Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)

1976-06-08 / 135. szám, kedd

A békés világért Moszkva — A Béke Világ­tanács felhívását Szovjetunió valamennyi békeszerető polgá­ra támogatja, jelentette ki Vik­tor Ambarcumjan akadémikus, az Örmény Köztársaság Tudo­mányos Akadémiájának elnöke, a Szovjet Békevédők Szövet­ségének elnökségi tagja, a TASZSZ hírügynökségnek adott interjúban. A felhívás helyesen állapítja meg, hogy a feszültség enyhí­tése nagy jelentőségű a ked­vező nemzetközt helyzet kiala­kítása szempontjából. Ezzel összefüggésben na­gyon fontos a fegyverkezési hajsza megfékezése. Ha az em­beriség ebben az irányban si­kereket tud elérni, biztosított lesz békés, nyugodt és boldog élete, jövője. Ezért mi, szovjet tudósok, teljes mértékben támogatjuk a békés célú föld alatti nukleáris robbantásokról szóló szovjet- amerikai szerződést — hangsú­lyozta Viktor Ambacumjan aka­démikus. Ez a szerződés, ame­lyet a közelmúltban írt alá Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford, hozzájárul a feszültség enyhítéséhez, valamint a szov­jet és az amerikai nép, to­vábbá a világ valamennyi nem­zete békéjének megszilárdítá­sához. SZABADSÁGOT A POLITIKA] FOGLYOKNAK Erősödő szolidaritás <a chilei hazafiakkal Róma — A chilei politikai foglyok azonnali szabadon bo­csátását és a koncentrációs táborok megszüntetését köve­teli az Olasz Filmművészek Nemzeti Szövetsége abban a táviratban, amelyet Alejandro Orfilnak, az Amerikai Államok Szervezete főtitkárának küld­tek. Az olasz filmesek sürgetik, hogy az AÄSZ konferenciája tárgyalja meg a chilei emberi jogok kérdését, továbbá hogy a szervezet főtitkára avatkoz­zon be a chilei politikai fog­lyok védelmébe, akiknek élete veszélyben van. Mexikó — Az Amerikai Álla­mok Szervezetének santiagói közgyűlését a mexikói és a kolumbiai kommunisták is el­ítélték. A Mexikói Kommunista Párt Központi Bizottságának nyilat­kozata az AÄSZ közgyűlésének megrendezését szégyenletesnek nyilvánította és hangsúlyozta, hogy az AÄŠT ismét az észak­amerikai imperializmus eszkö­zévé vált. Felszólított vala­mennyi küldöttséget, hogy San- tiagóban járjanak közbe a po­litikai foglyok szabadon bocsá­tásáért és követeljék a DINA nevű titkos rendőrség meg­szüntetését. A Kolumbiai Kommunista Párt felszólította a haladó ko­lumbiai közvéleményt, hogy erősítse szolidaritását a chilei néppel és járuljon hozzá a po­litikai foglyok kiszabadításá­hoz. Az AÁSZ santiagói köz­gyűlése a reakciós latin-ameri­kai kormányok és az USA ma­nővere, amellyel nemzetközi szinten támogatják a chilei diktatúrát. Az ír szélsősége­sek újabb terror­hullám ja június 5- én további kilenc életet követelt Bel­fastban. Harminc ember megsebesült a merényletek kö­vetkeztében. A jobboldali protes­táns szélsőségesek Belfast központjá­ban, egy katolikus vendéglőben öt személyt lőttek agyon. Négy más személy a város különböző helyein tűzharcban esett el vagy bombarobba- nás áldozata lett. A képen: Robba­nás következtében megsemmisült épü­let Belfast köz­pontjában. (ČSTK — AP felvételei ELÖVÁLASZTÁSI DÖNTŐ KALIFORNIÁBAN TILTAKOZÓ HULLÁM KISSINGER BOLÍVIAI LÁTOGATÁSA ELLEN 1976. VI.