Új Szó, 1976. július (29. évfolyam, 155-181. szám)

1976-07-07 / 160. szám, szerda

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1976. július 7. SZERDA BRATISLAVA • 160. szám XXIX. ÉVFOLYAM Ára 50 fillér HE1KÜZNAP0K - ÉNEIM Munkás hétköznapjaink sürgető, követelő parancsa a CSKP XV. kongresszusa határozatainak teljesítése. Nem véletlen, hogy a kongresszusi határozatok általános érvényűvé váltak. Hiszen kifejezik mindazt, ami dolgozóink törekvéseinek homlokterébe került az elmúlt esztendőben. Mindenekelőtt a szocialista tár­sadalomépítés egyik legalapvetőbb törvényszerűségét, amely dol­gozóink életszínvonalának állandó emelését tartja szem előtt. Természetesen felvetődik a kérdés, vajon milyen tartalékok állnak rendelkezésünkre a 6. ötéves terv valóban igényes fel­adatainak teljesítéséhez. Nos, a XV. kongresszus főbeszámolója megállapítja: „A nö­vekedés extenzív erőforrásai gyakorlatilag kimerültek, ezért a nagyobb feladatokat lényegében a dolgozók eddigi és helyen­ként kisebb létszámával kell teljesíteni...“ Václav Hüla elv­társ a Szövetségi Gyűlés kamaráinak legutóbbi együttes ülésén szintén hangsúlyozta: „A fokozottabb feladatokat tulajdonkép­pen az előző időszakhoz hasonló számú dolgozóval szükséges teljesítenünk“. Ugyanakkor a beszámoló kiemeli: „A dolgozók­nak gépi eszközökkel, műszerekkel való ellátása az 5. ötéves tervben 38 százalékkal növekedett, s a 6. ötéves tervidőszakban mintegy 40 százalékkal növekszik. Fokozódott a dolgozók kép­zettsége, kezdeményezése s elkötelezett magatartása“. Mindez annyit jelent, hogy az oly sokszor emlegetett tarta­lékaink elsősorban képzettségünk, tudásunk bővítésében, elkö­telezettségünk magasabb szintjében rejlenek. A tudományos­technikai forradalom valamennyiünktől megköveteli, hogy ismét „az iskola padjaiba üljünk!“ S itt, ezen a ponton érintjük a szocialista életmód kialakításának, további elmélyítésének egyik legalapvetőbb törvényét, amelyet a lenini „Tanulni, tanulni, tanulni 1“ fejez ki a legtömörebben, legérthetőbben. E nélkül ugyanis aligha érhető el, hogy a szocialista életmód elmélyí­tésével párhuzamosan kielégíthessük a dolgozók anyagi és szel­lemi igényeit is. „A 6. ötéves terv teljes mértékben biztosítja az életszínvonal emelkedési programját, amelyet a CSKP XV. kongresszusa ki­tűzött. Ez a program józan és reális, emellett a lakosság vala­mennyi rétege számára érthető és vonzó. Ezt bizonyítja a dol­gozók általános egyetértése és spontán elhatározása, hogy jó munkával biztosítják e program megvalósítását.“ — köt rá az elmondottakra Václav Hüla elvtárs beszéde a Szövetségi Gyűlés kamaráinak együttes ülésén. Reális, józan terv. Nem rugaszkodik el a valóságtól, nem siklik az ígérgetések ingoványos talajára. Terv, amelyet tudo­mányos megalapozottság, hosszas előkészítő munka után foga­dott el pártunk, a munkásosztály élcsapata. Ebből a tervből „nem maradt ki senki“. Valamennyiünk érdeke kifejeződik benne. Éppen ezért vonzó és közérthetői Ebből a tényből fogant az össztársadalmi elhatározás, a spontaneitás: mun­kánkkal, elkötelezettségünkkel biztosítjuk a terv valóra váltását. Előfordul, hogy a tervmutatók teljesítéséről lévén szó