Új Szó, 1976. július (29. évfolyam, 155-181. szám)

1976-07-17 / 169. szám, szombat

A nép Kilétének érdekében AZ SZKP POLITIKÁJÁNAK FÖ CÉLKITŰZÉSEI Moszkva — A szovjet embe­rek anyagi és szellemi szükség­leteinek lehető legteljesebb ki­elégítése, a személyiség min­denoldalú fejlesztése, az SZKP gazdasági és szociális politiká­jának fő eleme — hangsúlyoz­za pénteki elméleti cikkében a moszkvai Pravda. Az SZKP XXV. kongresszusa által kidolgozott gazdaságpoli­tika megvalósítása elválaszt­hatatlanul összefonódik a fej­lett szocializmus társadalmi vi­szonyai egész rendszerének céltudatos tökéletesítésével. Ezt a gazdaságpolitikát folytatva a párt nagy figyelmet szentel a Szovjetunió valamennyi népe és nemzetisége, valamennyi köz-' társaság és terület társadalmi fejlődése szükségleteinek. Erre irányulnak a tizedik ötéves tervben előirányzott intézkedé­sek, a termelőerők elhelyezé­sének javításával, a Szovjet­NYUGTALAN VÁRAKOZÁS SPANYOLQRSZÁBAN New York — Jimmy Carter nek, a demokrata párt elnökje­löltjének „új kezdetét" és „a nép kormányát“ ígérő beszédé­vel, győzelmi hangulatban ért véget a demokrata párt kong­resszusa, közép-európai idő szerint pénteken hajnalban. Carter, aki a szinte teljes is­meretlenségből küzdötte fel magát a demokrata pártot — legalábbis a választások előtt — egyesítő jelöltté, program­adó beszédében is főkén olyan általános ígéreteknél, megfo­galmazásoknál maradt, ame­lyekre eddigi átütő sikerű kam­pányait is építette. A jelölt, az Egyesült Államok lehetséges következő elnöke, arról beszélt, hogy „a tragikus vietnami és kambodzsai hábo­rúk“, a belpolitikai botrányok után új eszmékre, új vezetésre van szükség“ ideié, hogy a nép kormányozzon“. Carter élesen támadta a nyolc éve kormányon lévő re­publikánusokat, felelőssé téve őket a „8—9 millió munkanél­küliért“. Az egyenlőtlenségért a társadalomban, az igazságszol­gáltatásban, az oktatásban és az adózásban. Carter külpolitikai kérdések­kel alig foglalkozott. Szólt ar­ról, hogy az országnak „meg­felelő védelmi erőfeszítésekre“ van szüksége, de tekintélyét nem Fegyvertárára, hanem er­kölcsére kell építenie. Az elnökjelölt kijelentette: a más énpekke! való versengés nem akadálya a velük való egvüt (működésnek. A Daily World című amerikai kommunista lap szerkesztőségi cikkében többek között megál­lapítja, hogy Carter mindent a demokraták korábban szétzilált pártjának egységesítésére és természetesen a Fehér Ház el­nyerésére tett Jel. Ehhez nagy lépést tett most előre, de nem szabad figyelmen kívül hagyni az elnökjelölt választási propa­ganda i á n a k ellentmondásait sem aki az enyhülési politika folytatása mellett o hideghábo­rú húrjait is megpengette. A Christian Science Monitor ugyancsak vezércikkben foglal­kozik a demokraták elnökjelölő kongresszusával, amelyet a tö­megtájékoztatási eszközök bo- londériáiának nevez. A Cartert támogató szónokok ugyanis töb­bet fordítottak a külső szerep­lésre. mint mondanivalójuk tar- talmára. Igyekeztek minden vi­tás kérdés elől kitérni, ami azt bizonyítja, hogy egyenlőre nem tisztázott elképzelésekkel indul­nak a novemberi választásokra, jóllehet Carter számos esetben a reális politikus benyomását keltette mind az egyszerű ame­rikaiak szemében, mind pedig a külföldi megfigyelők előtt. Moszkva — A péntek reggeli moszkvai lapok többsége kom­mentár nélkül ad hírt Jimmy Carter demokrata párti elnök­jelöltségéről, valamint arról, hogy a nagy többséggel meg­választott amerikai politikus Mondale szenátort kívánja ma­ga mellé venni elnökhelyettes, nek abban az esetben, ha el­nökké választják. unió keleti területei gazdasági fejlesztésének meggyorsításá­val, egész sor nagyobb körzet komplex fejlesztésével kapcso­latban. Az SZKP XXV. kongresszusa által elfogadott szociális prog­ram valamennyi szovjet ember jólétének fokozását, a város