Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)

1976-06-19 / 145. szám, szombat

Ľubomír Strougal szövetségi miniszterelnök tegnap Prágában fo­gadta Ion Patsant, a Román Szocialista Köztársaság Miniszterta­nácsának alelnökét, a román kormány külkereskedelmi és nem­zetközi-gazdasági együttműködési miniszterét. A miniszter a két ország 1976—1980-as hosszú 'lejáratú kereskedelmi egyezményé­nek aláírása alkalmából tartózkodik hazánkban. (ČSTK telefoto) A Nemzeti From csehországi választóbizottsága A Nemzeti Front központi bi­zottságainak mai együttes ülé­se — mondotta Gustáv Husák elvtárs —. a Nemzeti Front leg­jelentősebb szervezetei, politi­kai pártiai és más tömegszerve- zetei 21 kénviselőiének felszó­lalása igazolta a teljes nézet- epvséget, az egységes hozzáál­lást az elmúlt évek fejlődésé­nek alapvető kérdéseihez, va­lamint az elkövetkező évek programjához és távlataihoz. Naivra becsül lük a munkások, a földművesek, az értelmiség és a dolgozók valamennyi ré­tegeinek millióit kénviselő szer­vezeteknek ezt az egységét. Ez fontos feltétele a további mun­kánknak. E helyről szeretnék őszinte köszönetét mondani a Nemzeti Frontban tömörült szervezetek­nek és politikai pártoknak a támogatásáért, és n Csehszlová­kia Kommunista Pártja iránti bizalomért, az elmúlt években végzett munkáért, és a CSKP XV. kongresszusa programjának támogatásáért. Tiszteljük ezt a támogatást és bizalmat, s újra hangsúlyozzuk. hogy a Nemze­ti Frontot politikai rendsze­rünk ielentős alkotórészének tartiuk, amelyben egyenlő jo­gokkal rendelkeznek a kommu­nisták. más politikai pártok tagjai, a pártonkívüliek, a cse­hek és a szlovákok, az orszá­gunkban élő valamennyi nem­zetiség tagjai. Közösen vehet­nek részt politikánk alkotásá­ban megvalósításában és ellen­őrzésében, mindenben, ami álla­munkban történik. A mai ülésen a választások megtartásáról, időpontjáról dön­töttek. Választópolgáraink mil­liói elé az elmúlt öt évben vég­zett jó munka tudatával léphe­tünk, amint azt kifejezték a mai ülésen felszólalt elvtársak és elvtársnők. Ez vonatkozik az összes fokozatokra, kezdve a községek és a városok nemzeti bizottságaitól a központi, nem­zeti és országos szervekig. A jól végzett munka eredményei­vel együtt hazánk sokoldalú, további progresszív fejlesztési programjával léphetünk a vá­lasztópolgárok elé. A vitában elhangzott — foly­tatta Husák elvtárs —, hogy a választópolgárok elé nem ter­jesztünk demagogikus követel­ményeket, vagy üres ígéreteket. Ezt mutatja" az előző ötéves idő­szak. Ugyanilyen felelősséggel járunk el az idei évi választá­sok előtt is. Minden feltétel megvan a sikeres feilődés szá­mára a további években is. Csehszlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának teg­napi ülése is felelősségteljesen tárávalta meg fejlődésünknek nolitikai, gazdasági és más ol­dalait. De az olyan fejlett állam gvarapodása. mint amilyen Csehszlovákia. természetesen jelentős igyekezetei és fegyel­met követel, egvre nagyobb igé­nyeket támaszt, amint arról már szólt vitafelszólalásában Raryl elvtárs és más felszóla­lók. Nem kívánunk lehetetlent az emberektől, és normális, be­csületes munka esetében iók a kilátásaink