Új Szó, 1976. május (29. évfolyam, 103-128. szám)

1976-05-07 / 108. szám, péntek

Ahol milliókat érd ötletek születnek A prágai Magasépítő Kutatóintézet szerepe az építőipar feladatainak teljesítésében Kutatás — fejlesztés — ter­melés — felhasználás“ — ezt a címet adták a prágai Magas­építő Kutatóintézet dolgozói a CSKP XV. kongresszusa tiszte­letére vállalt kötelezettségei­ket tartalmazó jelentésüknek. František Hlaváč igazgató sza­vai szerint igényes feladataik teljesítését megnehezíti a tény, hogy kutatásaik eredményei a velük szorosan együttműködő kivitelező vállalatok megérté­sétől, illetve munkamódszerei­től is függnek. Tény azonban, hogy a kutatóintézet dolgozói az 5. ötéves tervidőszakra elő­irányzott 270 millió korona ér­tékű termelési tervet 1975. ok­tóber 15-ig 105 százalékra tel­jesítették, a nyereségi tervet pedig 17 millió koronával tel­jesítették túl. nem beszélve a több millió koronára rúgó megtakarításról. <ťz azt bizo­nyítja, hogy az intézetnek — és ez sokban a társüzemi szer­ződéseknek is köszönhető — számos problémát sikerült meg­oldania. A RACIONALIZÁLÁS előnyei — Kutatómunkánkban a leg­nagyobb gondot nz épületek új, haladó irányzatú szerkesztésére és műszaki berendezésükre for­dítjuk — tájékoztat František Hlaváč igazgató. — De ugyan­ilyen fontosnak tartjuk az épít­kezések iparosítását, valamint a szállítási és a szerelési mun­kák racionalizálását. Tevékeny­ségünk nem lenne kielégítő, ha csak arra törekednénk, hogy egy korszerű panelházat töké­letes műszaki berendezéssel lássunk el. Bennünket már az iparvállalatok munkájának a minősége, az épületelemek elő­állításának a módja is érde­kel, akár lakóház, akár ipari vagy mezőgazdasági üzem épí­téséről van szó. A kutatóintézet tudományos dolgozói a csehországi és a szlovákiai termelővállalatok technikusaival és munkásaival komplex racionalizációs brigá­dokban tömörülnek, hogy szo­rosabb együttműködésük a tu­dományos ismereteknek a gya­korlatban való gyors és hatha­tós érvényesítését eredményez­ze. Ennek a munkamódszernek köszönhető az intézet zavarta­lan együttműködése a Priein- stavval, valamint a bratislavai Magasépítő Vállalat vezérigaz­gatóságával is. A tapasztalatok ugyanis arra utalnak, hogy a szlovákiai elvtársak nem riad­nak vissza a nehézségektől, és az új módszerek és anyagok gyakorlatban való ellenőrzése érdekében bizonyos kockázatot is szívesen vállalnak. Ez a ku­tatómunka elengedhetetlen fel­tétele. MEGOLDÁSRA VÁRÓ PROBLÉMÁK Hlaváč elvtárs az intézet egyik problémájára, az acél he­gesztésére tereli a szót. A kor­szerű építkezés egyik legtöbb feltétele ugyanis a megfelelő minőségű betonacél alkalmazá­sa, amelyből az évi fogyasztás hazánkban több mint félmillió tonnára becsülhető. Eltekintve az ipari építkezésektől, a in­dáktól és a gátaktól, egy-egy lakásegységhez kb. 2 tonna be­tonacélra van szükség. Érthető tehát, hogy a kutatóintézet dol­gozóinak az ötletességétől is függ ennek az értékes anyag­nak a gazdaságos felhasználá­sa. Igaz ugyan, hogy minél jobb minőségű a betonacél, an­nál kevesebbre van belőle szük­ség, de annál nehezebb a he­gesztése. Bár ezen a téren már figyelemre méltó eredményeket értek el, a