Új Szó, 1976. július (29. évfolyam, 155-181. szám)

1976-07-30 / 180. szám, péntek

Ä szocialista demokrácia további fejlesztéséért

írta Dalibor Hanes, a CSSZSZK Szövetségi Gyűlése Nemzetek Kamarájának elnöke

33

Í37B [I. 30.

5

Az egész társadalmi gyakorlat bebizonyította, hogy csakis a szocializmus tudja leküzdeni azt az akadályt, amelyet a kapitalizmus kizsákmányoló rendszere állított a társadalmi haladás elé A legmeggyőzőbb kritérium a társadalmi gyakorlat. A szovjet, a csehszlovák, a német, a magyar és más nemzetek szocialista társadalma az eredménye ennek a társadalmi gyakorlatnak.

Törvényes jogok

A szocialista országok teljesen egyenjogú népe élvezi az összes jogot és szabadságot. A szocializmus a kapitalizmustól eltérően a kizsákmányolás felszámolásával, a termelőeszközök magántulajdonának megszüntetésével szavatolta ezeket a jogokat és szabadságokat. A szocialista társadalomban valóban minden egyes állampolgár élvezi a szólás-- és a sajtószabadságot, a gyülekezési szabadságot, az utcai felvonulások és tüntetések szabadságát, a vallásszabadságot, a személy sérthetetlenségének jogát, a művelődés, az egészségvédelem, az öregségi nyugdíj jogát, valamint a. legfontosabb jogot — a munkára és a munka utáni pihenésre való jogot. Szocialista társadalmunkban az ember a termelőeszközök társadalmi tulajdonának részese, s ezért valóban egvre aktívabban továbbfejlesztheti személyiségének szabadságát a szocialista társadalom fejlesztésének folyamatában.

Mivel a szocialista országok az igazi népuralom országai, nemcsak a törvény fejezi ki, hanem a valóságban is érvényesül az a jog, hogy mindenki részt vehet az államhatalom és az államigazgatás gyakorlásában. Ez a jog minden területre, így a szociális, a politikai és a gazdasági területre is érvényes. Ezt a magasabb típusú demokráciát, vagyis a szocialista demokráciát a konkrét társadalmi gyakorlat, az élet- tapasztalatok, a személyes ismeretek és a szocialista országok több millió állampolgárának racionális felismerése igazolja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szocialista demokrácia már elérte a csúcsát. Hiszen a szocializmus túlereje azoknak a feladatoknak a megoldásában, amelyekkel a mai kapitalizmus nem tud megbirkózni, éppen abban rejlik, hogy a társadalmi élet valamennyi területén, tehát az irányítás szakaszán, a társadalmi ügyek igazgatásában is az állampolgárok egyre aktívabb részvétele révén állandóan tökéletesíteni tudjuk a társadalmi vi- . szonyokat.

Ezzel szemben minden olyan ideológiai misztifikáció ellenére, amellyel a burzsoázia diktatúrájának népellenes lényegét akarják leplezni, egyetlen meggyőző bizonyítékát sem tudják adni annak, hogy a burzsoá demokrácia a politikai hatalom kérdésében figyelembe venné a nép akaratát. Beszélhetünk-e igazi demokráciáról abban a politikai rendszerben, amely nem ment fel a kizsákmányolás alól és nem biztosítja a munkához való jogot? A munkához való jog jelenti az ember számára a legnagyobb biztonságot. A szocialista országokban ez a jog egyenlő a konkrét valósággal. Azoktól az országoktól eltérően, amelyekben a hatalom a burzsoázia kezében van, a szocialista országokban mindenki számára van munkalehetőség. Ezzel szemben a burzsoá államok egyikének alkotmánya sem biztosítja a dolgozóknak ezt a legfontosabb jogot.

A kapitalista társadalomban a burzsoázia osztályérdekei deformálják a politikai demokrácia döntő követelményeit, s gyakorlatilag megvalósíthatat- lanokká teszik azokat. A kapitalizmus számára a valódi demokrácia határa át- léphetetlen, mivel e határ következetes leküzdése már nem lenne kapitalizmus. Csakis az olyan politikai rendszer adhatja meg a demokráciának tulajdonképpeni értelmét és fejlesztheti tovább, amely felszabadítja a munkát a kizsákmányolás alól, s amelyben a termelő- eszközök társadalmi tulajdona megteremti az anyagi feltételeket a kormány demokratikus jellegéhez. Az Ilyen rendszer a szocializmus, az ilyen politikai szervezet elsősorban a szocialista állam.

