Új Szó, 1976. május (29. évfolyam, 103-128. szám)
1976-05-12 / 112. szám, szerda
B e I p o I i t i k a i k o m m e n t á r A dél-morvaországi kerületet külföldön is jól ismerik természeti szépségeiről és történelmi emlékeiről. A legnevezetesebb turistaközpontok közül említsük meg a Morva karsztvidéket, a Pavlovi hegységet, a Cseh Morva-dombságot, a Vranovl duzzasztógátat, LuhaCovicét. A gyönyörű műemlékek közé tartozik a bos- kovicei. spielbergi pohanskói vár, a stavkovi, valticei. ledni- cei kastély. A kerület azonban cipő, textil, ruha bútor és génA választási programod, a városok és községek fejlesztési terveinek, valamint a Z-akció terveinek teljesítésében a kerület polgárai kiváló eredményeket értek el. Csaknem 8 miíli: árd korona értéket alakítottak ki, mintegy 300 millió órát dolgoztak le társadalmi munkában, és a tervezett költségekből Š milliárd koronát takarítottak meg. Ezzel az eredménnyel ez a kerület élen jár az egész köztársaságban. Éppen ezért látogattunk el A nevezelessépli és a szttfahnas emierek MSeis Kiváló eredmények a választási programok teljesítésében H Jó szervező munka $ Bátor célkitűzések iparáról is Jelentős szerepet játszik a traktorok, szerszámgépek, műanyagok és közszükségleti cikkek gyártásában. A CSSZK vegyipari termelésének 18 százalékát, gépipari termelésének 17 százalékát, textiltermelésének 14 százalékát, bőr és cipőipari termelésének 72 százalékát ez a kerület biztosítja. Ebből is nyilvánvaló," hogy méltó partnere testvér kerületének, a nyugat-szlovákiai kerületnek. Jogosan nevezzük tehát a dél- morvaországi kerületet a szépség és a szorgalmas emberek kerületének. Hiszen tavaly a kerület mezőgazdasági dolgozói a gabona, hús, tej és más mezőgazdasági termékek termelését illetően országos viszonylatban az elsők között voltak. Brnóba ahol elbeszélgettünk Miloslav Julcsikkal, a Dél-morvaországi Kerületi Nemzeti Bizottság alelnökével. Először afelől érdeklődtünk, hogyan értek el ilyen jó eredményeket. — A választási programok és a fejlesztési tervek teljesítésében elért eredményeink azt bizonyítják, hogy a nemzeti bizottságok és a Nemzeti Front bizottságai jó politikai és szervezőmunkával megnyerték a polgárokat a kitűzött feladatok teljesítésének. A Z-akció keretében községeink és városaink számos problémáját sikerült megoldanunk, olyan létesítményeket építettünk fel, amelyekre az építkezési beruházásokból nem futotta volna. Az építési és fejlesztési osztálytól kapott adatok szerint a 7, akció keretében 7977 míľ!i'd Kkorona értékű létesítményeket építettek. Mennyi született ebből a Z-akció beruházási részében? A nemzeti bizottságok munkájában a Z-akció beruházási része rendkívül fontos, mert általa fejlesztik a polgárok kezdeményezését a nagyobb feladatok. teljesítésére. Úgy gondolom, hogy az előállított 4457 millió korona érték megfelel lehetőségeinknek. Csaknem 45,1 millió brigádórát dolgoztak le önkéntes munkában és ezzel 1495 millió koronát takarítottak meg. Mi minden épült itt a Z akcióban az elmúlt ötéves időszakban? Nagyon sok lenne mindent felsorolni, csak a legfontosabbakat említem. 12 bölcsőde. 28 iskola, 115 óvoda, 222 népművészeti intézmény, 41 napközi otthon. 