Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)
1976-06-25 / 150. szám, péntek
ORVOSI TANÁCSADÓI ' - ' ■ ' • j&döiL*L,oAv.* . Mielőtt útra kelnének Beszélgetés Július Scimkoval, a bratislavai vámhivatal dolgozójával A turizmus és az idegenforgalom növekedéséről tanúskodik, hogy tavaly csaknem minden második állampolgárunk a hazai tálakon kívül külföldön iárt. Űtkikon a határátkelőhelyeken találkoztak az útle- vélvizspáló vámtisztekkel s a vámhivatal dolgozóival. Erre i találkozásra ki örömmel, ki pedig bosszankodva gondol vissza. Július Šamkotól, a br.i- tisiav'ii vámhivatal dolgozó'á- tói aľelôl érdeklődtünk, milve- npk a tanasztalataik. mire kell ügveiniük a külföldre utazóknak Miről nem szabadna meafe- ledkezni, mielőtt külföldi útra indulnánk? — Elsősorban is ellenőrizni kell útlevelünket, hogy nem járt-e le érvényessége. Ha gyermekünket is magunkkal visszük, szükséges, hogy be legyen írva a szülők valamelyikének útlevelébe. Még odahaza kell kitölteni a vám- és devizanyilatkozatot, amelyet megfelelő értékű okmánybélyeggel kell ellátni. Hazánkból személyenként 500 koronát lehet kivinni, de ezt az összeget fel kell tüntetni a nyilatkozaton, s ha annak egy részét a külföldi bankban nem váltottuk be, teljes egészében vissza kell hozni. Valutát és csehszlovák pénzt csak az engedélyezett összegben vihetünk magunkkal. A már említett nyomtatványon fel kell tüntetni az értéktárgyakat és az ajándékokat, melyeknek értéke személyenként 300 korona lehet. Ha netán valaki az említettekről megfeledkezik, s a határállomáson ion erre rá, mit tegyen? — Ha a kiutazó személynél több mint 500 korona van, azt letétbe kell helyeznie a vámhivatalban. Ha megadja, melyik határátkelőhelyen tér vissza, pénzét odaküldik, illetve hazatérve ott felveheti. Szeretnék azonban figyelmeztetni arra. hogy ha a vámtisztek valakinél eldugott pénzt találnak, már késő a feledékenyt játszani. Az árukivitel lehetősége az egyes országokba különböző, ezért még az útrakelés előtt érdeklődjék meg, hogy mit lehet vámmentesen, esetleg a vámtarifa megfizetésével kivinni, nehogy a határon támadjanak nehézségeik. A sok becsületes emr bér között akadnak olyanok is, akik a külföldi utakat spekulációra használják fel, s ezért senkivel szemben sem lehetünk elnézőek. A vámtisztek védik hazánk gazdasági és devizaérdekeit, ezt bizonnyal minden becsületes állampolgár megérti. A visszatérésnél mire kell ügyelni? — Elsősorban arra, hogy a vám- és a devizanyilatkozatban feltüntetett értéktárgyak meglegyenek, s a törvényadta lehetőségek keretében el tudjunk •számolni a kivitt pénzzel. A nyomtatványra rá kell írni a külföldön vásárolt tárgyakat, melyek személyenként ugyancsak 300 korona értéket képviselhetnek. Lehetőség nyílik arra. hogy egy házaspár 600 korona értékű tárgyat is vásároljon, természetesen csak olyat, melynek kivitelét az illető állam vámrendelete lehetővé teszi. Nemcsak a hazaiakkal, hanem a külföldiekkel is találkoznak munkájuk során. Velük kapcsolatban mik a tapasztalataik? A külföldiek látogatásának igen örülünk, de csak azoké- nak, akik valóban országunkat és népünket akarják megismerni. Bár ma már annyi csempészárut nem tudnak behozni, mint a múltban, mégis előfordul, hogy megpróbálkoznak különféle árut becsempészni. A lakosaink hiszékenységének köszönhető, hogy ezeket el tudják adni, sőt sokszor be is csapják vevőiket. A leggyakoribb csempészáruk közé tartozik a Kleopatra-érmes lánc és zsebszámoló gép. Itt szeretném megemlíteni, hagy az utóbbi behozatala 20 százalékos vám megfizetése mellett engedélyezett. Aki esetleg elrejti és megtaláljuk nála, attól minden további nélkül elkobozzuk. Ezért mindig jobb, ha az ember egyenes úton jár. A külföldiekkel kapcsolatban azt is el kell mondanom, hogy a tőlük való vásárlás is törvényellenes