Új Szó, 1976. július (29. évfolyam, 155-181. szám)

1976-07-23 / 174. szám, péntek

események margójára KÖZLEMÉNY AZ MSZMP KB ÜLÉSÉRŐL 1970 VU. 23. Budapest — Az a közlemény, amelyet az MSZMP' Központi Bizottságának július 21-i ülése után kiadtak, megállapítja: ,,A berlini értekezlet a kom­munista és munkásmozgalom történelmi jelentőségű esemé­nye volt. Az értekezlet meggyő­zően bizonyította, hogy föld­részünkön u kommunista moz­galom hatalmas, szervezett po­litikai erő, tömegbefolyása nö­vekszik. Az értekezlet marxista—leni­nista módon értékelte az eu­rópai helyzetet és mozgósító erejű programot adott" a bé­kéért, a biztonságért és a tár­sadalmi haladásért vívott harc folytatásához. A közösen kidol­gozott és egyhangúlag elfoga­dott dokumentum kollektív és demokratikus előkészítő mun­ka eredménye. Az értékelés azon a történelmi tényen ala­pul, hogy földrészünkön új helyzet jött létre: rendeződtek a második világháború befeje­zésekor nyitva maradt fontos kérdések, reálissá vált az eny­hülés, a különböző társadalmi rendszerű államok békéi egy­más mellett élés?“. A kegyetlen dél-afrikai rezsimet vádoló jelképes akasztottak. A feliratok tudtul adják a fekete afrikaiak kivégzésének az okát: „Ne.n értett egget Vorsterrel“, „Sztrájkban vett részt", „Röpiru- toka1 terjesztett“ stb. Megengedhetetlen beavatkozás Az olasz szocialistáik is elítélik Schmidt rnyilatkczatát ÚJABB ZAVARGÁSOK JOHANNESBURGBAN Johannesburg, Salisbury — Újabb dél-afrikai városokban robbantak ki faji zavargások. A Johannesburgtól mintegy 80 kilométerrel keletre fekvő Gwitbank bányaváros színes bőrűek lakta városnegyedeiben háromezer tüntető — zömükben iskolás fiatal — tiltakozott a fajüldöző Vorster-rezsim politi­kája ellen. A helyi rendőrsé­get a fővárosból odavezényelt, tüntetések szétverésére külön­leges kiképzésben részesített biztonsági alakulatokkal erősí­tették meg. Az első adatok sze­rint egy színes bőrű életét vesz­tette és több mint húszán meg­sebesültek. A rendőrök ellen védekező bennszülöttek köve­ket ragadtak, bezúzták több középület ablakait, gépkocsikat gyújtottak fel. A szénbányá­szati központtól mintegy 20 ki­lométernyire fekvő Middleburg- ban is tüntetések zajlottak le. A demonstráció résztvevői ösz- szetűztek a rendőrséggel. Róma — Az Olasz Szocialis­ta Párt vezetősége ülést tartott, és az olasz politikai életbe tör­tént „súlyos és megengedhetet­len beavatkozásként“ ítélte el a négy vezető tőkés hatalom állam- és kormányfőinek a Puerto Rico i tanácskozáson ho­zott döntését. Mint ismeretes, az Egyesült Államok, az NSZK, Anglia és Franciaország ve­zetői megállapodtak abban, hogy nem folyósítanak további kölcsönöket és nem adnak gaz­dasági támogatást Olaszország­nak, ha a kommunisták is be­kerülnek a kormányba. Bcttino Craxi, az Olasz Szo­cialista Párt főtitkára hangoz­tatta, hogy a tókés nagyhatal­mak döntése sérti az EGK olyan alapelveit, mint az együttműködés és a szolidari­tás. Különösen szomorú, hogy ez a kezdeményezés éppen a nyugatnémet és az angol kor­mánytól indult ki, amelyeknek vezetői a Szocialista Interna- cionálé tagjai. Az Olasz Kommunista Párt táviratban mondott köszönetét a francia testvérpártnak szoli­daritásáért „egy olyan akció­val kapcsolatban, amely fenye­geti Olaszország függetlensé­gét és zsarolást jelent a de­mokratikus erőkkel szemben.