Új Szó, 1976. május (29. évfolyam, 103-128. szám)

1976-05-12 / 112. szám, szerda

B e I p o I i t i k a i k o m m e n t á r A dél-morvaországi kerüle­tet külföldön is jól isme­rik természeti szépségei­ről és történelmi emlékeiről. A legnevezetesebb turistaközpon­tok közül említsük meg a Mor­va karsztvidéket, a Pavlovi hegységet, a Cseh Morva-domb­ságot, a Vranovl duzzasztógá­tat, LuhaCovicét. A gyönyörű műemlékek közé tartozik a bos- kovicei. spielbergi pohanskói vár, a stavkovi, valticei. ledni- cei kastély. A kerület azonban cipő, textil, ruha bútor és gén­A választási programod, a vá­rosok és községek fejlesztési terveinek, valamint a Z-akció terveinek teljesítésében a kerü­let polgárai kiváló eredménye­ket értek el. Csaknem 8 miíli: árd korona értéket alakítottak ki, mintegy 300 millió órát dol­goztak le társadalmi munkában, és a tervezett költségekből Š milliárd koronát takarítottak meg. Ezzel az eredménnyel ez a kerület élen jár az egész köz­társaságban. Éppen ezért látogattunk el A nevezelessépli és a szttfahnas emierek MSeis Kiváló eredmények a választási programok teljesítésé­ben H Jó szervező munka $ Bátor célkitűzések iparáról is Jelentős sze­repet játszik a traktorok, szer­számgépek, műanyagok és köz­szükségleti cikkek gyártásában. A CSSZK vegyipari termelésé­nek 18 százalékát, gépipari ter­melésének 17 százalékát, textil­termelésének 14 százalékát, bőr és cipőipari termelésének 72 százalékát ez a kerület biztosít­ja. Ebből is nyilvánvaló," hogy méltó partnere testvér kerüle­tének, a nyugat-szlovákiai ke­rületnek. Jogosan nevezzük tehát a dél- morvaországi kerületet a szép­ség és a szorgalmas emberek kerületének. Hiszen tavaly a kerület mezőgazdasági dolgozói a gabona, hús, tej és más me­zőgazdasági termékek termelé­sét illetően országos viszony­latban az elsők között voltak. Brnóba ahol elbeszélgettünk Miloslav Julcsikkal, a Dél-mor­vaországi Kerületi Nemzeti Bi­zottság alelnökével. Először afelől érdeklődtünk, hogyan értek el ilyen jó eredményeket. — A választási programok és a fejlesztési tervek teljesítésé­ben elért eredményeink azt bi­zonyítják, hogy a nemzeti bi­zottságok és a Nemzeti Front bizottságai jó politikai és szer­vezőmunkával megnyerték a polgárokat a kitűzött feladatok teljesítésének. A Z-akció kere­tében községeink és városaink számos problémáját sikerült megoldanunk, olyan létesítmé­nyeket építettünk fel, amelyek­re az építkezési beruházásokból nem futotta volna. Az építési és fejlesztési osz­tálytól kapott adatok szerint a 7, akció keretében 7977 míľ!i'd Kkorona értékű létesítményeket építettek. Mennyi született eb­ből a Z-akció beruházási részé­ben? A nemzeti bizottságok mun­kájában a Z-akció beruházási része rendkívül fontos, mert ál­tala fejlesztik a polgárok kez­deményezését a nagyobb fel­adatok. teljesítésére. Úgy gon­dolom, hogy az előállított 4457 millió korona érték megfelel le­hetőségeinknek. Csaknem 45,1 millió brigádórát dolgoztak le önkéntes munkában és ezzel 1495 millió koronát takarítot­tak meg. Mi minden épült itt a Z ak­cióban az elmúlt ötéves idő­szakban? Nagyon sok lenne mindent felsorolni, csak a legfontosab­bakat említem. 12 bölcsőde. 28 iskola, 115 óvoda, 222 népmű­vészeti intézmény, 41 napközi otthon. 