«. Havanna — Havannába ér­kezett jelentések szerint va­sárnap délután hatalmas tün­tető tömegek fogadták Santo Domingőban Henry Kissinger amerikai külügyminisztert. Az amerikai diplomácia ve­zetője, akinek ez idén ez a második latin-amerikai útja, Chilébe menet rövid időre sza­kította meg útját Dominikában. Szokásához híven — a pana­mai rádió megfogalmazása sze­rint — „csak néhány percet szentelt a kontinens problé­máinak“. Kissinger mindössze néhány órát -töltött a karibi országban és vasárnap este már megér­kezett a bolíviai Santa Cruzba, ahol Hugo Banzer, a bolíviai rezsim vezetője államfőnek ki­járó külsőségek között fogadta. Kissinger látogatásával egy­idejűleg egész Bolíviában tilta­kozási hullám és sztrájk sö­pört végig, amiért a Banzer­Kommentárunk Az el nem kötelezett ál­** lamok ötödik konferen­ciáját államfői szinten ez év augusztusában Colombóban, Sri Lanka fővárosában tartják. A megnyitásig ugyan még két hó­nap van hátra, de a rendkívül széles körű és gondos előkészü­letek rövidesen befejeződnek. Múlt héten például Algírban tárgyalt az e) nem kötelezett államok koordinációs bizottsá­ga. Itt kidolgozták a fő politi­kai és gazdasági álláspontokat, amelyek lényegében a colombói értekezlet tárgyalási alapját alkotják. Az el nem kötelezett orszá­gok mozgalma fennállásának 15. évében van. de alapjait már az ázsiai és afrikai országok 1955-ös bandungi konferenciá­ján lerakták. Ez olyan Időszak volt, amikor az imperialista erők az USA-val az élen a gyarmati rendszer elkerülhetet­len szétesésének tudatában, különböző katonai paktumok közreműködésével a fiatal ön­álló államokat szerették volna elnyomni. A fiatal államok képviselői azonban ellenálltak ennek a nyomásnak, és sokan közülük úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt semmiféle katonai szövetségben, de har­colni fognak a különböző tár­sadalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett égésének gondolatáért. Az antlimperialis­kormány visszavonta azt a ko­rábbi döntését, hogy bolíviai földön temessék el az Argentí­nában kedden meggyilkolt Juan Jósé Torres volt bolíviai elnök holttestét. Torres tábor­nok haladó kormányát 1971-ben Banzer döntötte meg. A legnagyobb és legszerve­zettebb bolíviai munkásszerve­zet, a bányászszakszervezet központi vezetősége vasárnapi nyilatkozatában „nem kívána­tos személynek“ minősítette Kissingert. „A meggyilkolt hős holttestét vártuk, hogy megad­juk neki a végső tiszteletet — hangzik a nyilatkozat — s he­lyette Kissingert fogadják pompával. Ez a bolíviai nép méltóságának sárba tiprása". Tovább erősödik a tiltakozási hullám a latin-amerikai földré­szen, amiért az AÁSZ Chilében, a „terror országában“ tartja közgyűlését. Los Angeles — Ma rendezik az előválasztást Kaliforniában, s az Egyesült Államok legné­pesebb államának szavazása nagymértékben befolyásolhat­ja a novemberi elnökválasztás kimenetelét. Következésképp a jelöltek a hét végén is nagy erőfeszítéseket tettek, hogy a maguk javára billenthessék a mérleget. Ford elnök feleségét küldte kaliforniai körútra, míg Ronald Reagan személyesen is­mételte el gyűlések sorozatán szólamait a Panama csatorna „megvédéséről“, Kissinger „megalkuvó és borúlátó“ kül­politikájáról, s a fokozott fegy­verkezés szükségességéről. Rea­gannak mindeneseire vissza kellett táncolnia a rhodesial kérdésben. Az elnökjelölt pá­lyázó ugyanis amerikai „rend- fenntartó csapatok“ kiküldését javasolta Rhodesiába, de a vietnami amerikai beavatkozás kezdeteire emlékeztető indít­ványt Ford propaganda-gépe- zete azonnal sikeresen felhasz­nálta Reagan ellen. Az egyko­ri hollywoodi filmszínész és volt kaliforniai kormányzó en­nek ellenére győzelemre szá­mít saját államában, s Ford tábora is már jó eredménynek tekintené 42:44 százalékot. Az elnök viszont a másik két ked­di szavazáson: Ohio és New Jersey államban vár győzelmet. A demokrata pártban Brown, a jelenlegi kaliforniai kor­mányzó államában biztos győz­tesnek számít, de James Car­ter, a vezető elnökjelölt pályá­zó valószínűleg tovább szilár­dítja majd pozícióját Ohióban és New Jersey-ben. A csúcs­pontján túljutott kaliforniai választási kampány utolsó, fel­tűnést keltett epizódja az az értesülés volt, hogy Nixon, volt elnök