Új Szó, 1976. július (29. évfolyam, 155-181. szám)

1976-07-28 / 178. szám, szerda

KEDVEZŐ A KIINDULÁSI ALAP A SZLOVÁK STATISZTIKAI HIVATALNAK AZ SZSZK GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÉRE VONATKOZÓ JELENTÉSÉBŐL Az SZSZK gazdaságában az Idei év első félévében többnyi­re pozitív eredményeket értünk el az állami végrehajtási terv teljesítésében. Tovább bővült az anyagi források képzése, ami lehetővé tette a lakosság életszínvonalának tervszerű emelését. Ez év január elsejé­vel érvénybe lépett a nyugdíj- ellátás új rendezése, növeke­dett a lakosság pénzjövedelme, és a kiskereskedelmi forgalom. Az építők új lakásokat adtak át, s tervszerűen valósulnak meg a környezeti feltételek ja­vítására irányuló munkák. A TERMELÉSI ÁGAZATOK FEJLESZTÉSE Az SZSZK ipara a bruttó ter­melés tervét 100,9 százalékra teljesítette, s ezzel az ipari szervezetek az állami évi terv 49 százalékát valósították meg. Ha nem vesszük figyelembe a szezonjellegű élemiszeripar eredményeit, úgy az évi felada­tok teljesítése majdnem eléri az 50 százalékot. Az ipari termelés terjedelme az előző év hasonló időszaká­hoz viszonyítva 6,9 százalékkal növekedett. Az állami terv elő­irányzatának megfelelően az átlagosnál gyorsabban növeke­dett a gépipar termelése, mely­nek keretében az általános és a nehézgépipar növekedése a tavalyi év első félévéhez viszo­nyítva 11,4 százalékos volt. Po­zitív jelenség, hogy a központi fejlesztési programokhoz tar­tozó ágazatokban gyorsabban növekedett a mezőgazdasági berendezések és gépek, az épí­tőipari és feldolgozógépek, az elektrotechnikai berendezések, a mérő-- és szabályozóműsze­rek gyártása. Az Ipar fejlesztésében to­vábbra is jelentős szerepe van a vegyiparnak, ahol főleg a gumiipar f 11,1 %), valamint a cellulóz- és papíripar (9,3%) őrt el gyors növekedést. A köz­szükségleti ipar termelése 7,5 százalékkal növekedett, éspedig elsősorban a fafeldolgozó és a ruhaiparban. A kohászat az ércbányászat­tal és az ércfeldolgozással együtt 5,7 százalékkal, ezen belül a vaskohászat 6,8 száza­lékkal növekedett. A tüzelőanyag- és energia­ipar 6,6 százalékos növekedése keretében a szén- és a lignitjö- vesztés 7,2 százalékkal nőtt, ezekből az első félévben 2 millió 928 ezer tonnát sikerült a felszínre hozni. Az Ipar a termelési felada­tok teljesítésével összhangban az értékesítés tervét Is túlszár­nyalta. Az ipari szervezetek 6 százalékkal több terméket érté­kesítettek, mint az előző év hasonló időszakában. Ezen be­lül 11 százalékkal nőtt a beru­házási gépek és berendezések szállítása, a kiviteli szállítások növekedése pedig 7,5 százalé­kot ért el. A mezőgazdaságban az elő­irányzott feladatok teljesítését jelentősen megnehezítik a ked­vezőtlen időjárási feltételek. A tavasz késését a mezőgazdasági dolgozók a mezei munkák gyors és határidőben való el­végzésével igyekeztek pótolni, a csapadékhiány azonban a ta­vaszi hónapokban nagymérték­ben fékezte a növények fejlő­dését. A növénytermesztésben az elmúlt évhez viszonyítva 2,1 százalékkal csökkent a vetés- terület nagysága, éspedig an­nak következtében, hogy a ke­vésbé értékes szántóterületeket a rétek és legelők kategóriájá­ba