Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)
1976-06-15 / 141. szám, kedd
VÄLASZ OLVASÓINKNAK MUNKAJOGI ÜGYEIKBEN K. J.: A táppénz a havi tiszta kereset (az első három munkanap után] 60 százaléka, ha a dolgozó egy éve van munka- viszonyban, 1—5 évi munkaviszony esetében 70 százaléka, 5—10 év között 80 százaléka, 10 év fölött 90 százaléka. Az első három munkanapra a fenti kategóriákban 50, 60, 65, illetve 70 százalékos táppénz jár. Ha a betegállomány üzemi baleset következménye, vagy veszteg- zárról van szó, a táppénzt az első három munkanapra sem lehet csökkenteni. A százalékos emelés szempontjából be kell számítani az 1956/54 sz. törvény 18. §-a és az 1965/143 sz. végrehajtási hirdetmény értelmében minden iskolaköteles kor befejeződése utáni munkaviszonyt (és a pótidőket is), így pl. a középiskolai, szakiskolai, főiskolai tanulmányokat, az iparitanuló viszonyt és a katonáskodás idejét is. Téves tehát a munkaadó vállalata bérosztályának álláspontja, ha csak a 18. életéve befejezte utáni időt számították be. A különbözetre való igényét egy évre visszamenően már érvényesítheti, mivel a táppénz kifizetésére szóló igény egy éven belül évül el. A munkaadó vállalat nyilván a szabadságigény szempontjából csak a 18. életév betöltése idők figyelembe vehetőségével tévesztette össze a táppénz- igényt is. A teljesség kedvéért megjegyezzük még, hogy a társadalmi (nyugdíj) biztosítás szempontjából is az évek beszámításánál minden, az iskolaköteles kor utáni munkaviszonyt illetve pótidőt be kell számítani, csak a százalékos emelés szempontjából lehet a nyugdíjak esetében is csak a 18. életéve betöltése utáni időt betudni. Abban igaza van munkaadó vállalatának, hogy az idézett törvény 19. §-a alapján a nőtlen, özvegy, elvált dolgozónak, ha senkivel szemben sem teljesít eltartási kötelezettséget, az Intézeti kezelés vagy betegállo- mányos fürdőkezelés idejére a már időzített összegű táppénznek csupán a fele jár. Ha e tájékoztatás alapján a munkaadó vállalat saját hatáskörében nem rendezné a dolgot azzal, hogy egy évre visszamenően folyósítja a tényleg ledolgozott éveinek megfelelően kiszámított táppénzt, akkor forduljon panaszával a Járási Betegbiztosítási Igazgatósághoz (Okresná správa nemocenského poistenia), amely mint fölérendelt hatóság megteszi majd a szükséges intézkedéseket. Második balesete üzemi baleset volt, és így a munkaadó vállalat köteles megtéríteni a lábtörésért járó fájdalomdíjat. Az orvos, illetve a kórház a fájdalomdíjra való igényt pontokban határozza meg. Egy pontért 10 korona jár. Továbbá az üzemi balesettel okozati összefüggésben levő betegállomány idejére igényelheti az elesett keresetét, tehát a táppénz és az üzemi baleset előtti naptári évben elért tiszta átlagkeresete közti különbséget. Az üzemi baleset kártalanítására vonatkozó igények az esedékességüktől számított egy éven belül évülnek el. Az elévülési határidő folyása csak akkor szakítódnék meg, ha a munkaadó vállalat írásban elismeri kártalanítási kötelezettségét és az érvényesített kár összegét, továbbá abban az esetben, ha az ilyen jellegű követelését vagy a járásbíróságon beadott keresetében, vagy ha a munkaadó vállalat üzemi bizottsága mellett már működik döntőbíráskodási bizottság, akkor először ehhez a bizottsághoz kell fordulni az ügy letár- gyalása iránt. Ha a bizottság döntésével nem elégedett, a döntés kézbesítése után 15 napon belül kifogásokat (námietky) lehet beadni, amelyekről rendes bírósági eljárásban a járásbíróság döntene első fokon. Úgy tűnik, hogy igényei még nem évüllek el és ezért ajánljuk, forduljon mielőbb ügyvédhez. S. H.: A munkatörvénykönyv 51. §-ának 1. bek. c) pontja, alapján, ha mint anya gyermekeiről fokozottabban vagy haté. konyabban akar gondoskodni, joga van írásbeli felmondással — amelyet kézbesíteni kell a vállalat igazgatóságának — felmondást adni. Ha fiatalabb 30 évnél 1 havi, 30—40 év között 2 havi, 40 év felett 3 havi felmondási idő betartásával. A felmondási idő az írásbeli felmondás