Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)
1976-06-26 / 151. szám, szombat
KŐOLAJBÓL - CSOMAGOLÓANYAG BŐVÜL A SVITI CHEMOSVIT VÁLLALAT A cím talán furcsának tűnik az olvasó számára, de valóban így van. A Barátság kőolajvezetéken hozzánk érkező szovjet nyersanyag egyebek között számos közszükségleti termék alapanyagául is szolgál. így lesz belőle fólia, amely nélkül a mai csomagolástechnika fejlesztése szinte elképzelhetetlen. A polietilén és a poliamid szintetikus anyagok pedig nagyon jól beváltak a műszálas szőnyegek gyártásában, és a textilipar más területein ugyancsak kitűnően hasznosítható alapanyagul szolgálnak. Hogy a kőolajból gyártott sokféle anyag közül a bevezetőben éppen a fóliákat és a szintetikus textilipari műszálakat ragadtuk ki, nem véletlen. Ezek ugyanis a sviti Chemo- svit vállalat termékeinek egyik legújabb csoportját képezik. A közelmúltban egy újságíró csoportnak rendezett tanulmányúton alkalom nyílt arra is, hogy betekinthessünk a vállalat özemrészlegeibe, ahol a régebbi és a korszerű technológiai berendezéseken' készül a celofán, a fólia és a szintetikus szőnyegszál. Termékeivel már valamennyien találkozhattunk, s mivel a vállalat fontos részét képezi a szlovákiai vegyiparnak, a ma megnyíló Incheba nemzetközi vegyipari vásárról sem hiányzanak. A Poprád közelében fekvő vegyipari üzem egyébként 40 éves múltra tekinthet vissza. Fejlődéséhez az utóbbi több mint 30 szabad év adta meg az igazi lehetőséget. Eredeti gyártási programjában még csupán a viszkózaselyem előállítása szerepelt, de az évek során fokozatosan kibővítették azt a már említett termékekkel. A fejlődés a következő adattal igazolható a legjobban: az utóbbi három évtizedben a vállalat termelése megtízszereződött. Martin Dunaj műszaki beruházási igazgatóhelyettes a vállalatban megtartott sajtóértekezleten többek között elmodotta, hogy a gyárban ma évente 15 ezer tonna csomagolóanyag, 6 ezer tonna különböző típusú műszál és 90 millió korona értékű textilipari gép és berendezés készül. Az itt előállított textilipari berendezéseken dolgoznak ma a humennél Chemlonban, a senicai Szlovák Selyemipari Vállalatban, a bratislavai Dimitrov Vegyipari Művekben, és több élelmiszeripari vállalatunk az ugyancsak itt készült automata csomagológép segítségével dolgozik. A vállalat régebbi termelő- csarnokaiban készül a celofán, amely a különböző élelmiszerek csomagolásánál ma még nélkülözhetetlen. A Chemosvit elsősorban az ipar igényeit igyekszik kielégíteni, de gondol a kiskereskedelem ellátására is. A technológiai berendezéseken A fóliából készült csomagolóanyagok a nyomdagépeken nyerik el végső formájukat. (Pavol Uhrík felvétele) készül cellulózoldatból a 23 mikron vastagságú celofán, amelynek négyzetmétere csupán 30 grammot nyom. Jelenleg évente 10 000 tonna celofánt állítanak elő. Akinek kedve van hozzá, utánaszámolhat, hogy körülbelül hány négyzetméternyi celofán készül ebben az üzemben. Azért csak megközelítőleg, mert az említetten kívül, más vastagságban is gyártják ezt a jól bevált csomagolóanyagot. Az átlátszó, színtelen celofán innén a műanyagfóliákkal együtt nyomdagépekre kerül, ahol a szükséges és a megrendelők kívánságának megfelelő mintákkal és feliratokkal látják el. Itt kapja meg azt a végső formáját, amelyet a különböző élelmiszereken és más áruféleségeken valamennyien láthatunk. Nem kevésbé érdekes az a részleg, ahol a Slovnaftból kapott poliamid és polietilén műanyagokat dolgozzák fel fóliákká. A belőlük készült korszerű, ízléses csomagolóanyagokat, műanyag tasakokat, abroszokat sokan ismerjük és kedveljük. Évi kapacitásuk ezekből az anyagokból 6000 tonna körül mozog. A most épülő új részleg elkészülése után ezt a mennyiséget 1980-ra évi 12 000 tonnára növelhetik majd, s így az igényeket lényegesen jobban kielégíthetik. 