Új Szó, 1976. május (29. évfolyam, 103-128. szám)
1976-05-13 / 113. szám, csütörtök
A nemzet! bizottságok a Kongresszusi határozatok teljesítésének jegyében Beszélgetés Ľubomír Procbázkával, a CSKP KB osztályvezetőjével A CSKP XV. kongresszusa nagyra értékelte a nemzeti bizottságok tevékenységét. A Gustáv Husák főtitkár által előadott beszámoló külön kiemelte azt a feladatot, hogy rendkívüli figyelmet kell szentelni a nemzeti bizottságok képviselőtestületei rendszerének, mert fokozott aktivitást kell kifejteniük a XV. kongresszus határozatai teljesítésének érdekében. Ezzel kapcsolatban felkértük Ľubomír Procházkát, a CSKP KB társadalmi szervezetekkel és a nemzeti bizottságok munkájával foglalkozó osztályának vezetőjét, tájékoztasson bennünket a legfontosabb teendőkről. • A nemzeti bizottságok rövidesen számot adnak munkájukról. Hogyan vettek részt a nemzeti bizottságok az 5. ötéves terv sikeres teljesítésében, amely államunk történelmében a szocialista társadalom fejlődésének jelentős szakaszát képezi? Szocialista építésünk folyamán kevés olyan sikeres időszak volt, mint az elmúlt öt év. Nemcsak azért, mert leküzdöttük az I960—69. évi súlyos belpolitikai válság következményeit, és felújítottuk, megszilárdítottuk a szocializmus alapvető értékeit, hanem elsősorban azért, mert jelentős minőségi változás ment végbe társadalmunk fejlődésében. A CSKP XV. kongresszusának értékelése szerint ez elsősorban abban tükröződik, hogy teljesítettük a párt gazdasági politikájának alapvető céljait: gazdaságunk dinamikusan fejlődött. Ennek alapján megsokszorozódott hazánk gazdasági és politikai ereje, elmélyült a nép szocialista öntudata, a CSKP politikája és a szocialista rendszer iránti bizalma. A cseh és a szlovák nemzet és az összes nemzetiség békésen együtt él a közös szövetségi államban, amelynek politikai és osztály- egysége egyre szilárdabb a szocialista internacionalizmus, az egyenlőség, a testvéri együttműködés és a kölcsönös megértés alapján. A CSSZSZK a szocialista világközösség szilárd része. Elmélyült szövetségünk és együttműködésünik leghűbb barátunkkal, a Szovjetunióval. Ezzel párhuzamosan nagyobb tekintélye lett Csehszlovákiának a nemzetközi politikai életben. Az elmúlt időszakban növekedett a nemzeti bizottságoknak, mint szocialista államunk alapvető szerveinek szerepe. Ehhez jelentősen hozzájárultak az 1971. évi választások. A Nemzeti Front választási programjai ló alapot képeztek munkájukhoz az egész megbízatási időszakban. Az új képviselők, elsősorban pedig a munkások, a nők és a fiatalok arányszáma, jelentősen megszilárdította a nemzeti bizottságok osztályjellegét, és nagymértékben hozzájárult alkotó aktivitásuk fejlesztéséhez. A nemzeti bizottságok becsületére válik, hogy nem ijedtek meg a kezdeti nehézségektől, hanem ellenkezőleg, a pártszervek és -szervezetek vezetésével rendkívüli lelkesedéssel láttak munkához, a Nemzeti Front szervezeteivel és az üzemekkel szorosan együttműködve, az állampolgárok aktív részvételével valósították meg a választási programokat, és így sikeresen bekapcsolódtak az 5. ötéves terv teljesítésébe. • Hogyan tükröződött ez az aktivitás mindennapi életünkben? A nemzeti bizottságok aktivitása nagymértékben hozzájárult dolgozóink életének gazdagításához. Erről tanúskodik a lakásépítés tervének túlteljesítése. a szolgáltatások fejlődése, a szociális, egészségügyi és kulturális gondoskodás színvonala. az ellátás és a közlekedés tökéletesítése, az életkörnyezet szépítése. Nemzeti bizottságaink sokat tettek fiataljaink érdekében, gyermek- intézményeket, játszótereket, tornatermeket, sportpályákat építettek, segítséget nyújtottak a SZISZ-szervezeteknek. Nem feledkeznek meg a dolgozó nőkről és anyákról sem, arra törekednek, hogy megkönnyítsék számukra a háztartási munkákat. Meg kell még említenünk, hogy a nemzeti bizottságok egyre jobban gondoskodnak a nyugdíjasokról. • 1968—1969-ben a szocialistaellenes és revizionista erők a politikai és gazdaság élet bomlasztásán kívül a társadalmi élet deformálására is törekedtek. A „2000 szó“ például