53 tornaterem. 34 sportpálya, 60 fürdő, 335 víztartály, 137 tűzoltószertár. 438 gyermekjátszótér, 58 iskolai ebédlő és összesen 46 4.19 m2 alapterületű üzlethelyiség épült. Meg kell még említenem, hogy a lakótelepek és a falvak szépítése keretében új gyalogjárók épültek, parkok létesültek. Milyen célkitűzéseik vannak a következő tervidőszakra? Sok nagy tervünk van. További új bölcsődék, óvodák, egészségügyi központok, utak, sportpályák, parkok épülnek. Dolgozóink elkötelezettsége és az elmúlt időszakban elért eredmények szavatolják, hogy a munka- és az életfeltételek javítás-iában kitűzött céljainkat teljesítjük. Dolgozóink a XV. pártkongresszus tiszteletére értékes kötelezettségvállalásokat tettek, értékük több száz millió korona. JOZEF SLUKA Zöld erdőben vörös kakas Április már hagyományosan az erdők hónapja nálunk. Egyebek közt újságcikkek, előadások, rádióműsorok hívják fel ilyenkor a figyelmet az erdő jelentőségére, fontosságára. Így van ez a közép-szlovákiai kerületben is, amely hazánk erdőkben leggazdagabb vidéke. Területének majdnem felét — kb. 870 000 hektáron — erdő borítja. Ez a tű- meg lomblevelű birodalom a Besz- kidek táján kezdődik, magába foglalja az Alacsony-Tátra, Lip- tó. Árva és Túróc fenyőköd- mönös hegyhátait, s ott végződik, ahol a déli járások sík vidékén tölgyesek, bükkösök zöld levélkoronáját tükrözi vissza az Ipoly meg a Rima vize. Köztudott tény, hogy az erdő: érték. Olyan érték, amit a tervszerű és egyben ésszerű fakitermeléssel óvni és gyarapítani kell. Arra, hogy az erdőt óvják és gyarapítják, sok a kézenfekvő és elismerésremél- tó példa. A nemzeti bizottságok, a kutatóintézetek, a tűzoltók óvintézkedések egész sorát dolgozták ki és foganatosították az erdők védelmére. Csak az Állami Erdőgazdaság Közép szlovákiai Igazgatóságának dolgozói, akik a kerület déli és középfekvésű járásainak erdeit gondozzák, kb. 4200 hektárnyi területen telepítenek ez évben új erdőket. A Veľký Krtíš-l (nagykürtös) J járásban az elmúlt két évben több mint 1 millió facsemetét és bokrai ültettek el. Az erdőtelepítésben, faültetésben kiváló *r'ed- ményeket értek el Suché Bre- zovo, Vrbovka és Balog nad IpJom lakosai, a Velký Krtíš-l Járási Nemzeti Bizottság és a Dolina-bánya dolgozói, a Veffcf Krtíš-i gimnázium tanulói és még nagyon sokan mások. Ez az érem egyik, fényes oldala. ■Mert a másik oldal — sajnos — cseppetí. se fényes. Vaja hogy úgy is mondhatnám képletesen szólva, hogy korom és pernye borítja. Ez a másik oldal a legújabb hivatalos kimutatásokkal egyetemben arról tanúskodik, hogy Közép-Szlová- kiában az erdők hónapjának 25 napja alatt 57 erdőtűz pusztított. Az erdők zsenge zöldjébe telepedett vörös kakas egy és negyed millió korona értékű kárt okozott. Például Lado- merská Vieskában (Ziar nad Hronom-i járásj 7 és fél hektárnyi erdő égett le, több mint negyedmillió korona értékben. iiliní|f nad lironomban (ugyancsak Ziar nad Hronom-i járás) 100 000 koronás kár keletkezett, mert lángok martalékává lett 5 hektárnyi erdő. A fel-fellobbanó erdőtüzeket az esetek zömében gondatlanság, hanyagság okozta. Gyufával játszadozó gyerekek, akikre senki sem ügyel fel, hétvégi kirándulók és főleg — száraz árokparti, kerti