szakemberek még nem mondták ki az utolsó szót. Tisztában vannak ugyanis az­zal, hogy nincs az az ered­mény, amely ne lehetne még jobb. De a tudományos dolgo­František Hlaváč, a prágai Magasépítő Kutatóintézet igazgatója zókra különben is az a legjel­lemzőbb, hogy állandóan újabb munkamódszereken törik a fe­jüket. Ennek köszönhető, hogy jó eredményeket értek el a vasbetonhoz szükséges acélvá­zak ipari úton történő előállí­tásánál. AZ ACÉL NÉHA FÁVAL IS POTOLHAT0 — Olyan követelmény a ta­karékoskodás, amelyre minden téren tekintettel kell lennünk — folytatja vendéglátóm. — Teljesítéséhez a hazai nyers­anyagok gazdaságosabb kihasz­nálásával igyekszünk megte­remteni a feltételeket — utal természeti kincseinkre, első­sorban a fára. amelynek na­gyobb mértékben való felhasz­nálásával bizonyos építkezése­ken az acél is pótolható anél­kül, hogy ez az újítás kedve­zőtlenül befolyásolná az épü­letek minőségét. Ez a célja a Magasépítő és a Faipari Kuta­tóintézet szoros együttműködé­sének Az eredmények tehát bizta­tók. Az ellenőrzések során szer­zett kedvező tapasztalatok alapján a találmányok és az újítások terjesztése és széles körű megvalósítása nem jár különösebb nehézséggel. A ku­tatóintézet dolgozóinak az ér­deme az is, hogy ma már a panelgyárak az épületelemek­be idejekorán, tehát'gyártásuk­kor beszerelik a villany-, a gáz- és a vízvezetéket, hogy a sze­relők ezekkel a munkákkal ne késleltessék az épületek befe jezésél. MIÉRT ÉPÍTÜNK LASSABBAN A KELLETÉNÉL? Tagadhatatlan azonban, hogy bár az utóbbi években építőipa­runk soha nem látott eredmé­nyeket ért el, az építkezések üteme nem kielégítő. Lényege­sen lassúbb, mint a többi szo­cialista országban. Mi ennek az oka? — teszem fel a kérdést. — Az építkezés üteme és a munka minősége három ténye­zőtől függ — hangzik a válasz. — Ezek: a műszaki fejlesztés, a technológia és a munka szer­vezése. Szakavatott irányítás esetén a műszaki fejlesztés nem okozhat különösebb prob­lémát. A munka megszervezésé­től tehát nagyon sok függ. Ä dolgozók is fegyelmezettebbek és öntudatosabbak, pontos, jó minőségű munkát végeznek. Ezen a téren azonban még sok a tennivalónk — mondja Fran­tišek Hlaváč, akinek a véle­ménye szerint az épületek ké­sedelmes befejezésének továb­bi oka a szakismeretek hiánya. A kutatóintézet e fogyatékos­ság kiküszöbölését tartva szem előtt több tanfolyamot is ren­dezett Brnóban, az ottani mű­szaki főiskolával együtt. így tették lehetővé a szakemberek­nek. hogy megismerkedjenek az újfajta építőanyagokkal, fel­dolgozásuk módjával és a többi elengedhetetlen tudnivalóval. A JÖVŐ A KOMPLETT ÉPÜLETELEMEKÉ De térjünk vissza — ha rö­viden is — az épületek befeje­zési munkáival kapcsolatos problémákra, amelyek minden bizonnyal megszűnnének, ha a termelővállalatok a szükséges kellékekkel ellátott komplett épületelemek gyártására hatá­roznák el magukat, amelyeket az építkezésen már csak össze kell szerelni. A jelenlegi tech­nológiai eljárás ugyanis nem­csak késlelteti, hanem meg is drágítja a munkát. Az igazgató meggyőződése, hogy a gazda­ságosság szempontjából is elő­nyös javaslatuk megvalósításá­val olyan eredményeket érhet­nek el, amelyek az építkezések