Új Szó, 1976. július (29. évfolyam, 155-181. szám)
1976-07-16 / 168. szám, péntek
Három évtized a község élén Gazdag forradalmi múlt ^ Teljesítették a választási programot A délelőtti járási értekezlet után Szabó Lászlót, a Szilicei Helyi Nemzeti Bizottság elnökét, az irodahelyiségben találtam meg. Félretolta az előtte levő iratcsomót, kérdően rám emelte tekintetét, majd amikor megtudta hogy miért jöttem, belefogott a beszédbe. — A 65. életévemet taposom, s ha véget ér az idei megbízatási időszak, nyugalomba vonulok — mondja, miközben kikitekint a hnb irodájának ablakán, ahonnét jól látszanak a község felső végének házai. A nyugdíjazás már öt évvel ezelőtt is esedékes volt, de nem ment el pihenni, mivel szükség volt rá. A falu lakosai és a járás most sem válik meg tőle szívesen. Itt született, itt nőtt fel, itt dolgozott. A helyi nemzeti bizottság élén/a fölszabadulás utáni napok óta áll. Olyan községben élte le az életét, amelynek jóformán alig van szántóföldje, a házak a sziklás hegyoldalban húzódnak meg, de a forradalmi múltja gazdag. — Apám az első világháborúban életét vesztette, anyám 1927-ben halt meg — eleveníti fel a múltat. — A nagyanyám vett magához. Amikor kikerültem az iskolából, idénymunkásként dolgoztam a környéken, no meg a szüleimtől örökölt néhány hold földet műveltem. Ahogy nőttem, úgy jöttem rá az akkori rendszer igazságtalanságára és 18 éves koromban beléptem a Komszomolba. A pártba 1930-ban vették fel. Akkoriban a falu fiataljai hozzá jártak hajvágásra. Fizetségül egy Kassal Munkást kellett megvásárolniuk. Miközben dolgozott, a fiatalok egyike hangosan felolvasta a híreket, az egyes írásokat. így is terjesztette a haladó eszméket a fiatalok között. A pártba való felvételétől 1938-ig a helyi szervezet pénztárosa volt. Időnként társaival az egy kilométerre levő államhatáron futárszolgálatot is elláttak, röplapokat csempésztek át a Horthy-Magyarországra. — A kritikus időben a köztársaság védelmére ösztönző jelszavakat festettünk a falakt ra — folytatja. — Az 1938-as községi választásokra egy szavazat hiányzott ahhoz, hogy községi bíró legyek. Rozsnyón katonáskodott, ahol szintén megtalálta az utat a kommunistákhoz. Röplapokat hordott ki a bányásztelepre, figyelmeztette a munkásokat a veszélyre. Amikor a közeli erdőkben partizánok jelentek meg. lehetőségeihez mérten segítette őket. Ott, ahol ő volt őrségben, a partizánok nyugodtan szerezhettek élelmet, orvosságot. Katonatársait arra ösztönözte, ne harcoljanak a partizánok ellen. Felettesei tudták róla, hogy kommunista. Az egyik akció során agyon akarták lövetni, de túljárt az eszükön. Amikor a front közelsége miatt a laktanyát kiürítették, 6 csak Szentkirályig ment, majd- az egyik szakaszvezető segítségével hazaszökött. — Amikor a román egységek 1945. január 14-én felszabadították a községet, újjászerveztük a pártszervezetet. JegyzőAutópályák és régészet (ČSTK) — Az autópályák építése fokozott aktivitásra serkentette a csehszlovák archeológusokat. A köztársaság területét fokozatosan átszelő autópályák építése nagyszerű alkalmat nyújt arra, hogy a régészek betekintsenek hazánk őskori történetébe. A Szlovák Tudományos Akadémia Nitrai Archeológiái Intézetének dolgozói és a szlovákiai múzeumok archeológusai az autópályák kimérésével párhuzamosan helyszíni kutatásokat végeznek. Az eddigi kutatás több jelentős eredménnyel járt. A feltárások nem csupán hazai, hanem