ki-ki a gazdaságfejlesztés irányszámaira gondol csupán. A m i ter­vünk egyik sajátossága, hogy embarközpontú. Gazdasági vonat­kozásai sem lebegnek légüres térben, hanem dolgozóink szük­ségleteiből indulnak ki. Olyan anyagi szükségleteiből, amelyek a szellemi fejlődés hordozói. Tehát nem csupán ökonómiai, árpolitikai megfontolások, prognózisok alkotják a gerincét, hanem a felépítményi szférának az anyagiakkal való kölcsö­nös ös*szefonódása szolgálja a szocialista társadalom építésének nagyszerű távlatait. Ez a tény magától érthetően bizalommal tölt el bennünket. Terveink, célkitűzéseink egyenértékűek szocialista államren- dünk további fejlesztésével. Feladataink, mint azt hangsúlyoz­tuk. igényesek. Létbiztonságunk a XV. kongresszus fóbeszámoló- jának a következő kitételében gyökerezik: „Az elmúlt öt esz­tendő mérlege teljes mértékben igazolja a XIV. kongresszus gazdaságpolitikájának helyességét, és tanúsítja, hogy szilárd alapokkal rendelkezünk ökonomikánk további fejlesztésére. Ezt a reális, az élet által igazolt és hosszú távlatú politikát fogjuk tehát folytatni és továbbfejleszteni.“ Hétköznapjaink, életünk, politikai vonalvezetésünk igaza, kontinuitása jelenti,, számunk­ra a mát, a holnapot. Nem „csoda“ tehát, hogy gyárainkban, üzemeinkben, künn a határban és a tudományos munkahelye­ken a XV. kongresszust követően egyaránt mozgalmasabbá vált az élet. Programot kaptunk, távlatokat, amelyek magukkal ragadnak bennünket. Mindannyiunkat, akik számára nem kö­zömbös a szocialista társadalom építésének az ügye. Történelmi jelentőségű feladatokat teljesítünk. Mértéküket egyetlen adattal is kifejezhetjük: a hatodik ötéves tervben 23 százalékkal növekszik hazánkban a személyi fogyasztás. Ilyen, ekkora növekedést egyetlen ún. fogyasztói társadalom sem ért és érhet el. Mi viszont a régi bölcsességhez tartjuk magunkat: „Nem azért élek, hogy egyek, hanem azért eszem, hogy éljek!'* Vízválasztó, életmódot meghatározó különbség, távlatainkat magába foglaló tartalom. Gondolat, amely végkö vdtkeztetésében, lényegében életünk tartalmának hordozója. Irányt mutat, utat jelez: az anyagiak megteremtése, az élet- színvonal-politika végső kicsengésében a szocialista embertípus kialakítását, a szocialista emberség további felfokozását szol­gálja. Hétköznapok, ünnepnapok váltják egymást. Mondhatnék, min­dig ünnepelünk, mondhatnék igazi ünnepeink a hétköznapok. A dolgos hétköznapok, a dolgos ünnepek. Csupán így adhattuk át rendeltetésének az 5. ötéves tervben azt a 615 ezer lakást, amely messze túlszárnyalja a XIV. pártkongresszus irányelveit. Csupán így, ilyen elkötelezettséggel teljesíthettük és teljesít­hetjük túl terveinket, amelyek még biztatóbb, még vonzóbb távlatot teremtenek mindannyiunk számára. „A következő évek programját szilárd nemzetközi alapokra, a Szovjetunióhoz fű­ződő megbonthatatlan barátságra és szövetségre, a szocialista országok nagy ^családjára építjük. Ezek pedig biztos alapok“ — áll feketével fehéren a kongresszusi főbeszámolóban. Nos, mi valamennyien ezekre a biztos alapokra építjük életünket. BALOGH P. IMRE KÉT ŰRHAJÓSSAL A FEDÉLZETÉN Föld körüli pályán a Szojuz—21 BORISZ VOLINOV EZREDES