Új Szó, 1976. július (29. évfolyam, 155-181. szám)

1976-07-05 / 158. szám, hétfő

El 978 í. 5. 5 Az a lényég, hogy a liga-küzdelmek jól készítették jel a válogatott csapatot uz Lili találkozóira. Ezek utolsó, — számunkra nagyon örvendetes-mozzanatát örökítette meg ez a kép: Maier, az NSZK ka­pusa búsan néz a hálójába jutott labda után, Pa nenka, a 11-es sikeres végrehajtója természetesen joggal örvendez ... 17 NYÁRI OLIMPIA RÓMA — 1960 Kisorsolták az I. labdarúgó-liga küzdelmeit Prágában ülésezett a Cseh­szlovák Labdarúgó Szövetség ve­zetősége, és elsősorban értékel­te a legutóbbi nagy sikert, az Európa-bajnokság megnyerését, valamint visszapillantással szol­gált az előző bajnoki idényre. A befejezett bajnoki évben a liga-találkozókat 1 760 000 né­ző tekintette meg, ez volt az eddigi legalacsonyabb néző­szám. A találkozókon 342 játékos szerepelt. Emelkedő,' irányza­tú volt a II. liga látogatottsá­ga. összesen 709 420 nézője volt. A legtöbben a Sparta Pra­ha fővárosi találkozóira vol­tak kíváncsiak, méghozzá 290 770-nen. A sportszerűségi versenyben az I. liga legjobbja az Inter Bratislava volt, a II. ligáé pe­dig a Sparta Praha. Az 1977/78-as idénytől kezdve a bajnokságot más elgondolás szerint rendezik meg. Az I. labdarúgó ligában továbbra is 16 csapat marad, de a kieső csupán egy együttes lesz. Megszüntetik a II. ligát, helyét három Nemzeti Liga veszi át. Közülük kettő a cseh ország­részekben, egy pedig Szlová­kiában kerül megrendezésre. A feljutó csak egy lesz, mégpedig a szlovák csoport és a két cseh csoport jobbik csapata két mér­kőzésének győztese. A Nemzeti Ligából a cseh országrészekben négy csapat esik ki a divízió­ba, Szlovákiában csupán kettő. Az I. labdarúgó ligának ősz­szel következő terminusai lesz­nek: augusztus 18, 22 és 29, szentember 5, 11 és 19., októ­ber 3. 17. 23. és 31., november 7. 13. 21. és 28. Az utolsó for­dulót december 4-re tervezték. A Szlovák és a Cseh Labda­rúgó Kupa küzdelmeinek is ki­jelölték az időpontjait, mégpe­dig a negyedik fordulótól kezd­ve, amelyet szeptember elsején rendeznek meg. A további for­dulók október 27-én és novem­ber 10-én és december 12-én kerülnek sorra. A csehszlovák labdarúgó-vá­logatott az év végéig négy mérkőzésen szerepel. Augusz­tus 25-én Torinóban a Juven­tus ellenfele lesz. Szeptember­ben Romániában vendégszere­pei, ahol az országos együttes­sel találkozik. E mérkőzés visz- szavágója október 6-án nálunk lesz. Az őszi műsort a Skócia elleni, Csehszlovákiában sorra- kerülő világbajnoki selejtező fejezi be. Az új fegyelmi rend 1976. jú­lius elsejével lépett életbe. A csapatok és az egyének az eddiginél nagyobb bírságot fi­zetnek majd. Az egyesületeket 20 000 koronáig terjedő bünte­téssel terhelhetik meg, az egyé­neket 500 koronással. A Csehszlovák Televízió az I. liga egyesületei számára új versenyt biztosított, az ún. „Példás lelátó“ címmel. Első­sorban azoknak a csapatoknak a mérkőzéseit közvetíti a tévé, amelyeknek közönsége minta­szerűen viselkedik. A továbbiakban sor került az I. és a II. liga őszi idényének sorsolására. I. liga: I. forduló, augusztus 18: VSS Košice—Bohemians, Baník Ost­rava-Spartak Trnava, Inter Bratislava—Sparta Praha, Jed­nota Trenčín—ZVL Žilina, SU, Teplice—Skoda Plzeň, Dukla Praha—Slovan Bratislava, Slá­via Praha—Frýdek Mistek, Zbrojovka Brno—Lokomotíva Košice. II. forduló, agusztus 22: Bo­hemians—Lokomotíva, Frýdek Místek—Brno, Slovan—Slávia, Plzeň—Dukla, Žilina—Teplice, Sparta—Trenčín, Trnava—In­ter, VSS—Ostrava. III. forduló, augusztus 29: Ostrava—Bohemians, later— VSS, Trenčín—Trnava, Teplice —Sparta, Dukla—Žilina, Slá­via—Plzeň, Brno—Slovan, Lo­komotíva—Frýdek Místek. IV. forduló, szeptember 5. Bohemians—Frýdek Místek, Slovan—Lokomotíva, Plzeň— Brno, Žilina—Slávia, Sparta— Dukla, Trnava—Teplice, VSS— Trenčín, Ostrava—Inter V. forduló, szeptember 11. Inter—Bohemians, Trenčín— Ostrava, Teplice—VSS, Dukla— Trnava, Slávia—Sparta, Brno— Žilina, Lokomotíva—Plzeň, Frý­dek—Slovan. VI. forduló, szeptember 19: Bohemians—Slovan, Plzeň— Frýdek, Žilina—Lokomotíva, Sparta—Brno, Trnava—Slávia, VSS—Dukla, Ostrava—Teplice, Inter—Trenčín. VII. forduló, október 3: Tren­čín—Bohemians, Teplice—In­ter, Dukla—Ostrava, Slávia— VSS, Brno—Trnava, Lokomotí­va—Sparta, Frýdek—Žilina, Slo­van—Plzeň. VIII. forduló, október 17.: Bo­hemians—Plzeň, Žilina—Slovan, Sparta—Frýdek, Trnava—Loko­motíva, VSS—Brno, Ostrava— Slávia, Inter—Dukla, Trenčín— Teplice. IX. forduló, október 24.: Tep­lice—Bohemians, Dukla—Tren­čín, Slávia—Inter, Brno—Ostra­va, Lokomotíva—VSS, Frýdek— Trnava, Slovan—Sparta, Plzeň— Žilina. X. forduló, október 31.: Bo­hemians—Žilina, Sparta—Plzeň, Trnava—Slovan, VSS—Frýdek, Ostrava—Lokomotíva, Inter— Brno, Trenčín—Slávia, Teplice —Dukla. XI. forduló, november 7.: Dukla—Bohemians, Slávia— Teplice, Brno—Trenčín, Loko­motíva—Inter, Frýdek—Ostrava, Slovan—VSS, Plzeň—Trnava, Žilina—Sparta. XII. forduló, november 13.: Bohemians—Sparta, Trnava— Žilina, VSS—Plzeň, Ostrava— Slovan, Inter—Frýdek, Trenčín —Lokomotíva, Teplice—Brno, Dukla—Slávia. XIII. forduló, november 21.: Slávia—Bohemians, Brno— Dukla, Lokomotíva—Teplice, Frýdek—Trenčín, Slovan—In­ter, Plzeň—Ostrava, Žilina— VSS, Sparta—Trnava. XIV. forduló, november 28.: Bohemians—Trnava. VSS— Sparta, Ostrava—Žilina. Inter— Plzeň, Trenčín—Slovan, Teplice —Frýdek, Dukla—Lokomotíva, Slávia—Brno. XV. forduló, december 4.: Brno—Bohemians, Lokomotíva —Slávia, Frýdek—Dukla, Slo­van—Teplice, Plzeň—Trenčín, Žilina—Inter, Sparta—Ostrava, Trnava—VSS. Az ülés végén Jaromír Tomá- nek, a Csehszlovák Labdarúgó Szövetség elnöke köszönetét mondott liga-csapatainknak, kü­lönösen a Slovan Bratislavá- nak a válogatott együttesnek nyújtott segítségért és együtt­működésért, s az új labdarú­gó idényben mindannyiuknak sok szerencsét kívánt. Az niasz főváros Budapest elöl llódította el a «yári játékok rendezési jogá't, s az eredmények szempontjából Róma óriási ugrást hozott. Joggal mondták az olim­piai eredmények után: ha a töb­bi olimpia postakocsi volt, a ró­mai expresszvonat. A megelőző olimpia legjobb eredményeivel csak elvétve lehetett volna a döntőbe^ jutni. A MEGLEPETÉSEK OLIMPIÁJA Róma nemcsak a csúcsok, a méretek és a külsőségek olimpiá­ja volt, hanem a meglepetéseké is. Nyolcvanöt ország 5396 sporto­lója (köztük 16 afrikai országé) vet részt a játékokon, és a meg­lepetések alól szinte egyetlen sportág sem jelentett kivételt. 1964-ben új sportnemzedék jelent­kezett, a 20 évesek, és a még fia­talabbak nyerték a bajnokságo­kat. Lejárt a biztos esélyesek ko­ra, s az egyes sportágakban to­vább változtak az erőviszonyok. Melbourne egyéni bajnokai közül mindössze tizennégyen tudták megvédeni elsőségüket. Legtöbb meglepetés az atlétikai számokban született. A legna­gyobbat a szovjet magasugrók okozták: nemcsak Savlakadze (216 cm), hanem az akkor alig 18 esztendős Brumel (216 cm) is legyőzte az amerikai világcsúcs- tartó Thomast, akit talán Róma legbiztosabb esélyesének tartottak. Aztán jött az etiópiai meglepe­tés: a teljesen ismeretlen Abebe Bikila megnyerte a maratoni fu­tást, aki mezítláb tette meg a 42 195 méteres távot — 2:15:16,2 óra alatt!! —, és sikerét négy esztendő múlva Tokióban