakik. Az 1961/143 sz. házadótör­vény 9. §-ának 3. bekezdése értelmében a házadót kezelő nemzeti bizottság az olyan épü­letnél, amely roskatag (chatr­ná budova), a bérbe nem adott szükségépületeknél, hétvégi há­zaknál megfelelő engedményt tehet, esetleg az adót el Is en­gedheti. Szociális helyzetükre való hivatkozással az idézett rendel­kezés értelmében a házadót ke­zelő nemzeti bizottságon kérjék az adó tartós elengedését. Dr. F. J. OLAJPARTOK, MESTERSÉGES SZIGETEK A nagy földrajzi felfedezések korában aszerint nevezték el a megismert partokat, hogy mit lehetett elhurcolni onnan. Ekkori­ban jegyezték be a földrajzi atlaszokba az Aranypart, Elefántcsontpart és Rabszolgapart nevét. Napjainkban a geográfia új fogalma van kialakulóban: az olaj- vagy még találób­ban szénhidrogén-part. Az itt talált kincsek­kel azonban nem a tengerre szállnak, hanem éppen ellenkező irányban, a tengerről a szá­razföld belseje felé szállítják őket. Az európai kontinens meglehetősen sze­gény szénhidrogénekben; az ipar fejlettségét tekintve azonban a hiány még nyomasztóbb. A pótlás egyik módja az import. K ontinensünk olajpartjain szigorú menet­rend szerint tankhajók vetnek horgonyt. Nemcsak a tartályhajók száma növekszik állandóan, hanem nagyságuk is. Az óriási tank­hajók munkába állításának azonban akadálya, hogy a hajók méreteinek növekedésével egyre csökken azoknak a kikötőknek a száma, ahová befuthatnak. Napjainkban Hamburgot, Antwer­pent és több más észak-európai kikötőt lázas sietséggel korszerűsítenek, nehogy elveszítsék az új óriáshajók forgalmát. Kétséges azonban, hogy az erőfeszítések meghozzák-e a kívánt si­kert? A tengeri olajszállítás ugyanis egyre újabb módszereket keres. Az egyik lehetőség, hogy az olajat nem hajókban, hanem áramvonalasan ki­alakított műanyagtartályokban, a víz színén von­tatva szállítják. A műanyaguszályok kis merülé- sűek, így szállítmányuk bármelyik kikötőben partra tehető. Különös előnyük még, hogy ki­ürítésük után összecsomagolhatok. Valójában azonban nincs is szükség különle­ges kiépített kikötőre. Az 1960-as évek eleje óta terjed az a módszer, hogy a tartályhajó a mély vízen vet horgonyt, s rakományát csővezetéken szivattyúzzák a partra. A vezetékek anyaga többnyire neoprén, és a tenger mélyén, csendes vizekben pedig akár a felszínen is haladhat. Megépítése a hajóstársaságok számára még ak­kor is gazdaságos lehet, ha van a közelben al­kalmas olajkikötő, mert ezáltal mentesülnek a nagy kikötői Illeték megfizetésétől. Az efféle berendezések egyik első példánya Róma közelében, Fiumlcinonál épült meg. Telje­sítőképessége óránként 2500 tonna, hossza nem egészen 400 méter, a csövek átmérője pedig 30 centiméter. Különböző részletmegoldősait 73 sza­badalom védi. Az újabb jelekből azonban arra következtet­hetünk, hogy Európa-szénhidrogén-importja a jövőben már nem emelkedik az ipari fejlődéssel arányos mértékben. A hatvanas években ugyan­is hatalmas kőolaj- és földgázmezőket fedeztek fel a kontinenst övező sekély tengerek alatt, a kontinentális padokon. A lelőhelyek nagyon gaz­dagok. A világ más tájain szerzett tapasztalatok Is igazolják ezt. Amerikai adatok szerint a ten­geri fúrások 42 százaléka, a szárazföldi fúráso­kénak viszont csak 12 százaléka alkalmas ipari kiaknázásra. Európán kívül a Mexikói-öbölben, a kalifor­niai partok mentén és a dél-amerikai Maracai- bo-tó alatt is gazdag szénhidrogén-kincsre buk­kantak. A