Új Szó, 1976. július (29. évfolyam, 155-181. szám)
1976-07-06 / 159. szám, kedd
i A KORSZERŰ SZÁLLODA Korunk népvándorlása, az Idegenforgalom tényezője vezetett a szállodaipar rohamos fejlődéséhez és sok különféle, sajátos szállodatípus kialakulásához. Egyrészt egyre több a vendég és többféle az igény, másrészt pedig kevés és drága a kiszolgálásukra alkalmazható munkaerő. A Slovšport vállalat több termékét fődíjjal tüntették ki a Nemzetközi Intersport kiállításon. A stupavai üzem főleg motoros kaszálógépeket és sport dressz-szárítókat gyárt. Felvételünkön Eugen Szabó és Ján Delič motoros kaszálógépet szerelnek. (Felvétel: J. Kolenčík — ČSTK) VÁLASZ OLVASÓINKNAK BETEGBIZTOSÍTÁSI és nyugdíjügyekben V. L.: Az 1975/121 sz. törvény 71 §-ának 3. bek. értelmében a Nyugdíjellátási Hivatal Igénye a jogcím nélküli, vagy helytelen összegben kifizetett jára- 'dékjuttatások visszafizetésére attól a naptól számított 3 éven belül évül el, amikor a társada- dalombiztosítás szervei megállapították, hogy a járadék (vagy annak emelése) jogcím nélkül, vagy helytelen összegben lett kifizetve. Az igény elévül azonban, ha a járadékjuttatás kifizetésétől 10 év telt el. rAz elévülési határidő nem folyik az alatt az idő alatt, amikor az így megállapított tartozást részletekben vonják le. A kérdéses esetben mindenképpen kifogásolni lehet az 1966. május 31. előtti időre igényelt juttatások elévülését. Az adott esetben számításba kell venni a fél ház értékét és jellegét (benne lakott-e, volt-e belőle bevétele stb.) és azt a körülményt, hogy szándékosságból, gondatlanságból, illetve feledéit aységből nem tüntette fel a ’jérdéses fél ház tulajdonjogát. L. M.: Az 1975/121 sz. törvény 39. §-ának 2. bek. értelmében nem csökkenthető a dolgozó özvegy özvegyi járadéka a férj halála után egy évig, — ha az özvegy legalább még egy árvajáradékra jogosult gyermekről gondoskodik (a főiskolai tanulmányok esetében a 26. életév betöltéséig), valamint abban az esetben sem, ha az özvegyi járadékos betöltötte 70. életévét. Megjegyezzük, hogy az utóbbi rendelkezés csak 1976. január elsejétől érvényes, s nincs visszamenő hatálya, A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy az 1975/135 sz. rendelet 4. §-a szerint a rövid ideig tartó, ún. brigádmunkaviszony esetében egy-egy naptári évben 180 munkanap vagy 1200 munkaóra idejére az özvegyi járadékot nem szabad rövidíteni a kereset miatt. P. F.: Az 1975/121 sz. törvény 42. §-ának 4. bek. megállapítja, hogy az alacsonyabb nyugdíjakat együttéllő két személy esetében akkor emelik fel havi 1100 koronára, ha a nyugdíjas és családtagja sem képes életkora, egészségi állapota, vagy más komoly ok miatt saját maga munkájával javítani élet- színvonalán. Az ilyen emelésnél nem veszik tekintetbe a magatehetetlenségi pótlékot, az esetenkénti szociális juttatásokat, á nyugdíjasnak és csaladjának keresetét, ha a kereseti tevékenység nem haladja meg egy- egy naptári évben a 60 munkanapot, valamint a 70 évnél Idősebb nyugdíjas, vagy ilyen korú családtagjának keresetét. Nem lehet figyelembe venni a háztáji gazdálkodásból eredő bevételt sem. Mivel ön idősebb T0 évnél, tartósabb keresetét nem lehet figyelembe venni. A különbözet mindössze 40 korona. Ha keresete megszűnne, mindenképpen igénye lenne az említett 40 korona különbözetié. Fejlődés jeligére: A tagsági viszonyt kölcsönös megegyezéssel 1976. június 1-vel megszüntették. Az egyezséget az új mintaszabályok 20. §-ának 1. bek. értelmében írásba kell foglalni ás az idézett előírás 2. bek, értelmében az egyezségben fel kell tüntetni a