Az ember érdekébein

Az egész társadalmi élet mély demokratikus jellegének fejlesztése, szüntelen tökéletesítése, a dolgozók érdekeinek szolgálata, akaratának figyelembe vétele és kifejezése, a dolgozók szocialista vívmányainak gyarapítása és megvédése — ez a szocialista demokrácia objektív irányvonala, amelyet a kommunista párt vezetésével egész társadalmunkban megvalósítunk.

Egyre magasabb szinten érezteti hatását az a sajátságos dialektika, amelyben a szocializmus elképzelhetetlen a demokrácia állandó fejlesztése nélkül, s ugyanúgy a demokrácia a szocializmus nélkül.

A szocializmus és a demokrácia kölcsönös fejlődésének, kölcsönös összefüggésének dialektikájában döntő küldetése van szocialista államunknak. ,,A szocialista állam széles szociális alapjában — áll a CSKP'KB-nak a XV. kongresszuson előterjesztett beszámolójában — rejlenek demokratizmusának mély gyökerei, és ilyen demokratizmust nem érhet el egy burzsoá állam sem.“ A szocialista állam jelenti politikai rendszerünk legbefolyásosabb szervezetét. A helyi, a járási és a kerületi nemzeti bizottságok, a képviseleti szervek, a köztársaságok és a legfelsőbb képviseleti testület, a Szövetségi Gyűlés által egyesíti hazánk egész lakosságát, rendelkezik az egész nemzeti vagyonnal. Az összes gazdasági, szociális, kulturális, védelmi és biztonsági, törvényhozó, belpolitika! és külpolitikai kérdésben teljes mértékben kifejezi a dolgozók akaratát és érdekeit. A dolgozók elsősorban munka- és társadalmi aktivitásukkal, valamint a közvetlen és a képviseleti demokrácia módszereinek érvényesítésével vesznek részt a szocialista államiság, valamint a fejlett szocialista társadalom építésének szakaszában az állam funkcióinak megszilárdításában és tökéletesítésében. A közvetlen demokrácia, amelyben az állampolgárok akaratának közvetlen és konkrét megnyilvánulása alapján hozzák a döntéseket, valamint a képviseleti demokrácia is, amelyben a nép meghatalmazott képviselői döntenek,' érvényesül az állam tevékenységében, valamint a szocialista társadalmi rendszer többi szervezetének — a szakszervezetek, a szövetkezeti szervezetek, a SZISZ, a Nemzeti Front többi szervezete, a tudományos, sport- és más szervezetek tevékenységében is.

A mi gyakorlatunkban a demokrácia minden egyes állampolgár, minden kollektíva és a két nemzeti köztársaság azon jogát és kötelességét jelenti, hogy részt vegyen a politika kialakításában és megvalósításában, harcoljon a szocialista együttélés elveinek megsértése ellen, bírálja a fogyatékosságokat és aktívan részt vegyen kiküszöbölésükben. Milyen sok alkalom nyílik valamennyiünk számára! Állandóan részt veszünk azoknak a feladatoknak a megoldásában, amelyek a társadalmi munka összetevői. A közvetlen demokrácia formát ölt a párt-, a szakszervezeti, vagy az ifjúsági gyűléseken, a termelési értekezleteken, az efsz gyűlésein hozott döntésekben, és célkitűzésekben. A közvetlen demokrácia legfelsőbb formája, az általános választások éppen az idén, október 22—23-án valósul meg. A szocializmus és csakis a szocializmus teszi lehetővé, hogy ez a széles körű népszavazás demokratikus jellegű legyen. A választók közvetlenül döntenek a helyi, járási és kerületi nemzeti bizottságok képviselőiről, a köztársaság nemzeti tanácsának képviselőjéről, valamint a Szövetségi Gyűlés képviselőjéről. Nálunk természetes a szavazatok teljes egyenlősége, az, amit a burzsoá állam választási rendszerei . különböző fondorlatokkal lehetetlenné tesznek, amennyiben köz vetlenül nem aárják ki a választásokból az egyes szociális rétegeket, a nőket stb. Ezenkívül választási törvényünk szavatolja a választások titkos voltát, tehát a választások valóban sza- • bad döntést jelentenek. Népünk szabad akaratából dönt, megválasztja kép viselőit — a képviseleti demokrácia fő tényezőit. Ezért szentelünk olyan nagy figyelmet a választások előkészítésének, a képviselőjelöltek felelősség- teljes kiválasztásának.