keleti féltekén a Perzsa-öböl a leg­nagyobb tengeri kőolajmedence. Itt hozzák fel­színre az egész világ víz alól kitermelt olaj- mennyiségének a felét. A Káspi-tengeren, Baku környékén 1925 óta termelnek kőolajat a ten­gerből. Úszó laboratóriumok Az „Adolf Warski“ szczecini hajógyár az ed­diginél korszerűbb és gazdaságosabb hajókat fog előállítani. Az üzem tervezői megkezdték néhány új típus terveinek kidolgozását, amelyek iránt nagy a kereslet a lengyel és külföldi ha­józási vállalatok részéről egyaránt. A hajógyártás valóságos „slágerei“ lesznek a tengerek és óceánok biológiai kutatására szol­gáló hajók —, most folyik dokumentációjuk előkészítése. A távlati fejlesztési terv értelmé­ben ezeknek a hajóegységeknek építésére csak 1980 után kerül sor, de már most mélyrehatóan vizsgálják az építési technológiát és módszere­ket. A tervek szerint ezek a hajók szinte úszó laboratóriumok lesznek, felszerelve vízalatti jár-> művekkel és egész sor más berendezéssel, ame­lyek a tengermély vizsgálatára szolgálnak. A szczecini hajógyárnak már nagy tapaszta­latai vannak a bonyolult szerkezetű hajók épí­tésében. Itt készült el a meteorológiai és ocea­nográfiai kutatásokat és méréseket végző „Pas­sat“ kutató-hajósorozat, valamint a számos hidrográfiai hajóegység. A szczecini hajógyár­ban épített „Nyikolaj Zubov“ a Szovjetunió hid­rográfiai flottájának vezérhajója. A szczecini üzem fiatal dolgozóinak kiváló felkészültségét Igazolják a vegyi anyagok szál­lítására szolgáló, most épülő tartályhajók, ame­lyek közül tizenkettőt norvég megrfendelésre készítenek. Ezek a hajók minőségileg a hason­ló hajóegységek világátlagát jóval meghaladják. Az úszó laboratóriumok újabb, jelentős lépést jelentenek a világ hajógyártásában. (Interpress) Más partokon egyelőre még nem jutottak túl a kutatás szakaszán. Az előjelek elsősorban Brazília és Argentína óceáni sávján és a Ma- gellán-szoros mentén biztatóak. Újabb lelőhe­lyekre lehet még számítani Afrika nigériai, an­golai, tunéziai és kenyai vizein. Ugyancsak ki­terjedt kutatás folyik a Dél-kínai-tenger és In­donézia öbleiben Is. A fúrás és a kitermelés ma még csak a se­kély vizekben tekinthető megoldottnak. Ehhez mesterséges szigetek építésére van szükség. Szerkezetük a talajba vert és egymáshoz mere­ven rögzített cölöpökön nyugszik. A mesterséges szigetek építésének fejlettebb technológiája már alig jár helyszíni munkával. Az acélból készült testet a hajógyári sólyatéren vízre bocsátják, s vontatóhajók húzzák a felál­lítási helyére. Itt az úszótagról vastag acéllű- bakat eresztenek le, amelyek megtámaszkodnak a fenéken. Ezután hidraulikus berendezéssel a sziget-test araszoló mozgással felnyomja magát a lábakon. Olyan magasságba kell „feltornáznia'* magát, hogy felszínéig még a legerősebb hullám­verés se érjen fel. A fúrószlgetek egy másik típusát a parton szerelik össze végleges formájukban, és a ma­guk erejéből lépegetnek be a tengeri „állomás­helyükre“. Ez a konstrukció természetesen jóval költségesebb, ezért csak akkor folyamodnak hoz­zá, ha az építést különleges körülmények — például a viharos tenger — nehezítik. A mesterséges szigetek létesítése napjainkra a mérnöki tudományok új ágává fejlődött, vala­hol a hajó- és hídépítés határán. A szerkezet méretezésekor figyelemmel kell lenni a hullám­zás és a tengeráramlások okozta erőhatásokra. A sziget platója sok esetben helikopterek le­szállóhelyéül