megis­mételte. A villámrajtjáról híres nyugatnémet Háry (100 m — 10,2 mp) és a szemüvegei olasz Berutti (200 m — 20,5 mp) meg­tépázta az amerikai vágtázók évtizedes babérjait. Akárcsak a ferde váilú új-zélandi Helberg az európai ötezresekét, miután meg­nyerte a versenyt. Pedig előtte mindig kontinensünk futója győ­zött az olimpiákon. Soroljuk tovább a meglepetése­ket. Ingrid Krämer, a 17 eszten­dős drezdai iskoláslány mű- és toronyugrásban győzte le az 1924-es olimpia óta veretlen ame­rikaiakat, a szovjet Kapitonov a híres olasz kerékpárosok előtt nyerte az egyéni országúti ver­senyt, Dánia futballistái legyőz­ték az elődöntőben 2:0-ra Magyar- ország csapatát (a döntő eredmé­nye: Jugoszlávia—Dánia 3:1) . . . És ne feledkezzünk meg Vilma Rudolphról, a kecses lábú ameri­kai „gazelláról“, aki három aranyérmet nyert (100 m — 11 mp, 200 m: 24,0 mp és 4x100 m). A sportbeli hegemóniák megdön­tése mellett megszűnt a rádióri­porterek addigi szinte kizárólagos egyeduralma is: a római olimpiá­ról volt először rendszeres tele­víziós közvetítés. Egyébként az 1948-as londoni olimpián jelent meg először a televízió kamerája, de a közvetítés csak helyi jelle­gű volt. Helsinkiből egyáltalán nem volt közvetítés, Melbourne- ben pedig technikai nehézségek akadályozták a kép továbbítását a tengeren túlra. A „FEKETE GAZELLA“ Kevés olyan dolog van a vilá­gon, amely úgy edzené az akara­tot, mint a sport. Ezért a sport legnagyobbjai az akarat hősei is. Jó példa erre Wilma Rudolph élete. 1940 ben született, mint a csa­lád 17. gyermeke. Szüleire kettős teher nehezedett: a szegénység és ami még ennél is szörnyűbb volt, a fekete bőr. A rosszul fejlett és táplált kis Vilma lába három­éves korában megbénult, és az orvosi kezelés csak négy eszten­dő múlva érte el, hogy Wilma ismét járhatott, 10 esztendős ko­ráig csak ortopéd cipőt hor­dott . . . Ki gondoluá, hogy ez a sánti- kálva járó kislány ez alatt a hű­rom év alatt jegyezte el magát a sporttal. A nyomorék gyermek so­ha ki nem elégíthető vágyódásá­val érdeklődött minden iránt, ami sport, ami mozgás, ami szép, har­monikus mozdulat. 15 éves korá­ban már egész Tennessee állam­ban nem volt nála gyorsabb kö­zépiskolás és pontosabban dobó kosárlabdázó. Amikor az amerikai csapat tag­jaként megérkezett a római olim­piára, még az atlétikai szakértők sem tudtak r óla sokat. De már az első pillanatokban feltűnt megjele­nése. Szépségét karcsú, sudár ter­metét és elmaradhatatlan szalma­kalapját mindenütt megcsodálták. Amikor aztán megjelent a vörös salakon, és futni kezdett... A korabeli lapok így írtak róla: „Aki Rómában láthatta őt futni, aki figyelte harmonikus mozdula­tait, királynői tartását, futása könnyedségét, az sohasem felejti el. Aki pedig nem látta, annak szavakkal visszaadni ezt az él- mélyt nemigen lehet. A „fekete gazella“ három arany­érmet szerzett az USA nak, és amikor hazatért, nemzeti hősként ünnepelek. De az ünnepeket szür­ke hétköznapok követték, és az olimpiai emlékeket kezdte elmos­ni a fajgyűlölet árja, Tanulmá­nyait még be tudta fejezni, sőt alkalma nyílt arra is, hogy Ken­nedy akkori amerikai elnök előtt kifejthesse elképzeléseit a kis né­ger gyerekek egyenjogú tanításá­ról, de aztán a déli államokban ismét fellángoltak a szégyenletes négerüldözések. És a háromszoros olimpiai bajnoknőt szülővárosá­ban (!!) nem akarták beengedni egy vendéglőbe, hogy megigyék egy pohár limonádét ... „ Wilina Rudolph ma gyermekei­vel együtt a Los Angeles-i néger szegénynegyedben tengeti életf' és három olimpiai aranyérme, va­lamint számtalan más sporttrófe­ája egy St. Louis-i