füvet, gazt égető polgáraink felelőtlensége miatt kapott szárnyra a vörös kakas. A hónap első három hete amúgy is tartósan száraz volt. Néha nem is kellett tüzet gyújtani az erdők közelében. Elég volt egy — még parázsló — cigarettavég, amelyet tulajdonosa a következményekre nem gondolva — dobott el, s kisvártatva tüzet fogott a száraz gally vagy avar, futottak a lángok, korommá, hamuvá, pernyévé vált az, ami értékké válhatott volna. És nemcsak erdők estek áldozatul a gondatlanságnak, hanem emberélet is. Hogy újfent példával éljek: Madacka községben luéeneci (losonci) járás száraz fű égetése közben tüzet fogott egy 70 éves földműves ruhája, s ő maga belepusztult súlyos égési sebeibe. Az elvesztett emberélet pótolhatatlan. Az elszenesedett, tűzkárt szenvedett erdőrészek pótlására esztendők, évtizedek kellenek. Ráadásul a hanyag, lelkiismeretlen gyújtogatókat nemegyszer az ismeretlenség homálya fedi. Vajon... ki fizeti meg a kárt. amit okoztak ...?! Azt hiszem, a fent említett tények kommentár nélkül is eleget mondanak, de azért talán mégsem árt újra meg újra tudatosítani. Az erdő pótolhatatlanul értékes nyersanyaggal látja el iparunk egyik igen fontos ágazatát, oxigénnel dúsítja falvaink, városaink levegőjét, fáradhatatlanul szolgálja mindannyiunk üdülését, pihenését. és zord tél időben még ma is nagyon sok helyütt lakályos-meleggé varázsolja otthonainkat. Joggal megérdemli tehát, hogy közös felelősséggel bánjunk vele és óvjuk a vörös kakas pusztító szárnycsapásai- tól. Megérdemli a gondoskodást, figyelmet. gyarapítást vagy legalábbis — a kíméletet. Nem csak áprilisban, amely nálunk már hagyományosan az erdők hónapja! RÉNYI MAGDA ÉRTÉKEK ES ÉRTÉKMUTATÓK Megbecsüljük-e értékeinket? ... A kérdés ilyen felvetése nyilvánvalóan általános, aligha nyújt támpontot a várható válaszra vonatkozóan. Mégis, vajon mit, mennyit értünk a fogalmon: érték? Érték-e például egyetlen buszmegálló? És mekkora érték sok száz buszmegálló, illetve mekkora kár sok száz megrongált, hasznavehetetlen buszmegálló — letépdesett menetrendekkel, tört ablakú várakozókkal? És érték-e a fa, a díszcserje, a postaláda, a telefonfülke, a tóparti sétány, a személyvonat ülésének műbőr bevonata, az útjelző tábla, a felvonó, a lépcsőház korlátja, a gyermekjátszótér hintája, a vendéglői szék, asztal, a sportlétesítmény kerítése? Nyilvánvalóan érték. Milliós érték. Mint ahogyan érték az üzemi klub tv-készüléke és lemezjátszója, a könyvtárból kölcsönzött könyv ... ... az építővállalat betonkeverője, a szerszámgépgyár esztergája, hivatal írógépe, ... a szemétkosárba hajított kenyér, ... a legjelentéktelenebbnek tűnő használati tárgy. Mégis, ha jobban körültekintünk, bizony kesernyés szájízzel állapítjuk meg — nem mindig becsüljük meg ezeket az értékeket. Annak ellenére nem, hogy társadalmunk valóban „nagy pénzűket“ áldoz előteremtésükre, hogy valamennyi közülük bizonyos eél, bizonyos társadalmi szükséglet kielégítéseképpen került rendeltetési helyére. A tünet, nagy szerencsére, nem általános. A buszmegállók, várótermek, útjelző táblák, felvonók, könyvtári könyvek, betonkeverők túlnyomó többsége rendben szolgálja épílőmunkán- kat, tájékozottságunkat, kényelmünket. Viszont