Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)

1976-06-22 / 147. szám, kedd

Prága legnagyobb közlekedési játszótere Vvsočanyban.

(Felvétel: J. Sýbek — CSTK)

VÁLASZ OLVASÓINKNAK

KÜLÖNBÖZŐ ÜGYEKBEN

N. I.: Az eltartási szerződés nem tartalmaz semmit a méhcsaládok tartásáról, viszont a külön pótmegállapodás, igen. A másik szerződő fél a pótmegállapodást nem akarja realizálni. Az eredménytelen felszólítás alapján ugyan kérhetné, hogy a másik szerződő fél a kötelezettségüket kimondó bírósági ítélet alapján tűrje a méhek tartását az átengedett telken, de ennek megvalósítása nyilván csak feszültséget okozna. Az eltartás fejében átengedett telek közben beépült, itt az eredeti állapotot visszaállítani nem lehet. Talán megfelelne egy pótmegoldás: a közelben térítés ellenében elhelyezni a méhkaptárokat. A bért az „eltartók“ viselnék.

B. L.: Lányuk először az átte- lepülést intézze: tehát szerezze be férjétől a járási tanács végre' jtó bizottsága előtt aláírt eltcrtási nyilatkozatot (hogy tariós áttelepülése esetében lakásáról és szükség esetén eltartásáról «gondoskodik), majd forduljon a Magyar Népköztársaság Főkonzulátusához (Bra- slava, Palisády 54.) és kérjen innen az elővízum megadása iránti kérelemhez űrlapokat és tájékoztatót. A tájékoztató szerint felsztrelt kérelmet a főkonzulátus továbbítja a magyar belügyminisztériumhoz, az elintézés kb. 4 hónapig tart. A várható kedvező elintézés esetében leánya megkapja majd a kivándorlási útlevelet kérelmezéséhez szükséges elővízumot. A ki- vándorlási útlevelet a csehszlovák hatóság állítja majd ki, és erre majd az elővízum alapján további kivizsgálás nélkül megkapja majd az áttelepülésre jogosító vízumot. A kivándorlási útlevél és a végleges vízum alapján leányuk a vámhivatal engedélyével a szokásos kelengyéjét átviheti majd magával.

Áttelepülése v án kérheti a Csehszlovák állam kötelékéből való elbocsátását és ennek elintézése után a magyar állam- polgárság adományozását. A kivándorlási útlevél alapján a magyar hatóságok tartós tartózkodási engedélyt adnak, s ez egyúttal munkavállalásra is jogosít.

B. I.: A kártérítési igény egy éven belül évül el. Erről, ha a fájdalomdíj összegéről (pontösszegéről) szóló orvosi igazolást és az elesett keresetről szóló igazolást beterjesztették a közrendészeti bizottsághoz, akkor végzésében ez a bizottság is megítélheti. Egyébként küldessen fiúk, esetleg ügyvéd útján felszólítást az okozott kár megfizetésére a károkozóknak, nagyon valószínű, hogy az enyhítő körülmények kedvéért is megtérítik majd a keletkezett kárt. Ha az ilyen felszólításnak nem tennének eleget, a járásbíróságon beadott keresetben kérheti a kár megítélését (polgárjogi perben).

K. V.: Forduljanak kérelmükkel az üzemi bizottsághoz és a munkabiztonsági előadóhoz. A kérdést jobb szervezéssel kölcsönös megelégedésre meg lehet oldani.

K. J.: A háziastársak osztatlan közös tulajdonát (ennek kell számítani az ifjúházasok kölcsönéből vett lakberendezést is), csak a házasságuk jogerős felbontása után lehet jogerősen egyezséggel, vagy bírósági döntéssel megosztani. Ez alkalomból természetesen a házasság felbontását kimondó ítélet

KÁNIKULA ÍS A TESTHŐMÉRSÉKLET

jogerőre emelkedésével dönteni kell arról is, hogy ki milyen mértékben viseli a kölcsön hát- rálékát. A házasság tartama alatt az ön fizetéséből levont részletekre úgy kell tekinteni, mint a közös pénzből teljesített fizetségekre.

,,Őszinte válasz“ jeligére: Az 1968/137 és a kiegészítő 1969/26 sz. hirdetmények a stabilizációs kölcsönökről a központi községekben épülő családi házakra vonatkoznak, és csak egészen kivételesen a más községekben épülőkre. Egyébként is olyan juttatásokról van szó, amelyekre senkinek sincs igénye sem a munkaadó vállalattal, sem a helyi nemzeti bizottsággal szemben.

M. A.: A kérdéses szövetkezeti lakás tagrésze kétségkívül önt illeti. Ön a tagrészét kisebbik fiának ajándékozhatná és ezen az alapon kérhetné, hogy a szövetkezet írja át a tagrészt fiára, de ez idő szerint ez most nem időszerű a levélben említett okok miatt. Ha saját maga költözködne a jog szerint eddig önt illető szövetkezeti lakásba, azt senki sem kifogásolhatná, csak a családi házra vonatkozóan kellene biztosítani, hogy a hnb fia hazajöttéig ne rendelkezzék vele s ne utaljon ki lakót. Ha szövetkezeti lakását tartósan nem használná, a szövetkezet indítványára a bíróság a polgári törvénykönyv 184. §-ának d) pontja értelmében megszüntethetné a lakáshasználati jogát.

I». G.: A nyugdíjemelésre nézetünk szerint is igénye van. A beadott reklamációk nagy száma miatt nagyon valószínű, hogy az elintézés elhúzódik, de joga lesz visszamenőleg 1976. január 1-től a különbözeire.

A tagosított szőlőért, ha efsz- tag, illetve efsz-nyugdíjas elsősorban az efsz-nek kellene pótföldet juttatnia, ellenkező esetben a helyi nemzeti bizottságnak. Az Ön magas életkorára és érdemeire való tekintettel is az efsz más pótmegoldást is találhatna.

F. A.: Kérjék az ügyet felülvizsgálni azon az alapon, hogy feleségének az 5 gyermekére való tekintettel már 1972-ben igénye keletkezett 53. életévének betöltése és 25 beszámítható éve alapján öregségi nyugdíjra. Valószínűleg addig a pótidők beszámításával megvan a 25 ledolgozott éve és van beszámítható átlagkeresete is, amelyből nyugdíját kiszámíthatnák. Ha az ügy így állna, az elmúlt négy évből csupán egy évre visszamenőleg állapíthatnának meg felesége számára nyugdíjat.

Az új, 1975/121 sz. társadalombiztosítási törvény 146. §- ának 2. bek. kimondja ugyanis, hogy az 1976. január 1. előtt keletkezett igényeket illetően a korábbi előírások értelmében kell dönteni. Az ön felesége esetében tehát az 1964/103 sz. törvény 44. §-a alapján kellene a nyugdíjigényét az 53. életéve betöltése időpontjához viszonyítva megvizsgálni. Ilyen értelemben kérvényezzék az öregségi nyugdíjat. (Fő feltétele: az 1972. március 4-ig ledolgozott 25 év, ebbe bele lehet számítani az 5 gyermek felnevelése címén szerzett pótidőket, amelyek valószínűleg 10—15 évet tesznek ki.

Dr. F. J.

A kánikulában és fagyban egyaránt „37 fokos lázban égő“ ember egyenletes hőmérsékletét szabályozó bonyolult folyamatokat legújabban tárta fel a tudomány. Születéstől a halál utánig az izomzat mikroremegé- sc szolgáltatja az alap-fűtést s ennek változásaival alkalmazkodunk meleghez és hideghez.

A kánikulai hőhullámokat éppúgy elviseli az ember, mint a legíagyosabb téli napokat.

Ü az élővilág egyetlen melegvérű képviselője, aki akár néhány óra alatt a Sarkvidékről az Egyenlítő hőpoklába is áttelepülhet.

Eközben nem könnyű megőriznie alapvető életfeltételeit. A természet, az élővilág javarésze ugyanis a levegő hőmérsékletét többé-kevésbé követve felmelegszik vagy lehűl, növények és hidegvérű állatok egyaránt. Nehezebb dolga van az ember — és általában a fejlett gerincesek, melegvérű állatok szervezetének. Életműködéseik fenntartásához ugyanis feltétlenül szükséges, hogy vérnyomásuk, testnedveik vegyi összetétele, ozmotikus nyomása stb. mellett*bel- ső hőmérsékletük is — meglehetősen szűk határok között — állandó legyen.

Az emberi testben a hőmérséklet bizonyos napi ritmust követve 36—37 fok között ingadozik, de hat rá a táplálkozás, az erős izommunka, esetleg idegizgalom, s a nők hőmérséklete a peteérés menete szerint is változik. Kellemes közérzetünkhöz arra van szükség, hogy bőrünk hőfoka 30—35 fok között legyen.