Az aktivitás és a kezdeményezés fejlesztése

Az olyan feladatok megoldása által előidézett új problémák, amelyeknek megoldására néhány évve^ ezelőtt még nem volt elegendő erőnk, jelentősen kibővítik az állami irányítás szféráját, s rendkívüli igényeket támasztanak az állam gazdasági, szervező és politikainevelő funkciójával szemben. Politikai és gazdasági tapasztalataink számos bizonyítékot tartalmaznak arról, hogy a szocialista társadalom, annál inkább a fejlett szocialista társadalom nem fejlődhet a központi centralizált irányítás nélkül. A képviseleti demokrácia színvonalától függ jelentős mértékben a szocialista államiság és a demokrácia további tökéletesítése. Nagy munka hárul a képviseleti demokrácia szerveire, amelyet a kommunista párt irányDalibor Hanes

elve alapján a társadalom gazdasági, szociális és szellemi fejlődése folyamatában kell megoldaniuk. A XV. párt- kongresszus ezért fordított olyan nagy gondot a népi képviseleti szervek rendszerének további tökéletesítésére. A kongresszus következtetése egyértelmű: „a pártnak rendkívüli figyelmet kell szentelnie a képviseleti testületek rendszerének, a nemzeti bizottságoknak, a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanácsnak és a Szövetségi Gyűlésnek.“ Elsősorban a nemzeti bizottságok, az államhatalom és igazgatás területi szervei jelentik a szocialista demokrácia további fejlődésének egyik irányzatát. A XV. pártkongresszus a szocialista demokrácia nagy gyakorlati iskolájának nevezte a nemzeti bizottságok egyre szélesebb körű irányító és igazgató tevékenységét. A szocialista demokrácia iskolájának színvonala egyre magasabb. A tantervet a Nemzeti Front választási programja képezi. Ez tartalmazza a nemzeti bizottságok legnagyobb hozzájárulását, miközben minőségével és Igényes reális voltával a községek, a városok, a járások és a kerületek fejlesztésének hatékony komplex eszközét jelentik. Elválaszthatatlan részük az állampolgárok kezdeményező részvétele, konkrét személyes hozzájárulásuk a helyi, de egyúttal a társadalmi feladatok megoldásához. Szocialista társadalmunk politikai szervezetét a szocialista állammal és szerveivel együtt a társadalmi szervezetek képezik, amelyek kielégítik az emberek különféle érdekeit, s lehetővé teszik társadalmi és egyéni szempontból hasznos önmegvalósításukat. A társadalmi szervezetek nagyban hozzájárulnak a nép aktivitásának és kezdeményezésének állandó fejlesztéséhez. Erre most nagy szükségünk van, mivel nélküle nem építhetjük fel a fejlett szocialista társadalmat.

Valóban társadalmi, sőt internacionalista ielentőségű a munka minőségéért folyó verseny fejlődése, a bonyolult problémák és helyzetek megoldására irányuló kötelezettségvállalási mozgalom, az újító- és feltalálómozgalom, amely nemcsak anyagi hasznot hoz, hanem bizonyítja az emberek gondolkozásában végbement forradalmi változásokat, politikai öntudatukat. Nyilvánvaló tehát, hogy a szocialista demokrácia — elsősorban az anyagi termelés területén — közvetlen és döntő viszonyban áll a munkással, az anyagi termelés döntő tényezőjével. És éppen ez a meghatározó viszony dönt a szocialista demokrácia további fejlesztéséről. Üzemeinkben, munkahelyeinken konkrét demokratikus alakot ölt a pozitív értékek feljesztésére és megszilárdítására ki fejtett törekvés.

A munkahelyeken, ahol a dolgozók kifejezik aktív viszonyukat az élethez és a szocialista társadalomhoz, sikerül a legjobban fejleszteni a szocialista demokráciát a gazdasági vezetők és a társadalmi szervezetek, elsősorban a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom tevékenységével. A szocialista demokrácia itt befolyásolhatja leghatékonyabban a társadalom anyagi és szellemi életének színvonalát és mindenfajta kezdeményezés fejlesztését.

Az ember a társadalomnak — a társadalom az emberinek

A szocialista állam és a kommunista párt által egyesített társadalmi szervezetek együttműködésében alakul ki az új szocialista erkölcs,, amelyet ez a humánus kapcsolat jellemez: az ember a társadalomnak — a társadalom az embernek. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az anyagi és a szociális viszonyok változásával, a kultúra és a műveltség fejlődésével párhuzamosan megváltoznak e viszonyok kialakítói, maguk az emberek Is. Tudják, hogy belőlük ered a szocialista állam

hatalma, és a társadalom fejlődése munkájuk minőségétől függ. Az ilyen tudat csakis a valódi demokrácia légkörében, csakis a szocializmusban alakulhat ki.