kedden Ronald Reaganra szavaz majd. , FAJGYŰLÖLŐK GYILKOLTAK London — A hét végén vá­ratlanul több incidensben rob­bant ki az angol fővárosban régóta növekvő fajgyűlölet, amit elszaporodott szélsőjobb- oldali és félfasiszta szervezetek mesterségesen is szítanak. Pén­teken este Southall nyugat-lon­doni külvárosban, ahol becslé­sek szerint 30 ezer ázsiai be­vándorló él, ismeretlen tettesek a nyílt utcán leszúrtak egy 18 éves szikh fiatalt. Az ázsiai kö­zösség vasárnap félezer fős tün­tetéssel válaszolt, körülvették Southall rendőrkapitányságát és a gyilkosok kézrekerítését követelték. Máshelyütt kővel dobáltak meg gépkocsikat és ablakokat vertek be az elkese­redett színesbőrűek. Az inci­densekben legalább tízen meg­sérültek, két ázsiait letartóztat­tak. Vasárnap szocialista és más haladó szervezetek szintén fel­vonulással tiltakoztak Southall- ban a kiéleződött fajgyűlölet megnyilvánulásai ellen. A tün­tetők élesen elutasították Enoch Powell reakciós konzervatív képviselő fajgyűlöletre uszító beszédeit. ta beállítottságú, éppen alaku­ló mozgalom legaktívabb kép­viselői között volt Joszip Broz Tito, Dzsavarlal Nehru és Ga­mal Abdel Nasszer. Az ő kezde­ményezésük alapján a kairói előkészítő megbeszélések után ÚTON COLOMBO FELÉ 1961-ben Belgrádban jött össze az el nem kötelezettek első konferenciája (25 ország és há­rom megfigyelő). Soraik azóta lényegesen megnövekedtek, és három évvel ezelőtt negyedik konferenciájukon Algírban már 75 teljes jogú és 11 megfigye­lői szerepű küldöttség vett részt. Azt, hogy ez a mozgalom egyre vonzóbb és hatalmasabb, annak ellenére, hogy a mai vi­lághelyzet sokban különbözik az 50-es évek helyzetétől, ami­kor a mozgalom megalakult, Sirimavo Bandaranaike asz- szony, Sri Lanka miniszterelnö­ke nemrég így magyarázta: „Annak ellenére, hogy a deko- Ionizációs folyamat a tetőpont* Iára hág, a nemzetek között továbbra is megvannak a nem egyenjogú kapcsolatok. Nem is várhatjuk, hogy a közeljövő­ben megváltoznak. Ezért az el nem kötelezett országok antt- imperialista harca rendületlen marad. Ez az egyik fő oka, hogy az el nem kötelezettek mozqalma napról napra erősö­dik. Az említett egyenlőtlen kap­csolatok létét épp a fejlődő or­szágok, e mozgalom képviselői tapasztalhatták például a nem­rég befejeződött UNCTAD-érte- kezleten vagy a mindennapi gyakorlatban. Jellemző az Egye­sült Államok ez évi döntése, mely szerint megvonja gazda­sági támogatását azoktól az or­szágoktól, amelyek nemtetszé­süket fejezik ki az amerikai politikával az ENSZ-ben vagy más nemzetközi fórumokon. Az idegen elnyomás ilyen formái, az imperializmus, kolo­nializmus, neokolonializmus, fajüldözés, cionizmus és a faii elkülönítési politika (apart­heid) elleni harcban az el nem kötelezett országok „döntő té­nyezőivé váltak azon jelentős változásoknak, amelyek a nem­zetközi kapcsolatok terén való­sulnak meg“ — ahogy azt az el nem kötelezettek limai kül­ügyminiszteri értekezletén ál­lapították meg. Az elmúlt hónapban Delhiben „az el nem kötelezettség és a változó világ“ témáról szeminá­riumot rendeztek. A viták be­fejeztével a záródokumentum­ba beírhatták, hogy „a jelen­levők többsége különbséget tett az USA-nak és a Szovjetunió­nak az el nem kötelezett orszá­gokhoz fűződő viszonya kö­zött.