gyorsabb ütemű befejezéséhez vezetnek. — Ennek és a többi problé­mának a megoldására egyéb­ként a XV. pártkongresszus bennünket érintő határozata is kötelez — utal Hlaváč elvtárs igényes feladataikra, amelyek­nek teljesítését lényegesen megkönnyíti a KGST-tagorszá- gok kutatóintézeteivel folyta­tott szoros együttműködésük. KARDOS MÁRTA Ha olyan hivatalos vendég érkezik a losonci járásba, aki­nek üzemlátogatás is szerepel a programjában, szinte biztos­ra vehető, hogy a füleki M1ER Bútorgyárba is elkalauzolják a házigazdák. Nem véletlenül van ez így. A gyár dolgozói ugyanis azonkívül, hogy már huzamosabb ideje példásan tel­jesítik tervfeladataikat, állan­dóan nagy gondot fordítanak munkakörnyezetük rendben tartására. — Fontosnak tartjuk munka­környezetünk rendben tartását — mondja fán Janoviöek igaz­gatóhelyettes. — Számunkra már régen nem közömbös az, hogy milyen körülmények kö­zött végezzük munkánkat. Egé­szen más közérzettel dolgozik itt mindenki, mint egy elha­nyagolt munkahelyen. A jó köz­érzet és az ebből eredő foko­zott munkakedv viszont nagy­ban befolyásolja a termelési eredmények alakulását. A bútorgyár dolgozóinak per­sze ezért sem kell szégyenkez­niük. Az ötödik ötéves tervidő­szakra meghatározott felada­taikat 33 nappal a határidő előtt sikeresen teljesítették. A tavalyi év végéig terven felül 34 millió 100 ezer korona ér­tékű árut gyártottak. A terv­feladatokon kívül maradékta­lanul teljesítették a kötelezett­ségvállalásokat is. Tavaly a sikereket elemezve a gyárban sok szó esett a szemléltető agi­táció és a gazdasági propagan­da szerepéről is. —- A szemléltető agitáció és a gazdasági propaganda nálunk fontos tényezőnek számít a tervfeladatok teljesítésében. En­nek keretében azonnal rámuta­tunk minden követésre méltó, példamutató kezdeményezésre. Persze sosem hunyunk szemet az olyan fogyatékosságok fe­lett, amilyen a munkaidő rossz kihasználása, a gyengébb mi­nőségű munka, vagy a munka- biztonsági előírások meg nem tartása. A szemléltető agitáció cél jait szolgáló eszközöket min­denki által jól látható helyen, a bejáratnál helyezzük el. Nagy fontosságot tulajdonítunk a példás dolgozók bemutatásának és munkasikereik népszerűsíté­sének is. Nagy örömet jelent számunkra, hogy ez a munkánk sem eredménytelen. A bútorgyári dolgozók az év eleje óta (minden munkaszaka­szon egyenletesen, lemaradások nélkül teljesítik az újabb, igé­nyes feladatokat. Szorgalmuk­ból azonban többre is futja. A CSKP XV. kongresszusa tiszte­letére 1 millió 200 ezer korona értékű munkafelajánlást tettek. Ebből már több mint 440 000 koronát teljesítettek. LALO KAROLY Bratislavában a Martanovič, a Košicei, a Gulen utca, valamint a Kikötő út térségében épül 1970 óta az új sajtóközpont. Az építést három szakaszra osztották fel. Az első szakaszban megépítik a Pravda nyomdaüzemét és a hírlapterjesztő vállalat központját, a másodikban a szerkesztőségek toronyházát. Az építés harmadik szakaszában készül el a Csehszlovák Sajtóiroda új székháza. Az építőipari munkák kivitelezője a bratislavai Hydrostav Pod. Biskupice-i üzeme, fő tervezője a bra­tislavai Lignoprojekt. A sajtóközpont területe 48 284 négyzetméter lesz. Az