Új Szó, 1976. július (29. évfolyam, 155-181. szám)
1976-07-27 / 177. szám, kedd
A kubm for’ mnány meghívására angolai kormányküldöttség látoga.oii i. ounnába, amelyet Agostinho Neto, az Angolai Népi Köztársaság elnöke vezet. Felvételünk a tárgyalásokon készült, ahol a kubai küldöttséget Fidel Castro vezeti. (Foto: ČSTK — Prensa Latina) Általános válság Nyugaton A SZOVJET VEZETŐK táviratban üdvözölték a kubai vezetőket az ország nemzeti ünnepe alkalmából. A Szovjetunió a jövőben is bővíteni fogja szoros kapcsolatait Kubával, amely a szocialista államok internacionalista közösségének tevékeny tagja — állapítja meg az a távirat, amelyet Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij és Alekszej Koszigin írt alá. URHO KÉKKŐIMÉN finn köz- társasági elnök a helsini európai biztonsági és együttműködési értekezlet első évfordulója alkalmából fogadta a Békevilágtanács küldöttségét, amelyet Romes Csandra, a szervezet főtitkára vezetett. Carter vázolta külpolitikai elképzeléseit A kapitalizmus általános válsága egyre mélyül. A nyugati világ dolgozóinak nyugtalansága ezzel párhuzamosan fokozódik, ami tüntetésekben és sztrájkokban nyilvánul meg. Bécs — A jövő év január elsejétől Ausztriában 20 százalékkal emelik a tej árát. Az eddigi gyakorlat szerint a mezőgazda- sági dolgozóknak 55 garassal, s a fogyasztók 1,65 schillinggel többet fizetnek egy liter tejért. Tokió — A japán hajóipar súlyos válságba jutott, állapította meg 14 prefektúra és 8 város képviselője, amelyek a japán hajógyártás központjai. Brüsszel — Belgiumban e hónap első két hetében további 3,4 százalékkal emelkedett a munkanélküliség. Ezzel a munkanélküli személyek száma 222 428-ra nőtt. A hivatalos adatok szerint a munkanélküliek több mint a fele nő. Dublin — Az ír mezőgazda- sági dolgozók reáljövedelme az elmúlt két hét alatt több mint 5 százalékkal csökkent. Az egyik legfőbb ok a növekvő infláció. Az 1974. évben az Infláció 18 százalékkal, a tavalyi Űjabb provokáció az NDK határán Berlin — Karl Seidl, az NDK Külügyminisztériuma NSZK — osztályának vezetője tiltakozott Günter Gausnál, az NSZK állandó berlini képviselőjénél az NDK államhatárának újabb provokatív megsértése miatt. 1976. július 24-én egy férfi, aki semmiféle igazoló iratot nem hordott magánál és Willi Bubbers hamburgi lakosnak mondotta magát. Gadebusch térségben behatolt az NDK területére. Miután Bubbers nem tett eleget a határőrség felszólításának, előállították és letartóztatták. Az NDK Külügyminisztérium mának osztályvezetője követelte, hogy az NSZK illetékes hatóságai hozzák meg a szükséges intézkedéseket az államhatár megsértésének megakadályozására. Az ilyen jellegű lé-» pésekért a következményeket azok viselik, akik nem tartják tiszteletben az NDK államhatárának sérthetetlenségét. 1978 VII. 27. A spanyol rendőrség brutalitása Madrid — A spanyol rendőrség gumibotokkal és gumilövedékekkel oszlatott szét egy tüntetést a galiciai Santiago de Compostelában. A megmozdulás több mint ötezer résztvevője amnesztiát, politikai szabadság- jogokat »követelt az országban és autonómiát sürgetett Galicia számára. A hatóságok több tucat tüntetőt letartóztattak. Közben Madridban a legnagyobb ellenzéki pártok vezetői között nyilatkozatban ismertették feltételeiket a kormány képviselőivel esetleg folytatandó tárgyalásokra. A nyilatko-- zat követelte a demokratikus szabadságjogok elismerését valamint azt, hogy kivétel nélkül az összes párt szabadon hozzájárulhasson . a tálékoztatási eszközökhöz, és hogy biztosítsák az általános választások szabadságát az országban. évben viszont már 21 százalékkal emelkedett. Bonn — Csaknem 105 százalékkal emelkedett a burgonya ára az NSZK-ban. További fontos termék, mint például a marhahús ára, 9,5 százalékkal, a disznóhús