közvetlenül a nemzeti bizottságok felszámolására szólított fel. Minek köszönhető, hogy a XIV. pártkongresszus után aránylag rövid időn belül sikerült felújítanunk a szocialista demokráciát, vagyis megteremtettük a feltételeket a dolgozóknak az irányításban és igazgatásban való részvétele további fejlesztéséhez? Igen, a nemzeti bizottságok a két pártkongresszus közötti időszakban nagy munkát végeztek. sikeresen teljesítették a XIV. kongresszus irányvonalát. Miben rejlik a nemzeti bizottságok szerepe megnövekedésének fő forrása? Úgy, mint politikai rendszerünk többi területén is, a nemzeti bizottságok sikeres tevékenységének fő tényezője volt a párt vezető szerepének megszilárdítása és következetes érvényesítése. A Gustáv Husák főtitkár által vezetett pártvezetőségé a fő érdem, hogy a XIV. pártkongresszus után sikerült megteremtenünk a feltételeket a nemzeti bizottságok aktivitásához, és a dolgozóknak az állam Irányításában való részvétele fejlesztéséhez. A CSKP Központi Bizottsága, az SZLKP Központi Bizottsága, a kerületek, a járások és a városok párt- szervei céltudatosan megteremtették a feltételeket a nemzeti bizottságok tevékenysége színvonalának emeléséhez, értékelték a választási programok teljesítését, gondoskodtak a nemzeti bizottságok képviselői és dolgozói politikai és szakmai fejlődéséről. A párt vezető szerepe érvényesítésének súlypontja a nemzeti bizottságokban dolgozó kommunisták aktivitásának fejlesztésében, a pártcsoportok- n»ak és a pártszervezeteknek nyújtott segítségben rejlett. A párt úgy irányítja a nemzeti bizottságokban dolgozó kommunistákat, hogy egyre mélyebben és bírálóan értékeljék az elért eredményeket, elemezzék a fogyatékosságokat, és fokozott igényeket támasszanak saját munkájukkal szemben. Erről tanúskodtak az évzáró taggyűlések és pártkonferenciák is, amelyek nagy figyelmet szenteltek a nemzeti bizottságok munkájának. Példaként említhetem meg a levicei járási pártkonferenciát, amely a nemzeti bizottságok munkájának értékelésén kívül rámutatott a párt vezető szerepe elmélyítésének konkrét lehetőségeire. • Már a CSKP XV. kongresszusa előtt és jelenleg is a nemzeti bizottságok területén kezdeményezési mozgalom bontakozik ki. Milyen jelentőséget tulajdonítanak ennek a mozgalomnak? A kongresszusi előkészületek, amelyek során a nemzeti bizottságok fokozott aktivitást tanúsítanak elsősorban a Hav- líčkúv Rrod-i és a trebišovi járások felhívására, jó alapot teremtettek a nemzeti bizottságok további tevékenységéhez. Tartalmát a XV. pártkongresz- szus eredményei határozzák meg. A szocialista társadalom fejlesztésében elért eredmények és a további fejlődés dinamikája fokozott igényeket támaszt a nemzeti bizottságokkal szemben a gazdaság irányítása területén, valamint az emberek szocialista nevelésében is. A pártpolitika középpontjában továbbra is a népgazdaság intenzív és dinamikus fejlődése áll. A népgazdaság fejlesztésében jelentős feladatok hárulnak a nemzeti bizottságokra is. Ezért a XV. kongresszusnak az a feladata, hogy emelni kell a gazdaság irányításának színvonalát, és fokozott figyelmet kell szentelni a dinamikus fejlődés alapvető tényezőinek, gazdaságosan kell kihasználni a beruházási eszközöket, takarékosan kell bánni a nyersanyagokkal, a tüzelőanyaggal és az energiával, s gyorsabban kell bevezetni az új technikát — a nemzeti bizottságokra is vonatkozik. Elsősorban a nemzeti bizottságokra hárul az a kongresszusi feladat, hogy bővíteni kell a' szolgáltatásokat, emelni kell az oktatási, a szociális. valamint az egészség- ügyi gondoskodás színvonalát. • És ideológiai vonalon? Mindezzel dialektikus kapcsolatban áll az ideológiai nevelő tevékenység már amiatt is, mivel a mai világban az osztályharc elsősorban az ideológia területén folyik. Az a célunk, hogy egyre több állampolgár saját meggyőződéséből valósítsa meg a szocializmus eszméit, és a pártpolitikával való egyetértését aktív, öntudatos munkában fejtse ki. A XV. pártkongresszus feladatul tűzte ki a nemzeti bizottságok társadalmi funkciójának további elmélyítését, a nemzeti