Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)
1976-06-28 / 152. szám, hétfő
AZ 1976—77-ES PÁRTOKTATÁSI ÉV FELADATAI A CSKP XV. kongresszusa programjának tanulmányozása 'Az 1975—76-os időszakban a pártoktatás területén azok a pozitív irányzatok hatottak, amelyek a párt XIV. kongresszusától kezdve folyamatosan szilárdították ezen a szakaszon az ideológiai munkát. A pártoktatás, mint az eszmei ráhatás egyik eszköze, nélkülözhet ellen része lett a pártmunkának. Hozzájárult a párt lapállománya aktivitásának növeléséhez, a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak megvalósításához, valamint a Központi Bizottság ülései határozatainak megvalósításához. A káderkérdésekkel s az anyagi biztosítás megszervezésével együtt a pártszervek nagy gondot fordítottak a pártoktatás tartalmára, hatékonyságára és ellenőrzésére is. A mostani időszakban azonban azt látjuk, hogy továbbra is előtérben áll a feladat: emelni ennek a politikai oktatási rendszernek a színvonalát és növelni a hatékonyságát, mely rendszerben mindenekelőtt önkéntes aktíva tevékenykedik, jelenti ez nemcsak tudomásul venni a tartalmi kérdéseket, hanem aktívan, céltudatosan küzdeni a marxista—leninista elmélet s a politikai gyakorlat szoros kapcsolatáért, tehát a pártoktatás és az élet szoros kapcsolatáért. Ebből a szempontból kell hozzáállni a többi káderkérdéshez is, éspedig differenciáltan, különösen ami a tagjelöltek, a fiatal párttagok, a pártaktíva tanulmányaival kapcsolatos igényeket illeti, az oktatási rendszer, az irányítás és az ellenőzés, valamint az oktatás anyagi biztosítása tökéletesítéséhez. Az elmúlt időszakban elért eredmények azt bizonyítják, hogy fokozatosan meg lehet valósítani ezt az igényes feladatot. Tapasztalatok és felhasználásuk Áz 1975—76-os időszakra vonatkozóan a pártszervek feladatul kanták, hogy a párt politikai irányvonalának megvilágításával szoros összefüggésben biztosítsák a marxista—leninista világnézet elsajátítását, konkretizálva ezt a párthotáro- zatnk végrehajtásának tevékenységi területében való végrehajtása feltételeivel összhangban. A pártoktatás tartalmi irányzatát nézve iól bevált az a módszer, hogy a hosszú távú oktatási programot kiegészítik a CSKP KP. ülésének határozataival és más dokumentumok ka1 A gyakorlat igazolta, hogy a pártoktatás felhasználása új kérdéseknek és problémáknak megfontolt és mégis időszerű, gyors felvetése, ezeknek besorolása a tanulmányozandó anyagba, hozzájárult a nem ió értelemben vett „népnevelés“ és formalizmus leküzdéséhez. A CSKP KB üléseinek határozataiból kiinduló kiegészítő témák pozitív fogadtatása ugyancsak a hallgatóknak az időszerű kérdések iránti érdeklődését mutatja, amelyek révén megismerkednek a párt eszmei-politikai szempontjaival és konkrét politikai irányvonalával. Ez a módszer hasonlóképpen hozzájárul a CSKP KB dokumentumai tanulmányozásának elmélyüléséhez* A múltban erre a kérdésre olykor nem fordítottak kellő gondot. A pártszervek által végrehajtott értékelés eredménye, s a a funlccionáriusi aktíva tapasztalatai megegyeznek abban, hogy a pártoktatásban részt vevők többsége elmélyítette ismereteit, ami a párt politikáját, a pártmunka lenini elveit és egyes politikai kérdéseket illeti. Oj ismeretekre tettek szert a marxista—leninista világnézet terén. Ezeknek az ismereteknek a mélysége és a színvonala hagyományosan jobb a nnr^oktatás magasabb szintién, fokozatosan lavul középszinten. A kerületi és a iárn«i oártbi- ZOttsáPOk nOZitívnp értékelik a szerzett ismeretek befolyását mindeneke'őtt a kommunisták marxista—leninista világnézeti orientálódásának internacionalista és osztálvöntudata elmélyülésében. a nártmunka lenini elveinek és normáinak további elsajátításában, a párt ga zdasá gnoli ti ká iá n a k sok o 1 da - Iőbb megértésében. A párt politikája iránti érdeklődést tanúsítják a beszélgetések folyamán, a szemináriumokon lefolytatott viták. Ha nzt akarjuk, hogv a pártoktatás hozzájáruljon a kommunistáknak az időszerű eszmei-politikai kérdésekkel kapcsolatos álláspontok egységesítéséhez, akkor szükségesnek látszik — mindenekelőtt járási szinten — rendszeresen értékelni a hallgatók kérdéseit és nézeteit, visz- szatérni az oktatási szinteken az egyes kérdésekhez, úgy felkészítve a lektorokat és a propagandistákat, hogy teljesen meg tudják