Is szolgál, s ki kell bírnia egy hajó esetleges nekiütközését is. A legnagyobb veszélyforrás, az eddigi tapasztalatok szerint, a tűz. Minél nagyobb a tengermélység, annál bonyo­lultabbak a sziget lábára állításával járó stati­kai problémák. Harminc-negyven méter mélysé­gen túl már lehorgonyzott bárkákról végzik a fúrást. Akár hajótartályokból, akár közvetlenül a fú­rószigetekről jut el a szénhidrogén az olajpar­tokra, egyaránt kár volna már ott kiereszteni a csövekből. Ésszerűbb ezen a módon folytatni szállítását. Napjainkban már a csővezetékek sűrű háló­zata szövi be a kontinenseket. Amerikában a szárazföldi szállítások 20 százalékát csővezeté­keken bonyolítják le. A Szovjetunióban és a szocialista országokban is egyre jobban hódít a csővezetékes szállítás, Közép-Ázslában és Szi­bériában épülnek hatalmas csővezetékrendsze­rek. A 4000 kilométer hosszúságú Barátság-kő­olajvezeték egyebek között hazánkat is ellátja szovjet kőolajjal. A csővezetékes szállítás időszerű problémája a földgáz gazdaságos továbbítása is. A gondot az okozza, hogy a nagy térfogatú földgáz szál­lítási költsége négyszerte több a vele azonos súlyú kőolajénál. Az „olajpart“ tehát csupán átmeneti fogalom. Nem is kell különösebben szabadjára engedni fantáziánkat ahhoz, hogy elképzeljük a száraz­föld belsejének jövőbeli szénhidrogén-ellátását, amely nem kötődik többé kiválasztott zónákhoz, hanem a partvidék bármely pontjára érkező olaj közvetlenül juthat el a fogyasztóhoz. Épületek áthelyezésére készülnek Ostraván A mosti gótikus székesegyház áthelyezése után már csaknem négy hónap óta újabb nagy­szabású szokatlan munkára készül Emanuel Sputa építésvezetőnek, a prágai Transfera vál­lalat dolgozójának munkacsoportja. Az ostravai Nová Ves-i városrészben új helyre helyezik át a művelődési otthont és a gyógypedagógiai Is­kolát. A két épület eddigi helyén ugyanis a hatodik ötéves tervidőszakban jelentős beruházást való­sítanak meg. Rekonstruálni fogják a Gottwald sugárutat, amely az Övárost az Ostrava-Poruba lakóteleppel köti össze. Ezenkívül felépítik a vasúti pályatestet, és az Odra folyót átszelő hi­dat. Úgyszintén szabályozni fogják a folyó med­rét Is, hogy a jövőben hajókon szállíthassák a nyersanyagot az ostravai kohóipari vállalatokba. Először is a csaknem 1200 tonna súlyú műve­lődési otthont helyezik át. Az épületet már alá­támasztották, és elkészítették a hidraulikus emelőket is, hogy az épületet augusztus 10-én körülbelül egyméteres magasságba emelve rá­helyezzék a már lefektetett sínekre. Ezután hidraulikus szállítóberendezés segítségével az épületet 90 méternyi távolságra tolják át, ahol pontosan derékszögben megfordítják, és ráhe­lyezik a már előkészített új alapokra. A két épület áthelyezését a városi beruházási intézet dolgozói azért határozták el, mert így megtakarítanak 3,5 millió koronát. A két épü-< letnek az újbóli felépítése ugyanis 10 millió ko­ronás beruházást igényelne. Em 1978 VIII. 3. 6 A žilinai Vágmenti Vegyiművekben az idei első félévben a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva 15,8 százalékkal növelték a ter­melést. Az első hat hónap alatt az árutermelési tervet 101 szá­zalékra, az exporttervet 118,2 százalékra teljesítették. Felvéte­lünkön: Mária Turská nagy teljesítményű automata géppel saj­tolja a vasúti poliamid talpfák betétjét. (Felvétel: V. Gabčo — CSTK) VÁLASZ OLVASÓINKNAK

Next

/
Thumbnails
Contents