A széles körű kutatások eredményeképpen tudjuk, hogy nagy melegben fokozódik szervezetünk hőleadása, működésbe lép az ún. hőszabályozás. A közvetlenül a bőr felszíne alatt futó erek kitágulnak, verejték lepi el a testfelületet, annak elpárolgása „lehűti vérünket“, jelentős hőmennyiséget visz el magával. Ha pedig hideg környezetbe kerülünk, az ún. kémiai hőszabályozás megnöveli a belső hőtermelést. Fokozódik a zsigerek (máj, emésztőszervek stb.) anyagcseréje s ez felmelegíti a rajtuk átáramló vért. Ha mindez nem elegendő, az izmok erős remegése, a didergés, fogvacogás termel további hőmenny isiéget.

A tudomány a legutóbbi időkig megelégedett a jelenségek ilyen viszonylag egyszerű magyarázatával s ezzel találkozunk a mai napig használatos élettani tankönyvekben is. Űjabb vizsgálatok azonban azt tanúsítják, hogy az egyszerűsítés túlzott. Nem lehet csupán fizikai hűtésről és kémiai fűtésről beszélni. A szervezet állandó alaphőmérsékletét (nemcsak az emberét, hanem minden melegvérű állatét) fizikai jelenséggel: vibrációval egybekötött vegyi folyamatok biztosítják az élet első pillanatától a halálig.

Az új vizsgálatot alapjául szolgáló jelenségeket még 1944-ben észlelte véletlenül H. Roh- racher, aki jelenleg a bécsi orvosi egyetem pszichológiai intézetének igazgatója. Megállapította, hogy az ember izomzatában teljes nyugalomban, még alvás, sőt műtéti altatás közben is parányi remegés, mikrovibráció figyelhető meg s ez a mozgás csak a halál után egy-két órával szűnik meg teljesen. Ahogyan az elmúlt évtizedekben a gyengeáramokat felhasználó méréstechnika fejlődött, sikerült a vibrációt pontosan meghatározni. Elsőként azt állapították meg, hogy az alkar hátsó izmai másodpercenként 5—25 alkalommal rezdülnek egy parányit, majd kiderült, hogy a test különböző részein az izomremegések száma másodpercenként általában 7—14 között változik. A pihenő ember izmaiban a vibráció amplitúdója, tehát a „hullámhegy“ és a „hullámvölgy“ közötti maximális kitérés 0.5—5 mikron között van.

Kérdés, hogy a teljes nyugalmi helyzetben mért mikroremegések milyen élet jelenségekkel függnek össze. Régóta tudjuk, hogy a szívdobbanások és az erek lüktetése nyomán a teljesen nyugodt testnek is vannak bizonyos rezgései. A szív teljesítményének mérésiére kidolgozott ballisztokardiográfia éppen azt méri, hogy mekkora mozgásokat vált ki az egész testben a szívműködés. Tisztázni kellett, hogy az izmok mikroremegése nem csupán a vérkeringősből ered-e? A feltevést egyszerű módszerrel cáfolták meg. Amikor b kísérleti állat egy-egy végtagjának ereit lekötötték, a vérkeringést ideiglenesen meggátolták, a mikroremegés megmaradt. Sőt azt is megállapították, hogy a szívmegállás, tehát a klinikai halál beállta után

1—1,5 óráig is még van mikroremegés, amikor már szó sem lehet vérkeringésről.

A sokféle kísérlet végül is egyet bizonyított. A szervezet izomzatában, a vérkeringés okozta lüktetés mellett jellegzetes, folyamatos mikroremegés van a megszületéstől a halál utánig. Az idegrendszer megterhelése — a hőemelke- dést is okozó izgalom — növeli a rezgések száGYÉMÁMTSZEMCSÉK A METEORITBE

Szovjet kutatók az Ausztrália nyugati részén lehullott egyik meteorit tudományos elemzése során kiderítették, hogy az égi követ számos olyan gyémántszemcsét is tartalmaz, amelyek nagyon hasonlítanak a Földön találtakhoz. Ez az ötödik alkalom, hogy gyémántot találtak me- teoritban. A feltevések szerint a gyémánt akkor keletkezett, amikor a meteorit valahol az űrben szilárd testbe ütközött, és nem a földre hullással járó nagy felhevülés következményeként. Az új tudományos elemzés megdönti azt a korábbi feltévést, hogy a gyémánt szemcsék eredetileg annak az idegen égitestnek az anyagában keletkeztek volna nagy nyomáson és hőmérsékleten, amelyből a meteoritok kiszakadtak.

mát. Emberekben a vizsgafeladatot megelőző egyszerű drukk 32 százalékkal növelte a remegést, a nehezebb, ún. „intelligencia-teszt“ méréseknél pedig a növekedés átlaga elérte az 50 százalékot, jelentősen fokozta az izomrezgést az utcai lárma, de a beat zenekarok harsogása is. A pszichológusok elképzelhetőnek tartják, hogy a beat-zene hallgatására összezsúfolódott fiatalok felhevülése lészben a harsogó hangokkal kiváltott izomremegésből is származik. Az ezzel járó sajátos „lázas“ közérzet is segítheti a sokat emlegetett, mámorító „száraz részegség“ létrejöttét.