az elkövetkező években is. A választások előtt — mon­dotta a továbbiakban Husák elv­társ — figyelmet kell szentelni szocialista demokráciánk elő­nyei fejtegetésének. Tudják, mi­lyen propagandát fejt ki a Nyu­gat a demokrácia, a szabadság és az emberi jogok kérdései kö­rűi. hogy a különböző uszító leadóállomások, a burzsoá sajtó és a szocializmus különféle el­lenségei milyen demagógiával propagálják a burzsoá életmó­dot. Elegendő, ha csupán a leg­utóbbi évekre tekintünk vissza. Mit ad ez a burzsoá demokrá­cia a dolgozó néntömegeknek? Gazdasági téren válságot, szociális téren az életfeltételek leromlását, a kiskereskedelmi árak rohamos növekedését, inf­lációt, milliók bizonvtalansáeát, munkanélküliségét. És politikai téren? Nincs egyetlen olyan fejlett tőkésország, ahol a ha­talmi monopóliumot nem a bur­zsoázia tartaná a kezében, amely a maga és a saját privi­legizált helyzete érdekében visszaél a kormány valamenv- nyi eszközeivel, tehát saját'de­mokráciájával is. Mi is átél­tük a burzsoá demokráciát. Az idősebb nemzedék még jól em­lékszik és jól tudja, mit hozott ez a demokrácia a privilegizált gazdagok rétegei számára, és milyen negatív következményei voltak a dolgozóra, a munkás­ra, a kisparasztra stb. Szocialista demokráciánk, a dolgozó embert szolgáló de­mokrácia óriási vívmányai szá­munkra nem választási jelszót jelentenek, hanem alapvető, tar­tós elvet, amely szerint dolgo­zóink Igazgatják városainkat, községeinket, járásainkat, kerü­leteinket és az egész államot. Ebben rejlik az alapvető, minő­ségi különbség a burzsoá de­mokráciával szemben. Szocialista demokráciánkban a nép, a munkások, a földmű­vesek, az értelmiség, a dolgo­zók igazi hatalma érvényesül. Azt akarjuk, hogy e társadalmi osztályok és rétegek képviselői az elkövetkező választásokban is képviseljék népünk millióit, és a következő években hazánk további felvirágoztatásához és boldogulásához vezessék őket. Husák elvtárs végül köszö­netét mondott a Nemzeti Front szervezeteinek azért, hogy hoz­zájárultak az eredmények elé­réséhez, minden jóért, amit az elmúlt években elvégeztek. Min­den alakulatnak saját szaka­szán igen pozitív mérlege van, és azt bátran vállalhatja. Az összes szervezetek, dolgozóink milliói munkájának összessége adja azután az egész társada­lom fejlődésének nagy eredmé­nyeit, amelyeket népünk joggal nagyra értékel, és amelyek jó, kedvező légkört teremtenek a választások számára. Fontos, hogy a ma elfogadott határozatokat, továbbá a CSKP XV. kongresszusának határoza­tait, Csehszlovákia Kommunista Pártjának programját, amely az egész Nemzeti Front és az egész nép programja lesz, igé­nyesen és felelősségteljesen életbe léptessük minden téren. A hazánk felvirágoztatása, né­pünk boldogsága érdekében végzett munkához személyesen mindnyájuknak, a Nemzeti Front valamennyi szervezeté­nek, és tagjai millióinak sok sikert kívánok. (ČSTK) Ünnepi ülés (ČSTK) — A Szlovák Tanács­köztársaság kikiáltásának 57. évfordulója alkalmából tegnap Prešovban ünnepi ülést tartot­tak a város párt-, állami és társadalmi szervek. Ünnepi be­szédet Milan Rovňák, a Vnb el­nöke tartott. Elnök: Tomáš Trávniček, a Csehszlovák Nemzeti Front KB