ára pedig 11,8 százalékkal magasabb, mint tavaly volt. Párizs — Franciaországban az utóbbi hónapokban a kapitalista rendszer három gyógyíthatatlan betegsége tapasztalható — a munkanélküliség, az áremelkedés és az infláció. Az elmúlt hat hónap alatt a francia frank értéke 8 százalékkal csökkent. A hivatalos adatok szerint az országban 813 000 munkanélküli volt. Pierre Fourcade gazdasági és pénzügyi miniszter, aki a közelmúltban kijelentene, hogy az infláció ez évben nem haladja meg a 8,5 százalékos emelkedést, jelenleg 10 százalékos növekedéssel számol. Az előző tapasztalatok szerint a szakemberek úgy ítélik meg, hogy az infláció mértéke ez évben eléri a 12 százalékot. London — Eddie Loydan munkáspárti küldött kijelentette, hogy minden brit munkás kötelessége harcolni a közkiadások tervezett csökkenése ellen, mivel ez közvetlenül érinti a munkások életszínvonalát. Kiéleződött a görög—török viszály Ankara — Athén — Továbbra sem tudni a Sismik—1 török olajkutató hajó pontos tartózkodási helyét. A hajó, mely pénteken reggel indult el Is- tanbulból, vasárnap még minden valószínűség szerint nem hagyta el a Márvány-tengert. A török kormány továbbra is hallgat a Sismik—1 mozgásáról, de az a hírügynökségek értesülése szerint egyelőre nem haladt át a Márvány-tengert az Égei-tengerrel összekötő szoroson. Mint ismeretes, az Égei-ten- ger alatt lelhető olaj felkutatásával megbízott hajó elindulása nagy mértékben kiélezte az amúgy is feszült görög—török viszonyt, mindkét országban fokozott készültségbe helyezték a hadsereget. Hírek szerint Görögországban tartalékosokat hívtak be katonai szolgálatra, katonai források azonban a fiatalok kiképzését célzó rutinintézkedésről beszélnek. Bülent Ecevit, a török ellenzék vezetője vasárnapi sajtóértekezletén gyengeséggel vádolta a kormányt, amely szaval szerint békülékeny vonalat követ az Égei-tenger kontinentális talapzatával kapcsolatos török — görög vitában. A PANAMA-CSATORNÁRÓL TÁRGYALTAK Bogota — Bogotában közleményt hoztak nyilvánosságra Pérez Rodriguez venezuelai és Alfonso Lopez Michelsen kolumbiai elnöknek Omar Torri- fos Herrera panamai miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseiről. A találkozóra a venezuelai-kolumbiai határ közelében került sor. Résztvevői elítélték a kolonializmus megnyilvánulásait, a faji megkülönböztetést és a latin-amerikai országok kulturális életében megnyilvánuló idegenbehatolást. Kolumbia és Venezuela elnöke kinyilvánította arra irányuló eltökéltségét, hogy a jövőben is támogatást nyújtson Panamának a Panamai-csatorna övezet Jogi rendezését célzó igazságos törekvésében. Az amerikai kormány felkarolja Pinochet diktatúráját Mexikó —- Mexikó fővárosában befejezte munkáját az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának az a munkacsoportja, amely a chilei ' katonai junta gaztetteinek kivizsgálására ült össze. A bizottság meghallgatta 43 személy vallomását, akik átélték a chilei üldözéseket és börtönkínzásokat. A tanúk között volt Ani- bal Palma, a népi egységkormány iskolaügyi minisztere, és Felipe Ramirez volt bányaügyi miniszter is. A vallomások egyöntetűen bizonyítják, hogy a Pinochet-féle fasiszta rezsim következetesen megsérti a legalapvetőbb emberi jogokat, kegyetlen megtorlásokat foganatosít azok ellen, akik ellenállást tanúsítanak, és a börtönökben napirenden kínozzák a politikai foglyokat. Az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága a világméretű szolidaritási kampány támogatásával sem tudja kiharcolni a chilei katonai juntától a belépési engedélyt Chilébe. A fokozódó terror és a kongresszus határozata ellenére az Egyesült Államok külügyminisztériuma és hadügyminisztériuma egyezményt kötött a chilei katonai juntával, és 9,2 millió dolláros szállítmányt küld a chilei katonai légierőnek. Ezzel csak kiegészítették azt a 113 millió dollár értékű katonai szállítmányt, amit Edward Kennedy szenátor „botrányosnak“ minősített. Az amerikai sajtó hírei szerint az USA a közeljövőben Chilébe szállítja az első négy „F—4“ jelzésű bombázó repülőgépet, amit még további 14 követ. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya megveti a világ haladó közvéleményének felháborodását, és Chilének a közvetlen katonai segítségen kívül bőséges dollársegítséget is nyújt. Az amerikai kongresszus ugyan 27,5 millió dollárban állapította meg a Chilének nyújtandó gazdasági segítség összegét, de a nemzetközi pénzintézetek és magánbankok — főleg amerikai nyomásra — ontják Chilében a kölcsönöket. Az Amerikai Bank 125 millió dollárt, az Amerikaközl Bank további 21 millió dollárt adott a juntának. Edward Kennedy felszólította az amerikai szenátust, hogy vessen véget ennek a politikának. Itt az ideje — mondta —, hogy eltávolítsák az amerikai törvények „hátsó ajtóit", és beszüntessék a fegyverszállításokat Chilébe, mert a katonai junta a chilei nép elleni megtorlásokra használja őket. New York, Washington — Az amerikai Hearst-konszern lapjai vasárnap közölték Jimmy Carternek, a Demokrata Párt ei- nökjelöltjének nyilatkozatát. Carter kérdésekre válaszolva kifejtette, nem tudja elképzelni, hogy az Egyesült Államok Európában atombombát vessen be az NSZK és Ausztria, s talán Franciaország jóváhagyása nélkül. Rámutatott, hogy a Nyu- gat-Európával kötött megállapodások az Egyesült Államokra „kötelező érvényűek A volt georgiai kormányzó a hatalmi egyensúlyról szólva közölte: „A nyugat-európai országokkal együtt elköteleztük ma- gunkdt a hatalmi egyensúlynak, amelyet mint legfontosabb tényezővel, magfegyverekkel tartunk fenn. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti nukleáris patthelyzet az elret- tenés fontos eszköze egy esetleges európai háborúval stem- ben.“ A közel-keleti fejleményeket értékelve, állást foglalt amellett, hogy „Izraelnek nyújtsa- nak megfelelő katonai és gaz* dasági segélyt“. Carter azt mondta, helyesli a genfi közel-keleti békekonferencia szovjet és palesztin részvétellel való összehívását, s támogatja azt az elgondolást, hogy Jordániában adjanak területet a palesztlnaiaknak. • • • Mississippi szövetségi állam 30 republikánus párti küldötte vasárnap Jacksonban tartott zárt ülésén úgy határozott, hogy a köztársasági párt augusztusban Cansas Cityben tartandó elnökjelölő kongresszusáig nem kötelezi el magát sem Ford, sem Reagan mellett. A kongresszuson fogja eldönteni, hogy a két legesélyesebb pályázó közül melyiket támogatja. Az új portugál kormány első ülése ^ Lisszabon — Megtartotta első ülését a pénteken felesküdött új portugál kormány. Egy szóvivő közölte, hogy a kabinet inkább ügyrendi kérdésekkel, mint kormányügyekkel foglalkozott. A jelek szerint a Soares vezette kormány csak a program beterjesztése után lát tényleges munkához. A kormány- program nyilvánosságra való hozatala tíz napon belül várható. Mario Soares szerint a kormány első csatáját a program parlament elé történő beterjesztése, illetve parlamenti fogadtatása jelenti majd. Ha ez sikeres kimenetelű lesz az hosz- szú időre jó feltételeket nyújt a kormány érdemi munkájához — tette hozzá a miniszterelnök. Eanes tábornok, portugál államfő a miniszterek eskütételekor kijelentette, hogy az első alkotmányos kormány megalakítása fontos lépés a portugáliai demokrácia felépítése felé vezető úton. Rámutatott, hogy a politikai helyzet stabilitása nagymértékben függ attól, mennyire képes a kormány az alkotmány alapját képező elveket konkrét intézkedések formájában gyakorlattá tenni. „A kormánynak az ország IrányiHírek a Közel-Keletről Khartum — Szudánban vasárnap 97 