Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)

1976-06-03 / 131. szám, csütörtök

Az SZKP Kizpiiti lizotttiiiiik határozata a szavjet mezőgazdaság taiiklfeilesztüírll A legfontosabb feladat a termelés szakosítása és koincentrációja 1976. VI. 3. Az SZKP Központi Bizottsága a XXV. kongresszus döntése nyomán határozatot fogadott el UA mezőgazdasági termelés spe- cializálásának és koncentrálá­sának továbbfejlesztéséről a gazdaságközi kooperáció és ag­ráripari integráció alapján". A terjedelmes dokumentum emlékeztet rá, hogy a központi bizottság 1965. márciusi „mező- gazdasági“ plénuma után a Szovjetunióba az egy főre jutó mezőgazdasági termelés csak­nem negyedével növekedett, mi­közben az eltelt tíz esztendő­ben a lakosság sokkal kisebb arányban — 23 millióval — gyarapodott. Megkétszereződött a mezőgazdaság energiaellá­tottsága, megháromszorozódott a műtrágya-ellátottság. A ki­lencedik ötéves terv kivétele­sen mostoha időjárási viszonyai közepette a mezőgazdasági ter­melékenység 13 százalékkal nőtt az időző tervidőszakhoz képest. Az SZKP Központi Bi­zottsága mindazonáltal úgy vé­li, hogy az utóbbi évek pozitív eredményei ellenére a mező- gazdasági termelés színvonala még nem felel meg a növekvő szükségleteknek. Elsőrendű fel­adat ilyen körülménye\ között a mezőgazdasági termelés ha­tékonyságának fokozása, s en­nek egyik fő módja a termelés specializálása és koncentrá­ciója. A határozat, amely a XXV. A NHAN DÁN szerdai számá­ban közölte, hogy a vietnami egységes nemzetgyűlés első ülését 1976 júniusának harma­dik harmadában hívják össze Hanoiban. BIRENDRA BÍR BIKRAM ne­páli király egyhetes nemhiva­talos látogatásra Kínába uta­zott. A nepáli uralkodó tárgya­lásokat folytat Hua Kuo-feng miniszterelnökkel és ellátogat Tibetbe is. AZ FKP KÖZPONTI BIZOTT­SÁGA kedden este befejezte kétnapos ülését, amelyen első­sorban a jövő évi községtaná­csi választások előkészítésével foglalkozott. A központi bizott­ság határozatot fogadott el, amely hangsúlyozta: az FKP megismétli baloldali partnerei­nek tett korábbi ajánlatát, hogy a baloldali pártok már a vá­lasztások elsß fordulójában mindenütt közős listán indítsák jelöltjeiket. GENFBEN szerdán megkez­dődött a Nemzetközi Munka­ügyi Szervezet 61. ülészaka. Az ENSZ szakosított szervezetében részt vevő 131 tagállam mun­kavállalóinak és munkaadóinak képviselői a különböző munka- tevékenységek feltételeinek javí­tásáról tanácskoznak. ROMESH CHANDRA, a Béke­világtanács főtitkára a BVT kül­döttségének élén szerdán Qui- tóba érkezett. A szervezet kül­döttei ecuadori állami és köz­életi személyiségekkel folytat­nak tárgyalásokat. AZ IZLAND ÉS NAGY-BRI­TANNIA között dúlt „tőkehal­háború“ lezárásának legújabb fejleményeként a két ország szerdán helyreállította diplo­máciai kapcsolatait. A diplomá­ciai kapcsolatokat februárban Izland szakította meg. A nor­malizálásra vonatkozó döntés értelmében a nagykövetek a kö­zeljövőben ismét elfoglalják ál­lomáshelyüket. JÁNOS KÁROLY spanyol ki­rály feleségével kedden négy­napos hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba érkezett. A tavaly novemberében hatalomra került uralkodónak ez az első hivatalos külföldi útja. RASHO LEIGH JACKSON, Guayana ENSZ-nagykövete lett a Biztonsági Tanács júniusi el­nöke. Jackson Louis de Guirin- gaud francia diplomatát váltot­ta fel e tisztségben, aki május­ban állt a testület élén. kongresszus döntése nyomán született, emlékeztet arra, hogy Moldavában, Ukrajnában, Belo­russziában és más szovjet terü­leteken a specializált nagyüze­mi gazdaságok szervezése igen figyelemreméltó eredményeket hozott, ezekben a munkaráfor­dításokat 2,5—-3-szorosra sike­rült csökkenteni, s az önköltsé­get 1,5—2-szeresen alacsonyabb szintre leszállítani, mint a nem specializált gazdaságok átlagá­ban. A tapasztalatok tehát ugyancsak a fejlődésnek ezt az irányát mutatják a mezőgazda­ság