Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)
1976-06-30 / 154. szám, szerda
Földrészünk békéje és biztonsága érdekében Leoinyid Brezsnyev elvtárs beszéde KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNK JELENTI BERLINBŐL Együttműködés a proletár internacionalizmus szellemében (Folytatás a 3. oldalról) nősen fontos, hogy itt az értekezleten kollektive kifejezésre juttassuk pártjaink eltökélt szándékát, hogy hozzájárulnak a közösen kitűzött célok eléréséért folyó harchoz. Együttműködésünk egyik területéről szeretnénk külön is szólni. Ez — a közös erőfeszítés a forradalmi tapasztalatokat általánosításában és a tudományos kommunizmus elméletének továbbfejlesztése, mely elméletet Marx Károly, Engels Frigyes és Lenin dolgozták ki. Mindegyik párt részt vesz a forradalmi elmélet fejlesztésében. Ez az elmélet — mint Lenin helyesen hangsúlyozta — „a világ összes országai forradalmi tapasztalatainak és forradalmi gondolkodásának ösz- szességéből“ ered. Elvtársak, a kommunista mozgalom valóban hatalmas tapasztalatokra tett szert, mégpedig a szocializmus építésének a legkülönbözőbb viszonyai között, amely tapasztalatok magába foglalják a szocializmus építésének általános törvénysze- hűségeit, akárcsak konkrét formáink sokrétűségét. Ezek a tömegek létérdekeinek védelmében a forradalmi erők megszilárdításában, a szocializmusért vívott harcban a különböző fejlődési szinten levő országokban szerzett tapasztalatok. Mindez megkívánja az elemzést és az általánosítást, mégpedig annál is inkább, mert minden egyes testvérpárt tapasztalata, a sajátos vonásokon kívül, amelyek a nemzeti sajátosságokkal függnek össze, szükségszerűen tartalmaz közös vonásokat is, amelyek egész mozgalmunkra vonatkoznak. Egyébként az élet is mindig hoz valami újat az objektív társadalompolitikai és gazdasági folyamatok fejlődésében, az egyes országokban és világviszonylatban is, a közös céljaink eléréséért folyó harcban. Elvtársaink munkájához a kommunisták nagy családjában igen óvatosan állunk hozzá; abból indulunk ki, hogy ezen vagy azon tézisek helyességének vagy ellenkezőleg, helytelenségének kritériuma csak a gyakorlati tapasztalat lehet. De még mielőtt a gyakorlat kimondja a végső ítéletet, ezeket a téziseket elvtársi vitában, a különböző pártok álláspontjában és tapasztalatainak széles körű konfrontációjával lehet és kell ellenőrizni. Nyilvánvaló, hogy ezzel végül is az elmélet és a gyakorlat nyer, hogy ez hasznára van közös ügyünknek. Úgy véljük, hasznosak és sokoldalúak lennének az időnként a közös tájékoztatás, valamint a különböző időszerű politikai kérdésekkel kapcsolatos véleménycsere céljából összehívott találkozók. Elvtársak! A kommunisták nem zárkóznak el mozgalmunkban. Mindig hajlandók összekötni erőfeszítéseiket azoknak az erőfeszítéseivel, akik megbecsülik a békét és a népek érdekeit. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záródokumentuma jó alapot képez az európai béke és ' biztonság megszilárdításához. Ahhoz azonban, hogy ez a cél megvalósuljon hogy a feszültség enyhülése visszafordíthatatlanná s a béke valóban tartóssá váljon, szükség van nemcsak a kormányok erőfeszítéseire, hanem a néptömegek tevékenységére is. Mindent el kell követni, hogy a néptömegek világosan megértsék. hogy létérdekük aktívan támogatni a béke, a biztonság és az együttműködés megszilárdítására irányuló kezdeményezéseket és akciókat. Ez, véleményünk szerint, egyike a kommunisták, minden egyes testvérpárt s együttvéve az összes pártok legfontosabb feladatainak. Úgy gondoljuk elvtársak, hogy értekezletünk jelentős szerepet játszhat és kell hogy játsszon ebben a nemes törekvésben. Itt, az európai kommunista és munkáspártok találkozóján természetesen elsősorban az európai helyzet áll érdeklődésünk középpontjában. Az értekezlet dokumentumának ia- vaslata ugyanakkor nagy figyelmet szentel az európai békéért és társadalmi haladásért folyó harcnak s ugyanezen törekvések összekapcsolásaira a világ más részein. Ez törvény- szerű. A szocializmus, mint ahogy