ÉS VITALIJ ZSOLOBOV ALEZREDES KÖZÖS KÍSÉRLETEKET VÉGEZ A SZALJUT—5 ÜRÄLLOMÄSSAL Moszkva — A moszkvai rádió és a televízió kedden délután öt óra előtt néhány perccel adását megszakítva közölte, hogy moszkvai idő szerint 15 óra 9 perckor Föld-körüli pályára bo­csátották a Szojuz-21 jelzésű szovjet űrhajót, fedélzetén Borisz Volinov ezredes űrhajóparancsnokkal és Vitalij Zsolobov alez­redes fedélzeti mérnökkel. A Szoiuz-21 a június 22-én felbo­csátott Szaljut-5 űrállomással végez majd közös kísérleteket. Az űrhajó fedélzeti rendszerei az első jelentések és mérési adatok szerint normálisan működnek. Borisz Voli­nov, a Szovjet­unió Hőse, a Szojuz-21 űrha­jó parancsnoka 1934-ben a szi- béiriai Irkutszk- ban született. A volgográdi ka­tonai repülő-is­kola elvégzése után a szovjet hadseregben tel­jesített szolgá­latot. 1960-ban sorolták a vi­lágűrbe készülő űrhajósok listá­jára és később többször szere­pelt az űrhajók parancsnokának tartalékaként. 1968-ban tév­úton sikeresen befejezte a Zsu- kovszkij Műsza­ki Akadémia re­püléstechnikai szakát. Első űr­KÜLDÖTTSÉG A KGST 30. ÜLÉSSZAKÁRA B. Volinov és V. Zsolobov a start előtt. (Telefoto: CSTK — TASZSZ) f ČSTK] — Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnökkel az élen csehszlovák küldött­ség utazott tegnap Berlinbe, hogy részt vegyen a KGST 30. ülésszakán. A küldöttség további tagjai: Josef Kempný, a CSKP KB tit­kára, Václav Hüla szövetségi miniszterelnök-helyettes, az Ál­lami Tervbizottság elnöke, Ru­dolf Rohlíček, szövetségi mi­niszterelnök-helyettes, hazánk állandó KGST-képviselője, Vla­A csaknem három hete tartó forró időjárás maximálisan pró­bára teszi a mezőgazdasági dol­gozókat. A gyorsan, idő előtt beérett gabonákat késedelem nélkül aratni kell, mivel egyes fajtáknál — különösen a Szá­vánál és a Zlatá Dolinánál — máris megindult a szem pergé- se. Nagy pozitívum, hogy az egyes mezőgazdasági üzemek idejében felkészültek az aratás­ra, így ahol szükséges, ott azonnal munkába állhatnak a kombájnok. A komárnói (komá­romi) járásban tegnap már 11 mezőgazdasági üzemben arattak és estig a járásban megközelí­tően 450 hektár termését taka­rították be. Ez a 26 000 hektár­nak csak elenyésző része és el­sősorban a besült gabonákat aratták, de már ismeretesek az első eredmények is. A learatott búza hektáronkénti átlaghoza­ma 40—45 mázsa között van, ami az említett tényezőket fi­gyelembe véve jónak mondható. A jobb minőségű gabonákat esak ezt követően fog|ák arat­ni. A járásba már megérkezett a kisegítő kombájnok többsége dimír Mička, a CSKP KB osz­tályvezetője, Vlastimil Ehren­bürger szövetségi tüzelőanyag- és energetikaügyi miniszter, Vladimír Blaíek közlekedés- ügyi miniszter, Andrej Barčák külkereskedelmi miniszter, fo­zef Nálepka külügyminiszter­helyettes, Ján Kraus, hazánk állandó KGST-képviselőjének helyettese és Jirí Kopecký, a nemzetközi gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttműkö­dési tanács titkára. és a hét végén járásszerte tel­jes erővel megindul az aratás. Az aratás mellett nagy gon­dot fordítanak a szalma össze­gyűjtésére és a tarlóhántásra, mivel az utóbbi gyors elvégzé­sével és a talaj lezárásával a még meglevő