Új Szó, 1976. július (29. évfolyam, 155-181. szám)

1976-07-01 / 155. szám, csütörtök

Falkészültünk az aratásra

.a utóbbi nupok meleg időjárása meggyorsította a gabona érését, így az aratás kezdetétől bizony már csak napok választanak el. E tény az aratás) előkészületek gyors befejezését teszi szükségessé, hogy az egyes mezőgazdasági üze- mpk valóban az első alkalmas órában munkához láthassanak.

A Dunajská Streda-i Idunaszerdahelyi) járásban a korábbi kezdet nem éri váratlanul az egységes földművesszövetkezeteket és állami gazdaságokat, az aratásra idejében és nagyon gondosan lelkészültek.

— Nagyon nehéz, szinte lehetetlen pontosan megjósolni, hogy mikor kezdhetünk aratni, hiszen n helyzet napról-napra változik. Amennyiben a meteorológiai előrejelzés igazat mond. és a hét végén valóban felhős napok lesznek, akkor a homokos területeinken az aratást a jövő hét közepén kezdjük, és a hét végén már járásszerte teljes lesz az aratási nagyüzem — mondta Németh János mérnök, a jmi fő- agronómusa.

Tánczos László főgépesítő folytatta:

— A korábbi kezdet nem okoz problémát, hiszen az aratásra időben felkészültünk. Az aratásban részt vevő gépeket kijavítottuk, így az aratás szervezési és munkatervében meghatározott időbeosztást és az egyes technológiákat hiánytalanul be tudjuk majd tartani. Az első és legfontosabb munka természetesen a közvetlen betakarítás, de ,.kész“-et csak az a mezőgazdasági üzem jelenthet, amelyik összegyűjtötte a szalmát, felszántotta a tarlót és lezárta a talajt. Ez. az alacsony talaj- nedvességet tekintve legalább annyira fontos, mint a gyors és minőségileg kifogástalan aratás.

A jmi irányítása alá tartozó mezőgazdasági üzemek csaknem huszonkétezer hektáron termesztenek gabonát. Ilyen terület gyors learatása nagyon pontos beosztást kíván, beleértve a gépek hathatós átcsoportosítását, a gabona betakarítás utáni kezelését és a raktározást is. Ezt a járásban kellően tudatosították, amit a részletes munkaterv is igazol. Az aratás egész menetét részletesen kidolgozták, egy köny- nyebb és egy nehezebb, mondjuk úgy, esős változatban. A kisegítő kombájnokkal együtt 332 kombájn áll majd a járás mezőgazdasági dolgozóinak rendelkezésére. A gépek 38 százaléka még SZK-4-es típus, de a többi már nagy teljesítményű gép. így adott a lehetőség, hogy a gabona aratásával a járásban 10—12 munkanap alatt végezzenek.

— Nagyon lényeges — folytatta a főagronómus —, hogy a betakarításhoz megfelelő mennyiségben biztosítottunk tisztító és szárító berendezést is. A járás várható össztermését huszonhárom nap alatt vagyunk képesek leszárítani, így ez nem okoz majd problémát, hiszen az egész termést még esős aratáskor sem kell szárítani. A Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat a járás gabonatermésének hatvan százalékát tudja azonnal átvenni, a többit a mezőgazda- sági üzemek fogják tárolni. Nagyon lényeges, hogy az üzemek minden szem gabonának megfelelően fertőtlenített magtárt készítsenek elő. •

Pontosan és részletesen kidolgozzuk a gabona átvételének ütemtervét is. Az egyes mezőgazdasági üzemek nemcsak azt tudják majd, hogy hova és mennyi gabonát vihetnek, hanem azt is, hogy az egyes felvásárló központok az ő gabonájukat hány órától hány óráig fogják átvenni. Ez a beosztás már tavaly is nagyon bevált, mivel megszüntettük az átvételi központok előtti várakozást, éppen akkor, amikor az emberekre és a gépekre a legnagyobb szükség van.

