Új Szó, 1976. július (29. évfolyam, 155-181. szám)

1976-07-03 / 157. szám, szombat

AZ EURÓPAI KOMMUNISTA ÉS MUNKÁSPÁRTOK KONFERENCIÁJÁNAK DOKUMENTUMA — az államok közötti együttmű­ködés fejlesztéséért és kibő­vítéséért, összeurópai alapo­kon, összhangban a helsinki értekezlet záróokmányában rögzített elvekkel és megálla­podásokkal; — a minden európai állam kö­zötti egyenjogú és kölcsönö­sen előnyös gazdasági együtt­működés fejlesztéséért a nem­zeti szuverenitás tiszteletben tartásának alapján, függetle­nül gazdasági és társadalmi rendszerüktől, ami feltételezi a legnagyobb kedvezmény el­vének alkalmazását és azok­nak a diszkriminációknak és korlátozásoknak a megszünte­tését, amelyek fékezik az összeurópai kereskedelem fej­lődését. Ez teljesen megfelel­ne mind a dolgozók által a válságok hatásai ellen vívott harc érdekeinek, mind az eu­rópai országok gazdasági fej­lődése érdekeinek; — a kultúra, a tudomány és a technika, az oktatás, a tájé­koztatás és az emberi kapcso­latok területén való együttmű­ködés fejlesztéséért, egymás jobb megismerésének és a bi­zalom magszilárdításának, az európai országok és népek egy­máshoz történő további közej ledésének, valamint az embe­rek élete szellemi gazdagítá­sának a céljából, minden nép és minden ember egyenjogú­ságának teljes tiszteletben tartásával, minden ország szu­A konferencián részt vevő kom­munista és munkáspártok meg van­nak róla győződve: a béke, az együttműködés és a társadalmi ha­ladás Európájáért vívott harc foiv tos hozzájárulás ahhoz, hogy meg­oldják a politikai, gazdasági és szociális problémákat az egész vi­lágon, s ez szükségessé teszi min­den ország egyenjogú részvételét. A földrészünkön végbemenő pozi­tív változások kedvező feltételeket teremtenek a népek felszabadító harcához, a háború veszélye elleni küzdelemhez, a feszültség enyhü­léséhez, a világ más részein is, a népekne1: az újgyarmatosítással és a nemzeti elnyomás minden formá­jával szemben folytatott harcához. Európa kommunista és munkáspárt­jai hangsúlyozzák az európai biz­tonsági és együttműködési értekez­leten részt vevő országok által arra vonatkozóan vállalt kötelezettségek nagy jelentőségét, hogy kapcsola­taikat minden más országgal a Hel­sinkiben egyeztetett elvek szelle­mében fejlesztik. Ugyanakkor a függetlenségüket csak nemrég kivívó országok né­peinek harca, amelyet az imperia­lizmussal, az elnyomás és kizsák­mányolás minden formájával szem­ben, a iiépek érdekeinek mogfelelő ú] nemzetközi gazdasági rend ki­alakításáért vívnak, igen nagy je­lentőségű a világ haladó átalakí­tása szempontjából, és erőteljesen alátámasztja az európai népeknek a békéért, a biztonságért, az együttműködésért és a társadalmi haladásért folytatott küzdelmét. A konferencia részvevői síkra- szállnak — a háborús tűzfészkeknek tár­gyalások és az elért megegye* zések szigorú megtartása út­ján való megszüntetéséért, mindenekelőtt a közel-keleti konfliktus átfogó és igazsá­gos rendezéséért, amely sza­vatolja az izraeli csapatoknak az 1967-ben elfoglalt összes arab területekről történő ki­vonását, a térség összes ál­lamának nemzeti független- ségét, biztonságát és területi sérthetetlenségét, és biztosítja a palesztin népnek nemzeti államára vonatkozó törvényes jogát; verenitása és a belügyekbe való be nem avatkozás elvé­nek figyelembevételével; — az ENSZ által kidolgozott, az emberi jogokról szóló nemzet­közi okmányoknak az összes európai állam által való rati­fikálásáért és szigorú megtar­tásáért. Ez megegyezik annak a harcnak az érdekeivel, ame­lyet a munkásosztály és min­den dolgozó vív a valódi szo­ciális és politikai jogokért, így a munkához, a tanulás­hoz, a lakáshoz és a szüksé­ges szociális szolgáltatások­hoz való jogért, a betegség, a rokkantság és az öregség esetén szükséges megfelelő támogatásért, a nők egyenjo­gúságának megvalósításáért és a dolgozóknak a társadal­mi ás állami döntésekben va­ló tényleges részvételi jo­gáért; — a hazai és a külföldi munká­sok számára egyforma munka- feltételek és bérek szavatolá­sáért. A külföldi munkások és családjuk szociális, kulturális és politikai jogai a fogadó or­szág polgáraival való egyen­jogúság elvén alapuljanak. Biztosítani kell, hogy haza­iakban megmaradjanak ál­lampolgári jogaik; — a helsinki konferencia záró­okmányában a nemzeti ki­sebbségekre