és büntetendő. Az elmondottakat mivel egészítené még ki? — A bratislavai vámhivatal dolgozói felkészültek az idei idényre és tudják, hogy sok munka vár rájuk. Hogy érzékeltessem a határállomások túlzsúfoltságát, megemlíteném, hogy a rusovcei határállomáson tavaly 3 millió ember utazott keresztül, s volt olyan nap, hogy 22 ezer ember útlevelét kezelték. Munkánk eredményességének záloga, hogy hat bronzérmes szocialista munkabrigádunk van és ezért bízom abban, hogy a vámhivatalok országos versenyében — amelyben csoportunkban az utóbbi három évben mindig a második helyen végeztünk — az idén is megálljuk helyünket. NÉMETH JÁNOS A bratislavai Elektrovod vállalat dolgozói most fejezik be a 110 kilovoltos levicei (lévai) elosztóállomás építését. Az elosztóállomásnak nemcsak Dél-Szlovákia villanyáramellátásában, hanem nemzetközi viszonylatban is fontos szerepe lesz. Most fejezik be a szerelőniunkákat. Az állomást még ebben a hónapban kipróbálják. A létesítményt véglegesen augusztus végén adják át. A képen az elosztóálloinás egy része. (Felvétel: J. Lofaj — CSTK) A csaló házaspár A Komáromi járásbíróság tárgyalta meg Štefan Pastorek és felesége, Jolana ügyét. Ez a kót fiatal — Štefan 27, Jolana 22 éves — az utóbbi időben sehol sem volt munkavi- szonvban, és a megélhetésükhöz szükséges pénzt csaló módon igyekezték megszerezni — különböző ürüggyel pénzt csaltak ki papoktól. Ezeket a csalásokat főleg Jolana hajtotta végre, ellátogatott a plébániahivatalokba, és a lelkészektől kért segítséget azzal az ürüggyel, hogy férje bevonult katonának, és összes megtakarított pénzüket magával vitte. Ö meg akarja látogatni, és ehhez van szüksége száz, esetleg kétszáz koronára. Ilyen és hasonló ürüggyel kopogtatott be 13 plébániára a komáromi, az érsekújvári és a Dolný Kubín-i járásban. Az említett 13 esetben összesen 2000 koronát csalt ki. Néhány pap óvatos volt, Jolánétól személyazonossági igazolványt, és az átvett összeg fejében elismervényt kért. Voltak olyanok Is, akik megelégedtek azzal, hogy a nevezett a lelkész ismerőseire hivatkozott. El kell mondanunk, hogy a nevezett mindig saját nevén mutatkozott be, és biztosította a károsultakat, hogy a kölcsönkért összeget rövid időn belül megtéríti. ígéretét nem nagyon igyekezett megtartani — ugyanis senkinek nem adott meg egy fillért sem —, ezért került a járásbíróság büntetőtanácsa elé. A férje még „ügyesebb“ volt. Nem elégedett meg azzal, hogy feleségét rávette az említett csalásokra, ő maga is nagyon „tevékeny“ volt. Mint családfő igyekezett nagyobb összegeket hozni a házhoz, mint felesége. Mivel sehol sem dolgozott — az érsekújvári Elektro- svitben nem nagyon volt ínyére a munka, rövid időn belül otthagyta —, s a megtakarított összeg is elfogyott, betört lakásokba, büfékbe, vendéglőkbe. Az egész Imelben kezdődött, a római katolikus plébánián. Felesége a betörés előtt egy héttel meglátogatta a plébánost, aki 200 koronát kölcsönzött neki. Csakhogy a nő nagyon jól megfigyelte, honnan vette elő a pap a pénzt, s egy hét múlva, amikor a plébános éppen nem volt otthon, könnyen megtalálta a helyet. Betörték az ajtó üvegét, s a nyíláson át köny- nyen bejutottak a helyiségbe. A szekrényből kiemelték az asz- szony által már jól ismert dobozt — benne 2200 koronát találtak. Elemelték a doboz mellett levő további 1400 koronát is. A többi betörést a férj a felesége nélkül követte el. Betört t stankovanyi vendéglőbe, ahonnan cigarettát, szeszei italt, cukorkát és csokoládét vitt magával — összesen 500 korona értékben. Decemberben Stefan méltóképp akarta megünnepelni a névnapját. A probléma csupán az volt, hogy aki nsm dolgozik, annak nincs pénze, éppen ezért nem rendezhet még csak nagyon szerény ünnepséget sem. Nevezett viszont éppen nem mondható szerénynek, egy tucat rokont és ismerőst