Új Szó, 1976. május (29. évfolyam, 103-128. szám)
1976-05-11 / 111. szám, kedd
Elena Nalevajková már két éve a Nové Zániky-i (érsekújvári) Pletatex varróműhelyének vezetője. Valamennyi munkatársa kedveli. A képen Elena Nalevajková Ijobboldaltj munkatársnőivel, Helena Desiatkovával és Anna Krupkovával tanácskozik. (Felvétel: A. Páldy, a ČSTK levelezője] VÁLASZ OLVASÓINKNAK MUNKAJOG! ÜGYEKBEN M. L.: A munkatörvénykönyv 121. §-ának 3. bek. értelmében a munkaadó vállalat a havi bérelszámoláskor köteles dolgozójának írásbeli igazolást kiadni, amelynek tartalmaznia kell a kifizetett mvinkabér részlegeit, amelyből összetevődik, valamint a munkaadó vállalat ál- "al foganatosított bérlevonásokat. Ezek az adatok a bérkifizetési lista másolatán, vagy a fizetési zsacskón szerepelnek. A dolgozó kívánságára a munkaadó vállalat vagy a kifizetéskor, vagy más alkalommal köteles betekintést engedélyezni a a dolgozónak azokba az iratokba, amelyek alapján bérét kiszámították. A munkaadó vállalat ezenkívül — rendszerint még a munkába lépés előtt — köteles a dolgozóval ismertetni a fizetési hirdetmény és a kollektív szerződés reája vonatkozó rendelkezéseit. A bérhirdetmények és előírások akkor is kötelezik mind a két felet, ha a munkaadó vállalat az említett ismertetési kötelezettségét elmulasztotta volna. Az esetleges bérkövetelési igény az esedékességtől számítva (amikor ki kellett volna fizetni) egy éven belül évül el. Ha a vállalatnál van döntőbíráskodási bizottság (rozhodcovská komisia) akkor ennél, ha nincs, akkor az illetékes járásbíróságon beadott keresetben lehet az igényt érvényesíteni. B. E.: Férje még mint iparitanuló kötelezte magát arra, hogy kitanulása után három évig fog a Slovnaftban dolgozni. Eddig ténylegesen csak 21 hónapot dolgozott náluk, mert a katonaság ideje és a katonai szolgálatot helyettesítő munkaviszony nem számítható be. Férje még tavaly, nősülésekor minősített felmondást adott azzal, hogy feleségét követi más lakóhelyre. Válaszképpen közölték férjével, hogy a 6 4- 1 havi felmondási idővel elengedik. A Slovnafttal kötött szerződés szövegezésén múlik, meghatározott időre kötött munkaviszonyról van-e szó, s ebben az esetben csak a munkatörvénykönyv 57. §-ának 2. bekezdésében említett korlátozott lehetőségekkel adhat a dolgozó felmondást a kikötött idő eltelte előtt, vagy bizonytalan időre kötött felmondásról van szó azzal a kötelezettséggel, hogy legalább 3 évig marad a munkaadó vállalatnál. Mivel közben hosszabb idő teltei és férje tovább dolgozott, tanácsoljuk, hogy várja ki a 7 havi felmondási idő feltételét, amikor munkaviszonya megszűnik. Mivel férje esetében nincs szó áthelyezésről, nincs igénye kü- lönélési pótlékra. Ápolónők: A napi munkaidő elosztásáról a kiadott központi irányelvek szellemében a szervezet (a kórház igazgatója) dönt az üzemi bizottsággal való előzetes megállapodás alapján. A munkaidőnek naponta nem szabadna meghaladnia a 9 órát, de az Önök munkájának jellegére való tekintettel más elosztás is lehetséges. A munkatörvénykönyv 90. §-a értelmében a munkaidőt úgy kell elosztani, hogy az egyes műszakok között 12 óra megszakítás nélküli pihenő essék. Kivételesen ez 8 órára csökkenthető, de nők esetében legalább 11 órának kell lennie. Hetente egyszer 32 órás, megszakítás nélküli pihenőre van igénye a dolgozónak, lehetőleg úgy, hogy beleessék a vasárnap is. Ez a pihenési idő az üzemeltetés jellege szerint 24 órára csökkenthető. Ajánljuk, hogy a munkatörvénykönyv 156. §-a értelmében is a fentebb idézett 85. és 90. §. értelmében az üzemi bizottságukon keresztül lehetőleg mindkét fél megelégedésére rendezzék a kérdést. R. G.: A munkába menet saját gépkocsiján elszenvedett közlekedési balesete nem üzemi baleset és az Ön munkaadó vállalata nem köteles ezt kártalanítani. Igényeit (fájdalomdíj, a társadalmi érvényesülés megnehezüléséért járó esetleges egyszeri kártalanítás), a betegállomány alatt elesett keresetét, valamint dologi kérát a balesetet okozó tehergépkocsit üzemeltető vállalattal szemben (nem a gépkocsivezetővel szemben) érvényesítse, mihelyt annak összegszerűsége Ön előtt ismeretessé válik. A vállalat helyett az Állami Biztosító fogja a kártalanítást nyújtani a gépjárművek kötelező felelősség- biztosításáról szóló 1974/124 számú hirdetmény értelmében. Ajánljuk, hogy forduljon ügyvédhez. A kártérítést az egyes részigények esedékességétől számított egy éven belül lehet a bíróságon perelni, ellenkező esetben az igények elévülnek. K. E. A munkabéradóról szóló rendelkezések értelmében a szülőket, nagyszülőket, apóst, anyóst, testvéreket stb. csak akkor lehet a dolgozó által eltartottnak tekinteni, ha saját bevételük (nyugdíjuk, fizetésük, vagy más rendszeres bevételük) nem haladja meg havonta a 620 koronát. Ha a nyugdíj- emelések folytán szülei nyugdíja meghaladja a fejenkénti 620 koronát, 1976. január 1-től elvesztette az ezzel kapcsolatos béradókedvezményt az önnel együttlako szülei után, akikről túlnyomóan Ön gondoskodik. Ezt a kedvezményt még akkor is elveszítette, ha a nyugdíj- emelés csekélyebb összegű, mint a munkabéradó emelkedése Önnél. Egyébként a törvény által elrendelt nyugdíjemelésről az érdekelt személyek, tehát az ön szülei sem mondhatnak le, hogy ezáltal esetleg megújulna a béradókedvezményre való igénye. V. J.: A munkaadó vállalat álláspontja helyes. Náluk 1975. szeptember 1-én lépett munkába, az év végéig nem teljesítette a munkatörvénykönyv 100. §-a 1. bekezdésében előírt 5 havi várakozási időt, még ha teljesítette is a másik feltételt, a 75 munkanap tényleges ledolgozását. így jogosan utasították el az Ön kérelmét a még nem merített 7 nap szabadságának merítésére. A rendelkezés alól az idézett paragrafus utolsó bekezdése engedélyez kivételt akkor, ha a dolgozó az új munkaadó vállalat kezdeményezésére és közben lépett munkába. Ilyen esetben az új munkaviszonynak megfelelő terjedelemben engedélyezhető a szabadság az 5 havi várakozási idő és a 75 nap tényleges ledolgozása feltételének teljesítése nélkül is. Dr. F. J. ATOMROBBANTÁSOK TÁVOLI ELLENŐRZÉSE A leszerelésnek, a világbékének egyik legfontosabb kulcskérdése az atomrobbantások ellenőrzése. Egyes nyugati államok képviselői még ma is ragaszkodnak a „helyszínen“ történő ellenőrzéshez, a Szovjetunió és a szocialista államok viszont ezt az ellenőrzést — jogosan — feleslegesnek, kémkedésnek tartják. Annál is inkább, mert a tudomány mai állása mellett a légkörben és a Föld színe alatt végzett robbantások távolró! is ellenőrizhetők. Az atombomba robbantását számos olyan jelenség kíséri, amelyek igen nagy távolságban is jól észlelhetők. A hidrogénbomba robbanása — amely az atombombáéval ellentétben, nem atomok szétbomlása, hanem egyesülése révén következik be, még sokkal nagyobb hatású, hiszen „begyújtásához“ eleve egy atombombára van szükség. A nagyobb erejű robbanás tehát még könnyebben felderíthető. A robbanóerő mérésére, jelzésére általánosan elfogadták a hagyományos, trinitrotoluolos bombák erejével való összehasonlítást. Ezt az anyagot másképpen TNT-nek, Tri II-nek is nevezik. Atombombát lehetséges néhány ezer tonna TNT- nek megfelelő erejűre is kiegészíteni, a hidrogénbombák teljesítménye azonban legalább „millió tonna TNT“ nagyságrendű. , A robbanást hang-, fény-, sugárzás — és ha nem a magaslégkörben történt — földrengésje- lenségek kísérik. Lényegében tehát valamennyi kísérőjelenség rezgést, hullámzást idéz elő. Ezek mérése ma már jól ismert. A levegő hullámzása, a hanghatás csak akkor ellenőrizhető, ha a robbanás magasabb légkörben történik Ilyenkor viszont sok száz kilométeres távolságban is észlelhető. A nagaszaki — ma már „játékméretű“ — bomba robbanása és a robbanás lökéshulláma egy 320 km-re levő tengeri balászhajón is hallható volt és megbillentette a járművet. Több megfigyelőközpont hangészlelésének idejéből — az időjárási helyzet figyelembevételével — megállapítható a robbanás helye és ereje. A Földön vagy annak mélyében végrehajtott robbanások kisebb-nagyobb földrengéseket okoznak. Ezek elválaszthatók az „igazi“ földrengésektől, mert elő- és utórozgéseik kisebb mérvűek, jellegzetesek. A szeizmográf, a földrengés- jelző műszer, egy nagy tömegű, szabad vízszintes elmozdulást biztosítóan felfüggesztett súly vagy inga, melynek végére, alulra, íróműszert erősítettek. Annak hegve az alatta futó papírra ér. Ha rengés jelentkezik, az épület — s vele a papír — kimozdul, az érzékelő tömeg vagy inga viszont, megtartva tehetetlensége következtében helyzetét, a kimozdult papírra jeleket ír. Ezekből — több megfigyelőállomás adatainak összevetése alapján — nagy pontossággal állapítható meg a rengés helye, „fészke“ és ereje. A légkörben bekövetkezett atomrobbanás megváltoztatja a földmágnességet is. Ez a mág- nességingadozás ugyancsak jellegzetesen, hirtelen jelentkezik, nem olyan fokozatosan, mint a „földi“ eredetűek. A föídmágnesség mérésére a geofizikusok műszerei már régen ismeretesek. Több állomás egybehangzó „véleménye“ esetén így is megállapítható a robbantás helye és körülbelüli ereie. A robbantást —v ha igen nagy magasságban, vagy éppen a Föld körüli világűrben végezték — szemmel is meg lehet figyelni, hiszen az hatalmas fénylobbanással, villanással is jár. Éjszaka még a kisebb magasságban robbantott bomba fénye is messzire terjed. A robbantáskor felszabaduló energia egy része a rádióhullámok rezgéstartományában idéz elő „adást“. Ezt a jellegzetes „zavarást“ ugyancsak könnyű észlelni — főleg ott, ahol a közelben nincsen sok adó. vagy zavaró jelenség. A nagy magasságban végzett robbantások egyik kísérője az a hírhedt „atomfelhő“, melyet a szelek végighurcolhatnak a Föld felett, s amelyből nagy távolságra is hullhat — alacsonyabb felhők közvetítésével — radioaktív eső. Ez a felhő szokatlan magasságban, erősen radioaktív tevékenységével riométerekkel. ezzel a radarhoz hasonlóan működő műszerrel felderíthető A ma már világszerte mért magassági szélhelyzet ismerete alapján a felhő útja, s keletke* zésének valószínű helye, a robbanás pontja — ugyancsak megállapítható. A robbantást kísérő jelenségek legfontosabb ja a gammasugárzás megnövekedése. Mérésére a Geiger-Müller számlálót használják. Ez egy fémcső, melynek két végét szigetelő anyagból készült dugó zárja le. A dugók között — tehát a cső hossztengelyében fémszál húzódik. A szál és a cső fala között, ellenkező elektromos töltésük következtében, több ezer voltos feszültség van. Ha sugárzás halad át a cső belsején, vezetővé teszi a belső teret, így a szál és csőfal közötti — egyébként kisülés alattira méretezett — feszültség kiegyenlítődik, a cső „kisül“. A szerkezet utána azonnal újra feltöltődik. A szálhoz és csőhöz kapcsolt — az árammérőben láthatóhoz hasonló — számlálószerkezet azonban egyet már fordult. így lehet a sugárzást „számlálni“. Végül említsük meg a neutrinoszámlálást. A neutrino — mint a kicsinyítőképzős neve is mutatja — az atomnak rendkívül kicsiny, a neutronhoz hasonló tulajdonságú részecskéje, tehát nincs elektromos töltése. Van azonban egy rendkívül érdekes tulajdonsága — úgyszólván mindenen áthatol. Amíg például a gamma sugárzást, a röntgensugarakat néhány deciméter vastagságú ólomfal már megállítja, annak az ólomfalnak a vastagságát, mely a neutrínót is megállítaná, csak fényévekben, milliárd kilométerekben lehetne megadni. A neutrínónak a Föld tömege sem akadály, úgyszólván zavartalanul halad át rajta. így a robbantásnál felszabaduló neutrínók a Föld antipódus pontján, azaz a robbantással ellentétes, „másik“ oldalon is