53 tornaterem. 34 sport­pálya, 60 fürdő, 335 víztartály, 137 tűzoltószertár. 438 gyer­mekjátszótér, 58 iskolai ebédlő és összesen 46 4.19 m2 alapterü­letű üzlethelyiség épült. Meg kell még említenem, hogy a lakótelepek és a falvak szépí­tése keretében új gyalogjárók épültek, parkok létesültek. Milyen célkitűzéseik vannak a következő tervidőszakra? Sok nagy tervünk van. Továb­bi új bölcsődék, óvodák, egész­ségügyi központok, utak, sport­pályák, parkok épülnek. Dol­gozóink elkötelezettsége és az elmúlt időszakban elért ered­mények szavatolják, hogy a munka- és az életfeltételek ja­vítás-iában kitűzött céljainkat teljesítjük. Dolgozóink a XV. pártkongresszus tiszteletére ér­tékes kötelezettségvállalásokat tettek, értékük több száz mil­lió korona. JOZEF SLUKA Zöld erdőben vörös kakas Április már hagyományosan az erdők hónapja nálunk. Egyebek közt újságcikkek, előadások, rádióműsorok hív­ják fel ilyenkor a figyelmet az erdő jelentőségére, fontosságá­ra. Így van ez a közép-szlová­kiai kerületben is, amely ha­zánk erdőkben leggazdagabb vidéke. Területének majdnem felét — kb. 870 000 hektáron — erdő borítja. Ez a tű- meg lomblevelű birodalom a Besz- kidek táján kezdődik, magába foglalja az Alacsony-Tátra, Lip- tó. Árva és Túróc fenyőköd- mönös hegyhátait, s ott vég­ződik, ahol a déli járások sík vidékén tölgyesek, bükkösök zöld levélkoronáját tükrözi vissza az Ipoly meg a Rima vi­ze. Köztudott tény, hogy az erdő: érték. Olyan érték, amit a terv­szerű és egyben ésszerű faki­termeléssel óvni és gyarapíta­ni kell. Arra, hogy az erdőt óvják és gyarapítják, sok a kézenfekvő és elismerésremél- tó példa. A nemzeti bizottsá­gok, a kutatóintézetek, a tűz­oltók óvintézkedések egész so­rát dolgozták ki és foganato­sították az erdők védelmére. Csak az Állami Erdőgazdaság Közép szlovákiai Igazgatóságá­nak dolgozói, akik a kerület déli és középfekvésű járásai­nak erdeit gondozzák, kb. 4200 hektárnyi területen telepítenek ez évben új erdőket. A Veľký Krtíš-l (nagykürtös) J járásban az elmúlt két évben több mint 1 millió facsemetét és bokrai ültettek el. Az erdőtelepítés­ben, faültetésben kiváló *r'ed- ményeket értek el Suché Bre- zovo, Vrbovka és Balog nad IpJom lakosai, a Velký Krtíš-l Járási Nemzeti Bizottság és a Dolina-bánya dolgozói, a Veffcf Krtíš-i gimnázium tanulói és még nagyon sokan mások. Ez az érem egyik, fényes oldala. ■Mert a másik oldal — sajnos — cseppetí. se fényes. Vaja hogy úgy is mondhatnám kép­letesen szólva, hogy korom és pernye borítja. Ez a másik ol­dal a legújabb hivatalos kimu­tatásokkal egyetemben arról ta­núskodik, hogy Közép-Szlová- kiában az erdők hónapjának 25 napja alatt 57 erdőtűz pusz­tított. Az erdők zsenge zöldjé­be telepedett vörös kakas egy és negyed millió korona értékű kárt okozott. Például Lado- merská Vieskában (Ziar nad Hronom-i járásj 7 és fél hek­tárnyi erdő égett le, több mint negyedmillió korona értékben. iiliní|f nad lironomban (ugyan­csak Ziar nad Hronom-i járás) 100 000 koronás kár keletke­zett, mert lángok martalékává lett 5 hektárnyi erdő. A fel-fellobbanó erdőtüzeket az esetek zömében gondatlan­ság, hanyagság okozta. Gyufá­val játszadozó gyerekek, akikre senki sem ügyel fel, hétvégi kirándulók és főleg — száraz árokparti, kerti