talajnedvességet mentik meg. Amint Varga And­rás agronómus elmondta, az aratók mellett az öntözők is meghosszabbított műszakokban dolgoznak. Elsősorban a silóku­koricát, a lucernát és a zöld­ségféléket öntözik. A szomszédos Dunajská Stre­da-i (dunaszerdahelyi) járásban is folytatták az aratást. A Hubi­cei (gombai) Állami Gazdaság után a Dolný Bár-i (albári). a jurovái (dercsikai), és a kűtni- kyi (hegyétei) szövetkezetben is munkába álltak a kombáj­nok. A járásban tegnapelőtt es­tig 270 hektár termését arat­ták le, és az átlaghozam itt is 40—45 mázsa között van. Tán­cos László mérnök, a jmi fő- gépesítője elmondta, hogy a hét végén már a járás valamennyi mezőgazdasági üzemében teljes ütemben megkezdődik a gabo­nafélék betakarítása. -ef­repülésére 1969 januárjában ke­rült sor, amikor a Szojuz-5 űr­hajó parancsnokaként járt a világűrben. Borisz Volinov 1958 óta az SZKP tagja. Felesége Tamara mérnök. Két gyermek édesap­ja: lánya Tatjána 11 éves, fia Andrej pedig 18 éves és a moszkvai közlekedési egyete­men tanul. Vitalij Zsolobov, a Szojuz-21 fedélzeti mérnöke, 1937-ben született, Ukrajna Zburijevka nevű falujában. Az azerbajdzsá­nt olaj- és vegyipari intézet elvégzése után 1959-ben a szovjet hadsereg tisztje lett és mint mérnök-próbarepülő tevé­kenykedett. Az űrhajósok csoportjába 1963 januárjában sorolták be. Elvégezte a kozmikus repülé­sekhez nélkülözhetetlen előké­(Folytatás a 2. oldalon) Egyetértés Országszerte nagy vissz­hangot váltott ki az európai kommunista és munkáspár­tok berlini tanácskozása. Dolgozóink egyetértésüket fejezik ki a konferencia eredményeivel kapcsolatban. Ivan Pekár, a bratislavai Slovnaft üzemi pártszerve­zetének alelnöke: „A tanács­kozás eredményei minőségi­leg jobb és szilárdabb ala­pot teremtenek az európai kommunista mozgalom kö­zös internacionalista te­vékenysége számára. Az ér­tekezlet jelentős lépés volt az európai béke, biztonság és együttműködés megszilár­dítása felé vezető úton. Vé­leményem szerint a konfe­rencia határozatainak kö­vetkezetes megvalósítása hozzájárul a haladó erők összefogásának erősítéséhez és hasznos az emberiség szá­mára.“ Ján Fedor, a Košicei Váro­si Szakszervezeti Tanács elnöke: „A felszólalások kö­zül legjobban Brezsnyev elvtársnak, az SZKP főtitká­rának érvei hatottak rám,“ amelyekkel megcáfolta a burzsoá propagandának a szocialista társadalomról hangoztatott hamis érveit. Brezsnyev felszólalásának az a része is megragadott, amelyben társadalmi rend­szerünk elért sikereiről és előnyeiről beszél.“ |uraj Oniščenko, a Szlo­vák Nemzeti Színház opera­együttesének szólistája: „A 29 európai kommunista és munkáspárt berlini értekez­lete bizonyítja a marxizmus —leninizmus eszméinek ha­talmas erejét. A világ hala­dó emberei nyilván megér­tették, mennyire fontos lé­pés ez a tartós európai bé­ke és együttműködés útján, sőt a világbéke megterem­tése terén is. Az utóbbi idő­ben énekesként jártam a Szovjetunióban, Magyaror­szágon és Lengyelország­ban, s meggyőződtem arról, hogy a békés élet minden ember legnagyobb vágya. A berlini konferencián kiadott dokumentum is ezt a célt szolgálja.“ EREDMÉNYESEN FOLYTATÓDIK AZ ARATÁS

Next

/
Thumbnails
Contents