és a falu anyagi és kulturális élet­feltételeinek közelítését, a la­kosság egészségéről való gon­doskodás további emelését, a dolgozók műveltségi szintjének növelését irányozza elő. öt év alatt — írja a moszk­vai Pravda — a lakossá reá’- jövedelmei 20 — 22 sziza 'kkal növekednek ;i munkások és al­kalmazottal? átlagos munkabére eléri a havi 170 rubelt, a kolhoz­parasztok jövedelme pedig 24 — 27 százalékkal emelkedik. Az említett időszakban 545—550 millió négyzetméter alapterüle­tű lakást építenek. Mint már jelentettük, a Szovjetunió vezetői Moszkvában aláírták u második stockholmi felhívást a fegyverkezési verseny megszün­tetése, a leszerelés megvalósítása érdekében. A Szovjetunió több mint százmillió állampolgára Irta eddig alá ezt a nagy jelentő­sen dokumentumot. Felvételünkön Leonyid Brezsnyev eivtárs, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára a Politikai Bizottság tiibii más tagja és póttagja jelenlétében írja alá a stockholmi fölhívást. (Foto: CSTK — TASZSZ) LEONYID BREZSNYEV, az SZKP KB főtitkára jókívánsá­gait fejezte ki a Csirkejszki Vízierőmű építőinek, az objek­tum határidő előtt való üzem­be helyezéséért. ALEKSZEj KOSZIGIN, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nöke, a Politikai Bizottság tag­ja, tegnap a Kremlben fogadta Le Thnah Nghit, a Veitnami Szocialista Köztársaság kor­mánytanácsának alelnökét. MOSZKVÁBA érkezett tegnap a Jozef Staribacher kereskedel­mi és ipari miniszter vezette osztrák kormányküldöttség. A SZOVJETUNIÓBAN Föld-kö­rüli pályára bocsátották a Kozmosz—841 jelzésű műboly­gót. AZ Cj STOCKHOLMI FELHÍ­VÁS aláírásainak gyűjtése Mon­góliában nagy politikai kam­pánnyá alakult. Ezekben a na­pokban országszerte gyűléseket és összejöveteleket tartanak a felhívás támogatására. GERALD FORD amerikai el­nök és Helmut Schmidt, az NSZK szövetségi kancellárja tegnap Washingtonban találko­zott és megtartotta első meg­beszélését. VIETNAMI KORMÁNYNYILATKOZAT az országépítés FELADATAIRÓL Hanoi — Phan Van Dong mi­niszterelnök elnökletével Ha­noiban megtartotta első ülé­sét a Vietnami Szocialista Köztársaság újonnan megvá­lasztott kormánya. A kormány első ülésén számos konkrét intézkedést fogadott el az or­szágépítés fő feladatairól, min­denekelőtt az egységes állami terv bevezetéséről, az egységes gazdasági szerkezet létrehozá­sáról és a népgazdasági fel­adatok országos méretű telje­sítéséről. A kormány üléséről kiadott nyilatkozat többek között hang­súlyozza, hogy a nehézipar, va­lamint a mezőgazdasági és könnyűipari termelés megszi­lárdítása mellett számos intéz­kedést kell foganatosítani az ország lakosságának ellátását illetően. Mindenekelőtt a terv­teljesítés szigorú ellenőrzését, a szocialista szektor megerősí­tését és az egész népgazdaság átépítését helyezik előtérbe. Madrid — Az új spanyol kormány megalakítása után, amelynek élén Adolfo Suarez áll, az országban a politikai helyzet továbbra sem meg­nyugtató — írja a TASZSZ szovjet hírügynökség' tudósító­ja. Néhány ellenzéki párt, min­denekelőtt a kommunista és szocialista munkáspárt hangsú­lyozza, hogy számos miniszter mögött a nagytőke, a katoli­kus egyház, vagy a hadsereg áll, és kételkednek abban, hogy a kormány teljesíteni tudja a magára vállalt köte­lességeket. A spanyol ellenzék megjegyzi, hogy ha a kormány igazán végre akarja hajtani a demokratikus reformokat, min­denekelőtt amnesztiát kell biz­tosítani a politikai foglyoknak, biztosítani kell a politikai emigránsok visszatérését és legalizálni kell valamennyi politikai szervezetet, beleértve a kommunista pártot is. Az új kormány megalakulása utáni első napokban Spanyol- országszerte a politikai fog­lyok kiszabadításáért folytatott harc lie'e zajlott le, amelyet az ellenzéki pártok szerveztek. E hét leforgása alatt megmu­tatkozott az új kormány politi­kai arculata. A helyi hivatalok