hívott meg a névnapi ünnepségre. Ér- sekújvárott, ahol ebben az időben lakott, vonatra ült és Bajcsra ment, innen pedig gyalog tovább Chrnstig. az ottani büféig. Amikof megbizonyosodott róla. hogy senki sincs a közelben, egy fagyos röggel betörte az üveget és bement a helyiségbe. Nvilván valamennyi vendége ízlésé' ki akarta elégíteni, ugyanis a büféből többfajta árut is m igával vitt: Mar- • teli-konyakot, mmot, borovics- kát, vodkát, likőrt, Key-rumnt. Slopak-konyakot, fehér bort, mintegy 200 doboz cigarettát, cukorkát, csokoládét, és nem hagyta ott az aprópénzt sem. A zsákmány e&ész jónak bizonyult, ugyanis a leltár mintegy 5985 korona hiányt mutatott ki. StefanéWnál minden valószínűség szerint jól sikerült családi ünnepséget rendeztek. Csakhogy a büntatőszervek a házaspár „ténykedését“ bűncse- lekményszáinba vették. Élőskö- dés és csalás bűntette miatt Šefan Pastoreket 3 évi, feleségét, Jolanát pedig 27 hónapi szabadságvesztésre ítélték. KAROL TONKA A meleg és a fáradtság Az ember, a földlakó, eredetileg a trópusok gyermeke. Az emberré válás folyamata annak idején valahol Kelet-Afrikában kezdődött, amikor az ember kijött az erdőből a szavannára, és a növénygyűj tőből húsevő lelt. Ez nyomot hagyott az ember fiziológiai sajátságain. Többek között abban is megnyilvánul, hogy kedveljük a meleget és a hideg az egyik legerősebb ingerlő hatás, amely a szervezet védőmechanizmusait működésre készteti. Persze, mindenből megárt a sok, még a melegből is. Amikor a szervezet túlságosan fel- melegszik és fölösleges hő gyü- lemlik fel, lázveszély fenyeget. A szervezet ez ellen a legha- tékonvabban izzadással védekezik. Mindannyian jól tudjuk, mennyire kellemetlen az, amikor az ing a gátunkra tapad, a szemünkbe és a szánkba folyik a sós, csípős izzadság, amikor az embernek a kezével kell legyeznie magát, hogy meggyorsítsa a levegő mozgását a test körül. Az ilyesmivel elfoglalt ember természetesen nem India megfelelő mértékben összpontosítani figyelmét, esetleg a munkája elvégzéséhez is a szokásosnál több enérgiát kell kifejtenie. Különösen így van ez, ha figyelembe vesszük, hogy az összes élőlények közül az ember izzad a legtöbbet, az állatok között a legtöbbet izzadok — a teve és a szamár — még csak meg sem közelíti ebben. A test felületének egy négyzet- méterét véve alapul, ezek az állatok csak fele annyit izzadnak, mint az ember. Ha nagy a hőség, az ember kényelmetlenül érzi magát, és csökken fizikai és szellemi teljesítőképessége. A gyakorlatban ez a mélyszíni fejtést végző bányászoknál bizonyítható be a leginkább. De nem kellenek annyira szélsőséges körülmények ahhoz, hogy az ember teljesítőképessége kimutathatóan csökkenjen. A Bioklimatológiai Kutatóintézetben nemrég tíz dolgozó szellemi teljesítményét figyelték meg szélsőséges hő- mérsékleti körülmények közepette. Megállapították, hogy a teljesítmény szemmel láthatóan csökken már akkor is, ha a hőmérséklet emelkedése nem szembetűnő és az ember nem tudatosítja, hogy munkáját a magasabb hőmérséklet nehezíti. A teljesítmény már akkor is csökken, ha az ember még izzadni sem kezdett. Hogyan lehet tehát úgy változtatni a hőmérsékleti viszonyokat, hogy állandó, ha lehet, optimális hőt kapjunk? Az embernél rendkívül fontos szerepet játszik az állandó kiegyensúlyozott hőmérséklet biztosításának legrégibb módszere. Ez a módszer éppen az embernél lelt a leghatékonyabb alkalmazásra. A viselkedés útján történő hőszabályozásról beszélünk, ami a természetben az intelligencia legmagasabb fokának felel meg. Az állatok is árnyékba menekülnek a hőségben, ha meg hideg van, akkor összebújnak, hogy csökkentsék a hőveszteséget. Az ember sokkal jobban kivonta magát az időjárás közvetlen hatása alól azzal, hogy fűthető (vagy hűthető) lakásokat épít, a hőmérsékletnek megfelelően