kézbesítése utáni hónap első napjával kezdődik. A fejt tej mennyisége szerinti teljesítménybérre vonatkozóan a gazdaság bérosztályán kérelmére kötelesek megmutatni, milyen rendelkezések szerint számították ki fizetését. F. I.: ön nyilván mint részleges rokkant dolgozik. Ez a körülmény egymagában még nem elegendő annak indokolására, hogy ön nem részesülhet célprémiumban. A kérdést nyilván a prémiumrendszer szabályozza. A vállalat bérosztályán kérjen a kiszámítás módját illetően felvilágosítást. Hársfa jeligére: Ha egyáltalán vonatkozik Önre a földjövedelmi adó kötelezettsége, akkor önre is az idézett 1974/103 sz. törvény 35. §-a vonatkoznék, azaz, hogy az évi 3000 korona összegű tiszta jövedelem utáni adó összege 5 százalék, tehát 700 korona után 35 korona lenne. A 65 évnél idősebbek esetében az adót kezelő hnb a törvény 36. §-ának 2. bek. b) pontja értelmében a kivetett adót 50 számlákkal csökkentheti. © NYUGDÍJ- ÉS BETEGBIZTOSÍTÁSI ÜGYEKBEN W. G.: Az 1976. január 4-én a hónap végéig szóló, időre kötött, meghatározott idejű (ún. brigád) munkaviszonyának ideje alatt a tényleg ledolgozott munkanapok szerint van igénye fizetésre. Elsősorban a szerződés szövegéből kell kiindulni. V. I.: Egyesített nyugdíját helyesen számították ki. özvegyi nyugdílát is helyesen állapították meg a férje által élvezett nyugdíj 60 százalékában, tehát 401 korona összegben. Az ön saját munkaviszonyából 400 korona összegű öregségi nyugdíjra van igénye. Az özvegyi és öregségi nyugdíj találkozása (halmazata) esetében a magasabb nyugdíj teljes ösz- szegében, a másik csak fele összegben jár. Az ön esetében a 401 korona összegű özvegyi nyugdíl a magasabb, a másik nyugdíjnak csak a fele, azaz 200 korona jár. Tehát egyesített nyugdíja helyesen 601 korona s nem 801, mint ahogy ezt ön tévesen hitte. Sz. B.: Ha a továbbdolgozó nyugdíjas a rövid ideig tartó munkaviszonya befejeződése után megbetegszik, nem vonatkozik rá a nem nyugdíjas dolgozókra vonatkozó ún. 6 hetes védelmi idő és így bátyjának sincs igénye betegállományának idejére táppénzre. Vörös rózsa jeligére: Ha férjét autóval hazahozták, ez az út már nem számítódhat szolgálati útnak és lábtöréses balesete a munkaadó vállalat szempontjából nem számítható üzemi balesetnek. A társadalombiztosítási előírások szerint viszont igen. Férje táppénzét az 1975. évi fizetésekből kell kiszámítani, ha csak nem következett be az év folyamán fizetésemelés, vagy csökkentés, vagy nem volt a vállalatnál bérrendezés. Az utóbbi esetben ugyanis a változás utáni bérekből kell az átlagot kiszámítani s ez mértékadó a táppénz kiszámításánál is. V. I.r Sajnos tájékozatlanságuk miatt sem a munkaadó vállalat, sem ön nem tudta, hogy az árvajáradékra jogosult gyermekekről gondoskodó, s özvegyi járadéka mellett dolgozó anvának az árvajáradékon kívül igénye van családi pótlékra is. Ezt az igényt későbbi érvényesítés esetében sajnos visz- szamenően csupán egy évre lehet folyósítani. Dr. F. J. KIMERÍTHETETLEN ÉLELEMBÁNYA A TENGER Az Egyesült Nemzetek Szervezete megállapítása szerint a földkerekség lakosságának mintegy kétharmada hiányosa» táplálkozik, pedig a tengerek és óceánok még a jelenlegi, zömmel elavult halászati technikával is megoldhatnák az élelmezés kérdését. A nagyüzemi tengeri halászatnál, ahol hatalmas haltömegeket viszonylag rövid idő alatt kell felderíteni, bekeríteni és minél gyorsabban a feldolgozó üzembe szállítani, rendkívül sokat jelent a modern technika vívmányainak felhasználása. A halfogás alapvető taktikája ősidők óta a kerítőhalászaton alapul. A felső rétegekben tanyázó, úgynevezett pelágikus, nyíltvízi halrajokat (heringeket, szardellaféléket, makrélákat stb.) avagy a tengerfenéken és annak közelében élőket (lepényhalakat, sziklahalakat, ördög- halakat stb.) nagyméretű bekerítő gyűrű- vagy erszényhálóval fogják; a víz színe alatt függőlegesen lebegő hosszú hálófalakat, vontatott úszóhálókat, illetve a nagyméretű fenék-vofita- tóhálókat alkalmaznak. Ezek a folyóvízi halászat hálóihoz viszonyítva