A munkásosztály, a parasztság és a haladó értelmiség hazai és internacionalista demokratikus hagyományai alapján fejlesztett szocialista demokrácia kiállta a történelmi próbát. Nekünk is voltak problémáink. Ma is vannak. A szocializmus nem egy olyan ház, amelybe az emberek akkor költöznek, amikor az építkezést befejezték és az állványzatot már lebontották. Állandóan tökéletesítenünk kell szocialista fejlődésünket, meg kell oldanunk a bel- és a külpolitikai problémákat. Ha tudatosítjuk gyengeségeinket, nehézségeinket és hibáinkat, amelyekkel mindenki találkozik, aki említésre méltót csinál, akkor ez a beismerés nem azonos fogyatékosságaink kispolgári el- nagyolásával. A hibák tudatosítása fontos feltétele elhárításuknak.

A szocializmus széles távlatai

Szocialista államunk politikájának, gazdaságának és kultúrájának állandó fejlődése a nem állami és a társadalmi szervezetek tevékenységének további fejlesztése hatalmas eszközt jelent, amely lehetővé teszi, hogy megbízhatóan, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal internacionalista egységben egyre közelebb kerüljünk a legmagasabb célhoz, a kommunizmushosv Az a korszak, amelyet a CSKP XV. kongresszusával nyitottunk meg, a szó szoros értelmében forradalmi változást jelent társadalmunk anyagi, műszaki alapjában, újabb előrehaladást a szocialista életmód kialakításában, az új szocialista civilizáció építésében. A népuralom érvényesítése lehetőségei* nek feltárása objektív feltétele a szocializmus további fejlődésének. Mivel a dolgozóknak az irányításban, az igazgatásban és a döntésben való alkotó részvételének alapját az állami szervezet alapsejtjei, a helyi nemzeti bizottságok és a társadalmi szervezetek alapszervezetei képezik, mivel éppen ezek a népi fórumok hatnak a leghatásosabban és legközvetlenebbül a mindennapi életre, a kultúra és a nevelés fejlődésére. A szocialista demokrácia fejlesztésében kifejtett törekvés elsősorban erre a népi, állami és társadalmi alapra irányul. Ezek keretében egyre többen kapcsolódnak be az aktív munkába, mindenkinek lehetősége nyílik az érvényesülésre, miközben senki sem veszti el személyes jelentőségét, önállóságát és felelősségét.

Állami és társadalmi szervezeteink egyre nagyobb tömegekre gyakorolnak hatást. Az utóbbi öt év alatt a szak- szervezetekben tömörült állampolgárok száma 5,6 millióról 6,5 millióra gyarapodott, a Szocialista Ifjúsági Szövetség tagjainak száma 641000-ről 1355 000-re, valamint a termelő- és a fogyasztási szövetkezetek tagjainak száma 2 900 000-ről 3 360 000-re. Gyarapodott a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség tagsági alapja is. 1971-ben 950 000 tagja, ma pedig több mint 2 millió tagja van. Megerősödött a Csehszlovák Nőszövetség, a Csehszlovák Testnevelési. Szövetség, • Szövetkezeti Földművesek Szövetsége és a Nemzeti Front többi szervezete is.

A nemzeti bizottságok albizottságaiban, a polgári bizottságokban, a polgári ügyek testületeiben több mint 481 ezren dolgoznak. A dolgozók kezdeményezése és áldozatkészsége óriási értékek kialakítását tette lehetővé. Az elmúlt öt év alatt a falu- és városszé- pítési akcióban csaknem 45,5 milliárd korona érték született. Az FSZM-ben a tagok csaknem 80 százaléka bekapcsolódott i munkakezdeményezés különböző formáiba. A szocialista munkabrigád, illetve az ezért a címért versenyző kollektívák száma elérte a csaknem 149 ezret, s tagjainak száma 1 900 000. Több mint 135 ezren dolgoznak a 13 000 komplex racionalizációs brigádban. Hazánknak a szovjet hadsereg által való felszabadítása 30. évfordulójának tiszteletére 162 000 kollektíva, több mint 880 000 fiatal és 950 000 pionír tett felajánlást.

Minél szélesebb távlatokat nyit a szocializmus az emberek aktivitása eló, annál nagyobb értékekhez vezet a társadalmi törekvés. A szabad ember alkotóereje felbecsülhetetlen. Ha bekapcsolódik a szocializmusért kifejtett nemes társadalmi igyekezetbe, nem ismer lehetetlent. A szocialista életmód demokratizmusa és az ilyen élet humánus feltételei jó légkört teremtenek a tömegek alkotó aktivitásához. Ez az óriási erő valósággá változtatja a legbátrabb terveket is. Ez fejezi ki a legjobban szocialista demokráciánkat, az embert, az ember javát szolgáló demokráciát.