bútorraktár pincéjében porosodik. Nem is cso­da tehát, hogy Wilma Rudolph részt vesz szinte minden nagyubh néger-megmozduláson, és azon sem csodálkozunk, hogy a három­szoros olimpiai bajnok szenvedé­lyes hangon nyilatkozik: „Nem vagyok az erőszak híve, de szi- lárdan hiszem, hogy az USA terü­letén élő 22 millió színes bőrű számára nincs más kivezető út csak a forradalom. El kell jön­nie a forradalomnak; nem értein, hanem gyermekeimért, akiknek nem szabad végigjárniok azt a poklot, amelyet én végigjártam, és akiknek nein szabad olyan ma­gától értetődő dolgokért harcol- niok, mint amilyenekért és har­coltam . . .“ NYOLC ÉV UTÁL Térjünk vissza Rómába. Az atlé­tikai versenyek kétségtelen szen­zációja a szovjet atléták voltak: 11 aranyat szereztek, tehát csak eggyel kevesebbet, mint az USA! A Press nővérek két arannyal gyarupítoták az aranygyűjteményt (I. Press — 80 m gát — 10,8 inp, T. Press — súlylökés 17,32 m. Nyolc év után nyert ismét baj­nokságot a diszkoszvető Nyina Po- nomarjova (55,10 m) Sokáig be­széltek és írtak a milliméterekkel eldőlt férfi 400-as hajráról: 1. Davis (amerikai) 44,9, 2. Kauf mann (német) 44,9 mp — világ­csúcs. Hét új világrekord fémjelezte az úszóversenyeket. Az ausztrálok derűlátása nem igazolódott, az USA kilenc aranyérmével vissza­szerezte Melbourné-ben elvesztett elsőségét. A női mellúszás kivé­telével — ahol a 19 éves angol A. Lonsbrought áttörte 2:50-es ha­tárt — az európaiak nem érték el a tengerentúliak színvonalát, és ritkán jutottak az emelvényre;, pedig országonként már csak két- két versenyző indulhatott. A ma­gyar Dobai és Katona a gyors­úszásban (160 m, illetve 1500 m| Európa csúccsal is csak az ötPdik helyet tudta megszerezni Róma további meglepetései ... A díjlovaglás bajnoka a szovjet Fi­latov, evezésben a nyugatnémetek híres ratzehurgi nyolcasa meg­törte az amerikaiak 36 esztendős fölényét. Birkózásban újra meg­csillogtatták nagy tudásukat a törökök — hét aranyérmet vittük haza!!! Súlyemelésben kikapott szovjet ellenfeleitől az amerikaiak két hí­res bajnoka, Berger és Kono. Ne­hézsúlyban a szovjet Jurij Vlaszo" elhódította a „világ legerősebb embere“ büszke címet a több mint 200 kg súlyú amerikai Andersen­től. Vlaszov volt az első embei a világon, aki 200 l.g-nál nagyobb súlyt emelt a feje fölé. HÁROM PLUSZ HAT Meglehetősen jól szerepelt Ró­mában a csehszlovák csapat (115 fő) Három arany-, két ezüst- és három bronzérmet szerzett. Aranyérmesek: Bosáková (geren­da), NemeCek (kisváltósúlyú ököl­vívás), Kozák—Schmidt (kétpár­evezős). Második helyezettek: Zá- topková (női gerelyhajítás) és női tornászcsapat. Bronzérmesek: Nemec (nehézsúlyú ökölvívás), Kubát (nehézsúlyú birkózás) éi nyolepárevezős. Magyarország nem nézett túl­zott reményekkel az olimpia elé, mert az ellenforradalom után erő­sen meggyengült az élvonal, hiányzott az utánpótlás is. Az aranyérmesek: Kárpáti R. (kard), kardcsapat, Török Gy. (légsúlyú ökölvívás), Német F. (öttusa*, öt­tusacsapat, Parti J. (kenu egyes, 1000 m). Akárcsak Helsinkiben és Mel- bourne-ben, most is a szovjet és az amerikai sportolók vívtak nagy harcot az elsőségért. A Szovjet­unió versenyzői a pontversenyben és az érmek számában is megelőz­ték nagy vetélytársukat. Szovjet­unió: 43 arany-, 29 ezüst-, és 31 bronzérem. USA: 34 — 21 — 10. A nem hivatalos pontversenyben: 1. Szovjetunió, 2. USA, 3. Közös német csapat, 4. Olaszország, 5. Ausztrália, 6. Magyarország ... 11. Csehszlovákia. (T. V.] Az 1975/76-os labdarúgó bajnoki év legjobb játékosa Ondruš, a Slovan középhátvédje volt (balról a harmadikj.

Next

/
Thumbnails
Contents