tanításunk megalkotói előre látták, az emberiség további haladásának objektív feltételévé és' elkerülhetetlen szükségszerűségévé lett Harcolunk az egész világ békéjéért és biztonságáért. Erről a fórumról őszintén üdvözöljük a nemzeti felszabadító mozgalom valamennyi résztvevőjét és ismételten kijelentjük, hogy tán- toríthatatlanul támogatni fogjuk őket az országaik szabadságáért, függetlenségéért és haladó fejlődésiéért folyó igazságos harcukban. Kétségkívül kibontakozóban van az ázsiai, afrikai és latinamerikai népek hozzájárulása a béke ügyéhez. A szocializmus már mélv gyökereket eresztett számos országban, amelyek lerázták az imperializmus gyarmati igáját és a szabad, független fejlődés útjára léptek, jelentős szerepe van a nemzetközi életben az el nem kötelezett országok mozgalmának. Az értekezlet dokumentumában, amelyben megállapodtunk, kifejezésre jut a kommunistáknak az az eltökélt szándéka, hogy hozzájárulnak az új igazságos gazdasági elrendezés megvalósításához a világban. A harc az egyenjogú politikai és gazdasági kapcsolatokért és együttműködésért a fejlett országok, valamint a volt gyarmati és függőségi viszonyban levő országok között olyan kapcsolatokért, amilyeneket a szocialista államok már régen létesítettek velük, fontos része pártjaink közös internacionalista kötelességének. Elvtársakl Minden egyes résztvevő nézeteinek tiszteletben tartása, a tanácskozás demokratikus és valóban elvtársi légköre a különböző pártok tapasztalatainak széles körű konfrontációja és a partnerek érdekei iránti baráti és figyelmes magatartás lehetővé tette mindannyiunk számára, hogy egybehangzóan értékeljük és ítéljük meg több időszerű problémát, amelyek ma rendkívül fontosak Európa és az egész világ népei számára. E kérdésekkel kapcsolatban sikerült a marxizmus-leninizmus elvein alapuló jelentős dokumentumot kidolgoznunk. Szeretném hangsúlyozni, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja ezt olyan dokumentumnak tartja, amely kötelezi pártunkat. hogy energikusan és kitartóan harcoljon a célok eléréséért, amelyeket az európai kommunisták kollektive tűztek ki. Meggyőződésünk, hogv konferenciánk — mely magasra emelte az európai-kommunisták egységének zászlaját — eredményei hozzájárulnak a dolgozók létérdekeiért, a demokráciáért és a szocializmusért. Európa tartós békéjéért folyó közös harcunk aktivizálódásához. Köszönöm elvtársak a figyelmüket. Véget ért a Szövetségi Gyűlés tavaszi ülésszaka Az európai kommunista ás munkáspártok berlini tanácskozása valóban a testvérpártok legreprezentatívabb értekezlete: a jelenlevő 29 pártküldüttség több mint 29 millió kommunistát képvisel. Közel egy évvel ült össze a helsinki európai biztonsági értekezlet után, hogy áttekintse a békéért, az európai együttműködésért és társadalmi fejlődésért vívott harc időszerű kérdéseit. Az értekezletet előkészítő szerkesztő bizottság munkája folyamán a burzsoá sajtó gyakran olyan koholmányokat terjesztett, amelyekkel kétséget igyekezett kelteui az európai kommunista és munkáspártok egysége és felzárkózottsága iránt a dolgozók érdekeiért vívott harcban. A konferencia összehívása, a közösen kimunkált záróokmány, s mindazok a felszólalások, amelyek a tanácskozáson elhangzanak, egyértelmű választ adnak ezekre a rosszindulatú koholmányokra. Az egész világ színe előtt — több mint 500 újságíró, 18 hírügynökség, valamint 22 rádió- és televíziós táraság tudósítói kísérik figyelemmel itt Berlinben az értekezlet munkáját — ékesszólóan bebizonyosodott, hogy a marxista —leninista pártok az időszerű, legfontosabb kérdések megoldására a proletár internacionalizmus szellemében törekednek, a problémákat a teljes elvtársi egyetértés jegyében, minden egyes párt egyenjogúsága és szuverenitása tiszteletben tartásának alapján tárgyalják meg. Az SZKP és a többi testvérpárt tevékenységének ezt a sarkalatos alapelvét hangsúlyozta Brezsnyev elvtárs is az értekezleten elhangzott rendkívüli figyelemmel kísért beszédében. Az NDK sajtója az értekezletet nemcsak a kommunista, és