bizottságok egész rendszerének tökéltesítését és a szocialista demokrácia fejlesztését. Ezen a téren sok figyelemre méltót hozott az SZKP XXV. kongresszusa is, amely nemzeti bizottságaink számára a tanulságok felbecsülhetetlen értékű forrását jelenti. A nemzeti bizottságoknak a következő időszakban a 6. ötéves terv feladatainak teljesítés© során következetesen érvényesíteniük kell a társadalmi és a helyi érdekek egységét az egyes területek gazdasági, szociális és kulturális fejlesztésében. A nemzeti bizottságok tevékenysége további tökéletesítésének fontos feltétele választott szerveik, elsősorban a plenáris ülések szerepének fejlesztése. Teljes felelősséggel kell dönteni az egyes városok, községek, járások és kerületek életének fontos kérdéseiben, és a fontos döntések előkészítésébe aktívan be kell vonni a képviselőket és a választókat. A nemzeti bizottságok és az állampolgárok kapcsolatának további elmélyítése szükségessé teszi, hogy a nemzeti bizottságok következetesen megoldják a polgárok ügyeit, teljes felelősséget érezzenek a választók jogos érdekeinek és szükségleteinek kielégítéséért, a szocialista törvényesség következetes megtartásáért. • Idén, a párt megalapítása 55. évfordulójának évében és a XV. pártkongresszus évében ér véget a nemzeti bizottságok megbízatási időszaka. Mi a legfontosabb teendő ebben az időszakban? A párt továbbra is a nemzeti bizottságok háromlépcsős rendszerének tökéletesítésére törekszik úgy, hogy jobban megfeleljen az államhatalom és az igazgatás mai követelményeinek, és fokozódjon a nemzeti bizottságok tevékenységének hatékonysága a nagyvárosokban, a lakótelepeken és a centrum községekben. A szocialista demokrácia to vábbfejlesztésében jelentős lépést jelentenek az idei választások. Arra törekszünk, hogy a választások előkészítése és lefolyása során teljes mértékben érvényesüljenek választási rendszerünk demokratikus elvei. Nagyon fontos a képviselő- jelöltek kiválasztása és a választási programok előkészítése. Előtérbe kerülnek a polgároknak a nemzeti bizottságok tevékenységében való fokozott részvételének, a választók és a képviselők kapcsolatának, a Nemzeti Front szervezeteivel, az üzemekkel és az efsz-ekkel folytatott együttműködés elmélyítésének kérdései. Azt akarjuk, hogy a nemzeti bizottsá gok egyre hatékonyabban érvényesítsék gazdasági, szervező, nevelő és Igazgatási funkciójukat a XV. pártkongresszus irányvonalának teljesítésében. KAROL HULMAN A termelés hatékonysága Mezőgazdaságunknak az ötödik ötéves tervidőszakban mutatott fejlődése lehetővé tette népünk életszínvonalának emelését. Meg kell azonban mondanunk, hogy az említett nép- gazdasági ágazat még nem használta ki fejlődésének minden lehetőségét. Jaroslav Mi- chálek: Növelni a mezőgazdasági termelés intenzitását című, a Rudé právóban megjelent kommentárjában rámutat, hogy az 1976—1980-ra szóló gazdasági és szocális program az élelmiszeripar fejlesztését irányozza elő. Biztosításának feltételei a mezőgazdasági termelés intenzitásának növelése, a tartalékok sokoldalú kihasználása, a tudományos-műszaki haladás eredményeinek alkalmazása és a feldolgozóipar rokonágazatainak fejlesztése. Elmondhatjuk, hogy a mező- gazdasági üzemek dolgozói igyekeznek megvalósítani a termelés Intenzitásának növelését. Ezt meggyőzően - bizonyítja a tavaszi munkák első szakasza. amikor a mezőgazdasági üzemek a föld, a műtrágya és a mechanizációs eszközök minél hatékonyabb kihasználására törekedtek. A XV. pártkongresszus határozatainak szellemében a mezőgazdasági üzemek többsége igyekszik a 6. ötéves terv feladatait teljesíteni. Ennek érdekében fokozni kell a növény- termesztést. Mindezt azért, mert az állattenyésztés sikerei nagymértékben függnek a növény- termesztéstől, hiszen az össztermelés 80 százalékát takarmánynak használják fel. Ebben az évben nagyobb figyelmet szentelnek a termőföldeken, a mezőkön és legelőkön való takarmánytermesztés növelésére, annak betakarítására, tartósítására és raktározására. A jövőben emelkedni fog az olajos növények, a cukorrépa, a burgonya, a