A megfigyelések összegezéséből vonta le a bécsi professzor azt a megállapítást, hogy a test állandó hőmérsékletét biztosító alapfűiést az ember — s minden melegvérű állat — szervezetében az izomzat váltakozó frekvenciájú és intenzitású mikroremegése szolgáltatja. A. O. Hill angol élettani kutató számításai szerint egy gramm izom egyetlen összehúzódása 0,003 kalóriát szolgáltat. Az átlagosan 70 kg súlyú ember alapanyagcseré;e napi 1700 kalóriát igényel, ennek előállítására 656 grammnyi izomzat elegendő. Úgy látszik, testünk alap-fűtéséről meglehetősen takarékos berendezéssel gondoskodott a természet. Tartalékaink bőségesek, mert a nyugalomban levő szervezetben csupán az izomzat

2—3 százaléka vibrál, testtájanként váltakozva, arányosan elosztva. Az izomremegéskor felszabaduló hő az izomrost körüli hajszálerek vérét melegíti fel s ez jut tovább a szervezetbe.

Miként egyeztethetők össze az újonnan megfigyelt természeti törvényszerűségek bizonyos régebben ismert és bebizonyított tényekkel? Mintegy két évtizeddel ezelőtt ugyanis Th. Ben- zinger amerikai kutató kiderítette, hogy az ember koponyájában, az ún. közti agyban „hőszem* található, amely folyamatosan méri a rajta átáramló vér hőmérsékletét. Úgy találta, hogy ez a hőszabályozás központja, amely a keringő vér mindenkori hőmérsékletéhez képest szabályozza a szervezet hőtermelését, illetve hőleadását. Tetszetős hasonlattal ilusztrálta a hőszem kizárólagos szerepét, kulcshelyzetét. Egy repülőgép belsejének hőszabályozására — mondotta — nem lenne gazdaságos a gép külsejére felszeSportolók hőszabályozását vizsgálják a dán műszaki egyetem klímalaboratóriumában, változó körülmények között. A felerősített bőrhőmérők a különféle testtájak hőmérsékletét mérik, a kerékpárkormányra szerelt műszeren a kifejtett energiamennyiség látható.

relt érzékelők seregét igénvbe venni, hiszen erre elég egyetlen, az utastérben elhelyezett hőmérő is.

A hasonlat szellemes, de nyugodtan tekinthetjük megcáfoltnak. A közti agy „hőszemén“ kívül a végtagokon, a törzsön és nem utolsósorban az arcon levő hőérzékelő idegvégzések ugyancsak fontos szerepet töltenek be a szervezet mag-hőmérsékletének szabályozásában, valamint abban is, hogy „helyben“, az egyes testtájakon, végtagokban is kellő hőfok uralkodjék. A hőérzékélő idegvégződésekből az agy értékelő (integráló) központjába befutó jelentések szabják meg ugyanis, hogy az agy hőszeme mely testrészeken, az izomrostok mekkora hányadát, milyen frekvenciával és milyen amplitúdóval vibráltas- sa. Hiszen nemcsak a test egészének hőállandóságát kell biztosítani! Egyik-másik testtáj, végtag a többihez képest aránytalanul lehűlhet, vagy felmelegedhet és ez bonyolultabb módszer ilyen esetekben is megfelelően szabályozza a fűtést és a hűtést.

Amikor tehát' a nyári kánikulában kimelegszünk, nemcsak arról van szó, hogy ellep a verejték és hőleadásunk ezzel fokozódik; a hőcentrum ugyanekkor izomrostjaink vibrációját is csökkenti. A lázcsillapító orvosságokkal eddig azt akartuk elérni, hogy a beteget megizzasszák és a hőközpontra hatva a hőtermelést csökkentsék. A kutatásra most az a feladat vár, hogy olyan nyugtátokat vagy lázcsillapítókat találjon, amelyek finoman szabályozzák, szükség esetén csökkentik az izomzat mikrovibrációját és így kíméletesebben és gazdaságosabban csökkenthetik a lázat.

íd)

6