észlelhetők. Észlelésük ma még nem könnyű, de néhány évtizeddel ezelőtt nem is tudtunk róluk. A különböző mérési módszerek együttes alkalmazásával egyes automatikusan működő mérőállomásoknak a világűrbe. Föld vagy Nap körüli pályára műholdként vagy imbolygóként történő fellövésével (a világűrben nincs jelen a földi légkör, így a rezgések zavartalanul, féke- zetlenül, pontosan észlelhetők, s adataik a Földre továbbíthatók), az atomrobbantások ellenőrzésének pontossága máris olyan nagy fokú, hogy száz esetből legfeljebb egyben tévedhetnek. Ha ez az ellenőrzés nemzetközi összefogás alapján tovább fejlesztődik, hiszen egy állam jelenleg sem „térrel“, sem anyagiakkal nem bírja a fejlesztést — a pontosság úgy fokozható, hogy hiba csak százévenként egyszer fordulhat elő. A nagyobb hatásfokú atom- és hidrogénbombák (rakétafejek) robbantása tehát ma már az összetett ellenőrzési módszerekkel ellenőrizhető. A világ népeinek azonban el kell érnie, hogy még erre se legyen szükség, s a bombák fejlesztésére, az ellenőrzés kidolgozására, az észlelhető robbantási hatások megszüntetésére fordított hatalmas összegeket a békés építésre fordíthassák A HOLD ÉS A FÖLDI KLÍMA Felhőtlen éjszakákon a teli- h&ld sejtelmes ezüstös fénnyel árasztja el a tájat. Fénye hideg, nem melegít — hiszen nincs is saját fénye, csak a Nap világítja meg, ennek visszavert fénye jut el hozzánk. Olyan messzi, olyan idegen a Hold az égbolton, mintha semmi köze sem A szó szoros értelmében „pipé- hangokat“ sugároz az a külön- leges rádiókészülék, amelyet a francia André Lantx egy pipába szerelt. A képen a készülék belső szerkezete is látható. lenne hozzánk, földiekhez. Pedig a Hold tömege hatással van bolygónkra is, elsősorban legkönnyebb elemeire, a vízre és a levegőre. A földet övező levegőburok, az atmoszféra a legkönnyebb és legmozgékonyabb bolygónk szférái közül — ezért engedelmesen teljesíti a Hold „parancsait“. Minden alkalommal, amikor közelít hozzánk a Hold, magához vonzza légkörünket. A földi öí*noszféra a Hold felőli oldalán kiöblösödik — ez a légkör dagálya. A Föld ellentétes oldalán viszont apály van a légkörben is. Könnyű belátni: ez a légdagály és légapály nyugtalanságot kelt légkörünkben, zavarja az időjárást meghatározó hideg és meleg légtömegek mozgását. Szergej Tyimofejev leningrá- di geofizikus érdekes számításokat végzett. Táblázatba foglalta a levegő átlagos hőmérsékletét sok évre visszamenően, különböző holdállások idején. Számításaiból kiderült, hogy a hőmérséklet-változások függősége a holdmozgás 9 és 19 éves ciklusaitól még határozottabban kimutatható, mint a naptevékenység ismert 11 éves ciklusaitól. A holdciklustól függő hőmérsékleteltérés a Szovjetunió területén eléri a 2 Celsius-fokot is. Amikor a Hold a legmagasabban áll a horizont felett — vagyis legközelebb van a Földhöz —, a Szovjetunió egész területén hideg a tél és a nyár is. A Hold ilyen „magas“ állásának katasztrofális emlékei vannak a régmúltból: 1405-ből, amikor befagyott az Amu-Darja folyó, vagy az 1500-as évből, amikor jégpáncélba dermedt a Fekete-tenger is a krimi partokon. Ezekben az években a Hold legnagyobb nehézségi vonzása egybeesett a naptevékenység minimumával. Ezért a Hold klímaszabályozó hatása különösen érezhető volt. A Holdnak a földi légkör levegőtömegeinek mozgására kifejtett hatását figyelembe kell venniük a meteorológusoknak is az időjárási prognózisok összeállításakor. Különösen fontos figyelembe venni a Hold klíma- változtató hatását a hosszú távú, évekre vagy évtizedekre terjedő előrejelzések elkészítésekor. Szergej Tyimofejev visszamenően összehasonlítva az időjárás változásait és a Hold ciklikus mozgásait arra a következtetésre jutott, hogy Európa jelenleg a klíma olyan bizonyos lehűlésének időszakában van, mint amilyet a XVIII. század második felében észleltek. (dj) 1976. V. 11.
