Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)
1976-06-17 / 143. szám, csütörtök
ELÉRTÜK A PÁRT GAZDASÁGPOLITIKAI CfUAlT A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról) kezdett útja, amely lehetővé teszi a munkatermelékenység gyorsabb növekedését és ezáltal a munkaerő-megtakarítást. Az ötödik ötéves tervidőszakban az előző időszakhoz viszonyítva javult a munkaidőalap kihasználása az iparban és az építőiparban. Ezt mindenekelőtt a betegek és a balesetek miatt kihagyott műszakok számának csökkenése, s részben az igazolatlan műszakmulasztások csökkenése eredményezte. Szüntelenöl fokozódott a dolgozók munkakezdeményezése, ami a szocialista kötelezettségvállalások számának gyarapodásában mutatkozott meg. 1975- ben a termelési ágazatokban több mint négymillió-kétszázezer dolgozó, vagyis az alkalmazottak 81,5 százaléka részt vett a szocialista munkaversenyben. A kötelezettségvállalások száma 1 949 693 volt. BERUHÁZÁSOK A gazdasági fejlődés gyorsabb dinamikájának fontos tényezője volt a beruházás. 1971 —1975-ben 606 milliárd koronát (folyóárakban) ruháztak be a népgazdaságba (beleszámítva a „Z“-akció építkezési beruházásait és a lakosság beruházásait). A negyedik ötéves tervidőszakkal szemben az ötéves tervidőszakban megvalósított beruházási munkák és szállítások terjedelme (összehasonlítható árakban) 44,1 százalékkal volt nagyobb, az építkezési munka 42,9 százalékkal, a gépek szállítása 46 százalékkal gyarapodott. A beruházások összetételében jelentős változások történtek. Az ötödik ötéves tervidőszakban az ipari beruházások mérsékelt csökkenésével egyidejűleg lényegesen megerősödött a tüzelőanyag-energia alap, az építőanyagipar, a vegyipar és a gépipar. A beruházási munkák és a szállítások terjedelme növekedett továbbá az építőiparban, és Jelentősen megszilárdult a mezőgazdaság termelési-technikai bázisa. A lakásépítés, az iskolák, a kulturális, az egészségügyi és a testnevelési intézmények építésének szakaszán is lényegesen növekedett a beruházási munkák és szállítások terjedelme. A CSSZSZK népgazdaságának alapvető eszközei 1975-ben (1967-es árakban) 1949 milliárd koronát értek el. Az ötödik ötéves tervidőszak feladatainak teljesítéséhez nagyban hozzájárult a tudományos-technikai fejlesztés is. A tudományos-technikai fejlesztés eredményei a társadalmi munka termelékenységének növekedésében, új, haladó technológiák és anyagok bevezetésében, új gépek alkalmazásában, a nyersanyag- és az energiaszükséglet csökkenésében nyilvánul meg. Mintegy ezer új gépet és négyszáz technológiai folyamatot vezettek be a termelésbe. IPARFEJLESZTÉS Az előző időszakokhoz hasonlóan az ipar a legnagyobb mértékben kivette a részét a társadalom anyagi eszközeinek gyarapításából, a népgazdaság összes ágazata műszaki és gazdasági színvonala progresszív fejlődése döntő feltételeinek megteremtéséből, az életszínvonal további emelésének megalapozásából. A CSKP XIV. kongresszusának irányelvei az ipari termelés 34—36 százalékos növekedését tűzték ki. Ezt a feladatot túlteljesítették, a növekedés dinamikája 37,5 százalékot ért el. A tervezett szinten felül megközelítően 50 milliárd korona értékű terméket gyártottak és az ötéves feladatokat több mint egy hónappal előbb teljesítették. Az ötödik ötéves tervidőszakban az összes iparágban gyarapodott a termelés. Ugyanakkor a termelő eszközök gyártását 40 százalékkal, a közszükségleti cikkek termelését pedig 32 százalékkal növelték. Az egyes iparágakban a termelés szerkezetében tervezett módosításokkal összhangban differenciáltan fejlesztették a termelést. Legnagyobb volt a növekedés a vegy- és a gépiparban, valamint az építőanyagiparban. A vegy- és a