tagsági viszony megszűnésének napját, és ha a tag azt kívánja, a tagsági viszony megszűnésének okát is. A védelmi idő a munkaviszony megszűnése után 6 hét. Ha a volt tag ezalatt munkaképtelenné válik, igénye van táppénzre. Ha a tagsági viszony már megszűnt, akkor legfeljebb a folyó naptári évben ledolgozott 5 hónapra járó, tehát 5/12 szabadság kifizetésére van igénye a volt tagnak, éspedig az alapszabályok szerinti terjedelemben. S. I.: Az 1975/135 sz. rendelet értelmében nyugdíjba lépése után nem kell munkaviszonyát 14 napra megszakítania. Az új, rövid ideig tartó, legfeljebb 180 napos munkaviszonya új munkaviszonynak számít, és így csak az öt havi várakozási idő eltelte után keletkezik igénye szabadságra. Mivel munkaviszonyát az új brigád-munkaviszonyban közvetlenül folytatja, az esetleges betegállománya idejére igénye lesz táppénzre akkor is, ha nem dolgozta le a különben előírt 3 hónapot. Táppénz azonban csak 60 munkanap idejére jár egy- egy naptári évben. A rövid ideig tartó munkaviszonyokat a munkaadó vállalatok külön az erre előírt nyomtatványon kötelesek bejelenteni a Nyugdíjellátási Hivatalnak. A jelentést a dolgozó is köteles aláírni. Ezzel a dolgozó is eleget tesz a törvényben előírt bejelentési kötelezettségének. Cs. I.: A fizetett szülési szabadság feltétele, hogy az anya a szülés előtti két évben legalább 9 hónapon keresztül részese legyen a betegbiztosítás valamilyen formájának. A munka- és tanulói viszonyon kívül a közép- és főiskolai tanulmányok ideje is beszámítódik. A másik fontos feltétel, hogy az anya szülési szabadságát a munkaviszony tartama alatt, vagy legkésőbb a munkaviszony megszűnése utáni 6 havi védelmi idő alatt kezdje meg. Mivel az ön munkaviszonya 1976. január 4-én megszűnt, a 6 havi védelmi idő 1976. július 4-én járt le. Mivel ön a szülést novemberre várja, semmiképpen sem tudja születési szabadságát a védelmi időn belül, tehát július 4-e előtt megkezdeni. Talán az segítene, ha még szülési szabadságának megkezdéséig munkaviszonyba lépne. T. J.: Mivel leányát terhessége miatt kellett más munkára beosztani, ahol saját hibáján kívül alacsonyabb a keresete, a kérdéses időre a betegbiztosítás számlájára az 1968/88 sz. törvény 4. és 5. §-a értelmében a fizetéskülönbözet összegének (a béradó levonása után) megfelelő fizetés-kiegyenlítési pótlékra (vyrovnávací príspevok v tehotnosti a materstve) van Igénye. Ezt az igényét az üzem KNP bizottságánál érvényesítheti. Dr. F. J. I V annak önkiszolgálásra berendezett, de folyóvízzel és villanyhálózattal felszerelt kempingek és „kősátornak“ is bátran nevezhető fogadók pályaudvaroknál és országutak mentén, alig több feladattal, mint az időjárás elleni védelem és az alapvető higiéniai követelmények kielégítése. A nagyvárosok kereskedelmi negyedeiben minden kényelmet biztosítanak a tárgyaló üzletembereknek a világ hírközlő hálózatába (telefon, telex) szervesen bekapcsolt hotelek, az idegenforgalmi és üdülő gócpontok luxusszállóiban pedig a legnagyobb fényűzéshez szokott vendég is második otthonra talál, megtalál minden kényelmet és szórakozást. Nem is beszélve a gyógyfürdők szanatóriumszerű üdülőszállóiról. A szálloda rendeltetésétől, „profiljától“ és elhelyezésétől függ felépítése és berendezése. Belvárosban, szűk helyen az építész a magasba törekszik (az autóparkolót viszont a mélybe süllyeszti), üdülőhelyeken a tájba illeszkedve, szénében is terjeszkedhet. Mit nyújthat a modern szállodákban — szállodacsoportokban, üdülőtelepeken — a korszerű technika, a minél magasabb színvonal elérésére minél kevesebb személyzettel? Egy olasz anek- dóta szerint ugyanis valamelyik szállodai házirend arra figyelmeztet: „vendéget korlátlanul kapunk, de pincért nem.