— A szervezés során egy pillanatra sem tévesztettük szem elől, hogy az első helyen az ember van — vette át a szót a főgépesítő. — A gépek kihasználásának mértéke, a veszteségek csökkentésének aránya elsősorban az aratók pontos és odaadó munkájától líigg. Ezt valamennyi tanácskozáson, összejövetelen hangsúlyoztuk, amit az aratás előkészítése során hívtunk össze. Az ember szerepének kellő tudatosítása két szempontból is lényeges. Egyrészt, hogy az aratókról való messzemenő gondoskodás e fontos szereppel összhangban legyen, másrészt pedig a munkaszervezés kellő lehetőséget adjon az ember felelősségének érvényesítésére. Csak egy példát említek. Sokszor eí'mondtuk már. hogy a veszteségek nagysága nagyban függ a haladási sebességtől, aminek betartását általában az arató becsületességére bíztuk, mivel minden kombájnost képtelenek voltunk külön-külön ellenőrizni. Most, a gépek csoportos dolgoztatásánál lehetőleg azonos típusokat sorolunk egy csoportba, és egy vezetőt is kinevezünk, aki irányítja a csoport munkáját, diktálja a haladási sebességet, és őt egyetlen kombájnos sem előzheti meg.

Az ilyen munkaszervezés párhuzamosan más tartalékok hasznosítását is lehetővé teszi. Több mezőgazdasági üzemünkben a munkaverseny során már elsősorban nem az egyén, hanem a csoport együttes értékelése az elsődleges. Ez elősegíti a csoport tagjainak szorosabb együttműködését, ami többek között a folyamatosabb elhordást eredményezi, különösen abban az esetben, ha ügyes munkaszervezéssel megoldják, hogy a kombájnok menet közben ürítsék ki tartályaikat. Ezzel a gépek napi teljesítményét 25—30 százalékkal is lehet fokozni.

EGRI FERENC

Az elsők között végeztek a takarmánybegyűjtéssel a trnavai járásban a siladicei Marek tuleň Efsz tagjai. 240 hektárról gyűjtötték be a szálas takarmányokat, ebből 200 hektár volt a lucerna. Az időjárás itt is elősegítette a gyors száradást, így a szövetkezetben kiváló minőségű lucernaszénát kazalozhattak, amely bizonyára elősegíti majd a tervezett feladatok teljesítését, esetleg túlszárnyalását is a tejtermelésben.

FIKHÜilINEMZETKÖZI EGVlITMIKIIlSSEL

ANDREJ BARČÄIKNAK,

Csehszlovákia külkereskedelmi miniszterének sajtóértekezlete

Andrej Barčák mérnök, a . CSSZSZK kUIkereskedelmi minisztere, Alojz Kusalik, az SZSZK iparügyi minisztere, helyetteseik, valamint a Chemapol és az Incheba külkereskedelmi vállalatok vezérigazgatói, kedden a nyolcadszor megrendezett Incheba nemzetközi vegyipari vásár alkalmából a hazai és a külföldi újságírók részére sajtókonferenciát tartottak.

— Csehszlovákia további gazdasági feladatai, amelyeket a CSKP XV. kongresszusa határozott meg az 1976—1980-as évekre, igényesek, de teljesíthetők. A termelés növekedésének feltételeit fokozott munkatermelékenységgel, s min- 2nekelőtt a tudományos-mű- aki fejlesztéssel teremthetjük \ — mondotta a többi körbevezető beszédében And- Barčák miniszter. A továbbiakban beszámolt azokról a feladatokról, amelyek a csehszlovák vegyiparra a 6. ötéves tervidőszakban várnak.

E fontos népgazdasági ágazat termelése az említett időszakban a tervek szerint 36— 39 százalékkal növekszik. Fokozott hangsúlyt helyezünk többek között a kőolaj-feldol- zásra, a petrolkémiára, a szerves festékanyagok gyártására, jelentősen növekszik a műanyag- és a műszálgyártásunk is. A fejlődéshez elsősorban további beruházásokra van szükség. Éppen ezért a 6. ötéves tervidőszakban a múlthoz viszonyítva 40 százalékkal növekszik a vegyipari beruházások értéke.