sok tüntetést, gyűlést és össze­jövetelt betiltottak. Néhány vá­rosban a tüntetések résztvevői ellen a rendőrséget is kivezé­nyelték. Sok városbán súlyos incidensekre került sor, ame­lyek során több résztvevő meg­sebesült. Suarez kormánya próbakövé­nek számít a büntető törvény- könyv néhány változásairól szóló tárgyalások is, amelye­ket a parlamentben tartottak. A politikai szervezetek tevé­kenységét érintő határozatok­ról volt szó. Az elfogadott mó­dosítások csak félértékűek, mert továbbra is törvényen kí­vül áll a kommunista párt és néhány demokratikus szerve­zet. A spanyol sajtó hangsúlyoz­za, hogy, az új kormány előtt nemcsak politikai, de súlyos gazdasági problémák is állnak. Az infláció gyors növekedésé­vel emelkednek az árak és nő a munkanélküliség. CSAK REÁLIS PROGRAMMAL GYŐZHET Szovjet és amerikai lapvélemények Carter elnökjelöltségéről A moszkvai Pravda New York i tudósítói viszont részle­tesebb elemzést js adnak a de­mokraták új vezéréről, melyben megkülönböztetett figyelmet szentelnek Carternak a Szov­jetunióhoz és az enyhüléshez való viszonyára. Az előválasz­tások folyamán emlékeztetnek Carter kihasználta a választók elégedetlenségét a gazdasági helyzettel, a politikai és gaz­dasági vezetéssel szemben ki­alakult bizalmi válságot. Ugyan­akkor a belpolitika konkrét kérdéseivel kapcsolatban mér­sékelt centrista álláspontra he­lyezkedett. „Jimmy Carter realista pozí­cióra helyezkedik egy sor kül­politikai problémát illetően“ — folytatja a moszkvai Pravda. Az enyhülést pártolja a Szovjet­unióhoz fűződő kapcsolatokban, a SALT-tárgyalások folytatásá­nak kérdésében, a kereskedel­mi, a tudományos és egyéb kapcsolatok fejlesztése terén. Egyik válasz-nyilatkozatában azt is kijelentette, hogy a Szovjetunió irányában folyta­tott enyhülési politika széles támogatást élvez az amerikai nép részéről. Ugyanakkor Carter egyes megnyilatkozásaira bizonyos fo­kig rányomta bélyegét azok­nak a demokrata párti körök­nek a befolyása, melyeket szo­ros szálak fűznek a katonai- ipari komplexumhoz, a reakciós szakszervezeti vezetéshez és a cionista csoportokhoz“ — álla­pítják meg végezetül a moszk­vai Pravda tudósítói. Kommentárunk A z erőszakoskodásokkal kap­csolatban, amelyeket Olasz­országban az újfasiszták elkö­vetnek, egyre gyakrabban ta­lálkozunk az „Új Rend“ elne­vezésű neofasiszta szervezet és Sandro Saccucci képviselő ne­vével. aki a szervezet egvik vezére. Saccucci 1976 májusá­ban, az egyik választás előtti összejövetelen agyonlőtte Luigi di Rosat, a fiatal kommunistái/. Július 9-ről 10-re virradó éjjel az „Új Rend“ illegális terror­szervezet tagjai agyonlőtték a római Vittorio Occorsio római ítélőbírót, aki a jobboldali szélsőséges szervezetek terror­akcióit vizsgálta ki. Az „Új Rend“ szervezet és vezetői részt vettek az 1970 decemberi fasiszta puccs előkészítésében, amit Valerio Borghese herceg szervezett, és fontos szerepet játszottak annak az államcsíny­nek az előkészítésében Is. ame­lyet 1974 októberében Torinó­ban az utolsó pillanatban le­lepleztek. A torinói puccslsták terve! szerint nemcsak Enrico Berlinguert, az Olasz Kommu­nista Párt főtitkárát. Luciona Lámát, a CGIL főtitkárát, ha­nem Paolo Tavianit, a belügy­minisztert is meg akarták ölni, aki 1974 augusztusában — te­hát röviddel az eset előtt — meghirdette az ..újfasiszták el­leni háborút“. Ha azt nézzük, hogy a való­ságban hogyan áll ez a háború, eléggé elszomorító képet ka­punk. Az „Új Rend“ fasiszta terroszervezetet 1956-ban ala­pították, és tagiai zöme olyan egyénekből toborzódott. akik kö­zel álltak az Olasz Szociális Mozgalom (MSI) elnevezésű új­bírósági eljárás formálisan még folyamatban volt. Rómában 1972 január végén az ÚJ Rend szervezet 42 tagja ellen hoztak ítéletet; 18 vádlot­tat azzal vádoltak, hogy meg­szervezték és irányították az alkotmányellenes Új Rend szer­Kormányalakítási tárgyalások Olaszországban Róma — Giulio Andreotti ke­reszténydemokrata politikus folytatja kormányalakítási tár­gyalásait a politikai pártok képviselőivel. A kijelölt mi­niszterelnök ugyan széles körű megbízást kapott a keresztény- demokrata párt vezetőségétől, ám ezzel nem nagyon élhet, hi­szen a kommunista pártot ele­ve kizárja a kormányban való részvételtől és ellenzéki sze­repre kárhoztatja. Maradnak tehát a szociáldemokraták, a köztársaságiak és a liberálisok, valamint a szocialisták, akik viszont nem hajlandók koalí­cióra lépni olyan kormányban, amelyben a kommunisták nem lesznek képviselve. Az Olasz Kommunista Párt továbbra is azon a véleményen van, hogy minden antifasiszta és demokratikus erő bevonásá­val, a széles néptömegek támo­gatását élvező parlamenti több­séggel rendelkező kormányt kell létrehozni. Az Olasz Szociálisa Párt egyébként a 42 éves Beátino Craxi személyében új főtitkárt választott, aki de Martinot váltja fel e tisztségben. Saccucci u „Új Rend" képviselője fasiszta párthoz. A rendőrség az Új Kend szervezettel csak akkor kezdett komolyabban foglalkozni, amikor 1969-ben Olaszországban fasiszta terror- hullám söpört végig, amely em­beráldozatokat is követelt — csupán a milánói bankban 16 ember vesztette életét egy bombamerénylet következtében. 1970-ben Pino Ruutit és Sandro Saccuccit, a szervezet vezetőit bebörtönözték, részben, mert ter­rorcselekményben való részvé­tellel gyanúsították őket. más­részt mert megszegték az 1952. évi törvényt, amely kimondja, hogy fasiszta szervezeteket nem szabad felújítani és a politikai harcban tilos erőszakot alkal­mazni. Majd váratlanul mindkét fasisztát szabadlábra helyezték és az 1972-es választásokon az újfasiszta párt képviselőivé vá­lasztották őket. annak ellené­re, hogy az ellenük Irányított vezetet. A vádlottak padjára ke­rült Sandro Saccucci is. Az el­lenük indított per 1973 június elején kezdődött, de az Űj Ren­det betiltó rendeletet a Belügy­minisztérium csak november­ben adta ki. A bíróság Saccuc­cit öt évre eltiltotta a közéleti tisztségek betöltésétől. Az íté­let ellenére Saccucci szabadlá­bon maradt. így rövidesen újra találkoz­hattunk ennek a terroristának és kalandornak a nevével. A Rómától délre fekvő Sezza vá­roskában Saccucci agyonlőtt egy fiatal kommunistát. Tette elkövetése után külföldre akart szökni, A svájci határon ugyan feltartóztatták, de az olasz rendőrség nem tartóztatta le. csupán útlevelét vették el. Né­hány napra Saccucci eltűnt, de június 13-án Angliában elfog­ták. Olaszországban letartózta­tás! parancsot adtak ki ellene, ezért az olasz hivatalok kérték a kiadatását. De még mielőtt az angol hivatalok kifejtették volna álláspontjukat, Saccuccit Olaszországban megválasztot­ták az újfasiszta párt képvise­lőjévé. Latina olasz város bíró­sága erre úgy reagált, hogy visszavonta az előzőleg kiadott elfogatóparancsot. Döntését az­zal indokolta, hogy a parla­ment Caccucci ellen hozott elő­ző határozata már érvénytelen. Most újra kell kérelmezni Sac­cucci képviselői mentelmi jogá­nak eltörlését és csakis a ké­relem elintézése után lehet ki­adni az újabb elfogatóparan­csot. Az pedig időbe telik, amíg a parlament a kérelmet megtárgyalja és döntést hoz, hetek, illetve hónapok is eltel­nek bele. Saccucci egész múltja fénye­sen bizonyítja, hogy milyen „új rendet“ kínál ez az ember Olaszországnak. Az a szervezet, melynek az élén áll, veszélyez­teti Olaszországban a demokra­tikus rendszert és a haladó gondolkodású emberek életét. De az olasz bíróság képtelen rendet teremteni. Az olasz de­mokratikus közvélemény joggal követeli, hogy a lehető legeré- lyesebben lépjenek fel az új­fasiszta terrorszervezetek el­len, vezetőiket vonják felelős­ségre mindazokért a bűnténye­kért, amelyeket elkövettek. JAN BLANSKf

Next

/
Thumbnails
Contents