sorolták, s részben a beru­házások, közöttük a víztárolók építése is további területeket vont el a mezőgazdaságtól. A terv előirányzatainak megfele­lően megváltozott a termesztett növények vetési szerkezete, a szemesek vetésterülete 59,1 százalékot, ezen belül a gabo­nafélék vetésterülete 56,8 száj zalékot ért el, ami 1,3 száza­lékkal, illetve 1,1 százalékkal több, mint tavaly. Az elmúlt évhez viszonyítva nagyobb te­rületen termesztünk az idén kenyérgabonát, szemes kukori­cát é« hüvelyeseket. A zöldség­félék vetésterülete az elmúlt évhez viszonyítva 2400 hektár­ral, az olajosoké 1000 hektár­ral nőtt, de a repce vetésterü­lete csökkent. A mezőgazdasági vállalatok és a mezőgazdasági felvásárló vállalatok között megkötött szerződések lehetővé teszik a fő növénytermesztési termékek állami felvásárlási tervének teljesítését. Az állattenyésztés szakaszán pozitív jelenség a szarvasmar­ha-állomány növekedése. A tej­termelés a tehenek létszámá­nak növekedésével 3,9 száza­lékkal nőtt. Ugyancsak növeke­dett a tojók száma, ami lehető­vé tette a tojástermelés 5,7 százalékos növelését. A tehe­nek átlagos napi fejési átlaga elérte a 7,22 litert, az egy to­jóra eső havi hozam pedig a 17,4 tojást. Kevésbé pozitívan alakult a sertésállomány fejlődése. Amíg például az elmúlt év első fél­évéhez viszonyítva 12,3 ezer borjúval többet választottak el, az elválasztott malacok száma ugyanakkor 49 ezerrel csök­ken. Az elhullás általában a tavalyi szinten maradt. A vágóállatok felvásárlási tervét — a juhtenyésztést kivé­ve — minden szakaszon sike­rült túlteljesíteni. A vágóserté­sek felvásárlása 2,4 százalék­kal, a vágóbaromfi felvásárlá­sa 19,2 százalékkal haladta meg a tervet. A tej és a tojás felvásárlása az első hónapok gyengébb eredményei miatt enyhén a terv szintje alatt ma­radt, az utóbbi két hónapban elért növekedés azonban na­gyobb volt, mint a megelőző év hasonló időszakában. Az illetékes állami szerveze­tek összesen 193,4 ezer tonna vágóállatot, 25 ezer tonna vá­góbaromfit, 575,5 millió liter tejet és 326,7 millió konzumto- jást vásároltak fel. Az erdőgazdaságban megkö­zelítőleg 2597 m3 fát termeltek ki, amivel az évi feladatnak több mint a felét teljesítették. Az ágazat dolgozói további 15 ezer hektár területet erdősítet­tek be. A vízgazdálkodás fejlesztése lehetővé tette a lakosság nö­vekvő vízfogyasztásának a fe­dezését. A nyilvános vízveze­tékből ellátott lakosság rész­aránya júniusban elérte az 53 százalékot. Az építőipari vállalatok az építési munkák előirányzott feladatait 100,7 százalékra tel­jesítették. A megvalósított építé­si munkák értéke elérte a 12,4 milliárd koronát, ami 6,3 szá­zalékkal több, mint az elmúlt év első felében. Az építőipari vállalatok jobb eredményeket értek el a terv teljesítésében a javítások szakaszán, mint a be­ruházási jellegű építkezések­nél. Az első félév egyik jelentős eredménye, hogy megkezdődtek és jó ütemben haladnak a munkák az Orenburg gázveze­ték építésén és a* trahzit gáz­vezeték megkettőzésén. Folya­matos a kötelező és a közpon­tilag kiemelt építkezési felada­tok teljesítése. A komplex la­kásépítés szakaszán azonban csak a lakásépítés tervét sike­rült