Vegyiparunk fontos szerepet tölt be külkereskedelmünkben is. Az ágazatban termelt áru- mennyiségnek évente megközelítőleg 14 százalékát szállítjuk külföldre.

Legfontosabb külkereskedelmi partnerünk ezen a területen is a Szovjetunió. Azonkívül. hogy az alapvető vegyipari nyersanyagok zömét tőle kapjuk, termékeink legnagyobb vásárlója is.

A vegyipar fejlődése, hasonlóan a többi népgazdasági ágazathoz, ma már szinte elképzelhetetlen a KGST-tagorszá- gokkal való együttműködés nélkül. Ennek eredménye például a nagyarányú termelési szakosodás a tagországok keretében, olyan területeken, mint a szintetikus kaucsuk

gyártása, a cellulóz- és a papírtermelés stb. A nemzetközi munkamegosztás azonban nem csupán a termelésben érvényesül, hanem a tudományos-műszaki fejlesztésben is.

Amint a beszámolóból és a kérdésekre adott válaszukból kitűnt, hazánk nem határolja el magát a fejlett kapitalista országokkal való együttműködéstől. A vegyipari termelésben már rendelkezünk bizonyos hagyományokkal, állandó külkereskedelmi partnereink vannak, az NSZK-ban, Svájcban, Ausztriában, Franciaországban, Angliában, Olaszországban és további kapitalista államokban is.

— Remélem — mondta befejezésül Andrej Barčák —, hogy mind a gazdasági szakemberek, mind pedig a külkereskedelem képviselői elegendő alkalmat találnak a vásáron a tapasztalatcserére és új kereskedelmi egyezmények megkötésére, örülünk, hogy a nemzetközi vásár keretében a bratislavai Incheba már figyelemre méltó tekintélyt vívott ki magának, hozzájárulva ezzel e fontos népgazdasági ágazat fejlesztéséhez.

*Pg*

A „demokratikus szocializmus’’ lényege

Rudolf Síma a Pravda hasábjain ismerteti Ladislav Hrzal, cseh filozófus most megjelent A „demokratikus szocializmus“ elmélete és gyakorlata című művét, amely az első részben a „demokratikus szocializmus“ kialakulását, fejlődését és szerepét, a második részben pedig a „demokratikus szocializmus“ csehszlovákiai vonatkozásait elemzi. A szerző tényekkel bizonyítja, hogy a „demokratikus szocializmus“ alapja az antikom- munizmus. A marxista—leninista elmélet fejlesztése és a szocialista gyakorlat közben elkövetett hibák termőtalajt biztosítottak a revizionizmus és opportunizmus számára. A csehszlovák „demokratikus szocializmus“ jellegzetes vonása, hogy nem eszmei doktrínával lépett előtérbe, hanem absztrakt eszményképek és utópista célok formájában. Amikor kiderült, hogy a szocializmus építése

sokkal összetettebb és igényesebb feladat, mint azt a kezdet kezdetén hittük, azok, akik szocialista meggyőződésüket illúziókra építették, új, „jobb“ szocializmus után kezdtek kutatni. A „demokratikus szocializmus“ koncepciója absztrakt utópista jellegével megfelelt ennek. L. Hrzal szerint a marxista—leninista elmélet forradalmi fej lődése csakis a reális szocializ mus gyakorlati építésének és a párt politikája egységének alapján lehetséges.

A recenzens nagyra értékeli a kötetet, amelynek tanulmányozása nemcsak gazdagítja az olvasó ismereteit, hanem az összetett elméleti és politikai harchoz eszmei és módszertani felkészültséget is kölcsönöz.