“ A műszaki berendezések nagy része a személyzet pótlásával az üzemmenetet könnyíti meg, más része közvetlenül szolgálja a vendégek kényelmét. Még a szobaberendezések divatja is ilyen megfontolások függvénye. Igaz, a bú- torformák a hagyományos stílusokat utánozzák, de a textíliák, a szőnyegek, bársonyok, plüssök és drapériák bármilyen élethűek is, mind köny- nyen tisztítható műanyagból készülnek. Az ágyneműt magukba fogadó, fiókos, nyitható reka- miék helyén a hagyományosra emlékeztető ágyakat találunk, amelyeket a reggeli takarítás után egyetlen terítővei fednek be. Este levéve a térítőt, kész az ágyazás: az is munkamegtakarítás és nem is kevés. Nappali pihenésre esetleg külön heverőt is beállítanak a szobákba. A szállodai fürdőszobák alaposan megnőttek: abban az arányban, ahogyan a kozmetikai ipar nőknek és férfiaknak egyre több háziszert készít, már-már a régi budoárokra emlékeztetnek. A polcokat megtöltő fürdősók stb. praktikusak is: segítenek tisztántartani a kádat és a mosdót. A csaptelepekbe épített termosztát állandó hőfokon tartja a vizet, a vendégnek nem kell „pancsolnia“, kevernie. A kényelmes berendezés megkímélésére központilag vegyszerekkel lágyíthatják a vizet, ez gátolja a vízkő lerakódását és meghosszabbítja a csővezetékek életét. Száműzik a hagyományos vécé-tartályt, esztétikusabb és takarékosabb megoldással a vízhálózat közvetlen nyomását veszik igénybe helyette. A kádak hossza változatlan, de szélesebbek, ülőfürdőre, tusolásra is alkalmasak, zuhany felőli végükön elcsúszás ellen beépített műanyagcsíkkal. Bonyolult klímaszabályozás csőrendszere hálózza be a korszerű szállodaépületet, és okoz nem kis gondot az építésznek, hogy hová, hogyan rejtse el — és hogyan tegye karbantartásra, javításra könnyen hozzáférhetővé? A fürdőszoba szellőztetéséről esetleg pusztán az ajtónyitás gondoskodik, 2—3 percre bekapcsolva a légcserélő berendezést; vagy maga a vendég kapcsolhatja be, tetszése szerint. Nem drágább az sem, ha állandóan üzemben van, mert a szüntelen be- és kikapcsolás elmaradása kíméli a drága motort. Az egyenletes belső klíma fenntartását, a fűtés és hűtés megkönnyítését a hagyományos párkányokon, erkélyeken, redőnyökön és függönyökön kívül egyre nagyobb mértékben szolgálják a hőszigetelő és fényvisszaverő üvegek. Az előbbiek összeragasztott üvegtáblák, 5—10 milliméteres légréteggel; az utóbbiak egyik oldalát teljesen átlátszó, de a hőt és fényt visszaverő filmréteggel is bevonják. Ez a ráeső fényes hősugarak 30—40 százalékától óvja meg az épület belsejét, tehát óriási a jelentősége. A klímaberendezés á zsúfolt bálteremben, agyoncigarettázott értekezleti helyiségben és fülig üres eszpresszóban egyaránt azonos hőfokú, tiszta levegőt biztosít. És esetleg hűtött vizet, italba való jeget ad minden szobába... A megfelelő klímán kívül a gördülékeny üzemmenet és a kényelem alapfeltétele a jólszervezett teher- és személyszállítás. Naponta sok mázsányi ruhaneműt, bútorokat, tisztítószereket kell mozgatni és alig 1—1,5 óra alatt több száz reggelit felszolgálni a szobákban. Ez a dolog könnyebben megtervezhető része. A nehezebb a vendég jövés-menése a hall, az emeleti étterem, a szobák, a tetőterasz és a társalgók között. A megoldás: központilag irányított, memória- egységgel felszerelt 3—5 tagú liftcsoportok, .kellően méretezett kabinokkal, a forgalomhoz mérten kijelölt „végállomásokkal“, közös előtérből gombnyomásos hívással. És