teljesíteni, míg a műszaki és a polgári járulékos beruhá­zások teljesítése elmaradt a tervtől. Az építőipari szerveze­tek az első félévben 14 795 la­kás építését kezdték el, s 13 291 lakás építését fejezték be. A lakásátadás előirányzott tervét 105,9 százalékra teljesí­tették. A közületi teherszállítások 112,2 millió tonna áru szállítá­sával eleget tettek a népgazda­ság szállítási igényeinek. Az áruszállítás terjedelme az el­múlt évhez viszonyítva 2,1 szá­zalékkal nőtt. A szállítási fel­adatok teljesítésében tovább növekedett a Csehszlovák Autó­forgalmi Vállalat részesedése, amely 44,6 százalékot tett ki. A Csehszlovák Államvasutak 61.1 millió tonna árut szállítot­tak, ami a megelőző év első feléhez viszonyítva 2,8 száza­lékkal kevesebb, a Csehszlovák Autóforgalmi Vállalat viszont 50.2 millió tonnát, ami 8,6 szá­zalékkal több. A TERMELÉS NÖVEKEDÉSÉNEK ALAPVETŐ TÉNYEZŐI Az SZSZK népgazdaságában (az efsz-ek nélkül) a foglal­koztatottság 33 ezer személy- lyel, azaz 1,9 százalékkal nőtt. Legnagyobb volt a növekedés az iparban, az építőiparban, az iskola- és az egészségügy sza­kaszán. Az anyasági szabadságon tar­tózkodó nők száma az elmúlt évhez viszonyítva 8 ezerrel kö­rülbelül 100 ezerre nőtt. A havi átlagkereset a népgaz­daság szocialista szektorában (az efsz-ek nélkül) elérte a 2296 koronát. A megelőző év hasonló időszakához viszonyít­ván 62 koronával, azaz 2,8 szá­zalékkal nőtt. A munkatermelékenység az iparban 4,2 százalékkal növe­kedett, s a termelés növelé­séhez 62,4 százalékos arányban járult hozzá. Az ipari dolgozók átlagfizetése elérte a 2313 ko­ronát. Az átlagbérek növekedé­se az iparban arányban volt a munkatermelékenység fejlődé­sével. Az építőiparban 188,4 ezer személy dolgozott, ami 3,4 ezer személlyel, illetve 1,8 százalék­kal több, mint az elmút év el­ső felében. A munkatermelé­kenység növekedése itt 4,4 szá­zalékos volt, 2,9 ponttal ma­radt el a tervezett növekedési ütemtől. Az építőipari dolgozók átlagfizetése 2 százalékkal emelkedett és elérte a 2509 ko­ronát. A munkatermelékenység növekedése nem előzte meg a bérek növekedését, ahogy azt a terv feltételezte. A tervezett beruházások egész évi terjedelméből 40,1 százalékot sikerült megvalósí­tani. Hasonló arányt értünk el a megelőző évben. A gépek és a technológiai berendezések szállítása meghaladta a terve­zett növekedést. Az idei állami terv nagy súlyt helyez az új termelési kapacitások befejezé­sére és üzembe helyezésére, ebből a szempontból tehát fo­kozódik a második félév igé­nyessége. A pénzügyi gazdálkodás terü­letén az SZSZK gazdasági szer­vezetei elérték az anyagráfor­dítás csökkentését, az összkölt­ségek csökkentésében azonban még nem érték el a terv elő­irányzatát. A nyereség az el­múlt év hasonló időszakához viszonyítva 10,2 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi forgalom­ban a kivitel növekedési üteme a terv előirányzatával össz­hangban megelőzte a behozatal növekedési ütemét. A KGST-or- s.zágokkal folytatott árucsere­forgalom 12 százalékkal, a ka­pitalista országokkal folytatott külkereskedelem 10 százalék­kal nőtt. AZ ÉLETSZÍNVONAL FEJLŐDÉSE A lakosság pénzbevétele 1,8 milliárd