valóságos több kilométeres hajóóriások. A hatalmas és súlyos hálók kivetését, majd a kihúzását motoros csörlőkkel oldják meg. Még ezekkel is meglehetősen hosszú időt igényel a bekerített halrajok kiemelése. Az idő a halászatban rendkívül fontos tényező, mert a halak egy része kitörhet a hálóból, elmenekülhet, a háló is kiszakadhat, és az aljában összegyűlő nagy tömegű halak is mindjobban megsérülhetnek. A csörlős hálóbevonás emellett jelentős kézi munkaerőt köt le. A fedélzetre kerülő hálót szét kell egyengetni, a haltömegeket gyorsan kell osztályozni. Ezt a lassú munkát nagy teljesítményű halszivattyúk meggyorsítják. A halászháló mellé vont gyűrűháló közepébe vagy néhány más résziébe kürtszerűen kiszélesedő szívótölcséreket eresztenek le, melyeknek 25 —35 cm széles felszívócsövei nagy fordulatszámú parittyadugattyús szivattyúhoz csatlakoznak. A fémbetétszövettel körülvett pumpa erős szívóhatása a halakat a vízzel együtt a hajó fedélzetére szívja, majd továbbító csőrendszerrel a halosztályozóba szállítja, ötven-hatvan mázsa hal kiemelése ilyen módon egy-két óra helyett három-öt percre csökken. Egy óra alatt ilyen nagy teljesítményű halszivattyúval közel 2000 mázsa heringet lehet a hajó fedélzetére szállítani. HALCSALOGATÁS ZENÉVEL Már a régi görög halászok is alkalmaztak a halászatuk során égő fáklyákat, a fénnyel való halászat előnyeit mégis csak az utóbbi évtizedekben ^hasznosítják a nagyüzemi halászatban. Az éjszaka sötétjében a vízbe vetett fény nemcsak optikai csalogató hatásával, hanem az ösz- szesereglő lebegő táplálékállatok — zömmel planktonrákocskák — hirtelen nyújtott dús „legelőjével“ is nagy tömegben vonzza a pelágikus halakat. A fénnyel való halászat céljaira kúp- és piramis alakú merítőhálókat alkalmaznak, melyek fölé vízhatlan búrába zárt reflektorlámpát rögzítenek. A hajóról csigán át a víz tükre alá 3— 10 méterre süllyesztett hálókat 5—10 percenként emelik ki. Egy-egy kúphálóval éjszakánként akár száz mázsa szardellát vagy sprottot lehet fogni. A nagy gyűrűhálój halászatban is alkalmazzák a villanyfénnyel való halászást. Előbb 1000 wattos reflektorral világítják be a mintegy 120—140 méter átmérőjű körterületet, majd 30—40 perc múlva az egybesereglett sűrű heringtömegeket gyűrűhálóval bekerítik. Néhány ismétlés után egyetlen éjszaka 300 mázsás zsákmányra is szert tehetnek. A halak életét tanulmányozó tudósok mintegy három évtizede kiderítették, hogy a halak speciális mikrofonokkal, úgynevezett liidrofonokkal rögzíthető ultrahangokat bocsátanak ki. A felderítő hajók ezeket értékelik, és nemcsak a halfajok rajainak tartózkodási helyét derítik fel, hanem saját hangjukkal csalják tőrbe a „némának“ tartott halakat. A Szovjetunióban tranzisztoros halcsalogató hanggerjesztőket használnak, amelyek azon alapszanak, hogy egyes halfajok más-más frekvenciatartományba tartozó „ultrahangzenére reagálnak, s nagy távolságokból is a hangforrás felé sietnek. A műanyagtokban elhelyezett tranzisz- , toros hanggerjesztő működtetéséhez az elektromos energiát a tenger vize szolgáltatja azzal, hogy a szigetelő anyagból készült testen a különböző fémekből való elektródok között potenciálkülönbség támad. A gerjesztőből kibocsátott ultrahangüzenetek a hálóba csalogatják az illetékes faj csapatait. TERELÉS SZAGESÖVEL A halak általában fejlett szaglóérzékkel is rendelkeznek. A szaganyagok azonban vízben oldott állapotban, mint ízanyagok hatnak a bőrük különböző részein található ízlelőbimbókra. A halászati laboratóriumokból kikerülő csalogató anyagokat porlasztóberendezéssel hajóról vagy még inkább helikopterről szórják avenger felszínére, és ezzel a „szagesővel“ a halrajokat belecsábttják az esőzóna mögé kivetett hálókba. A nagyüzemi halászat modern vívmányai közé tartozik az elektromosság felhasználása is. A villanyárammal történő nagyüzemi halászat során speciális felszerelésű hajóval közelítik meg a halrajt, majd lehorgonyoznak, és a hajó orránál és falánál fémelektródokat eresztenek le. A két elektród közti