“ Kuba (az el nem kötelezett országok mozgalmának egyik alapító tagja) képviselője a a gazdasági együttműködés ko­ordinációs bizottságának ülésén hangsúlyozta, hogy az Imperia­lizmus politikai és gazdasági beavatkozását csakis a fejlődő országok egységes és követke­zetes lépései számolhatják fel, és ebben a harcban nagy je­lentőségű a Szovjetunió és más szocialista államok segítsége. A colombói előkészületek te­hát az erőviszonyok reális érté­kelésének, a szövetségesekhez fűződő kapcsolatok továbbfej­lesztésének jegyében telnek. Ez közös erőfeszítéseink érdekében történik az enyhülés folyama­tának elmélyítéséért és kiter­jesztéséért a világ minden ré­szére, a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban uralkodó diszk­rimináció eltörléséért, az új­gyarmatosítás és a faji megkü­lönböztetés elleni harc ered­ményességéért. Az el nem kö­telezettek mozgalma és colom­bói értekezlete ebben a harc­ban felentős pozitív szerepet játszhat. LŐRINCZ P. GYULA FERDINAND MARCOS Fülöp- szigeti elnök, tegnap Taskent- ből hazautazott. HUSSZEIN jordániai király június második felében a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének és a szovjet kor­mánynak meghívására hivatalos látogatást tesz a Szovjetunió­ban. PÚJA FRIGYES magyar kül­ügyminiszter Kalevi Sorsának, a Finn Köztársaság külügymi­niszterének meghívására hiva­talos látogatásra Finnországba érkezett. RAUL CASTRO, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának másodtitkára kétnapos látogatást tett a Kongói Népi Köztársaságban. NIKOLA LJUBICSICS hadse­regtábornok, a Jugoszláv Szö­vetségi Köztársaság szövetségi honvédelmi titkárának vezeté­sével tegnap katonai küldött­ség érkezett Magyarországra. A LENINGRÁDI KATONAI KÖRZET csapatai június 14— 18-a között Petrozavodszk, Szesztroneck és Viborg körze­tében hadgyakorlatot tartanak. SZÉLSŐSÉGES ELEMEK bom­bát robbantottak Kuba állandó ENSZ-képviselete előtt. AZ OLASZ KOMMUNISTA PÁRT választási alapja megha­ladja az egymillárd 800 millió lírát. A cél: kétmilliárd líra. HO SI MINH városban va­sárnap délután Hoang Quoc Viet, a Vietnami Szakszerveze­tek Szövetségének elnöke, megnyitotta az északi és a dé­li országrészek szakszervezetei­nek konferenciáját, amely a közös vezetés megteremtésén kívül meghatározza a szerve­zett munkásság tennivalóit az ország egyesülését követő idő­szakra. COVENTRYBEN konferenciát tartott a Brit—Szoyjet Baráti Társaság. Résztvevői határoza­tot fogadtak el arról, hogy a társaság folytatja harcát a bé­kéért és a két ország népeinek barátságáért, kölcsönös megér­tésiéiért. A SZOVJETUNIÓ Legfelsőbb Tanácsa és a szovjet kormány meghívására június második felében munkalátogatásra a Szovjetunióba utazik Urho Kek- konen finn köztársasági elnök. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP újabb támogatást nyújt a chi­lei katonai juntának. A nemzet­közi közvélemény tiltakozását semmibe véve, a pénzügyi szer­vezet vezetői 90 millió dollá­ros újabb hitelt nyújtanak a népellenes juntának. A RÖMAI TÖRVÉNYSZÉK kü­lönböző időtartamú börtönbün­tetésre ítélte az olasz „nemzeti avantgarde mozgalom“ szélső- jobboldali szervezet 31 tagját. A bírósági eljárás folyamán bebizonyosodott, hogy a szerve­zet tagjai kísérleteket tettek a betiltott fasiszta párt újjászer­vezésére és rendszeres terror­akciókat hajtottak végre a ha­ladó személyek ellen. Az NSZK tekintélyét csorbítia Moszkva — A Német Kom­munista Párttal és központi lapjával, az Unsere Zeittel szemben alkalmazott bírói ön­kény új lépésének nevezi a moszkvai Pravda a düsseldorfi közigazgatási bíróság határo­zatát, amely lényegében meg­tiltotta a munkáslapok ünnepét a rajnai körzetben. Az NKP-val és lapjával szem­beni nyílt önkény — írja a Pravda bonni tudósítója — nem kis kárt okozott az NSZK nem­zetközi tekintélyének is. Euró­pa demokratikus közvéleménye és több nyugati politikus már nemegyszer komoly aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy fokozó­dott az NSZK haladó gondolko­dású polgárainak üldözése. Az új antidemokratikus lépés csak megerősíti ezt az aggodalmat.

Next

/
Thumbnails
Contents