míg a közismert „önkiszolgáló“ liftek gyakran elmennek a várakozó orra előtt, ezek a berendezések minden hívást (a beszállt utasok kívánságait is) tudomásul vesznek, számontartanak és a legjobb sorrendben teljesítenek. A megtelt kabin helyett üres indul, mégpedig a híváshoz legközelebbi pontról, hogy a vendégnek ne kelljen többet várakoznia 35—40 másodpercnél. A liftek sebessége a nálunk Ismert, másodpercenként 1—1,5 méter helyett a 3, 4, sőt 5 métert is eléri. Ajtóikat térdmagasságban elhelyezett fotocellák irányítják és az éleken biztonsági érintkezők vigyáznak arra, hogy egyetlen idős, rokkant vagy ügyetlen ember se szorulhasson a bezáródó szárnyak közé. A legtöbb személyes szolgáltatásra a vendég érkezésével-távozásával, a szoba elfoglalásával, ideiglenes elhagyásával kapcsolatban van szükség. A nagyszállók recepciójában — a telefon- központban, a pénztárban, a szállógondnoknál is — jelzőlámpákkal felszerelt tablókról pillanatok alatt leolvasható, hogy hol van a vendég, üres-e a szoba s ha igen, kitakarították-e már? Ez utóbbi az esetleg érkező új vendég miatt fontos. A tabló lámpáit a szoba előteréből, kis kulcs használatával állítja be a szobaasszony a pillanatnyi helyzetnek megfelelően, s ilyen módon az egész szálló szobahelyzete, a vendégek holléte pillanatok alatt áttekinthető. A távollevő vendégek számára érkező üzenetek nvilvántartása is gépesíthető. Személyes Világszerte rohamosan nő a szállodai vendégek áradata, de a sokféle személyes szolgáltatásra mind nehezebb emberi találni. Nem kisebb problémát okoz a nagyvárosok közepén megfelelő helyet találni a korszerű szállodának. — A képen egy magasba törő nagyszálló London közepén. vagy telefonüzenetre a porta megnyom egy gombot és a vendég szobájában kis színes izzó gyullad ki a telefonon és jelez mindaddig, amíg az üzenet célba nem ért. A telefonhálózat egyébként egyesíti a kéziküzpont és az automata előnyeit. Egy-egy számra a belső szolgálat (szobapincér, porta, telefonközpont) stb. jelentkezik, de a város vagy a vidék is közvetlenül tárcsázható. A hívásokat automata jegyzi, mégpedig a hívott számokat és az esetleges vidéki vagy külföldi beszélgetés díját is — nehogy a szoba bérlője, valamelyik családtagja vagy vendége között a telefonhívások elszámolásában ^ita keletkezhessen. A telefon- és telexhálózatot még vezetékes rádió is kiegészítheti, eisetleg több csatornával, a legnépszerűbb rádióműsorok közötti válogatásra. Az egyébként műsormentes, csendes helyiségeket, sőt még a liftet is ez láthatja el halk háttérzenével. Még a legnagyobb szállodák is küzdenek az elgépiesedés ellen és igyekeznek szinte kitalálni vendégeik egyéni kívánságait. Vannak helyek, ahol mindenkiről feljegyzik kedvenc éte- leit-italait, virágát, különleges kívánságait s ezt lyukkártyára veszik. Újraérkezéskor mindezt, mint jó ismerősnek felkínálják, ha születés- vagy névnapja van felköszöntik — mint valami kis családi panzió törzsvendégét. Ugyanakkor a számlákat: az éttermi fogyasztás, a külön szolgáltatások (mosoda, bár, telefon stb.) számláit a vendég csak aláírja, központilag (esetleg csőpostán) összegyűjtik és végül számológépek állítják ki a részletes elszámolást. Ilyen nagyszabású felkészültség mellett már szinte csak apróságnak tűnnek a mindennapi életet megkönnyítő kocsimosó automaták, télen fűtött kocsibehajtók, a közös helyiségekben elhelyezett árusítóautomaták, a takarító-tisztító gépek légiói, nem is beszélve a konyhák és éttermek gépesítéséről, hűtőrendszereiről és az adminisztrációt minimumra csökkentő irodai gépekről. (dj)