munkásmozgalom fejlődése, hanem az egész nemzetközi élet nagy eseményeként értékeli. A Neues Deutschland, az NSZEP lapja méltán hangsúlyozza: az európai testvérpártok tanácskozását kezdettől fogva kontinensünk és az egész világ közvéleménye, — barát és ellenfél egyaránt — rendkívüli érdeklődéssel kíséri. Ez nem véletlen, hisz a világ népei meggyőződhettek arról, hogy az emberiség létfontosságú kérdéseinek, a béke és a társadalmi haladás ügyének előbbrevitelében mindig a kommunisták járnak élen. A jelenlegi berlini konferencia újabb bizonyítéka annak, hogy a kommunista és munkáspártok tudatában vannak e nagy felelősségüknek. PROTICS JOLÁN Berlinben megnyílt m európai kommunista és munkáspárton énefterlefe (Folytatás az 1. oldalról) láspontját megváltoztatva, részt vesz a testvérpártok berlini értekezletén, miután tájékozódott az értekezlet előkészületeiről és egyetértését fejezte ki a konferencia programjával. Az első felszólaló Aarne Saarinen, a Finn KP elnöke, majd Franz Muhri, az Osztrák KP elnöke, Hrisztosz Petasz, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja Politikai Bizottságának tagja és Efieh Ziegler, a Nyugat-Berlini Szocialista Egy- ségpári elnökhelyettese volt. Ezután szünet következett, majd Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkára vette át az elnöklést és Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának adta meg a szót. (Brezsnyev elvtárs beszédét lapunkban teljes terjedelemben közöljük.) Brezsnyev elvtárs felszólalását Knud /esper- sen, a Dán Kommunista Párt elnökének beszéde követte. A következő szónok Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkár a volt. A délutáni szünetet követően Knud Jespersen, a Dán Kommunista Párt vezetője elnökölt és Edward dereknek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának adott szót. Gierek elvtárs után Santiago Cardlo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára emelkedett szólásra. A következő szónok Michael O’Riordan, az Írország Kommunista Pártjának főtitkára volt. Ülésezik a Szlovák Nemzeti Tanács További fejlődésünk nagy terve ELFOGADTÁK A 6. ÖTÉVES TERVRŐL SZÖLÖ TÖRVÉNYT ÉS A TAVALYI KÖLTSÉGVETÉS ZÁRSZÁMADÁSÁT (ČSTK) — Gustáv Husák, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, ez év június 29- én, a CSSZSZK Szövetségi Gyűlése Elnökségéhez Intézett levelében bejelentette, hogy a csehszlovák államszövetségről szóló alkotmánytörvény 61. cikkelye szerint 1976. június ?0-án befejezettnek nyilvánítja a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlésének tavaszi ülésszakát. (Tudósítónktól) — Tegnap délelőtt megkezdődött a Szlovák Nemzeti Tanács 21. ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK miniszterelnöke, valamint az SZSZK kormányának tagjai. Az ülést Viliam Salgovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZNT elnöke nyitotta meg és irányította. A 21. ülésszak tárgysorozatának jóváhagyása után Michal Ondirko, a terv- és költségvetési bizottság elnöke, az SZNT bizottságai nevében állást foglalt az SZSZK népgazdasága 1976—1980-évi fejlesztési tervéről szóló törvényjavaslathoz. Hangsúlyozta, hogy sikereink forrása kommunista pártunk egységes gazdaságpolitikája, amely lehetővé teszi a további sokoldalú dinamikus fejlődést. A 6. ötéves terv tükrözi a XV. kongresszus által jóváhagyott irányvonalat, az elért eredményekre, nemzeteink és nemzetiségeink testvéri együttműködésére, a KGST-országok szocialista integrációjára, dolgozóink kezdeményezésére támaszkodik. Végezetül elfogadásra javasolta a törvényjavaslatot. Ezután Karol Martinka, az SZSZK kormányának alelnöke, a Szlovák Tervbizottság elnöke tartotta meg expozéját. A társadalmi és egyéni érdekek összhangja Az SZSZK népgazdasága 1976 —1980-évi fejlesztési tervéről szóló törvényjavaslat kiegészítéséül beszédében Karol Martinka leszögezte, hogy a 6. ötéves terv fő célja — a CSKP gazdasági és szociálpolitikájával összhangban — a lakosság anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítése, a szocialista életmód