1974-ben kezdték meg legújabb terméküknek, a poliamid szőnyegszálaknak a gyártását, amelyekből évente már 4300 tonnát adnak textilipari vállalatainknak. A sviti Műszálipari Kutatóintézetben kifejlesztett gyártási eljárás alapján készülnek a különböző színű és változatú műszálak, amelyek a szőnyeggyártásban használhatók. A felsoroltakon kívül 2000 tonna körüli viszkózaselymet is gyártanak évente. Sok mindent lehetne még elmondani erről a több mint 4000 alkalmazottat foglalkoztató vegyipari üzemről. Gyártási programjuk sokrétűsége különféle szakképzettségű dolgozókat igényel. Ezek utánpótlásáról saját szakiskolájukban gondoskodnak. A fiatalokból és idősebbekből összetevődő kollektíva tagjai jól érzik itt magukat, mert számításaikat minden tekintetben megtalálják. A szocialista munkaversenybe több mint 700 dolgozó kapcsolódik be. Hogy eredményesen működnek, arról az is tanúskodik, hogy az 5. ötéves terv teljesítéséből ugyancsak nagymértékben kivették részüket. A vállalat számtalan ágazati kitüntetés tulajdonosa. A legutóbbit — az SZSZK Iparügyi Minisztériumának Vörös Zászlaját — ebben az évben kapták az elmúlt ötéves tervidőszakban elért eredményeikért. A vállalat vezetőivel folytatott beszélgetés során megtudtuk a most kezdődő ötéves tervidőszakra kitűzött feladataikat is. Több mint egymilliárd korona értékű beruházás szerepel tervükben, ezenkívül 500 lakás felépítése is. Az új részleg elkészülése után pedig a vállalatból több celofán, több fólia és műszál kerül majd ki, hozzájárulva ezzel a CSKP XV. kongresszusán kitűzött határozatok teljesítéséhez. PÄKOZDI GERTRÜD Kommunista el kötelezettség g el Sogítenek a pártcsoportok £ Cselekvő módon érvényesítik a XV. kongresszus határozatait Aki ma vidéken jár, tapasztalhatja, hogy a szövetkezetek tagjai mily hangyaszorgalommal dolgoznak társadalmi feladatuk teljesítése érdekében. Ez a megállapítás a gímesi vár térségében egyesült és Neveri- cén székelő ötezer hektáros nagygazdaság dolgozóira is érvényes, akik a termelés fokozása, munkájuk eredményessége érdekében január elsejével nemcsak földjüket, ingóságaikat, hanem alkotó igyekezetüket, sokéves tapasztalatukat is összpontosították. Az „Egyetértés“ társult gazdaságuknak jobb, találób elnevezést nem is adhattak volna, ahol szlovák—magyar szó keveredik munka közben. — Nálunk nem az számít, ki hogyan beszél — jelentette ki Puchovszky Sándor efsz-elnök —, hanem az, ki mennyi és milyen minőségű munkát, végez a közösben. — Noha pártalapszervezete- ink még a régi területi egységek szerint végzik munkájukat — folytatta az efsz elnöke — a kommunisták ezután is meg- küzdenek az előlegezett bizalomért. A társult szövetkezetben alapszervezeteink azáltal tökéletesítették tevékenységüket, hogy a legfontosabb termelési szakaszokon pártcsoportokat hoztak létre, melyek tagjai termelési kérdések mélyreható megvitatásával segítik a szakvezetés felelősségteljes munkáját. A közeljövőben azonban nálunk is rátérünk a pártélet területi-szervezeti kiépítésére, hogy ezáltal minden termelési ágazatban még inkább elmélyítsük a párt vezető szerepét. Az elvhű kommunista elnök szavaiból egyértelműen kicsendült: nemcsak a szövetkezet irányításában, a szakmai kérdésekben, de a falusi pártmunka szerteágazó feladataiban is jól kiismeri magát, hiszen lakhelyén, Gímesen, évek óta gazdag tapasztalatokat szerzett a pártalapszervezet bizottságának munkájában. — A mi elnökünk — szól róla elismerőleg Sabík Michal elvtárs, az efsz főmérnöke — a pártfeladatok teljesítésében is igen agilis ember. Amikor az egyesült efsz élére állították, első teendője az volt, hogy sorra járta a részlegszövetkezetek pártalapszervezeteit. Természetesen közvetlen emberi, elvtársias kapcsolatának meg is volt az eredménye. A szövetkezet tagjai a kommunisták meggyőző szavára értékes munkafelajnálásokkal kötelezettségvállalásokkal válaszoltak buzdítására. Ahogy végigböngésztem a XV. pártkongresszus tiszteletére papírra vetett kötelezettségvállalások számsorait, melyek 1 millió 160 ezer korona értékű hús, tej, gabona termelését ígérik terven felül, önkéntelenül is a társult szövetkezet fejlődésére, a tagok áldozatos erőkifejtésére gondoltam. — Ha úgy vesszük, akkor ez az érték ilyen nagy gazdaságból nem is sok — mondja szerényen a főmérnök. — Indulásnak azonban biztató eredmény, mert lehetőségeinket véve alapul még ennél is többre vagyunk képesek. Termőföldjeink zöme ugyan a hegyaljai körzet talajához hasonlít, de a szakosítás révén az eddiginél jobban kihasználhatjuk a tartalékokat. S ha már itt tartok, szólnom kell arról is, hogy a szakosítás után nyomban rátérünk az ágazati irányítás érvényesítésére. Célunk, hogy szakembereink szellemi kapacitását közvetlenül a termelésben, tehát az istállókban, a gyümölcsös fejlesztésében, a gabonatermesztésben kamatoztassuk. Ezért indokolt, hogy mielőbb létrehozzuk az üzemi pártbizottságot, mert a kommunisták részvétele, helytállása nélkül aligha érnénk el céljainkat. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a párt majd a gazdasági vezetés helyett dolgozik. A termelés irányítása, szervezése a szakemberek dolga, de az üzemi bizottságnak kötelessége figyelemmel kísérni a termelés minden fázisát. Az „Egyetértés" társult szövetkezetnek mindenképpen nagy erőssége, hogy a politikailag és szakmailag képzett vezetők a széles tagságra támaszkodva irányítják és minduntalan keresik a termelés növelésének és a hatékonyság fokozásának legbeváltabb formáit. SZOMBATH AMBRUS NAGYÜZEMBEN - NAGYÜZEMI MÜDON Az önellátás nélkülözhetetlen feltétele A CSKP KB elmúlt évi októberi plenáris ülésén elfogadott határozat nagy jelentőséget tulajdonít a mezőgazdasági termelés további összpontosításának és szakosításának, valamint a kooperációs kapcsolatok állandó szélesítésének. E kérdésekkel a legutóbbi prievidzai mezőgazdasági aktíva is foglalkozott, amelyen Ján Janik, az SZLKP KB elnökségi tagja, a KB titkára a koncentráció és szakosítás, valamint a kooperáció szakaszán Szlovákiában elért eddigi eredményeket és a további feladatokat a 6. ötéves tervidőszak mezőgazdaságra váró feladatainak szemszögébő! elemezte. A XV. kongresszuson jóváhagyott irányelvek alapja az önellátás programja, amely feladatul adja a mezőgazdaság számára, hogy rövid időn belül elérje az önellátást a szemesek termesztésében és fokozatosan bizonyítsa az önellátást azon élelmiszerekből, amelyek a hazai éghajlati fetételek mellett megtermelhetők. A cél elérése feltételezi a termelés magas fokú hatékonyságát, a „mennyit“ és a „mennyiért“ kérdések együttes értelmezését, aminek viszont lényeges és nélkülözhetetlen feltétele az összpontosított és szakosított termelés, akárcsak a széles körű kooperáció. A koncentráció jelenlegi helyzete A tudományos ismereteknek a mezőgazdasági termelésben történő széles körű bevezetése és az iparszerű termelés megköveteli a nagyüzemi termelési formát. Ennek értelmében az elmúlt években Szlovákiában a mezőgazdasági termelés jeletős mértékben koncentrálódott. Amíg például 1971-ben 1774 egységes földművesszövetkezet volt, és azok átlagosan 822 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodtak, addig jelenleg Szlovákiában*már csak 721 szövetkezet van, és átlagosan 2775 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodnak. A szövetkezetek mezőgazdasági földterületének 27 százalékán már olyan 84 szervezet gazdálkodik, amely négyezer hektárnál nagyobb földterülettel rendelkezik, további 48 százalékán pedig 269 olyan szövetkezet, amelynek területe 2—4 ezer hektár. Az állami gazdaságok átlagterülete 4893 hektár. Az 5. ötéves terv éveiben ötven új szövetkezet alakult, és ezzel párhuzamosan tovább csökkent az egyénileg gazdálkodók száma, akik jelenleg 225 ezer hektárnyi földterületet művelnek, az 1971-es földterületnek mintegy felét. A társult szövetkezetek többségében még hagyományosan gazdálkodnak A mezőgazdasági termelés területi koncentráltságának jelenlegi helyzete már megfelel a kor követelményeinek: lehetővé teszi a nagy teljesítményű, korszerű gépek gazdaságos kihasználását, és alkalmat ad az Iparszerű termelési formák bevezetésére. Ennek ellenére a vállalatokon belüli és a vállalatok közötti szakosodás mértéke nem kielégítő, nincs összhangban az adott lehetőségekkel. A növénytermesztés még mindig aránylag kis táblákon folyik. Ezek átlagterülete a nyugat-szlovákiai kerületben 25,7 hektár, a közép- és a keletszlovákiai kerületben pedig még ennél is kisebb. A folyó évben a cukorrépát termesztő vállalatok között csak 98 olyan van, amelyik a növényt 200 hektárnál nagyobb területen termeszti, és 147 üzemben még mindig vetettek cukorrépát 100 hektárnál kisebb területen. Szlovákiában már van egy mezőgazdasági üzem, ahol 120 hektáron termesztenek borsót, de a növény negyedét 48 üzemben 20 hektárnál kisebb területeken termesztik. Sorolhatnánk tovább is a példákat az egyes növényeknél, de említhetnénk bőven negatív jelenségeket az állattenyésztés szakaszán is. Nagy probléma, hogy az elaprózottság — a szakosodás hiánya — a társult szövetkezetek többségére is jellemző. Vannak 2—4 ezer hektáros mezőgazdasági vállalatok amelyekben a „mindenki mindent termel“ jelszó jegyében gazdálkodnak. Sok helyen a társulást követően is meghagyták a területi igazgatást, ami a szakágazati irányítással ellentétben nehezíti a vállalaton belüli szakoskodást, főleg a növénytermesztésben, mivel akadálya a következetes tömbösí- tésnek. A lényeges változásnak — elsősorban a növénytermesztésben — már az elkövetkező évben meg kell történnie. El kell érni, hogy a nagyobb mezőgazdasági vállalatok a fő növények mellett legfeljebb egy, esetleg két speciális növényt termeljenek, persze megfelelő nagyságú területen. Ez nemcsak a vállalaton belüli, hanem a vállalatok közötti szakosodást is elősegíti. A növénytermesztés mellett fokozatosan az állattenyésztésben is végre kell hajtani a vállalaton belüli szakosítást, amihez szükséges kapacitásokat elsősorban a már meglevő épületek nagyobb ütemű korszerűsítésével kell megteremteni. A sokoldalú és széles körű kooperációs kapcsolatok elsősorban azon mezőgazdasági vállalatok között szükségesek, amelyek társulásával számolnak. Ezzel párhuzamosan az egyes járásokban már a jövőre is gondolni kell, amikor a mezőgazdasági termelés szakosítását 15—30 ezer hektáros kooperációs körzetekben fogják kialakítani. Az egyes kooperációs körzetek bizottságának tevékenysége tehát már e jövőt veszi alapul. A bizottság ennek értelmében irányítja az adott kooperációs körzet olyan jelentős beruházásait, mint amilyen például az agrokémiai központ, vagy egyes nagy kapacitású farmok építése. De ugyancsak a jövőt figyelembe véve kell szétosztani a járáson belül az egyes nagy teljesítményű gépeket is. A jövőben a kooperációs kapcsolatok kiépítésénél a figyelmet elsősorban a növénytermesztésre szükséges összpontosítani. Jelenleg Szlovákiában 91 kooperációs társulás van, egyrészt a mechanizáció közös kihasználására, másrészt az állattenyésztés és a takarmánytermelés szakaszán, de egyetlen olyan sincs, amely a növénytermesztés közös szervezését szolgálná. A felsorolt tények a kerületi és járási párt- valamint gazdasági élet felelős szerveinek figyelmét a jövőben semmiképp sem kerülhetik el. Az egyes kerületekben, járásokban úgy kell kidolgozni a mezőgazdasági termelés további koncentrációjának és szakosításának, valamint a kooperációs kapcsolatok szélesítésének tervét, hogy az messzemenően összhangban legyen a XV. kongresszus által kitűzött Irányvonallal és a 6. ötéves tervidőszak mezőgazdaságra váró feladatainak maradéktalan teljesítését segítse elő. EGRI FERENC