füvet, gazt égető polgáraink felelőtlensége miatt kapott szárnyra a vörös kakas. A hónap első három he­te amúgy is tartósan száraz volt. Néha nem is kellett tüzet gyújtani az erdők közelében. Elég volt egy — még parázsló — cigarettavég, amelyet tulaj­donosa a következményekre nem gondolva — dobott el, s kisvártatva tüzet fogott a szá­raz gally vagy avar, futottak a lángok, korommá, hamuvá, pernyévé vált az, ami értékké válhatott volna. És nemcsak erdők estek ál­dozatul a gondatlanságnak, hanem emberélet is. Hogy új­fent példával éljek: Madacka községben luéeneci (losonci) járás száraz fű égetése közben tüzet fogott egy 70 éves föld­műves ruhája, s ő maga bele­pusztult súlyos égési sebeibe. Az elvesztett emberélet pó­tolhatatlan. Az elszenesedett, tűzkárt szenvedett erdőrészek pótlására esztendők, évtizedek kellenek. Ráadásul a hanyag, lelkiismeretlen gyújtogatókat nemegyszer az ismeretlenség homálya fedi. Vajon... ki fi­zeti meg a kárt. amit okoz­tak ...?! Azt hiszem, a fent említett tények kommentár nélkül is eleget mondanak, de azért talán mégsem árt újra meg újra tu­datosítani. Az erdő pótolhatat­lanul értékes nyersanyaggal látja el iparunk egyik igen fontos ágazatát, oxigénnel dú­sítja falvaink, városaink leve­gőjét, fáradhatatlanul szolgál­ja mindannyiunk üdülését, pi­henését. és zord tél időben még ma is nagyon sok helyütt la­kályos-meleggé varázsolja ott­honainkat. Joggal megérdemli tehát, hogy közös felelősséggel bánjunk vele és óvjuk a vörös kakas pusztító szárnycsapásai- tól. Megérdemli a gondoskodást, figyelmet. gyarapítást vagy legalábbis — a kíméletet. Nem csak áprilisban, amely ná­lunk már hagyományosan az erdők hónapja! RÉNYI MAGDA ÉRTÉKEK ES ÉRTÉKMUTATÓK Megbecsüljük-e értékeinket? ... A kérdés ilyen felvetése nyilvánvalóan általános, aligha nyújt támpontot a várható válaszra vonatkozóan. Mégis, vajon mit, mennyit értünk a fogalmon: érték? Érték-e például egyetlen buszmegálló? És mekkora érték sok száz buszmegálló, illetve mekkora kár sok száz meg­rongált, hasznavehetetlen buszmegálló — letépdesett me­netrendekkel, tört ablakú várakozókkal? És érték-e a fa, a díszcserje, a postaláda, a telefonfülke, a tóparti sétány, a személyvonat ülésének műbőr bevonata, az útjelző tábla, a felvonó, a lépcsőház korlátja, a gyer­mekjátszótér hintája, a vendéglői szék, asztal, a sportlé­tesítmény kerítése? Nyilvánvalóan érték. Milliós érték. Mint ahogyan érték az üzemi klub tv-készüléke és lemez­játszója, a könyvtárból kölcsönzött könyv ... ... az építővállalat betonkeverője, a szerszámgépgyár esztergája, hivatal írógépe, ... a szemétkosárba hajított kenyér, ... a legjelentéktelenebbnek tűnő használati tárgy. Mégis, ha jobban körültekintünk, bizony kesernyés száj­ízzel állapítjuk meg — nem mindig becsüljük meg ezeket az értékeket. Annak ellenére nem, hogy társadalmunk va­lóban „nagy pénzűket“ áldoz előteremtésükre, hogy vala­mennyi közülük bizonyos eél, bizonyos társadalmi szükség­let kielégítéseképpen került rendeltetési helyére. A tünet, nagy szerencsére, nem általános. A buszmegállók, váróter­mek, útjelző táblák, felvonók, könyvtári könyvek, betonke­verők túlnyomó többsége rendben szolgálja épílőmunkán- kat, tájékozottságunkat, kényelmünket. Viszont bosszanta­nak bennünket a parkok megkopasztott fái, a letépett me­netrendek, úton-útfélen elhajított csákányok, lapátok. Bosz- szantanak, mert ezek az értékek egyúttal értékmutatók. Néhány embertársunk „értékéről“ árulkodnak, a közömbös­ség, nemtörődömség „érlékjelzői“. Felvetődik a kérdés, vajon miben gyökerezik ez a maga­tartásforma? Iskola, család, munkahelyi kollektíva „terme­li“ ezt az embertípust, akiből szinte teljességgel hiányzik a felelősségérzet? ... Aligha. Ám mit tegyünk, hogyan, mi­képp neveljük, végső esetben semlegesítsük a mosdók, munkásszállók és várótermek falai ízléstelen feliratainak szerzőit? Türelemmel, kellő eréllyel és- főleg mindenütt! Bátran szóljunk rá az anyukára, aki megengedi, hogy csemetéje köveket dobáljon a szökőkút medencéjébe. Pirít­sunk rá a megrögzött szemetelőkre, figyelmeztessük a „szakit“, hogy a betonkeverőt használat után ki és le szok­ták mosni, a tizen- vagy huszonéves fiatalembert, hogy az öltöző fala nem faliújság, a zuhanyozó nem kacsaúsztató. Már csak azért is, mert ezek az „apróságok“ valóban milli­ókba kerülnek, és mert a mi saját, sőt legsajátabb költség- vetésünket terhelik meg felesleges tételekkel. Persze, marad az értékmutató — az ember. Ugyanis a társadalomra káros, az össztársadalmi értékek és általá­ban az értékek iránti közömbös magatartásforma nem ma­gánügy. Bármennyire „furcsán“ hangzik is, de az ifjú és a nem éppen ifjú nemzedék nevelésével járó erkölcsi fele­lősséget és anyagi terheket szintén a szocialista állam vál­lalta magára. Tehát mi, mindannyian, kivétel nélkül. Bocsánat az „önzésért“ —, de nekem szükségem van me­netrendre. nyári hőségben szívesen olvasok újságot a park­ban (uram bocsa’ — pádon ülve!), előfordul, hogy telefon­fülkéből intézem sürgős közlendőimet, étteremben fogyasz­tom az ebédemet, szállóban töltöm éjszakámat. És többen „vagyunk így“, sőt valamennyien. Miért engedjük hát, hogy „saját tulajdonunkat“ felelőtlen emberek tegyék használha­tatlanná, hogy javításukra időről időre tetemes összegeket húzzanak ki a zsebünkből? Régi szabály, sokszor elismételtük már: az ellenőrzés csu­pán össztársadalmi szinten válik igazán hatékonnyá. A szo­cialista tulajdon, értékeink védelme mindannyiunk kollek­tív és magánügye. Mégis előfordul, hogy valaki egészen megmagyarázhatatlan, nyilvánvalóan hamis, restelkedő ér­zéstől vezettetve nem szólunk rá a rend megbontóira. Értékeink megbecsülése közügy. Mint ahogyan az érté­kek teremtése is. S mennyire igaz, hogy „a gazda szeme is hizlalja a jószágot!“ BALOGH P. IMRE A Podbrezováí Sverma Vas­gyár a szövetségi kormány­tól azt a megbízást kapta, hogy végrehajtsa az úgyne­vezett T-programot, amely a precíziós csövek gyártásá­nak fejlesztését hivatott megoldani. A kormány ál­tal megszabott határidők betartása érdekében a 19 fős kivitelezővállalat együt­tes szocialista felajánlást tett a XV. pártkongresszus és a CSKP megalapításának 55. évfordulója tiszteletére. Többek között vállalták, hogy az idén teljesítik a több mint 721 millió koro­na értékű állami tervet. Ebből az összegből 188 mil­lió korona jut az építkezés­re. A képen: Kilátás az épü­lő szociális létesítmények­re és a raktárra. (Felvétel: T. Babjak — CSTK)

Next

/
Thumbnails
Contents