számára. Á központi bizottság szerint a gazdaságközi kooperációval és agráripari integrációval kapcso­latos intézkedéseket tervszerűen, differenciáltan, szakaszosan kell végrehajtani. Az együttműködés­re lépő kolhozok és szovhozok az első fázisban ipari típusú hús­termelő, tejtermelő, tojásterme­lő, gyapjútermelő stb. nagy­üzemeket, illetve egyesüléseket alkothatnak, s az állami szer­vek e folyamathoz minden se­gítséget megadnak: kidolgozzák a terveket, leszállítják a meg­felelő technikai berendezéseket, és egyéb anyagi segítséget nyújtanak. A kolhozközi, szovhozközi, il­letve kolhoz-szovhoz típusú egyesülések megvalósulhatnak egy közigazgatási területi egy­ség keretében vagy ha a spe- cializálás úgy kívánja, több te­rületi egység között is. A köz­ponti bizottság szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy az át­szervezések végrehajtása során szigorúan be kell tartani az együttműködés önkéntességé­nek elvét a kolhozok és szov­hozok, valamint egyéb üzemek között, s a gazdaságközi egye­sülésben részt vevő egységek mindegyike megőrzi gazdasági önállóságát. A termelésirányí­tás megszervezésében a demok­ratikus centralizmus elvének kell érvényesülnie. Az SZKP Központi Bizottsága felhívja a figyelmet arra is, hogy a specializálás és a kon­centráció, a nagyüzemi mező- gazdasági termelés kialakítása nem egyszeri intézkedés, ha­nem hosszan tartó, nagy távla­tokra tervezett folyamat. A köz­ponti bizottság „figyelmezteti a párt-, az állami és a gazdasági szerveket, hogy tartózkodjanak a specializálás a koncentráció és a kooperáció felülről való el­rendelésének minden formájá­tól. Erélyesen meg kell gátolni azt is, hogy a szervezés és irá­nyítás olyan formáit kényszerít­sék rá az érdekeltekre, ame­lyeket a tudomány és a gya­korlat még nem ellenőrzött". Másfelől a párthatározaj óva int az integráció folyamat fel­tartóztatását célzó kísérletek­től is, az egy helyben topogás- tól és a helyi érdekek előtérbe helyezésétől. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára fogadta Ferdinand Marcos Fülöp-szigeti elnököt, aki hivatalos látogatáson tartóz­kodik a Szovjetunióban. A véleménycsere folyamán áttekintették a Szovjetunió és a Fülöp-szigetek kétoldalú kapcsolatainak kér­déseit, valamint egyes nemzetközi problémákat. TOVÁBBRA IS FESZÜLT A LIBANONI HELYZET Kerekasztal-értekezletet javasolnak a politikai reindezés érdekében Meló Antunes Moszkvában Lisszabon — A szovjet kor­mány meghívására szerdán dél­előtt ötnapos hivatalos látoga­tásra Moszkvába utazott Meló Antunes portugál külügyminisz­ter. Elutazása előtt a repülőtéren adott nyilatkozatában elmondta, hogy folytatni akarja a szov­jet vezetőkkel legfelsőbb szin­ten felvett párbeszédet. (Mint ismeretes, Gomes elnök tavaly ősszel Moszkvában tárgyalt Brezsnyevvel és Podgornijjal.) „Értékeljük együttműködésün­ket és új lehetőségeket kere­sünk a szovjet vezetőkkel a kétoldalú, kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlesz­tésére“ — mondta hozzáfűzve, hogy Portugália együtt akar működni a Szovjetunióval Euró­pa és a világ békéjének és biz­tonságának megőrzésében. Af­rikai kérdések — köztük Ango­la is — napirenden szerepel­nek. „A Szovjetunióval 1974. április 25. óta sokrétűen fej­lesztjük kapcsolatainkat és ezt az együttműködést a jövőben elmélyíteni kívánjuk“ — mond­ta Antunes. Washingtoni nyilatkozat az UNCTAO döntéséről A harmadik világ fontos ta- nácskozása zárult le a kenyai fővárosban. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Ér­tekezletének (UNCTAD) negye­dik ülésszakán csaknem 150 or­szág és sok nemzetközi szerve­zet képviseletében mintegy 4000 küldött vett részt. A hosszúra nyúlt tanácskozáson végül is sikerült kompromisszumot el­érni a fejlődő és a fejlett tő­késországoknak, noha sok kér­dést nyitva hagytak. A nairobi konferencián ismét megmutatkozott a kapitalista körök és a fejlődő államok gyökeres nézetkülönbsége szá­mos alapvető nemzetközi-gazda­sági kérdésben. A fejlődő orszá­gok és a szocialista államok gyümölcsöző együttműködésé­nek köszönhetően azonban az értekezleten sikerült megolda­ni több fontos problémát. A küldöttek egyhangúlag jó­váhagyták a konferencia úgy­nevezett összekötő bizottságá­ban kidolgozott ajánlásokat egy nemzetközi készletalap létre­hozására. A tíz legfontosabb nyersanyag áringadozásának mérséklésére szolgáló alap fi­nanszírozását és egyéb kérdé­seit az ősszel bizottságokban vitatják meg, és legkésőbb a jövő év tavaszán újabb világ- konferenciát tartanak erről a kérdésről. Kissinger javaslatának eluta­sítása a washingtoni politika kudarcát jelentette az értekez­leten. Az amerikai külügymi­A most Washingtonban köz­zétett nyilatkozat kijelenti: az Egyesült Államok a fejlődő or­szágoktól nem tűri el „hogy meghajoljon olyan országok parlamenti mesterkedése előtt, amelyek a világ szegény or­szágainak fejlesztéséhez szin­te semmivel sem járulnak hoz­zá“. Bejrút — A libanoni helyzet továbbta is igen feszült. A fő­városban és elővárosaiban foly­tatódtak az utcai harcok a jobboldali pártok harci csoport­jai és a hazafias erők egyesí­tett egységei között. Tegnapra virradó éjjel több városnegye­det és a Sabra-i palesztin me­nekülttábort érték rakéta- és ágyúlövések. A bejrúti sajtó szerint a fegy­veres összetűzések igen heve­sek. Csak az utóbbi öt nap alatt az ország különböző ré­szeiben 800 ember vesztette éle­tét és több mint 1500-an sérül­tek meg. Az egymással szemben álló pártok képviselői a válság po­litikai úton való rendezése ér­dekében egyre inkább a kerek- asztal-értekezlet mellett foglal­nak állást. Politikai források szerint a libanoni fővárosban tegnap Kamal Dzsumblatt, a Haladó Szocialista Párt elnö­ke Basih Gemayellel, a jobbol­dali falangista erők parancs­nokával, Pierre Gemayelnek az ismert konzervatív politikusnak és a libanoni falangisták veze­tőjének fiával találkozott. Ez a megbeszélés a baloldali és a jobboldali erők képviselőinek első közvetlen találkozója volt az utóbbi években. A találkozón részt vett Abú Hasszán, a Pa­lesztinai Felszabadítási Szerve­zet képviselője is. A libanoni válság politikai rendezésével kapcsolatban a külföldi beavatkozás veszélyét hangsúlyozzák. Arra mutatnak rá, hogy az ilyen beavatkozás csak rontaná a helyzetet, és semmiképp sem járulna hozzá a normalizáláshoz. A SANA szíriai hírügynökség kedden este ismertette a „liba­noni hadsereg bekaai élcsapa­tának“ közleményét. Ez a szer­vezet kért segítséget Szíriától a libanoni harcok megszünte­téséhez. Közleményében meg­állapítja: „A biztonság és a nyugalom helyreállítása, a liba­noni nemzeti egység megvalósí­tása érdekében kértük fel Szí­riát, hogy nyújtson nekünk se­gítséget. „Szíria Libanon test­vére". Damaszkusz libanoni lépéseit azzal igazolja, hogy feltétlenül elejét kell venni az ország fel- darabolásának, amelyre sor ke­rülne, ha a harcok folytatód­nak. Damaszkusz álláspontja sze­rint a szíriai alakulatok liba­noni jelenlétének hozzá kell járulnia a libanoni helyzet meg­szilárdításához, lehetővé kell tennie, hogy Szolimán Frangié távozó elnök és Eliasz Szarkisz megválasztott elnök között rendbe és nyugalomba menjen végbe az őrségváltás. Bagdad — Az Iraki nép a kedden este Bagdadban tartott nagygyűlésen Ismételten támo­gatásáról biztosította a libano­ni nemzeti mozgalmat és a pa­lesztin ellenállást a cionizmus és az imperializmus Libanonban végrehajtott összeesküvése el­len vívott harcában. A nagy­gyűlést az Arab Üjjászületés Szocialista Pártjának védnöksé­ge alatt tartották. A párt több vezetőségi tagja felszólálásában elítélte a Libanon ellen szőtt összeesküvést, kitartó erőfeszí­téseket sürgetett egy összarab haladó front létrehozására s rámutatott, hogy a Libanon el­leni támadás az arab nemzet ellen szőtt összeesküvés. niszter olyan nyersanyag-bank felállítását indítványozta, amely a nemzetközi nyersanyag-kiter- melő monopóliumokat biztosí­totta volna a kisajátítással szemben. Ezt a javaslatot a ta­nácskozás résztvevői azonban elvetették. A nairobi ülésszakon újból bebizonyosodott, hogy a szocia­nemzetküzi gazdasági kapcso­latok jelenlegi gyakorlatában meglevő egyenlőtlenségek, a diktátumok és a diszkriminá­ciók megszüntetéséért. Ugyanakkor súlyosan veszé­lyezteti a filatal államok ke­reskedelmi politikai vívmá­nyait a tőkés országokat súj­tó válság, a nemzetközi kapita­A kHMAk világ érdekei lista államok önzetlenül támo­gatják a fejlődő országok küz­delmét. Erről tanúskodott a kö­zös közlemény is, amelyben az értekezleten résztvett a szocia­lista országok küldöttségei ki­fejtették álláspontjukat a fej­lődő országok és a szocialista országok közötti kereskedelmi­gazdasági kapcsolatokról. A szocialista országok támo­gatják a fejlődő államoknak azt a jogos törekvését, hogy biztosítsák szuverenitásukat természeti erőforrásaik és gaz­dasági tevékenységük felett. A harmadik világ országainak tör­vényes joga, hogy nemzeti cél­jaiknak megfelelően fejlesszék gazdaságukat, megszabadulja­nak a neokolonialista kizsák­mányolástól, ellenőrizzék az idegen tőkét, mindenekelőtt a multinacionális monopóliumok tevékenységét. A szocialista or­szágok szerint a fejlődő orszá­gok számára fontos, hogy to­vább folytassák harcukat a lista kereskedelem megrendü­lése, amely a fejlődő országok többségében súlyosbította a gazdasági helyzetet. Különösen az olyan jelenségek, mint az exporttermékek iránti kereslet csökkenése, s az alap- és nyersanyagárak erős ingado­zása a világpiacokon. Ezzel szemben a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa or­szágainak a fejlődő államokkal folytatott külkereskedelmének kiszélesítése, az ipari koope­ráció különböző formáinak fo­kozottabb alkalmazása a felek számára kölcsönösen előnyös, megfelel a harmadik világ or­szágai érdekeinek, s ugyanak­kor a béke, az egész nemzet­közi közösség ügyét szolgálja. A szocialista országok önzet­len segítőkészségét bizonyítja továbbá, hogy a fejlődő orszá­gokkal folytatott együttműkö­dés kiszélesítésére és elmélyí­tésére a szocialista közösség kész szélesebbkörű hosszú lejá­ratú kereskedelmi és fizetési egyezményeket kötni ezekkel az országokkal, hogy hozzájá­ruljon a termelőerőik fejlesztés séhez. Ugyanakkor további mű­szaki és gazdasági támogatást nyújtanak ezen országoknak különösen az iparfejlesztés te­rületén. Ami a fejlett tőkés államokat illeti, csupán általános ígéretet tettek arra, hogy a harmadik világ mintegy 165 milliárd dol­láros adósságainak törlesztési feltételeit a fejlődő országok pénzügyi helyzetét figyelembe véve újra fogják tárgyalni. Ez elsősorban a pénzügyi csőd szélen álló húsz legszegényebb ország tartozásaira vonatkozik. Ez az ígéret azonban semmire sem kötelezi a tőkés országo­kat, s ugyanakkor nem említi a harmadik világ által indítvá­nyozott világkonferenciát, ame­lyen általános fizetési mora­tóriumot biztosítottak volna a harmadik világ országainak. Az UNCTAD-értekezlet mérle­gét megvonva tehát világosan kitűnik: míg a fejlett kapitalis­ta államok elősorban saját ér­dekeiket akarják biztosítani a harmadik világgal szemben, a szocialista közösség következe­tes békepolitikájához híven ön­zetlen, minden politikai felté­teltől mentes segítséget kész nyújtani a súlyos gyarmati örökség következményeivel küszködő, a szabad fejlődés út­jára lépett fiatal országoknak. PROTICS JOLÁN Washington — Az Egyesült Ál­lamok kormánya kedden éles hangú kirohanással válaszolt arra, hogy a fejlődő országok nagy többsége az ENSZ Keres­kedelmi és Fejlesztési Értekez­letén (UNCTAD) leszavazta Henry Kissinger külügyminisz­ter javaslatát egy nemzetközi nyersanyag-bank létrehozására. Kommentárunk

Next

/
Thumbnails
Contents