víztérségben a hajón elhelyezett generátorral előállított egyenáram bekapcsolásakor elektromos mező keletkezik, mely az adott tértávolság, a víz sókoncentrációjának vezetőképessége, valamint a kifogni szándékozott halfaj áramérzékenysége szerint megfelelően alkalmazott feszültség esetében az elektromos mezőben tartózkodó halakat elkábítja. A lazacoknál — testméretüktől (fejlettségüktől) függően — 9-13 másodpercig tart, míg testük árammal feltöltődik. Az elbódult halakat a hajóról ugyancsak leengedett szívótölcséreken keresztül a halszivattyúk gyorsan a hajó fedélzetére emelik. Újabban magát a szívótölcsérek fémburkolatát alkalmazzák elektródaként, a halak egyenesen a tölcsérek felé vonzva kábulnak el, és még hamarabb „úsznak“ be a szivattyú szállítócsövébe. Az ilyen elektromos halászattal egy óra leforgása alatt 25 mázsa lazacot vagy 45 mázsa tőkehalat lehet kifogni. FELDERÍTÉS ÜJ MÓDSZEREKKEL Á nagyüzemi halászat sikerét, gazdaságosságát a halászati központokban elkészített halprognózis biztosítja. A pelágikus halak tömegeit a víz tükrére rajzolódó foltok alapján repülőgépekről vagy a felderítő hajók kémlelő árbocairól látják meg. A fenéken tartózkodó halak rejtő- zési helyeit próbahalászatokkal igyekeznek felderíteni. Az észlelésekről rövidhullámú adóberendezések értesítik a központot. A megfigyelések és próbahalászások elvégzését ma már rádiólokációs és visszhangszondás bemérőkészülékekkel, radarral és echolottal végzik el. A megfigyelőernyőkön pontosan kirajzolódnak az egyes bekerítendő halcsapatok jellegzetes rajzási görbéi. Ügy tervezik, hogy a jövőben önműködő légi felderítést, pilóta nélküli távirányított repülőgépeket vetnek majd be. A rádiólokátorokon kívül az önműködő tengeralattjárókat infravörös fényképezőberendezéssel is ellátják, amely a vízfelszín közelében tartózkodó halrajokat fogja megmutatni. A színspektrum kék-zöld tartományában dolgozó lézerek pedig a 100—200 méteres mélységekbe fognak „belesni“, és az ott tartózkodó halrajokról szolgáltatnak pontos jelzéseket. Az akusztikai berendezések nagyérzékenységű visszhangbeméiésekkel vagy a halak által keltett zajok felfogásával 25 kilométeres körzetben is felderítik majd a halcsapatokat, és haladásuk irányát és sebességét is meg tudják majd állapítani. AZ OFFENZÍVA SIKERÉÉRT A halászati felderítés szolgálatába állítható tengeralattjárókat és a kihelyezett rögzített bó- lyákat olyan elektronikus berendezésekkel szerelik majd fel, melyeknek „emlékezési egységeikbe“ az egyes halfajok rajformáira, mozgástípusára, sebességére és esetleg a hangjaira jellemző adatokat programozzák be. Ezek a bonyolult berendezések a maguk módján közvetlenül jelentik, hogy a különféle halrajok hol találhatók. Az éhség elleni nagy offenzívában az óceánoknak mind több pontján tűnnek majd fel az állandó felderítő őrjáratot végző önműködő repülőgépek, halászati tengeralattjárók és külön erre a célra felbocsátott hírközlő mesterséges holdak, amelyek közösen juttatják el adataikat a prognózist készítő központokba. A nagy hálófalakat és a hosszú zsákhálókat az anyahajóknál sokkal fürgébb mozgású, kábelen vontatott vagy távirányított kis „torpedók“ — törpe tengeralattjárók — húzzák majd, a halakat pedig helikopterről leszórt szagesővel vagy a háló felé közelítő légbuborékfüggönnyel terelik majd be a hálóba. Ez a buborékfüggöny egyúttal azt is megakadályozza, hogy a halraj valamelyik része a hálóhúzás irányából kitörve elmeneküljön. A tudományos és a műszaki haladás vívmányai a tengeri halászat eredményeinek soha nem látott óriási fellendülését idézhetik elő. Ez a fellendülés a tengerek és az óceánok ma még kellően ki nem használt hatalmas élelmiszer-tartalékainak feltárásával segítik az élelmiszer-ellátás problémáit megoldani. (dj) A Tádzsikisztán fővárosától, Dusanbétól mintegy 70 kilométernyire végzett archeológiái ásatások során felfedezték a kafirnigáni erődítményt, amelyben egyebek között a 6—7. századból származó értékes ékszereket is találtak (a képen}. 1978. VI. 15.