válaszolni ezeket a kérdéseket. Egyelőre még nem minden pártszerv tudatosítja az ilyen hozzáállás jelentőségét. Nem tulajdonítanak megfelelő jelentőséget annak, hogv a pártoktatási formákban lefolyó viták azokat a nézeteket is visz- szatükrözik, amelyekkel a pártonkívüliek fordulnak a kommunistákhoz. A beszélgetések folyamán, a szemináriumokon szőnyegre kerülő tartalmi problémák rendszeres eszmei-politikai értékelésekor meg kell látni azoknak az utasításoknak az értelmét, amelyeket a CSKP Központi Bizottsága Titkársága küldött meg 1975 júliusában, meghatározva a járási pártbizottságok feladatait a pártoktatás hatékonysága ellenőrzésének rendszerében. összefügg a pártoktatási rendszer fejlesztésével, a „Politikai Nevelés Háza“ nevű intézmények stabilizálódásával, tevékenységük elmélyülésével, működésük kibővítésével a SZISZ- és az FSZM-szervek szükségleteire nézve is. A pártoktatás hoszzú távon érvényes tartalmi irányzata kedvező feltételeket teremt a lektorok és a propagandisták céltudatos tartalmi és módszertani felkészítéséhez. Elősegíti, hogv munkájuk minőségi színvonalára és hatékonyságára lehessen összpontosítani a figyelmet. A pártszervek és -szervezetek az utóbbi időben ebből a szempontból készítik elő és hajtják végre a lektorok és a propagadisták munkája minőségi színvonalának és hatékonyságának értékelését. Egyre több oktató, előadó köti össze a pártoktatási anyagok tartalmát a helyi feltételekkel, üzeme, munkahelye konkcét politikai és gazdasági problémáival. így van ez elsősorban mindenhol, ahol élenjáró párt-, állami és gazdasági funkcionáriusok tevékenykednek lektorként. Ennek pozitív befolyása van a hallgatók aktivitására. A lektorok és a propagandisták tartalmi és módszertani színvonala emeléséhez jelentős mértékben hozzájárul a politikai nevelés házának, illetve kabinetje nevű intézményének. a kerületi politikai iskolának és a CSKP KB Politikai Főiskoláink tevékenysége. A járási pártbizottságok és az alapszervezetek az 1975—73-os időszakban kezdték következetesebben alkalmazni a differenciáltságra törekvés és az igényesség elvét a párttagoknak és a tagjelölteknek a pártoktatási rendszerbe való kijelölésével kapcsolatban. Az egyes pártoktatási fokozatokba való kiválasztáskor tekintettel voltak a pártszervezetek és a munkahelyek szükségleteire. Beigazolódott, hogy a hallgatók differenciált bekapcsolása a pártoktatási rendszerbe, ennek egyes csoportjaiba egyszersmind kedvező feltételeket biztosít ismeretszerzési aktivitásuk növeléséhez. A pártszervek gondot fordítottak a fiatal párttagok és tagjelöltek politikai-eszmei felkészítése növelésére. Igyekeznek céltudatos ráhatást gyakorolni eszmei-politikai felkészítésükre és nevelésükre, osztályöntudatuk kialakítására és szilárdítására. A jelöltek eszmei felkészülése minőségi szintjének emeléséhez a járási pártiskolák is hozzájárulnak. A pártszervek — elsősorban a járási pártbizottságok — irányító munkájukban az elmúlt időszakban is jelentős figyelmet szenteltek a szervezési és a káderkérdéseknek. A pártoktatási anyagok tartalmának értékelésére és ellenőrzésére fokozatosan nagyobb gondot fordítanak. Az üzemi és a helyi pártbizottságok szerepének megerősítése után számos járásban jó tapasztalatokat szereztek, ami a pártoktatás egész irányítását és ellenőrzését, valamint a középfokú pártoktatási intézmények tevékenységének biztosítását illeti. Valósítsuk meg a kongresszusi határozatokat a gyakorlatban A fejlett szocialista társadalom építésének jelenlegi szakaszában lényegesen nő a kommunsták marxista—leninista felkészítésének jelentősége, ami alkotó aktivitásuk fejlesztésének egyik feltétele. A marxista—leninista elmélet tömeges tanulmányozásának biztosításán kívül, szoros összefüggésben a XV. kongresszus határozataival s a felkészültséggel ezek megvalósítására és felhasználására a társadalmi gyakorlatban, fontos küldetése van a pártokta- tási rendszernek. Abból a szempontból, hogy a pártoktatás a további időszakban hatékonyan teljesítse küldetését a kommunisták eszmei- politikai felkészítésében, döntő szerepe van tartalmi irányzatának, melyben szervesen összekapcsolódik a marxizmus—leninizmus elmélete a szocialista építés gyakorlatával. A marxizmus-—leninizmus elsajátítása fejlődésében, alkotó továbbfejlesztésének gyakorlatában a jelenlegi