közép-európai szempontból is jelentősek. könyvvezető és a forradalmi nemzeti bizottság elnöke lettem. Hozzáfogtunk a község újjáépítéséhez, mert a harcok alatt igen sok ház megrongálódott. Az 1948-as februári győzelem után bővítették a párt socait, és megalapították a gépszövet- kezetet, amely egy év múlva egységes földművesszövetkezetté alakult át. Szabó László a nemzett bizottság elnöke lett. Három évvel később Szilícén már erős szövetkezet dolgozott, amely kibírta az 1956-os megpróbáltatásokat, és ma is eredményesen dolgozik. Mindebben nagy része van Szabó Lászlónak, a község Laci bácsijának is. Aki a községben a felszabadulás előtt járt, ma alig ismerné meg. Az utakat kiszélesítették, portalanították, villanyt, autóbuszjáratot kaptak, üzletet, művelődési otthont építettek, elkészült a helyi vízvezeték-hálózat nagy része is. A községben 160 új ház épült. A régi csendőrlaktanyát iskolává alakították át. — A Nemzeti Front választási programját sikerült teljesítenünk. Bekerítettük az új és a régi temetőt, a cigánytelepre vezető utat rendbetettük, tataroztuk az iskolát és két évvel ezelőtt a „Z“-akció keretében egy üzletet kezdtünk el építeni. Itt a lakosság 570 000 korona értékű társadalmi munkát végzett. A következő években tűzöl tószertár és egy autómosó építését tervezzük. Ebben a 915 lakosú községben ugyanis ma már több mint 100 személy- gépkocsi van. A falu alsó részén tovább folytatjuk a járda építését is. Az őszi választások után Szabó László másnak adja át a stafétabotot, de amint mondotta, ez még nem jelenti azt, hogy tétlenkedni fog. Igaz, ezután majd több idő jut arra, hogy olvasson, hogy a Csallóközben férjnél levő lányát és két unokáját meglátogassa. A szíve azonban mindig visszahúzza ebbe a kis gümöri faluba, ahol egész életét letöltötte, és amelynek fejlődése egybeforrott Szabó László tevékenységével, munkásságával. NÉMETH JÁNOS Csaknem 155 millió korona értékű árut gyártott az idei év első öt hónapjában a Banská Bystrica-i Slovenka vállalat. Ebből exportra — főleg a Szovjetunióba — több mint 19 millió korona értékű áru készült. A vállalat dolgozói a termékfejlesztési prog ramot is teljesítették és 24 újfajta terméket adtak a piacra. A képen: Alica Hubnerová (jobb oldalt) az egyik szocialista munkabrigád vezetője. [Felvétel: T. Babjak — ČSTK) Bátor pionsrtettek Egy évvel ezelőtt, az országos pionírtalálkozón hangzott el a felhívás: Köszöntsük bátor pionírtettekkel pártunk XV. kongresszusát! Egy év telt el azóta, s a Hradec nad Moravicou-i vár alatti réten pionírjaink ismét országos találkozót rendeztek. Néphadseregünk katonái nagyszerű sátortábort építettek számukra. Színes, változatos program, vetélkedők, sportversenyek, kirándulások tették emlékezetessé a résztvevők számára a tíz napig tartó táborozást. Közben sor kerUlt a számadásra is: Hogyan, miként teljesítette pionírmozgalmunk a tavalyi feihívás feladatait? A számadás örömteljes. A felhívásra 450Q pionírcsapat, 60 000 raj válaszolt. Pionírjaink vállalásokba foglalták, milyen tettekkel fogják köszönteni pártunk kongresszusát. Es a vállalásokat becsülettel teljesítettek. A város- és faluszépítési akciók során ledolgoztak 10,5 millió órát, elültettek 80S 1160 fát és díszbokrot, népgazdaságunk számára összegyűjtöttek 60 ezer 713 tonna hulladékanyagot. Kohóinkban 29 alkalommal került sor „pionírinűszaku-ra, amikor kohászaink a pionírok által gyűjtött Itnlladékvasból