elmélyítése és a létbiztonság további megszilárdítása. A terv kitűzi a nép szociális vívmányainak további fejlesztését, a társadalmi és az egyéni érdekek összhangjának elmélyítését. A lakosság életszínvonala növekedésének alapja továbbra is a személyi fogyasztás lesz, amely évente átlag 5,5 százalékkal lesz nagyobb. A személyi fogyasztás struktúrájában progresszív minőségi változások mennek végbe, az ipari cikkek fogyasztása gyorsabb ütemben növekedik, mint az élelmiszereké. Tovább fejlődik a társadalmi fogyasztás is. Nagy gondot fordítunk a gyermekintézmények hálózatának kibővítésére, 230 000 lakást építünk fel, miközben fokozott figyelmet szentelünk a járulékos építkezéseknek. Beszéde befejező részében röviden jellemezte gazdaságpolitikánk legfontosabb célkitűzéseit a következő öt évre. Sokoldalúan, dinamikusan fejlesztjük az anyagi termelés valamennyi ágazatát. Ez megnyilvánul abban, hogy a társadalmi termék évente átlag 6,2 százalékkal növekszik, miközben a növekedés értéke 15 milliárd koronával lesz több, mint az 5. ötéves tervidőszakban. A legfontosabb ágazat továbbra is az ipar lesz, amely évente 7,6 százalékkal növekszik, míg a mezőgazdasági termelés évi növekedése 3,8 százalék lesz. A fejlődés megvalósításának döntő módja a társadalmi munkatermelékenység, valamint a termelés hatékonyságának növelése lesz. Szlovákia gazdasági fejlődésének dinamikája a kongresszusi irányelveknek megfelelően gyorsabb lesz, mint országos viszonylatiján. Karol Martinka beszéde után vita következett. Elsőként Jaroslava Michaličková emelkedett szólásra. Az örvendetesen növekvő népszaporulattal kapcsolatban érintette a gyermekek egészségének védelmével, elsősorban a csecsemők helyes táplálásával összefüggő problémákat. A közép-szlovákiai kerület eredményeiről és fejlesztésének feladatairól adott számot Imrich Danis. Mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk elsődleges feladata az önellátás elérése — hangsúlyozta František Ivanič. Rámutatott a tervek lebontásánál előforduló fogyatékosságokra, valamint arra, milyen nagy károkat okoz a mezőgazdaságban a pótalkatrészek hiánya. Jozef Gajdos a nemzeti bizottságok szerepével, Elena Podracká a hatékonyság és a tervezés öszszefüggésével foglalkozott. Továbbá felszólalt Vladimír Fa- šang, Jana Telgarská és Rudolf Trizma. A vita után az SZNT egyhangúlag elfogadta a törvényjavaslatot. Ezután szünet következett, majd František Mišeje pénzügyminiszter előterjesztette, az SZSZK költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést. Jól gazdálkodtunk az 5. ötéves terv utolsó évében Elmondotta, hogy tavaly a társadalmi termék értéke 1974- hez viszonyítva 22 milliárd koronával volt több és a tervezettnél gyorsabb ütemben növekedett Az ipari termelés 10 százalékkal az építőipari munkák csaknem 9 százalékkal növekedtek. Az anyagi források kialakításának kedvező alakulása megteremtette a feltételeket a lakosság életszínvonalának további emeléséhez. A lakosok átlagos havi bevétele 3 százalékkal növekedett és elérte a 2271 koronát. A személyi fogyasztás és a társadalmi fogyasztás növekedésén kívül kedvező eredményeket értünk el a lakásépítésben is. Az SZSZK 1975-évi állami költségvetése 60 288 milliárd korona kiadást és ugyanennyi bevételt irányzott elő. A valóságban a költségvetési kiadások értéke 60 767 milliárd korona volt, a kiadásoké pedig 60 734 milliárd korona volt és így a zárszámadás 33 millió korona többletet mutat ki. Az elért sikerek, pártunk gazdaságpolitikájának helyességét, és megvalósításé nek céltudatosságát bizonyítják. Ezután Jozef Bednár felszólalásában elmondotta, hogy az SZNT bizottságai helyeslik a Szlovák Nemzeti Tanács költségvetési politikáját és egyetértenek az előterjesztett jelentéssel. Hasonló értelemben nyilatkozott a vitában felszólaló öt képviselő, Ján Kurjatko, Albert Svíba, Valéria Némethová, Emil Dácky és Jozef Demko. A vita után a képviselők jóváhagyták a zárszámadásról szóló jelentést. Az SZNT holnap délelőtt folytatja munkáját. l—r—j ÚJ SÍÓ 1976. VI. 30.