gépipar előnyben részesített fejlesztésével megjavult az ipari termelés szerkezeti összetétele. Az ipari termelés volumenjében az 1970. évi 35,5 százalékról 1975-ben 39 százalékra növekedett ennek a két iparágnak a részesedése, melyek döntő szerepet játszanak a népgazdaság technikai színvonalának emelésében. Az 5. ötéves tervidőszak folyamán az ágazatközi szerkezeti változásokon kívül ágazatokon belüli változások is történtek, amelyek fokozatosan átalakították az ipari termelés mikrostrukturáját. A fejlesztési programokba vont termelés az 1971—1975-ös években 90 százalékkal emelkedett. MEZŐGAZDASÁG A mezőgazdaság a népgazdaság általános fejlesztése keretében sikerrel teljesítette jelentős szerepét a nép életszínvonalának biztosítása terén. Az 5. ötéves tervidőszakban túlteljesítették a 4. ötéves tervidőszakban elért bruttó mezőgazdasági termelés terjedelmét, mégpedig 49,6 milliárd koronával, tehát 15,5 százalékkal, ebből a növénytermesztést 15 milliárd koronával, az állattenyésztést pedig 34,6 milliárd koronával növelték. A bruttó mezőgazdasági termelés átlagos évi növekedési üteme, amely 2,6 százalékos volt az 1971 — 1975-ös években gyorsabb volt az előző 20 évi átlagnál. Mindez lehetővé tette — a növekvő fogyasztással egyidejűleg — fokozni az önellátottságot n lakosság élelmiszerekkel való ellátása terén, s egyben csökkenteni az élelmiszer behozatalát. Jelenleg teljes mértékben saját termelésünkből fedezzük a vaj, a tojás, a tej és lényegében a hús fogyasztását Is. 1975-ben az 1970. évhez viszonyítva mintegy 50 százalékkal csökkent a búza behozatala. Ugyanakkor csökkent az állati termékek behozatala is, de ezzel szemben megnövekedett néhány növényi termék behozatala. A növénytermesztésben jelentős sikernek számít a gabonafélék termesztésének fejlesztésében elért változás. Az 5. ötéves tervidőszakban összesen 46,8 millió tonna gabonát termeltünk, az átlagos hektárhozam elérte a 3,45 tonnát. A szemes termények termesztésében az 5. ötéves tervidőszakban a feladatokat megközelítőleg 5 millió tonnával túteljesítettük. 1974-ben a gabonafélék termése államunk történetében első ízben szárnyalta túl a 10 millió tonnát. Az 1970. évhez viszonyítva 1975-ben mintegy 30 százalékkal növekedett a gabonatermés. Az állattenyésztésben az ötéves tervidőszak feladatait túlteljesítettük, ami főleg az állati termékek felvásárlásában nyilvánult meg. A termelés növelését elsősorban azáltal értük el, hogy emelkedett a gazdasági állatok száma, s egyben súlygyarapodása. Az 5. ötéves tervidőszak folyamán az építőipar dinamikus fejlődése lehetővé telte, hogy lényegesen túlszárnyaljuk a CSKP XIV. kongresszusa irányelveiben kitűzött fő feladatokat. 1975-ben az építőipari vállalatok saját dolgozói által létrehozott építkezési munkálatok terjedelme elérte a 72,6 milliárd korona értéket, és az 1970. évhez viszonyítva 49,3 százalékkal volt nagyobb, míg az irányelv megközelítőleg 38 százalékos emelkedést tűzött ki. A termelés dinamikus fejlődése megkövetelte az áruszállítás és az áruszállítási teljesítmények növelését. Az áruszállítás 6,2 százalékos évi átlagos növekedése fedezte a népgazdaság szállítási követelményeit a közlekedés terén. A szállítási feladatok biztosítását az egész közlekedési rendszer műszaki alapjának fejlődése segítette elő. KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOD A külgazdasági kapcsolatok dinamikus fejlődése összhangban állt a CSKP XIV. kongresz- szusának azzal az irányelvével, hogy a nemzeti jövedelemnél gyorsabban növekedjék. A külkereskedelem átlagos forgalma az 1971—1975 ös években — fizikai kifejezéssel élve — (az 1970. évi változatlan árakban) túlszárnyalta a létrehozott nemzeti jövedelem növekedését. Észlelhetően gyorsabb ütemben növekedett a külkereskedelmi forgalom a szocialista országokkal. A szocialista országok része a külkereskedelem általános forgalmában ma több mint kétharmadot képvisel. A CSSZSZK külgazdasági kapcsolatainak alapja a Szovjetunióval való külkereskedelem. 