“ „Időjárásjelentés" a Marsról Valóban vörös a vörös bolygó Schmidt Kanadában Pasadena — Megérkezett az első „időjárásjelentés“ a Mars­ról. Eszerint a Viking—1 első munkanapján enyhe keleti, majd nyugatra forduló szél fújt; sebességének csúcsértéke 24 km volt óránként. A Viking—1 leszálló egysé­gén elhelyezett szeizmométer, amelynek feladata lenne a Mars esetleges talajrengései­nek regisztrálása, a jelek sze­rint elromlott. A pasadenai központ mérnökei most a hiba okát próbálják megállapítani, és kivizsgálják, hogy a Föld­ről küldött utasításokkal elhá­rítható-e a zavar. A vörös bolygó valóban vö­rös — tanúsítja a Viking—1 által a Földre sugárzott első színes felvételek. A képeken rozsdavörös, homokdűnékre em­DMITRIJ USZTYINOV hadse­regtábornok, szovjet honvédel­mi miniszter meghívása értel­mében a testvérhadseregek ha­ditengerészeti egységei is részt vesznek július 23-án a szovjet haditengeri flotta napjának ün­nepségein. AZ AGCTSTINHO NETO vezet­te angolai kormányküldöttség tegnap Havannába érkezett. JAPÁN és a Kínai Népköztár­saság közötti árucsere-forgalom ez év első felében kb .114 mil­lió dollárral csökkent — jelen­tette be a japán pénzügyminisz­térium. ÖSSZiNDIAI Szakszervezeti Kongresszus követeli a textil-, cukor- és gyógyszeripar álla­mosítását. A MONTEVIDEO! Központi Bank ebben az évben már 11. alkalommal értékelte le az uruguayi pesót, ezúttal 1,7 szá­zalékkal. MAROKKÓBAN államellenes tevékenységért tegnap több mint 30 embert ítéltek el 6 hó­naptól 5 évig terjedő börtön- büntetésre. A VISCONSIN-állambeli Wau- pun börtönének 75 lakója fellá­zadt s túszként foglyul ejtett 14 börtönőrt. A börtönhatósá­gokkal folytatott tárgyalások után csütörtökön hajnalban a rabok sértetlenül szabadon bo­csátották túszaikat, mivel ígé­retet kaptak arra, hogy am­nesztiában részesülnek. DINH BA THI, a Vietnami Szocialista Köztársaság állandó ENSZ-megfigyelője átnyújtotta megbízólevelét Kurt Waldheim- nek, a világszervezet főtitkárá­nak. lékeztető képződmények és zöldes árnyalatú sziklák lát­szanak; a kövek zöld színére a pasadenai központ tudósai még nem találtak magyarázatot, a homok vöröses árnyalatát fel­tehetően oxidáció okozza. „A képeken nem láthatók fák, vagy állatok, ez azonban semmit nem jelent“ — közöl­ték a tudósok. Mint arról már beszámoltunk, a Viking az élet kialakulása szempontjából kulcsfontosságú nitrogént há­rom százalékos arányban mu­tatta ki a Mars légkörében. „Az élethez — földi fogalmaink sze­rint — szükséges ' anyagok adottak: a nitrogén, a víz és az oxigén. Ez nem jelenti szükségszerűen az élet jelen­létét, azt azonban kizárja, hogy a jövőben bárki kémiai megfontolások alapján cáfolja az élet lehetőségét“ — mon­dotta a felvételeket elemző csoport vezetője. Ottawa — Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár szerdán az Egyesült Államokból Kana­dába érkezett és négyórás meg­beszélést folytatott Ottawában Trudeau kanadai miniszterel­nökkel. A két kormányfő a po­litikai és világgazdasági témák széles körét tekintette át, ba­ráti légkörben. Schmidt Ottawába érkezése alkalmából ismét szóba került a vezető tőkésállamok olasz- országi beavatkozásának kérdé­se, amire éppen a nyugatnémet kancellár amerikai kijelentései vetettek fényt. Schmidt most, érkezésekor a nyugat-európai baloldal és a sajtó felháboro­dását könnyedén azzal intézte el, hogy ,,vihar egy pohár víz­ben“ és hozzátette, hogy ha ezt előre látta volna, „legfeljebb fele annyit mondott volna.