feltételek között szoros kapcsolatban a feladatokkal, amelyeknek megoldásával a társadalmi gyakorlat foglalkozik, a párttagok és a tagjelöltek pártoktatásának igényes a küldetése, jelentős alkalom erre, elősegítve ennek az elvnek további kibontakoztatását és elmélyítését, a CSKP XV. kongresszusa határozatainak tanulmányozása, ami tartós feladat a pártoktatás rendszerében. A kongresszusi dokumentumok a következő időszakban fontos részét képezik valameny- nyi pártoktatási fokozat tantervének és oktatási programjának. Mint ahogy azt a CSKP XV. kongresszusa hangsúlyozta, a pártszerveknek és -szervezeteknek el kell érniük, hogy minden párttag és tagjelölt alaposan áttanulmányozza a kongresszusi anyagokat. Ez elősegíti a párt politikája elméletének és a párt gyakorlati tevékenysége jelentőségének dialektikus összefüggéseiben való mély megértését. Elősegíti, hogy egységes legyen a hozzáállás a XV. kongresszus határozatainak megvalósításához. Ennek érdekében az 1976—77- es pártoktatási év anyagába valamennyi fokozatban felveszik a CSKP XV. kongresszusa anyagainak és dokumentumainak tanulmányozását, mint a fejlett szocialista társadalom építése programjának tanulmányozását. Ezzel szoros összefüggésben kerül sor ugyancsak a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusa anyagainak tanulmányozására, mely kongresszus a tanulságok és ösztönzések forrása lett számunkra, ami a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazását illeti, s valamennyi szinten ugyancsak tanulmányozni fogják a szocialista országok testvérpártjai kongresszusainak anyagait is. Mindennek célja az, hogy a pártoktatás a hallgatókat felvértezze a marxizmus—leninizmus időszerű elméleti kérdéseinek ismereteivel, s annak ismeretével, hogyan bontakoztatják ki konkrétan ezeket a kérdéseket a testvéri kommunista és munkáspártok munkájukban a jelenlegi feltételek között. Tartalmi irányzatára nézve a pártoktatás az 1976—77-es évfolyamban a kommunistákat mindenekelőtt a következő ismeretekkel vértezi fel: a világban jelenleg végbemenő forradalmi folyamat törvényszerűségei, a két világméretű szociál- ökonómiai rendszer küzdelme, a szocializmus előnyei a kapitalizmussal szemben, valamint a jelenkori imperializmus mélyreható gazdasági, politikai és szociális válsága. A szocializmus fejlődése eredményeinek komplex megvilágítása szorosan öszekapcsolódik majd a szocialista hazafiságra, a proletár és szocialista internacionalizmusra való neveléssel; ezek a nemzetközi kommunista mozgalom előnyeinek forrásai. A pártoktatás következetesen abból fog kiindulni, hogy a jelenlegi viszonyok között, amikor a különböző társadalmi rendszerű országok közötti viszonyban a fő tendencia a feszültség enyhülése lett a nemzetközi kapcsolatokban, növekvőben van az ideológiai harc jelentősége. Egyre nagyobb fontosságot kap, hogy a kommunisták jól fel legyenek készülve a nemzetközi méretű osztálykonfrontáció jelenlegi feltételeinek megértésére, hogy le tudják leplezni a szocializmus alapvető értékei ellen irányuló különböző támadásokat. Fontos feladat továbbra is ellenállni az antikommunizmus és a szovjetellenesség valamennyi formájának, amelyeknek a maóizmus is hatékony segítőtársa. A pártoktatás anyagainak tartalmi irányzatával felkészítik a párttagokat és a tagjelölteket a revizionizmus és az opportunizmus minden megnyilvánulása elleni könyörtelen harcra. Ezeknek az eszmei-nevelési céloknak a megvalósításához felhasználjuk pártunk történelmi tapasztalatait, amelyeket a pártvezetés. „A CSKP XIII. kongrusszusa után a pártban és a társadalomban kialakult válság tanulságai“ című dokumentumban, valamint A CSKP történetének áttekintése új kiadásásában szögezett le. A CSKP XV. kongresszusának dokumentumait, az SZKP XXV. kongresszusának határozatait, valamint a többi testvérpárt kongresszusának határozatait mint tananyagot beiktatják a pártoktatás valamennyi fokozatának tantervébe, s része lesz a lektori csoportok munkájának. A tananyag tematikailag a következő kérdésekre terjed ki: I. A szocialista társadalom sokoldalú fejlesztése a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban és a fejlesztés eredményei A választásokat megelőző időszakban átveendő témakör célja a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak végrehajtása terén elért eredményeknek, valamint ezek alapvető okainak komplex megvilágítása; e sikerek a párt egységében és akcióképességében, a párt és a nép egységében, valamint a szocialista közösséghez való tartozásunkban gyökereznek. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a szocializmus sokoldalú fejlesztésében elért eredmények a szoviet népnek az SZKP XXIV. kongresszusa határozatai megvalósításában elért sikereivel s a szocialista közösség többi országában elért eredményekkel együtt szemléletesen bizonyítják a szocializmus kétségtelen fölényét a kapitalizmussal szemben, tanúsítva a testvéri országok £o* kozatos közeledésének történelmi törvényszerűségeit. Az elért eredmények és a tapasztalatok megteremtik a kedvező feltételeket a CSKP XV kongresszusa programjának sikeres teljesítéséhez, a fejlett szocialista társadalom építéséhez. II. A párt gazdasági és szociálpolitikájának feladatai és céljai E témakörben megvilágítják a párt gazdasági és szociálpolitikájának céljait és küldetését a fejlett szocialista társadalom építésének folyamatában, továbbá a csehszlovák népgazdaság fejlesztésének fő irányvonalait a 6. ötéves terv időszakában, valamint a gazdasági és a szociális fejlesztés igényes feladatai teljesítésének feltételeit. Szó lesz a Szovjetunióval és a többi KGST-tagországgal való együttműködés elmélyítésének jelentőségéről, a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósításáról, a szocialista országok gazdasági közeledéséről. Igen részletesen tanulmányozni fogják az SZKP XXV. kongresszusán s a szocialista országok testvérpártjainak kongresszusán elfogadott fő gazdaságpolitikai irányvonalat. (Folytatás a 3. oldalon) úr szó 1976. VI. 28. Gyümölcsöztetni kell a szerzett ismereteket A kerületi pártbizottságok részéről szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a hallgatók igyekeznek a szerzett ismereteket érvényesíteni a pártéletben, a munkahelyükön, a közéleti tevékenységükben. A közép-, s a magasabb fokozatú pátroktatáson mindenekelőtt a párt- és a társadalmi szervezetek funkcionáriusai vesznek részt. Az itteni tanulmányok eredményei abban nyilvánulnak meg, hogy a hallgatók képességet szereznek önállóan foglalkozni eszmei-poiltikai problémák megoldásával, jól, alar posan megértik a párthatározatokat, s megfelelő aktivitást fejtenek ki ezek végrehajtásának biztosításába. Egyes járási pártbizottságok megállapít ják, hogy a pártoktatási anyag tanulmányozása egyes kommunistáknál abban is megnyilvánult, hogy megnövekedett aktivitást tanúsítottak az alapvető világnézeti kérdések megvilágításában munkahelyükön, s a társadalmi és a közélet más területein A különböző pártoktatási fokozatokban szerzett ismeretek hozzájárulnak a párt eszmei és akcióegységének a megszilárdításához. Mint ahogy a járási és a pártkonferenciákon megállapították, ez megnyilvánult a kongresszus előtti fokozott aktivitásban, a párttaggyűlések és a pártkonferenciák előkészítésében, lefolytatásában és eredményeiben. Emelkedett a pártszervezetek politikai-szervezési munkájának színvonala, nagyobb arányú volt a kollektív szemlélet, ami a döntéseket illeti a taggyűlések előkészítésében és lefolytatásában, minőségileg jobb volt a vita, az elfogadott határozatok s ezek tartalma. Számos üzemi pártbizottság példákkal támasztja alá, milyen ösztönző befolyással volt az eszmei ráhatás — s ennek keretében a pártoktatás is — a párttagok és a tagjelöltek, valamint pártonkívüliek társadalmi és munkakezdeményezésének fejlődésére. Mint egyes pártszervek tapasztalatai mutatják, a gazdasági ismeretek elmélyülése megnyilvánult a feladatok szokásos kötelességeket meghaladó végrehajtásának biztosításához való hozzáállásában, a munkakollektívákon belül az elvtársi kapcsolatok megszilárdulásában. Növekedett a kommunisták aktív részvételének aránya a szocialista brigádok és a komplex racionali- zációs brigádok tevékenységében. A pártoktatás sikeres kifejtésében jelentős részük van a lektoroknak, a propagandistáknak, az egyes tanulókörök szervezőinek és vezetőinek. Többségük kezdeményezően és áldozatosan tölti be küldetését. Az elmúlt időszakban tovább növekedett a lektorok és a propagandisták száma. Növekszik azoknak a száma, akik megfelelő politikai ismereteket és tapasztalatokat szereztek. A lektori és a propagandistatestületek bővítése szervesen