ügyvezető alelnöke; alelnök: Miloslav Vácik, a Cseh Nemze­ti Front KB ügyvezető alelnö­ke, Marie Jarošová. a Csehszlo­vák Nőszövetség KB alelnöke, a Cseh Nőszövetség KB elnöke, Bohuslav Kučera, a Csehszlo­vák Szocialista Párt elnöke, a Szövetségi Gyűlés alelnöke, Rostislav Petera, a Csehszlovák Néppárt elnöke, a cseh kor­mány minisztere; titkár: Marie Hrušková, a Cseh Nemzeti Front KB titkára; a bizottság tagjai: Éva Cihelková, a Prágai Köz- gazdasági Főiskola hallgatója, Jaroslav Gmejla, a Polepyi Efsz (litoméficei járás) agronómusa, Miloslav Dočkal, a SZISZ KB al­elnöke. a SZISZ Csehországi Központi Bizottságának elnöke, Évien Erban, a Cseh Nemzeti Tanács elnöke, Milan Grande, n CSSZBSZ Csehországi Központi Bizottságának vezető titkára, Zdéiíka Hanzlová, a Jablonec nad Nisou-i Lakásgazdálkodási Vállalat üzemvezetője, Július Hašana, a nyugati katonai kör­zet politikai csoportfőnöke. Mi­roslav Hlaváček, a Csehszlovák Testnevelési Szövetség KB al­elnöke, a CSTSZ Csehországi Központi Bizottságának elnöke, Josef Hlavička, az SZKT alel­nöke, a Szakszervezetek Cseh­országi Tanácsának elnöke, Mi- luše Horilová, a Čechticei Egyenlőség Efsz (benešovi já­rás) tagja, Václav Hudeček he­gedűművész. Josef Jung cseh belügyminiszter. Ludmila Ka- lousková, a Bfezníki Efsz (tre- bíCi járás) növénytermesztési dolgozója, Bohumila Králová, a Szocialista Munka Hőse. a Kó­lóra vállalat 01-es számú semi- lyi üzemének szövőnője, Marie Kročková, a karvinái CSISZ Bá­nya szociális dolgozója, Libuše Kŕišfanová, a Stríbrói Erdésze­ti Üzem (tachovi járás) munká­sa, Josef Malefovský szobrász, nemzeti művész, a prágai Ipar- művészeti Főiskola tanára, Zde- nék Mánek, a Szocialista Mun­ka Hőse, az Ostravai Klement Gottwald Új Kohó olvasztára, Josef Niki, a CSTA Közgazda- sági Intézetének igazgatója, a Csehszlovák Antifasiszta Harco­sok Szövetsége KB alelnöke, Jarmila Nygrýnová sportmesteir, állami alkalmazott, Josef Palič­ka nyugdíjas bányász, Ostrava, Jiŕina Pavlicová, a Králové Po- le-i Gépgyár munkása, Rudolf Petr, a Károly Egyetem Hradec Králové-1 Orvosi Kara idegsebé­szeti tanszékének vezetője, František Podešva, a Zdounkyi Tavasz Efsz (kroméŕíži járás) elnöke, Josef Pötzl, a Csehszlo­vákiai Német Dolgozók Kultu­rális Szövetségének titkára, Mi­lada Rezníčková nevelőnő, If­júságnevelési Diagnosztikai In­tézet, Prága, Jaroslav Satoran- ský, a Vinohradyi Színház szín­művésze, František Sudek, a CSKP KB osztályvezető-helyet­tese, Zdenék Slemenda, a Szo­cialista Munka Hőse. a kladnói Nősek Bánya művezetője. Bed­rich Svestka, a Károly Egyetem rektora, a Csehszlovák Békebi­zottság elnöke, František Vai- gért, a ČKD Tatra Vállalat Praha-smíchovi üzemének mun­kása, Helena Veverková, a Nej- deki Fésűsfonoda (Karlovy Va- ry-i járás) fonómestere. Ivó Viktor érdemes sportmester, ál­lami alkalmazott, Božena Vond- rová, a strakonlcei Fezko válla­lat munkása, Marie Zahálková, a Mladá Boleslav-i Autógyár munkása. Elmélyítjük a szocialista demokráciát Gustáv Husák elvtárs beszéde a Nemzeti Front központi bizottságainak június 17-i ülésén (Folytatás az 1. oldalról) namikus fejlődésének bázisát a szocialista államok képezték, elsősorban a