koronával, 4,5 száza­lékkal volt nagyobb, mint az elmúlt év azonos időszakában. A nyugdíjellátásból származó jövedelmek növekedése 10 szá­zalékos volt. A rendezés 770 ezer nyugdíjast érintett. A kiskereskedelmi forgalom 3,8 százalékkal növekedett, te hát nem érte el a tervezett nö­vekedési ütemet, főleg az áru- választékban mutatkozó fogya­tékosságok következtében. Ez leginkább a textilipari és a ci­pőipari termékekre volt jellem­ző. A kínálat az építőanyagok­nál sem fedezte a keresletet. Az élelmiszerek fogyasztásában az ésszerű táplálkozás alapel­veivel összhangban tovább nőtt a fehérjetartalmú élnlmiszerek, főleg a tojás, a tej és a tejter­mékek fogyasztása. Tovább folytatódott az SZSZK lakosságának kedvező populá­ciós fejlődése, összesen 19,7 ezer házasságot kötöttek, ami 0,5 százalékkal több mint a tavalyi első félévben. Az élve született gyermekek száma 500- zal nőtt és 50,3 ezret ért el. A lakosság természetes szaporu­lata elérte a 26,6 ezer főt, így az SZSZK-nak június végén 4 millió 789 ezer lakosa volt. (—ai) Kedvező számvetés Beszélgetés JÄN IVANIČ elvtárssal, a Lučeineci Járási Nemzeti Bizottság elinölkével A) nemzeti bizottságok a losonci járásban is< serényen ké­szülnek a közelgő képviselő-testületi választásokra. A párt- szervezetek vezetésével felmérik az eddigi eredményeket, ki­dolgozzák a jövőbeni célok javaslatait és elbírálják, hogyan teljesítették küldetésüket a nemzeti bizottságok képviselői- Ján Ivaniö elvtárs, a Losonci jnb elnöke ezekről a kérdé- s sekről tájékoztatott. — Járásunkban gondosan ér­tékeltük a nemzeti bizottságok képviselőinek tevékenységét — kezdte tájékoztatását Ján Iva- niő elvtárs. — Különösen nagy figyelmet fordítottunk a járási nemzeti bizottság képviselői munkájának elbírálására. Egyértelműen megállapítottuk, hogy az eltelt választási idő­szak céljainak eléréséhez vá­lasztókörzeteikben a jnb képvi­selői nagyban hozzájárultak. A képviselők felelősségteljes munkáját igazolja az is, hogy az elmúlt választási időszak­ban alig fordult elő képvise­lők kicserélése. Az elmúlt vá­lasztásokon megválasztott elv- társak túlnyomó többsége de­rekasan helytállt feladataik teljesítésében, s valószínű, hogy a Nemzeti Front szervezetei az elkövetkező időszakra is java­solni fogják megválasztásukat. — A nemzeti bizottságok igyekezete főképpen a járási, a városi és a községi fejlesztési programok teljesítésére irá­nyult — hangsúlyozta a jnb el­nöke. — Indokolt örömmel ál­lapíthatjuk meg, hogy például a „Z“-akció beruházási felada­tait háromszorosan túlteljesí­tettük. A mai napig már száz­harmincmillió korona értékkel gazdagodtak járásunk helysé­gei. A jelentős alkotások létre­hozásában a nemzeti bizottság­nak nagy segítséget nyújtottak az egységes földművesszövetke­zetek, az állami gazdaságok, fő­képpen pedig az üzemek és a vállalatok. A választási prog­ram teljesítéséhez példásan hozzájárult a Mýtnat Efsz, a Cinobaňai Gépgyár, a Kallnovói Magnezitüzem, úgyszintén a Lo­sonci Gépgyár. Ján Ivaniö elvtárs hangoz-* tatta, hogy az elért eredmé­nyek jól megalapozzák az el­következő választási időszak programjavaslatainak kidolgo­zását és teljesítését. A Szlovák