zöldség és a gyümölcs termesztése. Az említett kommentár azt fejezi ki, hogy a feladat igényes. Az a fontos, a jó indulást hasonlóan jó eredmények kövessék. A mező- gazdasági termelés intenzitásának növelésében részt kell vennie az iparágazatoknak is, mert a nagyüzemi mezőgazda- sági termelés nélkül elképzelhetetlen a szocialista társadalom fejlődése. Siker, világos távlat Az Economist című brit hetilap állítása szerint a nyugati gazdasági világ a második világháború utáni legsúlyosabb válságot éli át. Többen a harmincas évek válságánál is súlyosabbnak tartják a jelenlegit. Jozef Janto a Jövő — félelem vagy biztonság című cikkében, amely a Pravdában jelent meg, összehasonlítja a Közös Piac és a KGST országai gazdasági fejlődésének alakulását. A Nyugaton az a nézet uralkodik, hogy ez a súlyos helyzet nem tart soká. A változás jelei azonban még nem mutatkoznak. A Közös Piac országaiban jelenleg 6 millió ember van munka nélkül. Az ipari termelés az említett oi'szágokban az 1974—75-ös évben 12,4 százalékkal csökkent. A munkások életszínvonala rohamosan süly- lyed, mert az alkalmazottak is érzik a gazdasági válság következményeit. A kormányok ugyanis bérbefagyasztással, áremelkedéssel és más hasonló intézkedésekkel igyekeznek meggyógyítani“ a társadalmat. Az EGK legutóbbi jelentése szerint ebben az évben a kiskereskedelmi árak ©gy százalékkal emelkedtek; az infláció pedig 1981-ig 5 százalékos ütemben növekszik. A tőke képviselői a kivezető utat a külföldi munkások felvételének megszüntetésében és a béremelés korlátozásában látják. A monopolisták nyereségei azonban érintetlenek maradnak. A nyugati tőkés társadalom munkásosztálya és más dolgozó rétege egyre jobban tudatosítja, hogy az egyedüli reális megoldás a magántulajdon megszüntetése, a termelőeszközök államosítása és a gazdaság tervszerű fejlesztése. A nyugati világ súlyos válságával ellentétben a KGST államok többségében az utolsó öt esztendő a legsikeresebb időszaknak mondható, annak ellenére, hogy a nyers- és a tüzelőanyag-problémák negatív hatással voltak a fejlődésre. A cikk kiemeli: az utóbbi hónapokban megtartott pártkongresszusok az ipari termelés, a nemzeti jövedelem és a dolgozók életszínvonala emeléséről adhattak számot. Világos távlataink vannak s ez a szocialista és kapitalista gazdasági és termelési kapcsolatok között a legjellegzetesebb különbség. A pártosság lényege A szocialista és a kapitalis ta országok békés egymás mellett élése semmit sem változtat a két rendszer eszmei harcán. L. P. Mamajová: A marxista— leninista pártosság szocialista jellege című, a Nové Slovoban megjelent írásában idézi Leonyid Brezsnyev szavait, miszerint állandóan szükséges az aktív és meggyőző propaganda és az ellenséges nézetek elleni harc. Kifejti, hogy a marxizmus pártosságának legjelentősebb és elengedhetetlen feladata az opportunizmus elleni harc. A revizionisták és az op portunisták jellegzetesen „objektív“ szempontokat követnek, és az osztályok közötti viszony „enyhüléséből“ indulnak ki. Ez viszont nem más, mint eszmei kapituláció a burzsoázia előtt. Korunk revizionistái az ún. marxizmust propagálják és követelik a marxista nézeteknek a különféle burzsoá koncepciókkal való egyesítését. E kísérletek analízisekor rendkívüli szerepe van az ösztönösség elméletének, mint a revizionista nézetek alapjának. Az ösztönösség elmélete a marxista pártosság elferdítését és a munkásosztály feladatának elutasítását jelenti. A marxizmus elleni harcban a revizionista és az opportunista elemek különféle formákat használnak. A jelenlegi antikommunista támadások mindenekelőtt a pártosság elve ellen irányulnak. A marxista—leninista pártosság alapja a magas fokú öntudatosság, feladata pedig többek között az ösztönösség elleni harc. Az ismertetett cikknek az a lényege, hogy az osztálytársadalom ideológusai a jelenségek elemzésekor a vizsgálat középpontjába mindenkor az emberek osztályhelyzetét, eszmei tevékenységét és osztályharcának értékelését állítják, tehát a vizsgálódás — ilyen vagy olyan előjellel — mindig pártos. KOVÁCS ILONA