öntöttek, csapoltak izzó nyersvasat. Az értékelés szerint a bátor pionírtettek akciója során főleg az észak-csehországi és a közép-szlovákiai kerület pionírjai értek el kimagasló eredményeket. Az észak-csehországi kerület pionírjai 4816 tonna hulladékvasat gyűjtöttek össze. Eredeti vállalásukat jól megtetézték, hiszen 1600 tonnával többet gyűjtöttek össze, mint amennyit vállaltak. Ráadásul még a gyógynövények gyűjtése terén is jeleskedtek: 36 725 kg szárított gyógynövényt adlak át a felvásárlóknak. A közép-szlovákiai pionírok teljesítménye 3 160 tonna vashulladék és 1300 tonna papír. Ráadásul ők a mezőgazdaság számára is jelentős segítséget nyújtottak 2 037 000 óra ledolgozásával. Egyszerű statisztikai adatok ezek? Nem, hiszen a statisztika legtömörebb történetírás. Az egyhangúnak tűnő számadatokban benne van a pionírmozgalom élete. A kortársak, később az utóduk nem az elhangzott kijelentések, hanem a rögzített, hitelesített számadatok alapjáig mondanak ítéletet. A bátor pionírtettek akcióját értékelve, nyomon követve levelezőink is felfigyeltek a jelentősebb adatokra. Benko- vics Zoltán a mostovái (hidaskürti) pionírok tetteit összegezve jelentette: Az akció során Kelecsényi Éva csapatvezető irányításával 388 pionír és 42 szikra egy év alatt összegyűjtött 218 q hulladékvasat, 125 q papírt, 232 q textilhulladékot, kiültetett 4150 fát és díszbokrot, önkéntes társadalmi munkában ledolgozott 3348 órát. Pásztor Gizella pio- nírtudósítónk a pozbai pajtások vállalásának példás túlteljesítéséről számolt be: az önkéntes társadalmi munkában a vállalt 500 óra helyett 1095 órát dolgoztak le, 508 kg gyógynövény összegyűjtését tervezték, s valójában 1200 kg gyógynövényt adtak át a felvásárlóknak, 500 fácska helyett 800 fát és díszbokrot ültettek el, és 1015 kg papírt, 570 kg textilhulladékot gyűjtöttek össze. Tudósítása végén mértéktartó, de jogos öntudattal, büszkeséggel jegyezte meg: Az elsősöket is beleszámítva, a mi iskolánknak csak 101 tanulója van. Ürömteljes a számadás, akár kerületenként, akár csapatonként értékeljük a pionírok munkáját. Példásan teljesítették a tavalyi felhívás feladatait. Bizonyára nem marad el a méltó folytatás sem, hiszen már hagyományos, hogy az országos pionírtalálkozó résztvevői vakációzás, táborozás közepette sem felejtkeznek el meghatározni, kijelölni a következő pionírév feladatait. Erre kötelezi őket a pio- nírmozgalom jelszava: A szocialista haza építésére és védelmére légy készen! Mindig készen! Nem utolsósorban pedig az a tudat, hogy ők jelenünk gyermekei, pionírjai és a holnap gazdái. HA)DÜ ANDRÁS Proletár internacionalizmus — a nemzetközi kommunista mozgalom alapelve BÜSZKÉN LOBOG A ZÁSZLÓ Európa 29 kommunista és munkáspártjának berlini értekezlete — amint nyilatkozatában a CSKP KB Elnöksége hangsúlyozta — fontos lépés ahhoz, hogy Európában erősödjék a kommunista mozgalom befolyása a békés, demokratikus, haladó fejlődésre. Á konferencia eredményei ma joggal a világ közvéleménye érdeklődésének középpontjában állnak. Olyan korban élünk, amikor a munkásosztály és a többi dolgozó az egész világon a nemzeti és a szociáíis felszabadulásért, a békéért és a szocializmusért folytatott forradalmi küzdelmében* egyre aktívabban és szervezettebben lép fel forradalmi marxista-leninista pártjai vezetésével. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom a jelenkorban a társadalmi fejlődés legtömegesebb, legbefolyásosabb és eszmeileg legfejlettebb erejévé lett. A mozgalom mind szélességében, mind mélységében terjedt. Új nemzedékek, szociális rétegek, politikai pártok és forradalmi, demokratikus mozgalmak kapcsolódtak be az antiimperialis- ta harcba. Az egységes világnézet s a célok, amelyeket a marxista- leninista pártok követnek, a közös érdekek, amelyeknek érvényesítéséért ezek a pártok küzdenek, szüntelenül szilárdítják kölcsönös kapcsolataikat. A kommunisták a társadalomnak mindig azokhoz az erőihez tartoztak. amelyek, illetve akik életüket a dolgozó nép jogaiért, egy új, igazságos társadalmi rend felépítéséért, a népek között a békés élet megvalósításáért folyó harcnak szentelték. Noha az egyes pártok eltérő viszonyok között dolgoznak és eltérő feladatokat teljesítenek ebben a folyamatban, a dolgozó emberek egységes célja összefűzi őket. fi hal süli és a béke é'csr^ata A kommunisták mindig ott álltak a haladásért, az emberiség természetes követeléséért, a békéért, az igazságosságért és a kölcsönös együttműködésért folyó harc élén. Történelmileg hosszan tartó folyamat ez, harc, amelyet az összes haladó, antiimperialista és békeszerető erők vívnak. A szocialista és a tőkésországok kommunista és munkáspártjai, egész mozgalmunk, mint ahogy azt a berlini értekezlet igazolta, a haladásnak és a békének egységes élcsapatát alkotják. Annak következtében, hogy a szocialista világrendszer erői gyorsan növekednek, az erőviszonyok a nemzetközi küzdőtéren egyre inkább eltolódnak a munkásosztály és a dolgozók, a szabadság, a függetlenség, a demokrácia a szocializmus és a béke javára. Az internacionalizmus ösztönzője a szocialista gazdasági integrációnak a KGST kereté ben, s a Varsói Szerződésbe tömörült szocialista országok közös politikai, katonai és ideológiai tevékenységének. A szocialista közösség országai — és főként a Szovjetunió — óriási anyagi erőt jelentenek, s megbízható támaszai a világméretű forradalmi mozgásnak. A szocializmus vonzóerejének, a testvérpártok állandó és sokoldalú segítségének befolyására a függőországok nemzeti felszabadító mozgalmai és a fejlődő országok egyre határozottabban szembeszállnak a nemzetközi monopóliumokkal, és kiállnak országuk szocialista orientációjáért. Ahogy L. I. Brezsnyev a berlini értekezleten elmondott beszédében hangsúlyozta, „igen sok függ ezeknek az erőknek az össze- forrottságától és együttműködésétől. A szocialista országok testvéri szolidaritása megsokszorozza mindegyikük erejét, az egyenjogú gazdasági együttműködés hatalmas lehetőségeket ad saját erőforrásaiknak ... Szilárd alap ez, amelynek ősz- szekovácsoló ereje a marxista- leninista pártok harci szövetsége\ Az osztályharc internaciwializálótlása Számos tőkésországban a kommunista párt lett a nemzet vezető ereje. Ezekben az országokban a kommunisták mint a legaktívabb erő léptek fel a munkásosztály egységéért s a munkásosztály és az összes dolgozók kiterjedt szövetségéért, a dolgozók létérdekeiért, a nép demokratikus vívmányainak védelméért folyó harcban. Forradalmi tevékenységük eredménye, hogy balra tolódik el a tömegek tudata, növekedik és erősödik a forradalmi mozgalom, s kedvező feltételek alakulnak ki a dolgozók sürgős szükségleteinek kielégítésére. Természetes, hogy a munkás- osztály helyzete, szervezetének színvonala, a munkásmozgalom politikai és ideológiai formái és gyakorlati szerepe nem azonos a különböző országokban 1976 VII. 16.