Népünk boldog jövőjéért

NOVÉ

SLOVO

Ez év október 22-én és 23-án tartjuk a választásokat. A Nové slovo ebből az alkalomból közölte Fedor Gulla, az SZSZK NF KB vezető titkára A választások sikeréért című cikkét. Többek között megállapítja, hogy a hétköznapok sikerei igazolják a CSKP programjának helyességét, amely biztosítja a társadalmi fejlődést, a nép anyagi és kulturális szükségleteinek jobb kielégítését.

Az eltelt választási időszak

bebizonyította, hogy jelentős haladást értünk el a szocializmus építésében, megnövekedett a szocialista Csehszlovákia nemzetközi tekintélye, országunk a csehek, szlovákok, valamint az itt élő nemzetiségek baráti, egyenjogú hazája.

Államunk demokratizmusának illusztrálásaként elég megemlíteni, hogy a küldöttek 60 százaléka munkás és földműves s több mint 30 százaléka 35 éven aluli. Ebben rejlik a nép valódi hatalma.

A szerző rámutat, hogy a választások elébe a CSKP XV. kongresszusán elfogadott programmal indulunk. Mindezt támogatni akarjuk és támogatni fogjuk, mivel ez a kommunisták, a pártonkívüliek, a többi politikai párt képviselői, valamint nemzeteink és nemzetiségeink programja.

Minden szavazat 2,5 márka

A válságos időszakban a re- vizionisták és a szocialistaellenes erők a München előtti kapitalista demokráciát dicsérték, a „tiszta" demokráciára hivatkoztak, és népünknek a CSKP vezetésével elért történelmi vívmányait gyalázták. J. Kresta to- lából a Tribunában olvashatunk e problémákról a Tiszta demokrácia megnyilvánulásai címmel. Rámutat, hogy választási rendszerünk a revizionista támadások céltáblája volt. A revizionizmus hívei alapvető változásokat vagy teljes új választási törvényt követeltek, amivel a CSKP vezető szerepét akarták csökkenteni. Mindez nem a demokrácia kiteljesedéséhez, hanem a kapitalizmushoz vezetett volna.

Említsük meg a „tiszta“ demokrácia egyik jellegzetes vonását: a Masaryk-féle demokráciában a munkáspártnak a szavazatok bizonyos minimumát kellett elérnie ahhoz, hogy mandátumot kapjon. Ez kezdetben 20 000 szavazatot jelentett, majd később 35 000-re emelték. A szerző ezután az NSZK-beli viszonyokra mutat rá. Megállapítja, hogy a demokráciaellenesség legdurvább megnyilvánulása az úgynevezett 5 százalékos klauzula, amely a haladó politikai erők ellen irányul. A klauzula szerint a bonni parlamentbe csak az a párt juthat be, amely a szavazatoknak legalább 5 százalékát érte el. Egyes politikai pártok az állami költség- vetésből „a politikai tevékenység és a választási költségek megtérítése“ címen minden szavazatért 2,5 nyugatnémet márkát kapnak. Ezzel gyakorlatilag állandóan nő az erős politikai pártok hatalma.

Ezekből a tényekből is kitűnik, jegyzi meg végül a cikk írója, hogy milyen hamis és képmutató a kapitalista „demokrácia".

Balra tolódás Olaszországban

Az olasz választások eredményeit a baloldal, de főleg a kommunista párt jelentős sikerének könyvelhetjük el. Alois Volf, a Rudé právo római tudósítója Hogyan tovább Olaszország című írásában a választások után kialakult új helyzetet elemzi. Rámutat: A választások során a legszembetűnőbb sike

reket a kommunisták és a többi baloldali párt érte el. Az OKP ismét bebizonyította, hogy a munkásosztály vezető ereje és befolyása egyre nő. Az eredmények a burzsoá körökben nyugtalanságot okoztak. A baloldal sikere a jelenlegi kormánnyal szemben mutatott bizalmatlanság széles körű megnyilvánulása.

E. Berlinguer, az OKP főtitkára szerint a kommunista párt új szerepet kapott a politikai életben, ami Olaszország közvéleményének balra tolódását bizonyítja.

KOVÁCS ILONA