átadásra 1980 ban kerül sor. A központ tervezett évi kapacitása 16 654 tonna nyomtatott papír lesz. A képen: kilátás az első s zakaszban épülő objektumokra. (Felvétel: Š. Petráš — ČSTKJ JOGOS BÜSZKESÉGGEL Sikereik forrása a szervezésben rejlő tartalékok mozgósítása — Hogyan biztosítják a tér melés növelését? — Elsősorban a munkaterme­lékenység fokozásával. Termé­szetesen dolgozóink munkakez- deményezését sem hagyjuk fi­gyelmen kívül. De ez még nem minden. A korábbi években aránylag sok gondot okoztak nálunk a munkaidő tökéletes kihasználását akadályozó anyagszállítási nehézségek, ké­sések, az ebből eredően hosz- szúra nyúlt állásidők, az áram- kiesések s más tényezők. Az el­múlt időszakban sokat tettünk ezek kiküszöbölése érdekében. Ma már a termelési folyamato­kat a processzográf segítségé­vel is figyelemmel kísérjük. Az ehhez tartozó számítógéppel minden nap külön külön érté­kelhetjük az egyes munkasza­kaszokon dolgozók eredménye­it. Kihasználva az ipari televí­zió adta lehetőségeket is, fenn­akadások esetén úgyszólván a legkisebb késedelem nélkül ha­tékonyan intézkedhetünk. A gyár dolgozói az áruterme­lés növelésén kívül fontos fel­adatnak tartják a termékek mi­nőségének állandó javítását. A hatodik ötéves tervidőszak első • esztendejét ők is a minőségi munka évének nyilvánították. Hogy ezt valóban komolyan ve­szik, azt többek között az is bizonyítja, hogy egyre többen kapcsolódnak be a „Jótállók a munkámért!“ — elnevezésű ver­senymozgalomba. A verseny­mozgalom résztvevői teljes mér­tékben felelősséget vállalnak minden egyes általuk készített bútordarab minőségéért, ami mások számára is kövei ésre méltó kezdeményezés. — Termékeink minősége to­vábbi javításának érdekében el­sősorban a szocialista munka­brigádok tagjai végeznek jó munkát. A munkaverseny kü­lönböző formáiba eddig 347 dolgozó kapcsolódott be. össze­sen harminc szocialista munka­brigádunk van. Ezek közül az elmúlt év decemberében hat kollektíva kapta meg a bronz­jelvényt. Természetesen a töb­bieknek is nagy érdemük van abban, hogy május elseje alkal­mából kiérdemeltük „A XV. pártkongresszus üzeme“ meg­tisztelő címet. Az utóbbi időszakban elért központi szervek felhívására összesen kétmillió korona érté­kű munkafelajánlást tettek. Az elmúlt évben azonban három­millió 302 ezer koronás érté­ket eredményezett a dolgozók munka kezdeményezése. A köte­lezettségvállalások teljesítése elsősorban az árutermelés fo­kozására irányult. Ezenkívül a tavalyi évre tervezett termelési költségekből 543 000 koronát, a fűtőanyagokkal és az áram­mal való ésszerű gazdálkodás révén 110 000 koronát, az év­közben hasznosított újítási ja­vaslatokkal pedig 320 000 ko­ronát takarítottak meg. — A hatodik ötéves terv­időszak kezdete minden tekin­tetben igényes feladatok elé állított bennünket — magya­rázza Janoviöek elvtárs. — Az idei évre kidolgozott tervek sze­rint összesen 2tíl millió koro­na értékű bútort kell gyárta­nunk. Az év végéig a tavalyi­hoz képest 8,3 százalékkal nö­veljük az árutermelést. Nem kis feladat ez, hiszen arról van szó, hogy a tavalyinál mintegy 20 millió korona értékű bútor­ral kell többel gyártanunk.

Next

/
Thumbnails
Contents