“ A szenátus elutasította Ford vétóját Washington -- Az amerikai szenátus 73 szavazattal 24 el­lenében elutasította Ford el­nök vétóját a közmunka bőví­tését célzó kongresszusi tör­vényjavaslattal szemben. A tör­vényjavaslat 3,95 milüárd dol­lárt irányoz elő a szövetségi költségvetésből, csaknem 300 ezer új munkahely létesítésére. Az elnök „az infláció elleni harcra“ hivatkozva élt vétójo­gával. Az Egyesült Államokban je­lenleg több mint 7 millióan vannak munkanélkül, ez a munkaképes lakosság 7,5 száza­lékát jelenti. Megfigyelők rá­mutatnak, hogy a törvényter­vezet a munkanélküliség jelen­legi méretei mellett meglehető­sen korlátozott lehetőségeket biztosít. A TASZSZ kommentárja Az európai fejlődés alaku- lása kontinensünk or­szágait és nemzeteit egyre in­kább olyan sürgető feladatok elé állítja, amelyek sikeres megoldása kiizös erőfeszítés út­ján lehetséges csak“ — írja tegnapi kommentárjában Felix Gorjunov, a TASZSZ kommen­tátora. „A nemzetközi gazdasági kapcsolatok kiszélesedése és az országok ipari potenciáljának növekedése Európa-szerte egy­re inkább előtérbe állítja az életkörnyezetvédelemmel, a közlekedéssel, az energiaellá­tással — vagyis az európai együttműködéssel általában kap­csolatos problémákat. A gya­korlat azt mutatja, hogy az ipar fejlődése földrészünkön gyakran az életkörnyezetre ne­gatívan ható következmények­kel jár. Ezek a következmények annyira bonyolultak és az em­berre nézve károsak, hogy va­lamennyi országot érintenek és hathatós orvoslásuk elképzelhe­tetlen európai együttműködés nélkül. Több európai ország már együttműködik e téren. A Szov­jetunió, Lengyelország, az NDK, az NSZK, Dánia, Svédország és Finnország közös összefogással lépéseket tesz> arra, hogy meg­akadályozzák a Balti-tenger to- vábbszennyeződését. Ugyancsak megállapítható, hogy gyakor­lattá vált az európai orszá­gok többsége közötti együttmű­ködés a közúti- és árucserefor­galom összehangolásában. Pél­dául az utóbbi 10 évben a KGST-tagországok és a közös piaci országok közötti árucsere­forgalom több mint ötszörösére emelkedett és a jelek szerint a jövőben is töretlenül növek­szik. A rohamos ipari fejlődés kö vetkeztében Európa-szerte nö­vekszik a tüzelőanyag-fogyasz­tás és ez a körülmény elenged­hetetlenné teszi az energia-el­látás és a tüzelőanyag-felhasz nálás terén történő együltmű Helsinki szelleme a gyakorlatban ködést. 1975. decemberében e célból megállapodás jött létre a Szovjetunió, az NSZK, Auszt­ria, Franciaország és Irán kö­zött egy földgázszállitási meg­állapodásról. Várható, hogy rö­videsen az iráni földgáz eljut a Szovjetunióba. A Szovjetunió viszont saját földgázát szállítja az említett nyugat-európai or­szágokba. A fesorolt konkrét tények annak jele, hogy az életkörnyezettel és általában a tudományos-műszaki haladással együttjáró problémák szélesebb körű, több ország összefogását igénylő megoldással lehetsége­sek. A Szovjetunió már többször tett konstruktív Javaslatokat az európai együttműködés kibőví­tésére és megszilárdítására. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a Lengyel Egyesült Munkáspárt VII. kongresszusán elhangzott felszólalásában ja­vaslatot tett arra, hogy tartsa­nak európai kongresszusokat az életkörnyezet védelmével, a közlekedéssel, az energetikai együttműködéssel kapcsolatos kérdésekről. A konstruktív ja­vaslatot Brezsnyev elvtárs meg­ismételte az európai kommu nista és munkáspártok berlini értekezletén és az rendkívül pozitív érdeklődési váltott ki Európa-szerte. A Szovjetunió javaslata sze rint az európai kongresszuso­kon megvitathatnák az emlí­tett témakörök legszéleskörűbb vonatkozásait. Például elérke zett az ideje annak, hogy meg­vitassák és elfogadják az élet környezet védelmével kapcso latos nemzetközi- jogi normá kát. A közlekedés fejlődésével kapcsolatban olyan égető prob lémákat kell mielőbb megolda­ni, mint a nemzetközi hajófor­galom racionális megszervezése és folyamrendszerek összekö­tése Eurójában. Ami az enurge- tikát illeti, az elektromos ener­gia- és - gázellátás rendszere Európában már megvalósult. A felsorolt problémák csak töredékei annak, amit az euró­pai kongresszusok megvitathat­nának és megoldhatnának. A Szovjetunió kezdeményezése e téren teljes összhangban van a helsinki biztonsági értekezlet záródokumentumával. Késlelteien nyilatkozat A cím Schidt nyugatnémet kancellárnak a hét elején Wa­shingtonban elhangzott nyilat­kozatára utal amelyet azóta szinte naponta idéz a világsaj­tó. A bonni kancellár s egy washingtoni fogadáson kijelen­tette, hogy ha Olaszország új kormányában kommunista mi­niszterek is tárcát kapnak, az Egyesült Államok, Franciaor­szág, Nagy-Britannia és az NSZK megvonja a gazdasági se­gítséget Olaszországtól. A fenyegető kijelentés tártál- milag nem meglepő, hiszen már több nyugati ország vezető kö­reiben számos hasonló jellegű burkolt fenyegetés hangzott el Olaszország címére. Ez esetben sokkal érdekesebb az időpont, vagyis, hogy miért éppen most tett Schidt ilyen kijelentést. A zsarolással felérő döntést — mint Schmidt készségesen meg is magyarázta — még a július elején megtartott Puerto Rico-i nyugati csúcstalálkozón hoz­ták. Az említett csúcsértekezlet záróközleménye egy sort sem tartalmazott ilyen megállapo­dásról. Ez arra utal, hogy szán­dékos volt a megállapodás ti- tikban tartása mindeddig. Kik­nek állt ez leginkább érdeké­ben? Nyilvánvalóan a Közös Piac három tagországának — Franciaországnak, Nagy-Britan- niának és az NSZK-nak. E ma­gatartásra magyarázatul szolgál az a tény, hogy éppen a Puer­to Rico-i csúcsértekezlet és a Schidt-nyilatkozat között eltelt időszak alatt került sor az Eu­rópai Parlament úfrendszerü megválasztásáról lezajlott sza­vazásra. Ez a momentum játsz­hatott a legnyilvánvalóbban közre abban, hogy mintegy két hétig késleltették az Olaszor­szág ellen elhatározott esetle­ges szankciók bejelentését. Az esetben, ha Schmidt még az Európai Parlamentbe történő új választási rendszer megszava­zása előtt bejelenti a titkos megegyezést, nyilvánvalóan Olaszország nem szavazza meg az új választási módot. (Az Eu­rópai Parlament — a Közös Piac csúcsszervét — eszerint 1978-ban közvetlenül választják, a tagországok lakosságuk lét­számának megfelelően lesznek képviselve.) Olaszország az el­lene irányuló titkos megegye­zés bejelentésére minden bi­zonnyal úgy reagált volna, hogy nem adja hozzájárulását egy olyan nemzetek feletti irányító szerv létrehozásához, amelynek három legerősebb tagja — Fran­ciaország, Nagy-Britannia és az NSZK — képes arra, hogy alja­san megzsarolja. Ez a magya­rázata, hogy, Schmidt csak most jelentette be a Puerto Rico-i tit­kos elhatározást. Miért éppen Schmidt és nem Callaghan, Ford, vagy Giscard d'Eslaing vállalkozott a beje­lentésre? Minden bizonnyal azért bízták Schmidtre ezt a feladatot, mert az NSZK-ban ősszel választások lesznek. Köz­ismert, hogy pártján belül még mindig viszonylag erős az an- tikommunista irányzatú szárny és Schmidt ezen körök támoga­tásának elnyerésére számított, amikor az ő szájából hangzott el a fenyegető bejelentés. Olaszországban és szinte Eu­rópa valamennyi országában a haladó pártok és politikusok azonnal jelemelték szavukat az Olaszország megzsarolásara lett kísérlet ellen. Ezek az erők joggal hivatkoznak a helsinki záródokumentum szövegére, amely egyértelműen kimondja, minden országnak joga van ar­ra, hogy saját népe döntsön országa jövőbeni sorsáról. Olaszország esetében ez annyit jelent, az olasz népnek joga van arra, hogy maga határozza meg, milyen kormány fogja az országot a jövőben irányítani. P. VONYIK ERZSÉBET

Next

/
Thumbnails
Contents