Új Szó, 1976. augusztus (29. évfolyam, 182-207. szám)
1976-08-03 / 183. szám, kedd
MUNKAJOGI ÜGYEKBEN P. T.: önt az elszenvedett üzemi baleseteiért annak idején már kártalanították. Úgy tűnik, hogy eddig nem érte Ónt kár keresetében sem, mivel a részleges rokkantjáradéka mellett elért mintegy 1350 korona összegű havi keresetével eléri az 3 959. évi, baleset előtti átlagkeresetét (a másik két, későbbi balesetének tartós következményei nem maradtak.) Ha az 1959-ben történt szemsérülésének rosszabbodása miatt teljesen rokkanttá válnék, ez újabb kárnak számítana, és ennek megfelelően az üzem lenne köteles az eredetileg a társadalmi érvényesülés megnehezüléséért folyósított térítést az orvos igazolása szerinti mértékben kiegészíteni. Az igényt, annak orvosi megállapítása után, legkésőbb egy éven belül kell vagy a munkaadó vállalat üzemi bizottsága melletti döntőbfráskodási bizottságnál (rozhodcovská komisia), vagy ha Ilyen nem működnék még vállalatuknál, a járásbíróságon beadott keresetben érvényesíteni. Előzőleg ajánlatos írásban felszólítani a vállalatot követelésének elismerésére és ki- egyenlítésére. Ha az említett, 1959. évi üzemi balesetével kapcsolatban teljes rokkantjáradéka nem fedezi majd az újabb kár keletkezése előtti átlagkeresetét, a különbözetet az említett döntőbíráskodást bizottságnál, illetve a járásbíróságon beadott keresetben érvényesítheti, éspedig legkésőbb az első havi keresetkiesés, illetve különbözet esedékességétől számított egy éven belül. Mivel a határidők megtartására fokozottan kell vigyázni, ajánljuk, forduljon majd ügyvédhez. B. P.: A szabad idő keretén belüli (ha a szakszervezet által történt rendezés keretén belül is) sporttevékenység során elszenvedett baleset nem számítható üzemi balesetnek,, és mint Ilyent kártalanítani nem lehet. Saját biztosítási szerződése alapján a szerződés és a biztosítási feltételek értelmében jár kártalanítás. Természetesen a sérülést be kell jelenteni a biztosítónak és a sérülést igazoltatnia kell a biztosító által megküldött űrlapokon (orvosi és munkaadói Igazolás). Sz. Z.: A munkaidő elosztása a munkatörvénykönyv 85. §-a értelmében a vállalat vezetőjének hatáskörébe tartozik, aki ezt a jogát az illetékes szak- szervezeti szervekkel való előzetes megegyezés alapján gya- kbrolhatja. Az Önök üzemében — ha erre az üzemnek megvan az illetékes felérendelt szervek és szakszervezeti szervek megegyezése alapján az engedélye — a heti 42,5 órás munkaidőt nemcsak havi ciklusban (egy hónap keretén belül) lehet eltérően elosztani, hanem az idézett rendelkezés 2. bek. értelmében abban az esetben is, ha a naptári év folyamán a munkaidő merítésének szükséglete különböző (pl. nyáron és őszszel több, mint télen és kora tavasszal), továbbá Idény- és kampánymunkák idején. Az említett egy év keretében lényegesen különböző munkaidőszükséglet esetében a heti 42,5 munkaórát egy évi ciklus keretében különböző mértékben lehet elosztani. Ebben az esetben a » nyári és őszi hosszabb munkaidő nem számít túlórának és ezért a téli és tavaszi időszak rövidebb munkaideje formájában jár a kiegyenlítés. Ajánljuk, hogy erre a kérdésre az üzemi bizottságukon keresztül kérjenek felvilágosítást, esetleg forduljanak a járási szakszervezeti tanácshoz (okresná odborová rada). HÄZADÖ ÜGYÉBEN Farkasék — jeligére: Régebbi családi házukat el akarták ad- -ii, de az eladás nem volt gyakorlatilag lehetséges, mert az akkori beépítési tervek szerint a város igényelte a területet középület emelése céljából. Később közölték Önökkel, hogy a tervek módosultak, a kérdéses telket már nem igénylik és nem Is kívánják kisajátítási egyezség keretében „felvásárolni“. Közben a nem lakott ház átlaga romlott s egyelőre nincs Is rá vevőjük. Mivel a város kötelező szerződést Önökkel nem kötött, nem köteles az állagromlás és elértéktelenedés folytán keletkezett kárukat fedezni. A kérdéses ház után továbbra is kérik az adót, bár a házban senki sem lakik. Az 1961/143 sz. házadótörvény 9. §-ának 3. bekezdése értelmében a házadót kezelő nemzeti bizottság az olyan épületnél, amely roskatag (chatrná budova), a bérbe nem adott szükségépületeknél, hétvégi házaknál megfelelő engedményt tehet, esetleg az adót el Is engedheti. Szociális helyzetükre való hivatkozással az idézett rendelkezés értelmében a házadót kezelő nemzeti bizottságon kérjék az adó tartós elengedését. Dr. F. J. OLAJPARTOK, MESTERSÉGES SZIGETEK A nagy földrajzi felfedezések korában aszerint nevezték el a megismert partokat, hogy mit lehetett elhurcolni onnan. Ekkoriban jegyezték be a földrajzi atlaszokba az Aranypart, Elefántcsontpart és Rabszolgapart nevét. Napjainkban a geográfia új fogalma van kialakulóban: az olaj- vagy még találóbban szénhidrogén-part. Az itt talált kincsekkel azonban nem a tengerre szállnak, hanem éppen ellenkező irányban, a tengerről a szárazföld belseje felé szállítják őket. Az európai kontinens meglehetősen szegény szénhidrogénekben; az ipar fejlettségét tekintve azonban a hiány még nyomasztóbb. A pótlás egyik módja az import. K ontinensünk olajpartjain szigorú menetrend szerint tankhajók vetnek horgonyt. Nemcsak a tartályhajók száma növekszik állandóan, hanem nagyságuk is. Az óriási tankhajók munkába állításának azonban akadálya, hogy a hajók méreteinek növekedésével egyre csökken azoknak a kikötőknek a száma, ahová befuthatnak. Napjainkban Hamburgot, Antwerpent és több más észak-európai kikötőt lázas sietséggel korszerűsítenek, nehogy elveszítsék az új óriáshajók forgalmát. Kétséges azonban, hogy az erőfeszítések meghozzák-e a kívánt sikert? A tengeri olajszállítás ugyanis egyre újabb módszereket keres. Az egyik lehetőség, hogy az olajat nem hajókban, hanem áramvonalasan kialakított műanyagtartályokban, a víz színén vontatva szállítják. A műanyaguszályok kis merülé- sűek, így szállítmányuk bármelyik kikötőben partra tehető. Különös előnyük még, hogy kiürítésük után összecsomagolhatok. Valójában azonban nincs is szükség különleges kiépített kikötőre. Az 1960-as évek eleje óta terjed az a módszer, hogy a tartályhajó a mély vízen vet horgonyt, s rakományát csővezetéken szivattyúzzák a partra. A vezetékek anyaga többnyire neoprén, és a tenger mélyén, csendes vizekben pedig akár a felszínen is haladhat. Megépítése a hajóstársaságok számára még akkor is gazdaságos lehet, ha van a közelben alkalmas olajkikötő, mert ezáltal mentesülnek a nagy kikötői Illeték megfizetésétől. Az efféle berendezések egyik első példánya Róma közelében, Fiumlcinonál épült meg. Teljesítőképessége óránként 2500 tonna, hossza nem egészen 400 méter, a csövek átmérője pedig 30 centiméter. Különböző részletmegoldősait 73 szabadalom védi. Az újabb jelekből azonban arra következtethetünk, hogy Európa-szénhidrogén-importja a jövőben már nem emelkedik az ipari fejlődéssel arányos mértékben. A hatvanas években ugyanis hatalmas kőolaj- és földgázmezőket fedeztek fel a kontinenst övező sekély tengerek alatt, a kontinentális padokon. A lelőhelyek nagyon gazdagok. A világ más tájain szerzett tapasztalatok Is igazolják ezt. Amerikai adatok szerint a tengeri fúrások 42 százaléka, a szárazföldi fúrásokénak viszont csak 12 százaléka alkalmas ipari kiaknázásra. Európán kívül a Mexikói-öbölben, a kaliforniai partok mentén és a dél-amerikai Maracai- bo-tó alatt is gazdag szénhidrogén-kincsre bukkantak. A keleti féltekén a Perzsa-öböl a legnagyobb tengeri kőolajmedence. Itt hozzák felszínre az egész világ víz alól kitermelt olaj- mennyiségének a felét. A Káspi-tengeren, Baku környékén 1925 óta termelnek kőolajat a tengerből. Úszó laboratóriumok Az „Adolf Warski“ szczecini hajógyár az eddiginél korszerűbb és gazdaságosabb hajókat fog előállítani. Az üzem tervezői megkezdték néhány új típus terveinek kidolgozását, amelyek iránt nagy a kereslet a lengyel és külföldi hajózási vállalatok részéről egyaránt. A hajógyártás valóságos „slágerei“ lesznek a tengerek és óceánok biológiai kutatására szolgáló hajók —, most folyik dokumentációjuk előkészítése. A távlati fejlesztési terv értelmében ezeknek a hajóegységeknek építésére csak 1980 után kerül sor, de már most mélyrehatóan vizsgálják az építési technológiát és módszereket. A tervek szerint ezek a hajók szinte úszó laboratóriumok lesznek, felszerelve vízalatti jár-> művekkel és egész sor más berendezéssel, amelyek a tengermély vizsgálatára szolgálnak. A szczecini hajógyárnak már nagy tapasztalatai vannak a bonyolult szerkezetű hajók építésében. Itt készült el a meteorológiai és oceanográfiai kutatásokat és méréseket végző „Passat“ kutató-hajósorozat, valamint a számos hidrográfiai hajóegység. A szczecini hajógyárban épített „Nyikolaj Zubov“ a Szovjetunió hidrográfiai flottájának vezérhajója. A szczecini üzem fiatal dolgozóinak kiváló felkészültségét Igazolják a vegyi anyagok szállítására szolgáló, most épülő tartályhajók, amelyek közül tizenkettőt norvég megrfendelésre készítenek. Ezek a hajók minőségileg a hasonló hajóegységek világátlagát jóval meghaladják. Az úszó laboratóriumok újabb, jelentős lépést jelentenek a világ hajógyártásában. (Interpress) Más partokon egyelőre még nem jutottak túl a kutatás szakaszán. Az előjelek elsősorban Brazília és Argentína óceáni sávján és a Ma- gellán-szoros mentén biztatóak. Újabb lelőhelyekre lehet még számítani Afrika nigériai, angolai, tunéziai és kenyai vizein. Ugyancsak kiterjedt kutatás folyik a Dél-kínai-tenger és Indonézia öbleiben Is. A fúrás és a kitermelés ma még csak a sekély vizekben tekinthető megoldottnak. Ehhez mesterséges szigetek építésére van szükség. Szerkezetük a talajba vert és egymáshoz mereven rögzített cölöpökön nyugszik. A mesterséges szigetek építésének fejlettebb technológiája már alig jár helyszíni munkával. Az acélból készült testet a hajógyári sólyatéren vízre bocsátják, s vontatóhajók húzzák a felállítási helyére. Itt az úszótagról vastag acéllű- bakat eresztenek le, amelyek megtámaszkodnak a fenéken. Ezután hidraulikus berendezéssel a sziget-test araszoló mozgással felnyomja magát a lábakon. Olyan magasságba kell „feltornáznia'* magát, hogy felszínéig még a legerősebb hullámverés se érjen fel. A fúrószlgetek egy másik típusát a parton szerelik össze végleges formájukban, és a maguk erejéből lépegetnek be a tengeri „állomáshelyükre“. Ez a konstrukció természetesen jóval költségesebb, ezért csak akkor folyamodnak hozzá, ha az építést különleges körülmények — például a viharos tenger — nehezítik. A mesterséges szigetek létesítése napjainkra a mérnöki tudományok új ágává fejlődött, valahol a hajó- és hídépítés határán. A szerkezet méretezésekor figyelemmel kell lenni a hullámzás és a tengeráramlások okozta erőhatásokra. A sziget platója sok esetben helikopterek leszállóhelyéül Is szolgál, s ki kell bírnia egy hajó esetleges nekiütközését is. A legnagyobb veszélyforrás, az eddigi tapasztalatok szerint, a tűz. Minél nagyobb a tengermélység, annál bonyolultabbak a sziget lábára állításával járó statikai problémák. Harminc-negyven méter mélységen túl már lehorgonyzott bárkákról végzik a fúrást. Akár hajótartályokból, akár közvetlenül a fúrószigetekről jut el a szénhidrogén az olajpartokra, egyaránt kár volna már ott kiereszteni a csövekből. Ésszerűbb ezen a módon folytatni szállítását. Napjainkban már a csővezetékek sűrű hálózata szövi be a kontinenseket. Amerikában a szárazföldi szállítások 20 százalékát csővezetékeken bonyolítják le. A Szovjetunióban és a szocialista országokban is egyre jobban hódít a csővezetékes szállítás, Közép-Ázslában és Szibériában épülnek hatalmas csővezetékrendszerek. A 4000 kilométer hosszúságú Barátság-kőolajvezeték egyebek között hazánkat is ellátja szovjet kőolajjal. A csővezetékes szállítás időszerű problémája a földgáz gazdaságos továbbítása is. A gondot az okozza, hogy a nagy térfogatú földgáz szállítási költsége négyszerte több a vele azonos súlyú kőolajénál. Az „olajpart“ tehát csupán átmeneti fogalom. Nem is kell különösebben szabadjára engedni fantáziánkat ahhoz, hogy elképzeljük a szárazföld belsejének jövőbeli szénhidrogén-ellátását, amely nem kötődik többé kiválasztott zónákhoz, hanem a partvidék bármely pontjára érkező olaj közvetlenül juthat el a fogyasztóhoz. Épületek áthelyezésére készülnek Ostraván A mosti gótikus székesegyház áthelyezése után már csaknem négy hónap óta újabb nagyszabású szokatlan munkára készül Emanuel Sputa építésvezetőnek, a prágai Transfera vállalat dolgozójának munkacsoportja. Az ostravai Nová Ves-i városrészben új helyre helyezik át a művelődési otthont és a gyógypedagógiai Iskolát. A két épület eddigi helyén ugyanis a hatodik ötéves tervidőszakban jelentős beruházást valósítanak meg. Rekonstruálni fogják a Gottwald sugárutat, amely az Övárost az Ostrava-Poruba lakóteleppel köti össze. Ezenkívül felépítik a vasúti pályatestet, és az Odra folyót átszelő hidat. Úgyszintén szabályozni fogják a folyó medrét Is, hogy a jövőben hajókon szállíthassák a nyersanyagot az ostravai kohóipari vállalatokba. Először is a csaknem 1200 tonna súlyú művelődési otthont helyezik át. Az épületet már alátámasztották, és elkészítették a hidraulikus emelőket is, hogy az épületet augusztus 10-én körülbelül egyméteres magasságba emelve ráhelyezzék a már lefektetett sínekre. Ezután hidraulikus szállítóberendezés segítségével az épületet 90 méternyi távolságra tolják át, ahol pontosan derékszögben megfordítják, és ráhelyezik a már előkészített új alapokra. A két épület áthelyezését a városi beruházási intézet dolgozói azért határozták el, mert így megtakarítanak 3,5 millió koronát. A két épü-< letnek az újbóli felépítése ugyanis 10 millió koronás beruházást igényelne. Em 1978 VIII. 3. 6 A žilinai Vágmenti Vegyiművekben az idei első félévben a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva 15,8 százalékkal növelték a termelést. Az első hat hónap alatt az árutermelési tervet 101 százalékra, az exporttervet 118,2 százalékra teljesítették. Felvételünkön: Mária Turská nagy teljesítményű automata géppel sajtolja a vasúti poliamid talpfák betétjét. (Felvétel: V. Gabčo — CSTK) VÁLASZ OLVASÓINKNAK