Szovjetunió. Az inari termelésben az 1971 —1975-ös években teljesítették az alapvető feladatokat. Az ipa­ri termelés 55 százalékkal emel­kedett. A legnagyobb gyarapo­dást a vegyiparban és a gép- iDarban érték et; e két ágazat 51,7 százalékkal járult hozzá az ipari termelés növeléséhez. Az ipari termelés gyorsabb növekedése lehetővé tette a néDgazdaság és a lakosság nö­vekvő szükségleteinek jobb ki­elégítését. Az iparcikkek érté­kesítése az 1970. évhez viszo­nyítva 49.8 százalékkal növeke­dett. a beruházásokra szállított gének és berendezések hányada 741 százalékkal, s a tervezett szállításokat 3,9 milliárd koro­nával túlszárnyalták A belpiac­ra szállított áru mennyisége 39.3 százalékkal emelkedett, a kivitelre szánt szállítmányok mennyisége nedig 73.2 száza­lékkal A fűtőanyag- és energiater­melésnek 31 százalékkal való növelésével Szlovákiában 5 mil­lió 656 ezer tonna barnaszenet és lignitet bányásztak. A vil­lanyáram termelése egyhar- maddal növekedett és 1975-ben elérte a 13 332 millió kilowatt­órát A kohászatban, beleszámítva az ércbányászatot, a bruttó ter­melés terjedelme 53.4 százalék­kal emelkedett. A tervvel összhangban gyors ütemben fejlődött a gépipar. A nehézgépipar 52,3 százalékos, az általános gépipar pedig 67,5 százalékos növekedést ért el. Teljesítették az alapvető feladatokat A Szlovák Statisztikai Hivatal jelentése A vegyipari termelés fejlesz­tése az elmúlt ötéves tervidő­szakban az összes ipari ágaza­tok közül a leggyorsabb volt, s jelentősen hozzájárult a nép­gazdaság kemizálásához, vala­mint a vegyipari gyártmányok kivitelének progresszív növelé­séhez. A közszükségleti iparban a termelés 52,8 százalékkal növe­kedett, s ezzel az 5. Ötéves terv feladatait 0.9 ponttal túlszár­nyalták. A mezőgazdasági termelés növelése és a mezőgazdasági termékeknek az állami alapok­ba való szállítása kedvező ha­tást gyakorolt az élelmiszer- ipar fejlesztésére. A termelés­nek 37,8 százalékkal történő növelésével az ötéves terv fel­adatait 7.8 milliárd koronával túlszárnyalták. A mezőgazdaság ebben az öt­éves tervidőszakban is meg­őrizte növekedésének stabil és aránylag magas dinamikáját. A bruttó mezőgazdasági termelés tervezett növelését 1,7 milliárd koronával túlszárnyalták, és az 1970 évhez viszonyítva 16,3 százalékos gyarapodást értek el. Az 1971—1975-ös években 24,4 millió erdei méter fát ter­meltek és az 1970. évhez viszo­nyítva a fakitermelés terjedel­me több mint 6 százalékkal nö­vekedett. Az 5. ötéves tervidőszak évei­ben megvalósított építőipari termelés terjedelme elérte a 105,6 milliárd korona értéket, ami 6,1 milliárd koronával több az állami tervben előirányzott összegnél. Az építőipari mun­kák értéke 57,2 százalékkal nö­vekedett. Az 5. ötéves tervidőszakban a teherszállítás keretében több mint 2 milliárd tonna árut és nyersanyagot mozgattak. A vasúti szállításban folytat­ták a vasúti pályák korszerű­sítését A gőzmeghajtású szál­lítóeszközök hányada az 1970. évi 14.2 százalékról 2.6 száza­lékra csökkent. A közúti teherszállítás 44,1 százalékkal növekedett. A fo­lyami szállításban 15.8 száza­lékkal í>7 áruszállí­tás. A távközlésben az 5. ötéves tervben előiránvzott feladato­kat határidő