vonatkozó elvek valamennyi állam által való szigorú és hiánytalan megva­lósításáért; — ellenzik a közel-keleti népek ügyeibe való mindenfajta kül­ső beavatkozást; — Vietnam, Laosz és Kamodzsa népeinek abban az erőfeszíté­sükben való további támoga­tásáért, amelyet az agressziós háború által okozott károk helyreállítása érdekében tesz­nek, és abban a küzdelmük­ben, amelyet országaik békés és demokratikus fejleszté­séért folytatnak; — az Angolai Népi Köztársaság kormányának és népének, il­letve erőfeszítéseinek támo­gatásáért, amelyeket a nem­zeti függetlenség megszilárdí­tására és a haladás útján tör­ténő fejlődés érdekében tesz; — a fasiszta junta börtöneiben sínylődő összes chilei hazafi és demokrata szabadon bo­csátásáért, fokozottabb nem­zetközi szolidaritási kampá­nyokért a chilei nép harcá­nak támogatására, amelyet az emberi jogok és a demokrati­kus szabadságjogok Chilében történő helyreállításáért foly­tat; az Uruguayban, Paraguay- ban, Guatemalában és néhány más latin-amerikai országban a kommunisták és más de­mokraták ellen folyó terror és megtorlások haladéktalan megszüntetéséért; — a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság lehető legna-' gyobb támogatásáért abban a harcában, amelyet az ország békés, mindenfajta külső be­avatkozás nélkül történő, de­mokratikus egyesítéséért vív; — az arab népek, Dél-Afrika né­pei, Namíbia és Zimbabwe né­pei, az agressziók minden ál­dozata, a gyarmatosítás és a fajüldözés ellen harcolók an­tiimperialista küzdelmének támogatásáért; — a fajüldöző rendszerekkel szembeni kereskedelmi em­bargóra vonatkozó ENSZ-ha- tározatok szigorú megtartá­sáért, azért, hogy minden ál­lam szakítsa meg kapcsolatait a Dél-afrikai Köztársaság kor­mányával, és elsősorban azért, hogy teljesen szüntessék meg — a multinacionális monopóliu­mok politikájával szemben folytatott küzdelem fokozá­sáért és szolidáris támogatá­sáért, mivel ez a politika a dolgozók élet- és munkakörül­ményeire kedvezőtlenül hat, s durván megsérti a népek nemzeti érdekeit és az álla­mok szuverenitását; — a testvérvárosi kapcsolatok fejlesztéséért, az üzemi kol­lektívák, a tudományos és kulturális intézmények közöt­ti kapcsolatok fejlesztéséért, a különböző szervezetek és egyesülések küldöttségei cse­réjének kibővítéséért, a turiz­mus fejlesztéséért; — azért, hogy a tömegtájékozta­tási eszközök objektív infor­mációk alapján, mindenütt a kölcsönös megismerés, a jobb megértést elősegítő eszmék terjesztését, a népek közötti bizalom és együttműködés légkörének elmélyítését szol­gálják; — a kulturális értékek és mű­kincsek cseréjének fokozá­sáért, amely a népek közötti igazságosság, szabadság, test­vériség és barátság eszmé­nyeinek megvalósítását szol­gálja. A konferencia részvej vői felhívással fordulnak a tudomány, a kultúra és a mű­vészet képviselőihez, hogy bővítsék együttműködésüket ezen a területen. a fegyverszállításokat ebbe az országba. A nemzetközi kapcsolatok de­mokratizálása és a nemzetközi együttműködésnek az egyenjogúság és a minden nép számára kölcsö­nös előnyök alapján történő fej­lesztése nagy jelentőségű cél az imperializmustól és a neokolonia- lizmustól mentes olyan nemzetkö­zi közösség kialakításáért vívott harcban, amelyben a fejlett és a fejlődő országok közötti mélyreha­tó aránytalanságokat ki lehet kü­szöbölni, és amely minden egyes nemzet teljes függetlenségén és az emberiség problémáinak megoldá­sában való tevékeny részvételén alapul'. A béke biztosítása, a nemzetközi konfliktusok igazságos rendezése, a biztonság megszilárdítása és a leszerelésre irányuló gyakorlati lépések megvalósítása érdekében egyre szükségesebbé válik a széles körű nemzetközi együttműködés. Ez az együttműködés azért szüksé­ges, hogy előbbre vihessük az új, igazságos nemzetközi gazdasági kapcsolatok kialakítását. Az ilyen együttműködés szükséges az olyan bonyolult és alapvető problémák megoldásához is, mint az éhség a világon, az analfabetizmus, a kör­nyezetvédelem, a légkör és a ten­gerek szennyezettsége, az új ener­giaforrások feltárása és hasznosí­tása, a természeti katasztrófák el­hárítása, a legveszélyesebb beteg* ségek megelőzése és gyógyítása. Ez megköveteli a gyarmatosítás és a neokolonializmus megszünte­tését; egy új nemzetközi gazdasági rend kialakítását, minden ország gazdasági és társadalmi fejlődésé­hez szükséges feltételek biztosítá­sát, elsősorban a gyengén fejlett országok számára; olyan széles kö­rű nemzetközi együttműködés meg­szervezését, amely támogatná a fejlődő országok népeinek a kö­zöttük és a fejlett országok közötti szakadék megszüntetésére irányuló saját erőfeszítéseit; minden egyes nép ama jogának korlátlan gya­korlását, hogy nemzeti kincseivel önállóan rendelkezzék; minden ál­lamnak a korszerű tudomány és technika vívmányaihoz való hozzá­jutását; a nyersanyagok és a me­zőgazdasági termények árai, vala­mint az ipari termékek árai kö­zötti igazságos viszony kialakítá­sát; a kereskedelmi kapcsolatok széles körű fejlesztését mindenfaj­ta mesterséges korlát és hátrányos megkülönböztetés nélkül. Az euró* pai népek ezeknek a céloknak az eléréséhez jelentős mértékben hoz­zá tudnak járulni. A szocialista országok, a katonai tömbökön kívül álló országok moz­galma, a fejlődő országok forra­dalmi és haladó erői, valamint a munkás- és demokratikus mozgal­mak harcolnak az új, az igazságon és az egyenjogúságon alapuló nem­zetközi politikai és gazdasági kap-- csolatok kialakításáért. Korunk e követelményének megvalósításához a kapitalista országokban is egyre szélesebb politikai és gazdasági körök járulnak hozzá. Az ilyen kap­csolatok a békének, a feszültség enyhítésének és a társadalmi ha- iadásnak az érdekét szolgálják az egész világon, és teljes mértékben megfelelnek Európa munkásosztá­lya és néptömegei érdekeinek. A konferencián részt vevő kom­munista és munkáspártok nagy je­lentőséget tulajdonítanak az Egye­sült Nemzetek Szervezete szerepé­nek a nemzetközi problémáknak" valamennyi állam egyenjogú rész* vételével történő megoldásában, az államok közötti együttműködés ós kölcsönös megértés fejlesztésében, a biztonság megszilárdításában és a tartós békének az egész világon való szavatolásában. A konferencia részvevői felszó­lítják Európa dolgozóit és összes demokratikus és békeszerető erőit,' hogy a világ minden, szabadságát és függetlenségét védelmező népé­vel való szolidaritás fokozása ér­dekében tegyenek új erőfeszítése­ket, és szervezzenek új akciókat. Ez a harc nemzeti és társadalmi egyenjogúságának legfontosabb té­nyezője és fontos hozzájárulás az egész világ békéjéhez, biztonságá­hoz és társadalmi haladásához. ★ A konferencia részvevőinek az a véleményük, hogy a célok megvan lósítása, amelyekért sík rászáll nak, számottevő haladást jelentene Eu­rópának a béke, a biztonság, az együttműködés és a társadalmi ha­ladás földrészévé való átalakításá­nak útján. Hangsúlyozzák arra irá­nyuló eltökéltségüket, hogy a fe­szültség enyhülésével létrejött le­hetőségeket olyan kézzelfogható eredmények elérésére használják fel, amelyek megfelelnek mind a dolgozók osztályérdekeinek, mind az összes nép nemzeti érdekeinek és az egész emberiség haladása érdekeinek is. A konferencián képviselt kom­munista és munkáspártok fellépnek az összes demokratikus erővel, azok sajátosságának és önállóságú■* nak teljes megőrzésével történő konstruktív párbeszédért, hogy a békéért, a biztonságért és a társa­dalmi haladásért vívott harcban gyümölcsöző együttműködés ala­kuljon ki. Azzal a felhívással for­dulnak a munkásosztályhoz, a pa­rasztsághoz, a középrétegekhez, a tudomány és a kultúra képviselői­hez, a nőkhöz, a fiatalokhoz, min­den haladó, demokratikus és bé-< keszerető erőhöz és párthoz, a de­mokratikus tömeg szervezetekhez, hogy sokszorozzák meg erőfeszíté­seiket földrészünk békés jövője és minden nemzetének és népének fel­virágzása érdekében. Több mint három évtized telt el a fasizmus felett aratott nagy győ­zelem óta. Európának a tartós béke földrészévé váló átalakítása a leg­jobb megemlékezés lesz mindazok­ról, akik ezért a győzelemért har­coltak és életüket adták. A berlini konferencián részt vevő kommunis* ta és munkáspártok meg vonnak győződve róla, hogy a találkozóju­kon kitűzött nagy célok megvaló­sítása megfelel minden nép érde­keinek, és fontos hozzájárulás lesz a békéhez, a nemzeti függetlenség­hez, a demokráciához és a szocia­lizmushoz az egész földkerekségen. 4. A békéért, a biztonságért, ez együttműködésért, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért az egész világon IP 1976. VII. 3. AZ OJ SZÓ 1976. JÚLIUS 3. SZAMÁNAK MELLÉKLETE 6

Next

/
Thumbnails
Contents