Nemzeti Front járási bizottsá­gának elnöksége már foglalko­zott a választási programok ja­vaslataival, s ezeket most a megjegyzések figyelembevéte­lével kiegészítik. A helyi és a városi nemzeti bizottságok ál­tal kitűzött célokat egyeztet­ték a lehetőségekkel. A járási nemzeti bizottság el­nöke a továbbiakban elmondta, hogy a nemzeti bizottságok képviselői, a városok és a köz­ségek lakosai nagyfokú munka* kezdeményezésről tettek tanú­ságot a „Z“-akció nem beru­házási jellegű feladatainak va­lóra váltásában is. Ezen a téren a kötelezettségvállalásokat lé­nyegesen túlszárnyalták. Nagy­ban hozzájárult ehhez a nem­zeti bizottságok és a Nemzeti Front társadalmi szervezeteinek jó együttműködése. A szocia­lista munkaversenyt és a köte­lezettségvállalási mozgalmat mind politikai, mind szervezési szempontból jól megalapozták. Ennek eredményeképpen teljesí­tették túl háromszorosan a „Z“-akció beruházási felada­tait. Az állampolgárok az ön­segéllyel megvalósított építke­zéseknél 2 220 000 órát dolgoz­tak le önkéntes társadalmi munkában, s negyvenmillió koro­na értékű müvet hozlak létre. A járásban egy lakosra számít-i va átlagosan négyszázötven korona érték létrehozása jut. Kitűnő eredményeket értek el az építkezések befejezésében. A „Z“-akcióban öt év alatt há­romszáznyolcvanhárom létesít­ményt adtak át. Még szembe­tűnőbb eredményeket értek vol­na el a községek és a városok fejlesztésében, ha az anyagel­látás terén nem merülnek fel nehézségek. Ezek leküzdése sok gondot okozott a nemzeti bizottságok tisztségviselőinek. — A szocialista munkaver­senyben nagy hajtóerőt jelen­tett a városok és a községek párosversenye — folytatta sza­vait a járási nemzeti bizottság elnöke. — Losonc és Fülek pá­rosversenyéből 1975-ben Fülek került ki győztesen. Nagyon örülünk annak, hogy a verseny eredménye megmutatkozik a mintegy tízezer lakosú város arculatának változásán. A be-« ruházások a komplex lakásépí­tésre és a járulékos építkezé­sekre irányulnak. Fokozatosan portalanitják a város utcáit. A most tapasztalható fejlődés azt mutatja, hogy Fülek szép vá» rossá növekszik. Nagy fejlő­dést ért el az eltelt Időszak­ban a járási székhely is. A nagyarányú lakásépítésen és járulékos építkezésen kívül át-» építik a városközpontot is. A Május 1. téren a lakótelep épí­tése már közvetlenül befejezés előtt áll, ezt követően a Já­rási Építőipari Vállalat dolgo­zói befejezik a tér rendezését is. Most bontják le a Lenin- és a Marx-negyed, valamint a Jókai utca régi házalt. Helyükön 1977-ben megkezdik a járási pártbizottság új székháza és a Prior-áruház építését. Az új áruháznak négyezer négyzetmé­ter eladási és ugyanannyi rak­tárterülete lesz. — Az eltelt választási idő­szak mérlege kedvező — je^ lentette ki beszélgetésünk vé* gén Ján Ivanlč elvtárs. — A CSKP XV. kongresszusának ha­tározatai járásunk nemzeti bi­zottságait is további jó munká­ra serkentik a kitűzött célok el­éréséért. GÁL LÁSZLÖ 1978. VII. 28. Táborozásra készülnek a vrdyi iskolásfiúk. A pionírkíubban pio­nírvezetők felügyelete alatt csomagolják össze a sátrakat és más felszereléseket. (CSTK felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents