Új Szó, 1976. május (29. évfolyam, 103-128. szám)
1976-05-25 / 123. szám, kedd
17 tonna gyantát gyűjtöttek tavaly próbaképpen a Treboňi Erdőgazdálkodási Vállalat dolgozói. Felvételünkön: Egy erdőrészleg, ahol a gyantát gyűjtik. (Felvétel: ČTK — Z. Rúbeš) VÁLASZ OLVASÓINKNAK Különböző ügyekben T. I. — 95.: A mezőgazdasági adóról szóló, 1974/106. sz. és az 1975/103 sz. törvény végrehajtási rendeletének 3. cikkelye értelmében a földadót az köteles fizetni, aki az ingatlanok nyilvántartásában mint annak használója van feltüntetve. Ha a telek használója nem szerepel az ingatlanok nyilvántartásában, az adót az köteles fizetni, aki a földet tényleg használja. Az idézett adótörvény 4. §-ának 3. bek. értelmében, ha egy telket többen használnak, akkor egyetemlegesen (közösen és osztatlanul) kötelesek a földadót fizetni. Ha az utóbbi rendelkezés értelmében fizették az egész telek adóját, jogtalan anyagi előny (neoprávnený majetkový prospech) megtérítése címén a bíróságon beadott keresetben kérhetik az egy évnél nem régibb adóösszeg megtérítését, amit más helyett fizettek meg. Az egy évnél régibb összeget illetően a tényleges használó esetleg eredményesen védekezhetne az elévülés kifogásával. T. M.: A kút építménynek számít. A telket átruházó (valószínűleg a hnb) lett volna hivatva arra, hogy eredetileg még a telek megosztása előtt a nagyobb terület vízszükségletét ellátó kút sorsát tisztázza. Ha ez a rendezés eddig nem történt meg, utólag igyekezzenek rendezni a hnb építészeti osztályán. Ha itt nem járnának eredménnyel, a járásbírósághoz ^«•rdulhatnának, hogy az tisz- Tázza, ki milyen mértékben jogosult a kutat használni és milyen mértékben köteles a kút üzembetartásával (esetleg mélyítésével) törődni. M. P.: Elvben felelősségre lehetne vonni a düledező ház tulajdonosát, mivel a háztető és az egész ház karbantartásának elhanyagolása miatt zuhant a tető egy része az ön telkére és megsemmisítette az ott álló, részben károsult autókarosszériát. A biztosító jogosan utasította el a térítést. Az ismeretlen helyen tartózkodó tulajdonos felelősségét és kártérítési kötelezettségét ugyan kimondhatná az ingatlan fekvése szerint illetékes csehszlovák bíróság, de az ilyen ítélet végrehajthatósága nagyon kétséges (esetleg az ingatlan állami jegyzőség útján való eladása jöhetne számításba, ha az ismeretlen helyen tartózkodó, állítólag magyar állampolgár az államközi egyezségek értelmében még jogos tulajdonosnak számít). Az ilyen perben a szomszédos ingatlan ismeretlen helyen tartózkodó tulajdonosát a bíróság által számára kirendelt ügygondnok képviselné. K. M.: Ha Ön magyar állampolgárhoz menne férjhez és házasságkötésük után itt laknának, Ön megtartaná csehszlovák állampolgárságát, mivel ezt a házasságkötéssel nem veszíti el. Ez nincs határidőhöz kötve, tehát tekintet nélkül a kötendő házasság tartamára. Ha leendő férje és első házasságából származó fia kivándorlási útlevéllel települne ide, tartózkodási engedélyt kapna és leendő férje munkát is vállalhatna. Az eljárást azzal kellene elkezdeniük, hogy Ön az állami jegyzőség előtt hitelesítve aláírna leendő férje és a gyermek részére eltartási nyilatkozatot, amelyben áttelepiilésük esetére kötelezettséget vállal elhelyezésükre és szükség esetén eltartásukra. A nyilatkozat alapján leendő férjének (esetleg már férjének) a budapesti csehszlovák nagy- követségen kellene kérnie az előírt iratok és kérvény, valamint az Ön által aláírt eltartási nyilatkozat alapján saját maga és gyermeke számára az elővízum megadását. Ennek kedvező elintézése (erről a csehszlovák Belügyminisztérium illetékes dönteni) után — ez mintegy 4 hónapig tart — az elővízum alapján kellene kérniük a magyar útlevélhatóságnál a kivándorlási útlevelet és erre azután megkapnák a csehszlovák nagykövetségen az át- telepiilésre jogosító vízumot a kivándorlási útlevélre. Leendő férje később kérhetné saját maga és gyermeke számára a csehszlovák állampolgárságot a magyar állam kötelékéből való előzetes elbocsátás után. Az át- települése előtt legfeljebb látogatási útlevéllel járhatna ide. T. E.: A polgári törvénykönyv 251. §-a értelmében a nem használható redőny helyett az átvételtől számított legkésőbbi 6 hónapon belül kérheti a redőny hibátlanra való kicserélését, vagy kérheti a kifizetett összeg visszatérítését a redőny visszaadása ellenében. Ha nem telt még el az említett 6 hónap, akkor igényeit ajánljuk ügyvéd útján érvényesíteni. Ha a vállalat az ügyvéd felszólítására sem reagálna, említett igényeit a járásbíróságon beadott keresetben érvényesíthetné. Ha a redőny hibáját javítással meg lehetne szüntetni, akkor joggal kérhetné a rendőny , ingyenes kijavítását. K. I.: Ha közös ingatlanuk használatát illetően nem tudnak megegyezni, kérheti, hogy a járásbíróság a polgári törvénykönyv 139.^ §-a értelmében döntsön a közös ingatlan használatának kérdésében. A döntés a kert ügyében valószínűleg egyszerűbb lesz. Ha a közös használat állandó bonyodalommal járna, joga van a polgári törvénykönyv 142. §-a értelmében kérni a vagyonközösség megszüntetését. Ez lehetséges (ha műszakilag megoldható) a tulajdonrészek arányában való megosztással, a tulajdonrész juttatásával a becsérték megfizetése ellenében, s végül az állami jegyző útján való eladással harmadik személynek, ha az ingatlant a társtulajdonosok közül senki sem akarná átvenni. Ajánljuk, forduljon ügyvédhez. K. F.: Feltételezzük, hogy ön, ill. elhunyt férje efsz-tag volt. így valószínűleg az efsz-ben társították a törvény értelmében földjeiket, beleértve a. szőlőt is. A háztáji szőlők tagosításával kapcsolatban ön kora miatt nem is kért már új szőlőt és vesszőt a kiültetésre. Nézetünk szerint az efsz-nek módja lesz más juttatással Önt kártalanítani. £jrí j A NYOMDAIPAR JÖVŐJE Mint az ipar sok ága, a nyomdaipar is háromféle tevékenységre osztható: a gépi munka előkészítésére — ezt nyomóforma-készítésnek nevezik —, magára a gépi munkára, azaz a nyomtatásra, és végül a nyomtatott ívek továbbfeldol- gozására és összeszerelésére, azaz a kötésre. A nyomóformakészítés egyedi gyártás jellegű; minden nyomtatvány külön, sajátosan e célra készített nyomóformát igényel. Ezen belül legfontosabb a szövegelőállítás. Erre az jellemző, hogy termelékenysége emberi képességekhez kötött (a szedőgép „billentyűzete“ az írógéphez hasonló), tehát technikai eszközökkel csak korlátozott mértékben befolyásolható. Más a helyzet a nyomtatással, ahol — különösen nagy példányszámoknál — a termelékenységnek csak a gépteljesítmény szab határt. Ma már könyvet, újságot 11 m/sec. sebességgel is nyomtatnak, ami lehetővé teszi, hogy terjedelmes könyvek nyomtatását egy-két nap, milliós példányszámú újságok nyomtatását pedig 3—4 óra alatt elvégezzék. A kötészeti munkában —, ahol a könyvek és folyóiratok egyedi tartalma, a technológia szempontjából már kevésbé fontos — tág tere nyílik a komplex gépesítésnek, vagy szalagszerűen kapcsolt automatizált gépsorok beiktatásának. A három fő folyamat műszaki tartalmának belső ellentmondásait, eltérő jellegét összhangba hozni és a közös optimumot megtalálni: ez a nyomdaipar jövőjét alakító technológus álma és feladata. Tehát: nem feladva a nyomtatványok individuális jellegét és sajátos esztétikai-grafikai megjelenési formájának további javítását, magas színvonalú, nagy termelékenységű tömeggyártás kialakítására kell törekednünk. A nyomóformakészítés sokféleségét összhangba kell hozni a nyomtatás-kötés magas fokú gépesítésével. A KÖNYV Könyvgyártásunkban szembetűnő az egyedi nyomóformakészítés alacsony termelékenysége, hiszen a könyvkészités idejének mintegy 80 százaléka a formakészítésre esik, és csupán 20 százaléka szükséges a további műveletekhez. A szedésre nemcsak az jellemző, hogy teljesítménye emberi képességhez kötött, hanem az is, hogy a szedésre fordított munkaidőnek nemegyszer 20—30 százaléka kárbavész a „szerzői korrektúra“, a nyomtatványmegrendelő áltaj előírt utólagos szövegváltoztatások miatt. Mi itt a jövő útja? Az egyik lehetőség a sze- dési technológia emberi képességektől nem függő részének meggyorsítása. Ezt a célt szolgálják a lyukszalagvezérlésű sorszedőgépek és a fény- szedés (ólom nélküli szedés), amelynek első gépegységei már megjelentek hazánkban is. Ezek az eljárások a szedés mechanikai részének teljesítményét a hagyományos eljárások 2-3- szorosára fokozhatják, noha a hagyományos „billentyűzés“ nem változik. A korszerűsítés másik útja a hibáktól mentes, „nyomdaérett“ kézirat megteremtésére irányul, amelyen semmiféle ellenőrzést és utólagos javítást nem végez a megrendelő, s az imprimálás (a nyomás előtti szövegjóváhagyás) a nyomda belső feladatává válik. Ez a cél megközelíthető a „kéziratmakett“ módszerrel, amelynek kidolgozása a KGST-együttműködés keretében történik. Lényege, hogy a szerkesztőségben olyan, meghatározott szélességű és számú sort tartalmazó, hibamentes kéziratot, azaz makettet kell előállítani, amelynek alapján a gépszedő (aki ezután kisebb képzettségű munkás is lehet) sorról sorra reprodukálja a szedést — kevesebb hibával és jóval gyorsabban. A szövegelőállítás kulcskérdése azonban az emberi teljesítményhez kötött „billentyűzés“ kiküszöbölése. Erre irányul a szedés legújabb, az elektronika és a kibernetika elveire épített eszköze, a computer. Ehhez hagyományos kéziraEZERSZER FÉNYESEBB A NAPNÁL Csillagvárosunk, a Galaxis egyes objektumaiban a HO hidrogéncsoport és a vízgőz szokatlanul fényes rádióvonalait fedezték fel. Ezeket a különös vonalakat olyan területek sugározzák ki, amelyekben minden valószínűség szerint csillagok vagy bolygórendszerek születnek. Valószínű, hogy e területek kiterjedése nem nagyobb a Naprendszernél. A furcsa rádiósugárforrások a nagy bázisú rádióinterferometria módszerével kutathatók a leghatásosabban, vagyis a jelek két, egymástól nagy távolságra levő rádiótávcsövei való egyidejű felfogásával. A feljegyzések szinkronizálásához nagy pontosságú atomórára van szükség. Nemrégiben szovjet és amerikai tudósok közösen tanulmányozták a W3, W49 és az Orion-ködben levő kompakt objektumokat az 1,35 centiméteres hullámhosszon. A megfigyeléseket a krimi 22 méteres rádióteleszkóppal, valamint az amerikai West Ford-ban levő 37 méteres rádiótávcsővel hajtották végre egy időben. Értékelésükből kiderült, hogy a W49-es rádiósugárforrás két hosszúra nyúlt, egymástól 12 szög- percnyire levő területből áll. A nyugati részt ionizált hidrogén gázfelhő alkotja, amelynek központjában két fényes mag van. A sugárforrás az egyik mag közelében helyezkedik el, és több részből áll, de egyik sem nagyobb, mint a Jupiter pályaátmérője. A rádiósugárzás erősségében nagy változások észlelhetők. Olykor öt I^cen belül a tízszeresére növekszik a rádió- sugárzás erőssége. Ez azt bizonyítja, hogy az adott területen nagy energiafelszabadulással járó folyamatok mennek végbe. tot kell készíteni írógépen. Az írógép egyidejűleg lyukszalagot állít elő, amely a kézirattal egyező lyukkombinációkat rögzíti. A megrendelő (szerkesztőség) a nyomdának nem a kéziratot, hanem a lyukszalagot adja át, mint szö- vegdukumentumot. A computer a lyukszalag alapján elektronikus számítógép segítségével a szöveget tipográfiai sorokba rendezi, beleértve a szóelválasztások automatikus elvégzését is, majd az így tipográfiailag átformált szöveget újabb lyukszalagon rögzíti. A „billentyűzés“ tehát megszűnik, s a computer a lyukszalagkészítést a hagyományos szedésnél kb. negyvenszer gyorsabban végzi. A computer által kiadott lyukszalaggal azután akár sorszedőgép, akár fény- szedőgép automatikusan vezérelhető a már ismert módon. A könyvelőállítás másik fő kérdése a nagy példányszámú, olcsó és mégis tisztán, jól olvashatóan nyomtatott könyv. Ilyenek a népszerű zsebkönyvek, olcsó regények, vagy a tankönyvek. Ezeknek tömeges előállítására egyre inkább tért hódít az 500 éve domináló magasnyointatás- sal szemben az ofszet, a hagyományos könyvkötéssel szemben a puha, színes fedőlap, és a gépesített (fűzés nélküli) ragasztott kötés. Az ofszet eljárás tökéletesebben adja vissza a szöveget, fotokémiai jellegénél fogva a legalkalmasabb a fényszedőgépen előállított filmszöveg feldolgozására, és rotációs gépein mintegy tízszeres termelékenységet biztosít a magasnyomtatással szemben, nem is szólva arról, hogy a gép készen hajtogatott íveket bocsát ki. Ha az így készített terméket komplex kötészeti gépsoron ragasztott kötéssel kötik kartonfedélbe, az eljárás két-háromszor gyorsabb, mint a jelenlegi kötési mód. IDŐSZAKI SAJTÓTERMÉKEK A napilapkészítés sajátossága, hogy napi 3—4 óra nyomtatási idővel sok százezer példányt kell előállítani, rendszerint sok azonos gépegységből álló rotációs gépsoron, amely azután a mun, kanap többi, mintegy 80—85 százalékában nincs kihasználva, mert más termék előállítására nem alkalmas. (A gyenge szöveg- és képminőség miatt ez a technológia még olcsó könyvek készítésére sem felel meg, ha kényszerűségből alkalmazzák is.) A fejlett országokban ezért a napilapokat ma már ofszetnyomással nyomják. Ennek az eljárásnak az az előnye, hogy a szöveg kiválóan olvasható, a képek jó minőségűek, lehetőség van a színes nyomásra, s végül a gép folyóiratok és könyvek nyomására * is alkalmas, tehát kapacitása gazdaságosan kihasználható. A jövő feladata a ma még bonyolult kézi munkával végzett színkivonatkészítés gépesítése (a színes képből az alapszíneknek megfelelő nyomóforma-komponensek előállítása). Ma már vannak olyan elektronikus gépek, amelyek a színes diapozitív alapján az alapszíneknek megfelelő színkivonati filmeket készítenek, az elektronikus vésőgépek pedig mechanikusan forgácsolt (vésett) színkivonatokat, vagy azonnal nyomásra alkalmas kliséket állítanak elő. Ezek további változata kész mélynyomóhengereket állít elő közvetlenül az eredeti kép alapján, minden közbülső eljárás nélkül. A nagy példányszámú folyóiratokon a jövőben a mélynyomtatás és az ofszet osztozik. A fő feladat itt a nyomóformakészítés korszerűsítése lesz. Ami a nyomtatást illeti, a rotációs gépi technika itt ismert. A gépgyártók nem új szerkesztési elvekkel, hanem mind nagyobb gépsebességekkel, és a biztonság növelése végett az elektronikus vezérlőberendezések tökéletesítésével igyekeznek többet nyújtani. Ezek a gépek teljesen kész fűzött folyóiratokat bocsátanak ki. A fűzés, körülvágás, kötegelés műveleteit egyébként komplex gépsorok szalagszerűen végezhetik. A testileg sújtottak életét könnyíti meg ez a szék, amely könnyűszerrel mozog az utcán vagy a kertben. Hajtásáról villamos telep gondoskodik. Energiája elég egy napi üzemeltetésre, éjszaka könnyűszerrel feltölthető. 1976. V. 25