1975-ben a kölcsönös árucsere elérte a 31,7 milliárd koronát, és megközelítőleg egyharmad- résszel járult hozzá a csehszlovák külkereskedelem általános forgalmához. ÉLETSZÍNVONAL Teljesítettük a XIV. pártkongresszusnak azt az irányelvét, amely az életszínvonal emelésének terén meghagyta: a szocialista életmóddal összhangban biztosítani a lakossá t? szükségleteinek kielégítését és a dolgozók létbiztonságának további megszilárdítását, mégpedig a társadalmi termelés hatékonyságának állandó fejlesztése és növelése alapján. A társadalom növekvő anyagi forrásai lehetővé tették* az 5. ötéves tervidőszakban fokozni a személyi fopvrf^ztást, az anyagi-társadalmi fogyasztást, bővíteni a társadalomnak a gyermekekről és a nyugdíjasokról való gondoskodását. Lényeges figyelmet szenteltek az életkörnyezet javításának, a kulturális szükségletek kielégítésének, a szocialista kultúra és műveltség fejlesztésének, és az életszínvonal valamennyi eleme egyensúlyba hozásának. A lakosság reáljövedelmeinek növekedése az 1971—1975-ös időszakban elérte az átlagos évi 5.1 százalékot, ami az irányelvekben kitűzöttnél több. A lakosság névleges jövedelme öt év alatt 28,9 százalékkal növekedett, s 1975-ben elérte a 291,9 milliárd korona összeget. A népgazdaság szocialista szektorában (az efsz-ek nélkül) 1975-ben az átlagos havi névleges bér elérte a 2304 koronát, s az 1970. évhez viszonyítva 367 koronával volt több. Észlelhetően csökkent az alacsonyabb bérű dolgozók száma. A dolgozók munkából származó jövedelmei növekedésével gyorsabban növekedtek azok az összegek, amelyeket a társadalmi fogyasztási alapokból fordítottak a lakosság javára. A lakosság társadalmi fogyasztása 1975-ben elérte a 94,7 milliárd koronát, ami 37,1 százalékkal több az 1970. évi összegnél. SZOCIÁLIS PROGRAM Az 5. ötéves tervidőszakban megvalósult az igényes szociális program, amely célul tűzte ki főleg a nyugdíjasok életszínvonalának lényeges emelését, valamint a többgyermekes családok helyzetének javítását. 1975-ben a járadékokra 31,4 milliárd koronát fizettek ki, tehát 26,9 százalékkal többet, mint 1970-ben. Az anya és a gyermek biztosítását szolgáló pénzköltségek az 1970. évhez viszonyítva 51,1 százalékkal növekedtek, é ; 1975-ben elérték a 13,7 milliárd koronát. A lakosság szociális biztonságának megszilárdításához hozzájárult az a tény, hogy az egész ötéves tervidőszakban stabil volt a kiskereskedelmi árak színvonala. A kiskereskedelmi forgalom ebben az időszakban 30,1 százalékkal növekedett, miközben állandóan emelkedett az ipari árucikkek hányada az átlagos kiskereskedelmi forgalomban. Az 5. ötéves tervidőszakban fokozatosan javult az élelmicikkek árusításának struktúrája. Állandóan növekedett a hús és a húskészítmények, a tej és a tojás eladása. A gabonafélék, a burgonya, a cukor és a zsiradékok árusítása az 1970. évi színvonalon maradt, vagy csökkent. Az ipari árucikkek terén folytatódott az a huzamosabb ideig tartó irányzat, hogy az általános kiskereskedelmi forgalmunkban csökkent a textil és a lábbeli vásárlása, csökkent a fogyasztók érdeklődése a rádió- készülékek, a tévé-készülékek és a hűtőgépek vásárlása iránt. Másrészről azonban fokozott volt az érdeklődés a bútorvásárlás, a villanyfogyasztók és a személygépkocsik iránt. Állandó figyelmet szenteltünk a lakásépítésnek. Az ötéves tervidőszak folyamán 615 000 lakást építettünk, ami az irányelvben szereplő arányszámnál 115 000 lakással több. Évente átlag ezer lakosra 8,4 lakást építettek (a 4. ötéves tervidőszakban ez 6,1 lakás volt). Az új építkezés fejlődése növelte az egész lakásalap minősénél; a háztartásoknak több mint 30 százaléka lakik első kategóriájú lakásokban. A vízvezetékhálózatra kapcsolt lakásokban élő lakosság száma 1975 ben 63,7 százalékra növe- krdstt, a nyilvános csatornahálózatra kapcsolt lakásokban élő lakosok száma elérte az 51,7 százalékot. Az életszínvonal emelkedésével közvetlen kapcsolatban állt a fizetett szolgáltatások fejlesztése is. A helyi gazdálkodási szervezetek és ipari termelő- szövetkezetek teljesítményei öt év alatt 31,3 százalékkal növekedtek, ebből a lakosságtól származó jövedelem 37.7 százalékkal növekedett. Lényegesen bővült a hazai turizmus és a külföldi idegen- forgalom. 1975-ben 6 725 000 személy utazott szabadságra szabad idejében Csehszlovákiából külföldre. Ez a növekedés az 1970. évhez viszonyítva 95.4 százalékkal nagyobb A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üdülőiben 1975-ben az 1970-es évhez viszonyítva 100 000 személlyel több üdült, az ilyen létesítményekben külföldön 37 000 személlyel több üdült, tehát 176,5 százalékkal több az 1970. évhez viszonyítva. EGÉSZSÉGÜGY Az 5. ötéves tervidőszakban az egészségügyi gondoskodás javítása céljából számos új egészségügyi létesítmény épült. A CSSZSZK világviszonylatban első helyet foglal el az egy orvosra és egy k'rházi ágyra eső lakosság arányszámában. 1975- ben 66-tal csökkent az egy orvosra eső lakosság száma és elérte a 366 főt. A kórházakban és a szülészeteken az ágyak száma 1214-gyel gyarapodott, a gyógyfürdőkben nedfg 4097 ággyal. A társadalomnak az ifjú nemzedékről való fokozott gondoskodását bizonyítja az óvodai létesítmények további fejlesztése. 1975-ben az 1970. évhez viszonyítva 5021 hellyel növekedett a bölcsődékben a férőhelyek száma, s az ezekben elhelyezett gyermekek százalékaránya elérte a 8,4 százalékot. Az óvodákban az 1970-es évben 377 593 gyermek befogadóképességét 1975-ben 475 004-re növelték, tehát 97 410 gyermekkel többet helyeztek el. Az óvodákban az illetékes korcsoportból 67,4 százalékot helyeztek eL Kedvező eredményeket értünk el az oktatásügy fejlesztésében. A kilencéves alapiskolákban a többműszakos oktatást az 1970. évi 10,7 százalékról 1975-ben 6.5 százalékra sikerült csökkenteni; a szakipari tanintézetekben újra bevezették az érettségivel végződő kiválasztott szakmákat. A főiskolai hallgatók száma — a napi oktatási formában — (csehszlovák állampolgárok) az 1970— 1971-es tanévben a 102 000-ről 1975—1976-os tanévben 119 000- re emclkedpt+ !J=PESEDPS 1971—1975-ben a többgyermekes családoknál nyújtott segítség fokozása érdekében tett intézkedések következtében javult a népszaporulat. Az ezer lakosra eső élve született gyermekek száma az 1970. évi 15,9- ről 1975-ben 19,5-re emelkedett. 1974- és 1975-ben évente átlag 62 000 gyermekkel több született, mint 1970-ben. Ezáltal sikerült biztosítani a lakosság folyamatos távlati létszám- gyarapodását. Az 5. ötéves tervidőszak folyamán a lakosság száma 507 000-rel növekedett; 1975 végén a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak 14 857 000 lakosa volt. * * # Az 1971—1975-ös években a gazdaság sikeres fejlődése jő alapot teremtett a népgazdaság további növekedése és az élet- színvonal emelkedése számára a 6. ötéves tervidőszakban. (CSTKJ A plzeňi Škoda szakvállalat turbinagyárában nemrég befejeződött az első olyan 500 megawattos gőzturbina kipróbálása, amelyet a mélníki III. erőmű számára készítettek. (Felvétel: J. Vlach — ČSTK) új sző 1976. VI. 17. 4