öltözködik és aszerint táplálkozik. Ezzel már lényegében megmondtuk, hogyan kell alkalmazkodni a hőmérsékleti viszonyokhoz és a hőmérséklet változásaihoz. Tehát az időjárási viszonyok szerint kell öltözködnünk, nem szabad túlfű- teniink lakásainkat. A mnlegér- zet azonban nemcsak a levegő hőmérsékletétől, hanem nedvességtartalmától is függ. Amikor hőségben nagy a levegő nedvességtartalma, a szervezet még inkább érzékeli a hőt, mint amekkora a valóságban. Általánosan érvényes szabály, hogy a munkahely hőmérsékletének 22 fok körül, viszonylagos nedvességtartalmának pedig 40—50 százalék körül kell mozognia. Mindig könnyebb a hiányzó nedvességet pótolni, mint a fölöslegestől megszabadulni. Nyáron a legkönnyebb és a legtermészetesebb szellőztetést módszer a kereszthuzat. A hideg zuhany és fürdő hosszabb időre felfrissít. A szellős öltözék lehetővé teszi, hogy a szervezet könnyebben kiadja a fölösleges meleget. Az emberi test a nagyon alacsony hőmérséklethez s a magas hőmérséklethez is tud alkalmazkodni. Gondolni kell azonban arra, hogy ez az alkalmazkodási képesség nagy melegben rövidebb szünet után is megszűnik, ezért az olyan üzemekben, ahol nagy melegben dolgoznak, vigyázni kell a hőmérséklet-szabályozással a szünnapok, az ünnepek és a szabadság után, mert néhány nap is elég ahhoz, hogy a dolgozóknak a hőséghez való alkalmazkodóképessége — legalább részben"— elmúljon. Ennek következtében nehezebben bírják már el a magas hőmérsékletet, több energiát kell kiadniuk, könnyebben történhet munkabaleset stb. Amikor az ember izzad, nemcsak vizet veszít, hanem sót is. A Panama-cs&torna építésekor az orvosok nem értették meg, miért gyengültek le annyira azok a munkások, akik a trópusi hőségben dolgoztak. Az elégtelen táplálkozáson kívül fáradságukat szervezetük sóvesztesége is okozta. Ma már bebizonyított tény, hogy annak, aki huzamosabb ideig forró levegőjű helyen tartózkodik, szomját nemcsak folyadékkal, de sóval is oltania kell. Rosszul tesszük, ha kinevetjük azokat, akik ilyen esetben az ásványvízbe, a gyümölcslébe vagy a szódavízbe egy csipetnyi sót is tesznek. Dr. IVÓ PAVLlK ELŐTÉRBEN A SZEMLÉLTETŐ AGITÁCIÓ Kétségtelen, hogy a szemléltető agitációnak és propagandának nagy jelentősége van. Éppen ezért örvendetes, hogy a Központi Szakszervezeti Tanács vörös szalagjáért kiírt verseny, be minden Rimavská Sobota-i (rimaszombati) szakszervezeti alapszervezet bekapcsolódott. A vetélkedő első szakaszát az elmúlt napokban értékelték. Az első kategóriában a Rima- szombati Dohánygyárat, a kle- novici Zornicát, a Hnúšťai Vegyigyárat és a Konrádovcei Kőbányát emelték ki. A második kategóriában a legjobb eredményeket a Šafárikovói (Tornaijai) Egészségügyi Intézet, a Jednota Fogyasztási Szövetkezet és a Járási Ipari Vállalat érte el. A nemzeti bizottságok csoportjában, illetve a harmadik kategóriában 62 versenyző kollektíva vesz részt. A legjobb helyezést a Rimavská Sobota-i (Rimaszombati) Városi, a Jesenskéi (Feledi), a Figai (Fügéi), a Radkovái és a Hnúšťai Helyi Nemzeti Bizottság érte el. A negyedik csoportba a mezőgazdasági üzemek tartoznak. Az értékelő bizotság szerint itt a verseny sorrendje a következő: első a Lenártovcei (Lénártfal- vai), utána következik a fanov- cei (Jánosii), a Králi, a Včelin- cei (Méhi) Efsz és a feledi Ag- rostav Építővállalat. Az iskolák csoportjában a Tisoveci I., a Klenoveci II., a Tornaijai I. Kilencéves Alapiskola és a járási székhely mezőgazdasági szaktanintézete volt eredményes. A járásban 48 agitációs központ, 402 agitációs csoport és 3114 agitátor gondoskodik a szemléltető-agitációs és propagandamunkáról. Az értékelő bizottság szerint a járásban lényegesen javult a szemléltető agitáció és propaganda eszmei színvonala, időszerűsége és esztétikai kivitelezése. —né— vi szó 1978. VI. 25.