bosszantanak bennünket a parkok megkopasztott fái, a letépett menetrendek, úton-útfélen elhajított csákányok, lapátok. Bosz- szantanak, mert ezek az értékek egyúttal értékmutatók. Néhány embertársunk „értékéről“ árulkodnak, a közömbösség, nemtörődömség „érlékjelzői“. Felvetődik a kérdés, vajon miben gyökerezik ez a magatartásforma? Iskola, család, munkahelyi kollektíva „termeli“ ezt az embertípust, akiből szinte teljességgel hiányzik a felelősségérzet? ... Aligha. Ám mit tegyünk, hogyan, miképp neveljük, végső esetben semlegesítsük a mosdók, munkásszállók és várótermek falai ízléstelen feliratainak szerzőit? Türelemmel, kellő eréllyel és- főleg mindenütt! Bátran szóljunk rá az anyukára, aki megengedi, hogy csemetéje köveket dobáljon a szökőkút medencéjébe. Pirítsunk rá a megrögzött szemetelőkre, figyelmeztessük a „szakit“, hogy a betonkeverőt használat után ki és le szokták mosni, a tizen- vagy huszonéves fiatalembert, hogy az öltöző fala nem faliújság, a zuhanyozó nem kacsaúsztató. Már csak azért is, mert ezek az „apróságok“ valóban milliókba kerülnek, és mert a mi saját, sőt legsajátabb költség- vetésünket terhelik meg felesleges tételekkel. Persze, marad az értékmutató — az ember. Ugyanis a társadalomra káros, az össztársadalmi értékek és általában az értékek iránti közömbös magatartásforma nem magánügy. Bármennyire „furcsán“ hangzik is, de az ifjú és a nem éppen ifjú nemzedék nevelésével járó erkölcsi felelősséget és anyagi terheket szintén a szocialista állam vállalta magára. Tehát mi, mindannyian, kivétel nélkül. Bocsánat az „önzésért“ —, de nekem szükségem van menetrendre. nyári hőségben szívesen olvasok újságot a parkban (uram bocsa’ — pádon ülve!), előfordul, hogy telefonfülkéből intézem sürgős közlendőimet, étteremben fogyasztom az ebédemet, szállóban töltöm éjszakámat. És többen „vagyunk így“, sőt valamennyien. Miért engedjük hát, hogy „saját tulajdonunkat“ felelőtlen emberek tegyék használhatatlanná, hogy javításukra időről időre tetemes összegeket húzzanak ki a zsebünkből? Régi szabály, sokszor elismételtük már: az ellenőrzés csupán össztársadalmi szinten válik igazán hatékonnyá. A szocialista tulajdon, értékeink védelme mindannyiunk kollektív és magánügye. Mégis előfordul, hogy valaki egészen megmagyarázhatatlan, nyilvánvalóan hamis, restelkedő érzéstől vezettetve nem szólunk rá a rend megbontóira. Értékeink megbecsülése közügy. Mint ahogyan az értékek teremtése is. S mennyire igaz, hogy „a gazda szeme is hizlalja a jószágot!“ BALOGH P. IMRE A Podbrezováí Sverma Vasgyár a szövetségi kormánytól azt a megbízást kapta, hogy végrehajtsa az úgynevezett T-programot, amely a precíziós csövek gyártásának fejlesztését hivatott megoldani. A kormány által megszabott határidők betartása érdekében a 19 fős kivitelezővállalat együttes szocialista felajánlást tett a XV. pártkongresszus és a CSKP megalapításának 55. évfordulója tiszteletére. Többek között vállalták, hogy az idén teljesítik a több mint 721 millió korona értékű állami tervet. Ebből az összegből 188 millió korona jut az építkezésre. A képen: Kilátás az épülő szociális létesítményekre és a raktárra. (Felvétel: T. Babjak — CSTK)