személyt bíróság elé állítottak azzal a váddal, hogy részt vettek a Nimeri elnök elleni júliusi puccskísérletben. A vádlottak egyik részét Khar- tumban, a másikat Nílus túlsó partján lévő Omdurmanban állították katonai bíróság elé. Megfigyelők nem zárják ki a halálos ítéletek lehetőségét. A bíróság előtt álló személyekei azzal vádolják, hogy egy „külföldi ország segítségével“ próbálták megdönteni Nimeri rendszerét. Emlékezetes, hogy Szudán Líbiát vádolta az államcsíny anyagi támogatásával. Kairó — Egyiptom 36 millió dolláros gazdasági segélyt kap az Egyesült Államoktól annak a két egyezménynek értelmében, melyet vasárnap Irt alá Ahmed Zakl Safei gazdaságügyi miniszter és Hermann Eilts, az Egyesült Államok kairól nagykövete. Mint az amerikai nagykövetség szóvivője elmondta, az összegből 31 millió dollárt az alexandriai kikötő modernizálására szánnak, míg a fennmaradó 5 millió dolláros adomány a jövő évi egyiptomi fejlesztési tervek kidolgozását hivatott előmozdítani. A segély összegét 40 év alatt kell visz- szatéríteni. — Iszmail Fahmi egyiptomi miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter vasőrnap fogadta Szaadun Hmmadi iraki külügyminisztert. Az iraki diplomácia vezetője szombaton érkezett Kairóba, hogy átadja Bakr iraki elnök Szadat egyiptomi államfőhöz küldött üzenetét. Az üzenet az arab térségben, s főként a Libanonban uralkodó helyzettel foglalkozik. tásakor a nép érdekeit kell szolgálnia“, tette hozzá az elnök. Eanes végezetül elengedhetetlennek nevezte, hogy megtalálják a nemzetgazdaság talp- ra állításának módozatait. A Szuezi-csatorna államosításának 20. évfordulója amal Abdel Nasszer, egyip- tömi elnök 1956. Július 26-án bejelentette, hogy kormánya államosította a brit és francia tőke uralma alatt álló Szuezi csatornát. A nyugati világot nyugtalanító döntés jelentős lépés volt Egyiptom függetlenné válásának útján. Az egyiptomi területen lévő csatorna forgalma óriási nyereségeket hozott, amelynek csupán 3 százaléka maradt Egyiptomban, a többit a külföldi tőkések vágták zsebre. Az ország gazdasági fejlődésének meggyorsításához Egyiptomnak nagy összegekre volt szüksége. Ebben az időben vették tervbe az Asszuáni gát felépítését, amely szintén óriási beruházásokat igényelt. A Szuezi-csatorna államosításáról szóló határozat szorosan összefüggött a vízi erőmű építésével. Egyiptom a hatalmas munka során számított az USA és Nagy-Britannia anyagi és pénzügyi segítségére. A nagyhatalmak csak abban az esetben voltak hajlandók segíteni, ha Nasszer országa letér a haladás útjáról. Mivel Egyiptom nem engedelmeskedett, 1956- ban a két nagyhatalom minden segítséget megtagadott. Ez viszont meggyorsította a csatorna államosítását. Az államosítási folyamatot titokban készítették elő, így már a bejelentést követő pillanatokban egyiptomi kézre kerültek a Szuezi-csatorna adminisztratív épületei. Nasszer, ígéretét megtartva, 1963. január elsejéig a volt tulajdonosoknak kártérítést fizetett. A háromhónapos sikertelen megfélemlítő támadás után Nagy Britannia és Franciaország Izrael közreműködésével fegyveres akciót dolgozott ki Egyiptom ellen. 1956. október 29-én az izraeli hadsereg betört Egyiptomba. Egy nappal később Franciaország és Nagy- Britannia kormánya ultimátumot küldött Nasszerhez, amelyben felszólította, hogy vonja ki .csapatait a Szuezi-csatorna övezetéből. Az elutasítás után az angol—francia légierő behatolt Egyiptom területére. Az inváziót még a világ reakciós erői is elítélték. Döntő lépésre 1956. november 5-én került sor, amikor a szovjet kormány bejelentette, hogy ha kell, fegyveresen semmisíti meg a támadókat. Erre az ag- resszorok letették a fegyvert és elhagyták Egyiptom területét. Az egyiptomi haladás megfékezése ezzel hajótörést szenvedett. (CSTK)
