Új Szó, 1976. augusztus (29. évfolyam, 182-207. szám)
1976-08-18 / 196. szám, szerda
Fiatalos lendülettel... Török Istvánt, az egyesített szövetkezet alelnökét, a fejlesztési részleg vezetőjét, a dolinka! (inámij részlegen találtam meg. Tetőszerkezet kérdésében kellett döntenie, megbeszélni beosztottjaival annak elkészítését. Egyébként is Itt született ebben a községben, itt választották meg 1964-ben a helyi és 1971-ben pedig a Járási nemzeti bizottság képviselőjévé. — A szövetkezet megalakulásáig, azaz 1957-lg a Banská Bystrica-i Magasépítő Vállalatnál dolgoztam — kezdi el a beszélgetést. Amikor hazakerültem, a szövetkezetben traktoros voltam, majd gépesítő lettem. Volt a részlegpártszervezet, 1971-től pedig az üzemi pártszervezet elnöke, jelenleg a járási pártbizottság tagja. Itt az Ifjúsági albizottságban tevékenykedik. Van tehát éppen elég funkciója. Éppen ezért igyekszik munkáját úgy összehangolni, hogy a feladatokat minden téren elvégezze, igaz, néha a napot az éjszakai pihenésből „ellopott“ órákkal hosz- szabbítja meg. — Választóimmal a nyilvános gyűléseken találkozom a leginkább de gyakran az úton is megállítanak — mondja. — A fiatalok építkezési engedély, az Idősebb nyugdíjügyekben vagy fürdőbeutaló elintézése céljából. Ahol tudok, segítek. Ebben a nem egészen 600 lakosú községben a jelenlegi megbízatási időszakban csupán az utak portalanítására mintegy egymillió koronát fordítottak. Járdát építettek, rendbetették a lefolyóárkokat, korszerűsítették az óvodát és az iskolát, átadták rendeltetésének az autóbuszvárótermet és a tűzoltószertárat. Z-akcló keretében több mint 7000 korona ráfordítással hidat építenek. — A jövőben tovább folytatjuk a Járdák építését, kiszélesítjük a közvilágítási hálózatot, átépítjük a hangosanbeszélő hálózatot — mondja. — Lesz munkánk bőven az elkövetkező választási időszakban is. Török István Jelölésével az lnámiak a jövőben is számolnak. Komoly, szavahihető és rendszerető embernek ismerik. Tagja csaknem minden tömegszervezetnek és nem egyben funkciót Is betölt. Elfoglaltsága ellenére mindig talált időt arra, hogy a község érdekéért dolgozzon. Pedig három évig a marxista esti egyetemre járt és tanulnia is kellett. — Mi tagadás, a funkciók elrabolják az ember szabad idejének nagy részét — mondja. — De nem sajnálom. Annak pedig igen örülök, hogy jelölésemmel a jövőben is számolnak. Igyekszem nem visszaélni a bizalommal, hanem úgy dolgozni, hogy mindenkor emelt fővel állhassak választóim elé. Ez a 37 éves fiatalember, ha akad szabad ideje, néhány ár- nyi szőlőjét gondozza, olvas és vasárnaponként kijár a futballmérkőzésre. Megtudtam tőle, hogy a sportegyesületet támogatja a szövetkezet is. Ám sokkal célszerűbb volna — ezt már tervbe is vették —, ha ezek a szövetkezetek példáján okulva egyesülnének. Ami késik, nem múlik, tartja a közmondás. Az elkövetkező választási időszakban e téren is megtalálják majd a megfelelő megoldást. — Gyakran eljárok a fiatalok közé, megértjük egymást — mondja búcsúzóul. Segítettek a terménybetakarítási munkálatokban, t most az agitáció» központban fejtenek ki tevékenységet. N. J. Pihen az építőcsoport, melynek feladata az iizletház építése Ötmillió koronás tétel az üzletház felépítése E lnökválasztásra készülnek Amerikában. Lázasan gyűjtik a szavazatokat az el» nökjelöltek. Ford, Carter, meg a többiek. Furcsa, néha elké* pesztő híreket kapunk az amerikai szavazatgyűjtés eseményeiről. Nálunk is közeledik az általános képviselőválasztások időpontja. Tartalmában, küldetésében más ez a választás, mint az amerikai. És persze egészen más jellegű a szavazatgyűjtés is. Erről BuŠincén (Bussán) járva győződtünk meg. Mivel érvelnek? kérdeztük Vámos Géza elvtárstól, a hnb elnökétől. Egyetlen szóval válaszolt: Tényekkel. Azután falunézésre indultunk, mert a tényekről nem elég csak beszélni. Meg kell győződni azok valóságáról. Megálltunk az iskolai étkezde épülete előtt. Tessék megnézni 1 — mondta az elnök, és sorolta az adatokat: Értéke 2 millió 966 ezer korona, Z akcióban építettük, vagyis az érték 30 százaléka társadalmi munkából adódik. Azután szétnéztünk az épületben. Az étterem 160 férőhelyes, a konyha modern felszerelésű. Klubhelyiségek sora az emeleten. Közülük négyet tanteremként fognak használni az új tanévben, mert örvendetesen növekszik az Iskolába járó gyermekek száma és bizony már kevés a tanterem. Megjegyeztem: Ojabb gond. Az elnök mosolygott: Kedves gond az Ilyen, hiszen a lakosok száma még csak 1580, de jó lenne, ha a kétezer lélekszámú községek sorába tartoznánk. Szóba került a szavazatgyűjtés. Erre ilyen magyarázatot kaptam: Decemberben adtuk át rendeltetésének ezt az épületet, és akik készségesen dolgoztak az építésénél, már „levoksoltak“. Nem is akárhogyan. Két bányász nevét említette: Kamensky Ján, Szekeres Barnabás. Nem tanácstagok. Választók, akik szombatot és vasárnapot Is áldoztak a társadalmi munkában. Példás helytállásukért pénzjutalmat kaptak a hnb tanácsától. És igazat kell adnom az elnök érvelésének: Akik velük tartanak, akik példájukat követik, mind-mind a ml szavazóink, azokat támogatják, akik a faluépítés programjáért küzdenek. Ötmilliós tétel a faluszépítés programjában az üzletház. Ebben a választási időszakban kezdték meg az építését, a következőben fejezik be, de már tető alatt az épület, Koncz István mestert, az építésvezetőt kerestük, de mivel halaszthatatlan ügyben a járási székhelyre utazott, a betonkeverő mellett dolgozó munkásokkal beszélgettünk. Prazsenica Tibor, a csapatvezető megállíttatta a gépet: No, ha beszélgetésről van szó, akkor közben tízóraizhatunk Is, ne vesztegessük az időnket feleslegesen. Az irodának használt, deszkából összerótt házban leültünk, s falatozás közben elejtett szólásokból érdekes beszélgetés kerekedett. Kitűnt, hogy az alapozási munkálatokból derekasan kivették részüket társadalmi munkával a lakosok is. Egyébként a kivitelező vállalat, a Járási Építőipari Vállalat, csak úgy vállalta el az üzletház felépítését, ha számára munkaerőt biztosít, toboroz a hnb. De nemcsak a faluból toborzott munkások, hanem a többiek is jól ismerik az építéssel kapcsolatos problémákat: a költségvetést, a határidőket, mindnyájan tájékoztattak a faluépítés gondjait Illetően. Egyikőjük SZAVAZAT6YÜITÍS HAZAI MODRA Az iskolai étkezde értéke 2 millió 966 ezer Korona örömmel újságolta: Következik a művelődési ház felépítése. Másik: Azután szolgáltatóházat is építünk. Amikor kétkedni próbáltam, szinte „letorkoltak“, mondván: Elintézett ügyek, mert mindkettő építése benne szerepel a választási programban. Cigánykérdés nincs Ezt kell írnom, mert miközben a falu túlsó vége felé igyekeztünk és tapasztaltam, hogy az elnök itt-ott megállt, jól öltözött, de tagadhatatlanul cigányszármazású lakosokkal is szót váltott, az úgynevezett cigánykérdésről is beszélgettünk. Az elnök figyelmeztetett: Nehogy a négerkérdéssel hasonlítsa össze, mert az más, ég és föld a kettő, de igazán jól akkor fog írni, ha úgynevezett cigánykérdésről ír majd. Megmagyarázta, hogy azért, mert Bussán mintegy 300 cigány él, de már 6 éve nincs péró, viszont országos hírű, művészeti vonalon is nagyra értékelt, már több kitüntetést megérdemelt folklóregyüttest szerveztek a bussai cigányok. Elmondta, hogy közülük Pleskó Gusztáv a hnb tagja, Oláh Ferdinand pedig a cigánykérdéssel foglalkozó bizottság elnöke. És így foglalta össze általánosító véleményét: Nem mondom, akad közülük egy, vagy két olyan, akitől szívesen hallanánk, hogy más faluba szeretne költözni, de ilyen nemcsak közöttük található. Azon nyomban válaszoltam: Ha ez a helyzet, akkor még úgynevezett cigánykérdés sincs. Fontolgatta, latolgatta megállapításom súlyát, azután újabb érvet helyezett latba: Annyi bizonyos, hogy a társadalmi munkából ugyanúgy kiveszik részüket, mint mások. Még egy tény mondta az elnök, amikor a temetőben megálltunk és rámutatott a halottasházra. Már messziről is szépnek, a hely rendeltetése szempontjából jól épített alkotásnak látszott, kö- zelebbre érve azonban észrevettem, hogy az utolsó simításokat végző munkacsoport nem is olyan egyszerű, hanem több helyiségből álló ravatalozót épített. Szirotka Lajos elvtárstól, az építésvezetőtől meg is kérdeztem.: Mibe került a felépítése? Válasz: Z-akcióban 600 000 korona. Az elnök kiegészítette a magyarázatot: Az ilyen kisebb építéseket saját munkacsoportunkra szoktuk bízni, de következetesen ragaszkodunk ahhoz, hogy minden építést a Z-akció keretében valósítsunk meg. KrnáC Jozef, Győri János, Gyavó József, a munkacsoport éppen ott dolgozó tagjai azt is elmondták, hogy igazán jól akkor haladnak a munkával, ha a hétvégeken segítséget kapnak, ha ja megoldani, viszont ezek a problémák jó agitációs célt szolgálnak. Tanácskoztunk a választókkal és már döntöttünk. Még ebben az évben rendezni, portalanítani fogjuk segítségükkel a Bányász utcát, új autóbuszvárótermet építünk, Z-akcióban, 40—50 000 koronás költséggel, büfé, szociális helyiség is lesz mellette, és űjabb zödsávokat is létesítünk majd. Mindez persze az új választási program része. Bizonyos része. A választás napján Az „utolsó simítások" a halottasház építésénél. Felvételünkön: (balról fóbbra) Gyavó József, Győri János, Krnáč Jozef és Szirotka Lajos az anyagot bekészítik számukra, ha rendezik a terepet. Megkérdeztem tőlük, hogy a választásokkal kapcsolatban mi a véleményük a jelöltekről. Győri János válaszolt: Rájuk szavazunk, hiszen az annyit jelent .mintha a munkára, a kenyérre szavaznánk. Lehet problémával agitálni? Utunk végén mindjárt ezt szerettem volna megkérdezni, de előbb elmondtam, hogy nemcsak azt láttam, amit mutattak. És soroltam: A Bányász utca még rendezetlen, kevés a zöldsáv az utak mentén, ütött- kopott és széllelbélelt az autó- buszmegálló. Az elnök szeme meg se rebbent. És mintha kitalálta volna elhallgatott kérdésemet, így válaszolt: Ismerjük ezeket a problémákat, de persze egyedül, magában sem a 11 tagú tanács, sem a 29 tagú nemzeti bizottság nem tuderre a programra gyűjtjük majd a szavazatokat. Nem tudom, hogy másnak mi a véleménye, de nekem Inkább tetszik, ha ötmilliós tételt építésre költenek, mint Jimmy Carter feliratú trikóra. És az is inkább tetszik, ha a propagandista azzal érvel, hogy mit kell felépíteni a következő választási időszakban, ahhoz milyen méretű társadalmi munkára van szükség, mint hogy olyasmit halljak, amit az Egyesült Államokban a Ronald Reagan jelölését propagáló agitátorok mondtak az egyik kaliforniai gyűlésen: „Reagan kormányzó nem tudott háborút indítani, Reagan elnök megtehetné.“ így tehát sokkal, de sokkal Jobbban tetszik a szavazatgyűjtés hazai módra. És úgy gondolom, hogy nem túlzók, ha azt állítom, hogy rajtam kívül még sok-sok millió választónak. ITAjnfl ANDRÄS