előtt teljesítették. Sikerrel folytatták a városközi telefonösszeköttetések automa­tizálását 199 900 telefonállo­mást helyeztek üzembe, s a la­kásokba bevezetett telefonok száma 91 000-rel növekedett. Az anyagi források gyarapo­dása lehetővé tette a személyi fogyasztás 34 százalékos eme­lését, és 53 százalékkal növe­kedett a társadalmi fogyasztás. A lakosság személyi fogyasz­tása az 1975. évben — egy la­kosra — elérte a 12 341 koro­nát; ez 2549 koronával több volt, mint 1970-ben. Az 5. ötéves tervidőszakban a lakosság pénzjövedelme évi átlagos 6,5 százalékos növeke­déssel 23 milliárd koronával emelkedett. A munkatevékenységből szár­mazó jövedelmek évi átlagos 5,8 százalékos növekedéssel 14,6 milliárd koronával növe­kedtek. A havi átlagbér egyötö­dével növekedett, tehát 1975- ben elérte a 2270 koronát. A lakosság anyagi kiadásai évi átlagos 6.6 százalékos nö­vekedéssel 22 milliárd koroná­val növekedtek. A lakosság a kiadások túlnyomó részét a bel­piacon vásárlásaival realizálta (70 százalék), valamint a köz­szolgáltatások terén f 12 száza- lékl A kiskereskedelmi forgalom a kiskereskedelmi árak stabili­tása mellett növekedett. A személyi fogyasztás fejlő­dését bizonyítja a lakosságnak nyújtott fizetett szolgáltatások további kiszélesítése, amelyek évente átlag 6 százalékkal nö­vekedtek, tehát gyorsabb ütem­ben, mint ahogy azt az ötéves terv előirányozta. A személyszállításban az 5. ötéves tervidőszakban összesen 4,4 milliárd személyt szállítot­tak, ami az állami tervben ki­tűzött arányszámnál 5,6 pont­tal több. Gyors ütemben fejlődött az idegenforgalom. 1975-ben 3,7 millió állampolgárunk utazott a szocialista államokba, míg 1970-ben nem egészen 1 millió. A tőkésállamokba is 50 száza­lékkal több polgár utazott ki, mint 1970-ben. Az SZSZK-ban az 5. ötéves terv­időszakban 209 000 lakást épí­tettek és adtak át' rendelteté­sének. Ma a lakosságnak mint­egy háromnegyede olyan laká­sokban lakik, amelyeket hazánk felszabadítása után építettünk. A lakosság társadalmi fo­gyasztása 1975-ben abszolút ér­tékben elérte a 28 2 milliárd ko­ronát, ami az 1970. évhez vi­szonyítva 41,9 százalékkal több. A közoktatásra és közműve­lődésre fordított pénzeszközök 40 százalékkal emelkedtek, és 1975-ben elérték a 7.2 milliárd koronát. A kulturális célokra fordított társadalmi pénzeszközök az öt­éves tervidőszak alatt megdup­lázódtak és 1975-ben elérték a 3,4 milliárd koronát. Az egészségügyi gondosko­dás javítására az 5 ötéves terv­időszakban évente átlag 5,4 milliárd koronát fordítottak, és az egészségügyre fordított átlagos kiadások az 5 ötéves tervidőszak utolsó évében 40,3 százalékkal voltak magasabbak, mint az ötéves tervidőszak kez­detén. A lakosság szociális biztosí­tására fordított költségek az ötéves tervidőszak alatt 34 szá­zalékkal növekedtek, és 1975- ben 15 milliárd koronát tettek ki. Az anyasági segélyre fordí­tott kiadások az ötéves terv­időszak végéig félmilliárd ko­ronára emelkedtek. A nagyobb népszaporulat kedvezően befolyásolta a la­kosság létszámát. A Szlovák Szocialista Köztársaságnak 1975 végén 4 millió 767 ezer lako­sa volt. GEE 1976. VI. 19.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents