Új Szó, 1976. május (29. évfolyam, 103-128. szám)
1976-05-22 / 121. szám, szombat
A CSKP veteráni A KOMMUNISTA NYUGDÍJASKÉNT IS AKTÍVAN DOLGOZIK A PÁRTSZERVEZET BEM ÉS A TÖMEGSZERVEZETEIKBEN Gágyor Lajos elvtárs, a párt šahyi í ipolysági) városi szervezetének veterán tagja képességeihez mérten következetesen harcolt a határozatok megvalósításáért. Főleg azokat mozgósította a pártszervezet által szervezett akciókra, akik rokonszenveztek a párt politikájával. Jelenleg is szerényen él otthonában. A városban többnyire csak akkor mutatkozik, ha a városi pártszervezet a CSEMADOK helyi szervezete és a kiskertészkedők helyi szervezete bizottságának, illetve választmányának van gyűlése. Ilyenkor a többi veteránnal együtt egy-egy mozzanatot idéznek fel a győzelmes munkás- mozgalmi megmozdulásokról. Az emlékek egyre ritkábban kerülnek elő a feledés homályából, mert lassan elfogynak azok, akik az Ipoly féltő ölelésében rejtőző kisvároska munkásmozgalmának történetét írták, népének jobb életéért küzdöttek. A volt burzsoá köztársaságban és a fasiszta Horthy-rend- szerben a pártalapszervezet igen nehéz körülmények között működött, sokszor a kialakult viszonyoknak megfelelően sejtekre oszlott. Gyakran változtak vezető funkcionáriusai is, Gágyor Lajos elvtárs, a párt veterán harcosa A veterán kommunista emlékezete egy-egy fénykép vagy dokumentum előtt fel-felfrissül. Kapka Lajossal, Köpöncei Lajossal, Bojtos és Dudás elvtárssal, a Majorokkal, a lévai Csornák elvtárssal tartott kapcsolatot. Sukerek Lajos elvtárstól, a Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének hős altisztjétől, a sokat üldözött, Csömör Béla elvtárssal, a magyar gimnázium igazgatójával a pártház előtt, ahol 1924ben megalakult a CSKP helyi szervezete. (A szerző felvételei) 1978. V. 22. mert többen jobb megélhetési körülményeket remélve máshova költöztek. Az emlékek felidézése céljából látogattunk el a pártházba, ahol 1924-ben alakult meg a CSKP helyi szervezete. Varga Vilmos alapító tagé volt a ház, aki az 1924—1929-es időszakban a helyi pártszervezet elnöki funkcióját is betöltötte. Csömör Béla elvtárs, a magyar tannyelvű gimnázium igazgatója, Molnár Zoltán igazgatóhelyettes és Köpöncei Lajos veterán pártharcos érdeme, hogy létrejött egy öt helyiségből álló múzeumféle létesítmény, amelyben fényképek és hiteles dokumentumok bizonyítják, milyen óriási küzdelmet vívtak a környékbeli kommunisták a kizsákmányolok ellen, azért, hogy az elnyomottak nagyobb darab kenyérhez juthassanak, Az egyik heyiségben néprajzi gyűjtés ad ízelítőt a környék lakosainak népviseletéből. A pártház szimbóluma a kisvároska és a közeli falvak népei közös sorsának, küzdelmeinek. Az ipoly- sági kommunisták mindig együtt küzdöttek az ipolyviski, a szécsénkei, az ipolypalásti és lévai kommunistákkal. Ebben a nagy összefogásban volt az erejük, és közösen többször meghátrálásra kényszerítették a földesurakat és más munkaadókat. többször bebörtönzött elvtárstól kapta meg 1930-ban a pártba való belépési nyilatkozatot. Miután a taggyűlésen felvették a kommunisták sorába, még aktívabban kezdett tevékenykedni. Marxista világnézetének kialakulását nagyban ‘elősegítette haladó szellemű apja, akinek gazdag könyvtárában a baloldali folyóiratok mellett megvoltak Marx, Engels és Lenin művei is. A Magyar Tanács- köztársaság idején mint „olvasott embert“ a városi direktórium tagjává választották. A fiatalember sokat tanult, állandóan bújta a könyveket és a pártsajtót, s elméleti tudását állandóan bővítette. Az elméleti téziseket a gyakorlatban ellenőrizte. Köpöncei Lajostól ér- te'tilt arról, hogy Viskújmajo- ron dr. Her ez szenátor, Sa franko Emánuel parlamenti képviselő és Lichner Gusztáv titkár vezetésével a cselédek és a földmunkások 1926-ban és 1929-ben győzelmes sztrájkharcot folytattak. A burzsoá rendszert szolgáló csendőrök a jogukat követelők közül Köpöncei fóisefet. és Ballá Istvánt súlyosan megsebesítették. Köpöncei elvtársat, aki akkoriban Viskújmajoron a helyi pártszervezet elnöke volt, hosz- szabb időre be is börtönözték. A proletár vér hullása még jobban meggyőzte őt a munkások igazáról, és annak ellenére, hogy a helyi fakereskedésben, mint hivatalnok elég rendes havi fizetést kapott, minden forradalmi megmozdulásban részt vett. Megalakította a magánalkalmazottak szakszervezetének helyi szervezetét. Ennek tagjai anyagilag támogatták az 1935- ös aratósztrájk résztvevőit, és fedezték a vágtornóci nagy béketüntetésre utazó munkások útiköltségét. A kishivatalnok, a szakképzett asztalos szorgalmasan olvasgatta a Korunkat, az Utat, a Munkást és a Magyar Napot. A Horthy-rendszerben a titkosrendőrök állandóan figyelték tevékenységét. Gállfy főszolgabíró utasítására az 5572- es iktatószámú parancs értelmében rendőri felügyelet alá helyezték. Az 1941-es évben július 11-én megiepetésszerű házkutatást tartottak nála. Elkobozták Mikrofóna gyártmányú rádióját, az öt világrészről szóló atlaszát, jó néhány könyvét, köztük a Vallomás Moszkváról szóló betiltott könyvet. Ennek ellenére tovább küzdött az illegalitásban Amikor Szálasi átvette a hatalmat, 1944. október 15-én negyvened magával tiltakozásul vörös nyakkendőt kötöttek és felszólították a magyar katonákat, hogy dobják el a fegyvert és menjenek haza. A fasiszták megtorlása elől az erdőkbe kellett menekülniök. A burzsoá rendszer igazságtalanságai meggyőződéses kommunistává nevelte. A nyilasok után meg kellett küzdenie a gárdistákkal. Társadalmi elfoglaltsága mellett munkahelyén is becsületesen dolgozott. A fogyasztási szövetkezetek élmunkásaként vonult nyugdíjba. A sok kitüntetés közül a párt 50. évfordulójára kiadott emlékérmet tartja a legnagyobb becsben. Úgy érzi, ez a legnagyobb elismerés azért a munkáért, amelyet a munkásosztály érdekében fejtett ki. BALLA JÖZSEF Ai „öreg gvárféí" a lunkairiliinfiiitiii 28 ÉV A HAJÖLEM EZEK FORMÁLÁSÁBAN Ham Ernő otthonában sokáig emlékezni fognak az idei májusi ünnepségekre. A családfőt ugyanis az a kitüntetés érte, hogy a prágai várban személyesen vehette át köztársasági elnökünk kezéből a Munkaérdemrendet. Immár 28 éve dolgozik hajókovácsként állandóan ugyanazon a munkahelyen, s ez alatt 62 újítási javaslatot nyújtott be, melyek közül negyvenhatot sikerrel alkalmaznak a hajógyár dolgozói. Prágából való visszatérte után munkahelyén kerestem fel Ham Ernő elvtársat. Munkatársai vele együtt örülnek a magas kitüntetésnek. A Munkaérdemrend tulajdonosa 1948-ban került a hajógyárba. Előtte traktorosként dolgozott az egyik állami gazdaságban. Az „öreg gyárban“ kezdte a munkát, ahol régi, tapasztalt hajókovácsok dolgoztak, mint Németh Károly Broczky István és még sokan mások. Rövid időn belül beilsze nem jelentette azt, hogy már csak irányította a munkát, továbbra is részt vett a hajólemezek formálásában. Újításaira az egész gépiparban felfigyeltek, s 1956-ban „A kiváló munkáért“ kitüntetésben részesítették. Az újítások nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Ham Ernő munkacsoportja mindig a legeredményesebben teljesítette a tervet. Azon sem csodálkozott senki, hogy 1958-ban a hajógyárban elsőként a kalapálok kollektívája kapcsolódott be a szocialista munkabrigádok mozgalmába. Ham Ernő 1960-ban tanulmányúton vett részt az NDK- ban, ahol megismerkedett a lemezek nagyobb gépekkel történő formálásával. Ceruza és jegyzetfüzet került a dolgos munkáskezekbe, s a tapasztalatokról rajzokat készített. Hazatérte után javaslatait azonnal meg is valósították. Vele A magas állami kitüntetés alkalmából Anton Hlaváč, az SZLKP Komárnói Járási Bizottságának vezető titkára oklevelet nyújt át Ham Ernőnek. leszkedett a kollektívába. Annak ellenére, hogy a hajóoldalak formálása nem tartozott a könnyű munkák közé, nagyon megszerette ezt a mesterséget. A kezdeti évekre így gondol vissza Ham eivtárs: — Közvetlenül dolgozó népünk februári győzelme után bizony még nem volt olyan tökéletes a hajóépí- tés, mint ma. Kitették elénk a rajzot, s e rajz szerint szabtuk ki az anyagot. A kiszabott anyagot magunk kalapáltuk ki, és ugyancsak magunk szereltük fel a hajóra. Ily módon nagyon sok tapasztalatra tettünk szert. Többek között észrevettük, hogy nagyon sok anyag marad ki. Mivel én gyermekkoromban sem voltam hozzászokva a pazarláshoz, értesítettem erről a művezetőt. Mondtam neki, hogy vegye visz- sza a kimaradt anyagot, mert azt még fel lehet használni. 1953-ban, amikor már a CSKP tagjelöltje voltam, megérkezett részlegünkre a kis Hicler- gép, ezzel kellett megformálnunk a lemezeket. Ekkortájt indult az újítómozgalom is a gyárban, amelybe én is bekapcsolódtam. Az újítómozgalommal új szakasz kezdődött Ham Ernő életében. A lemezek gépi megmunkálása sok új lehetőséget rejtett magában, ő pedig igyekezett őket feltárni. Számos újítási javaslattal lepte meg társait, s a vállalat vezetőségét. A gyárban már mindenütt ismerték a nevét, hiszen 1951- ben is az elsők között kapcsolódott be a szocialista versenymozgalomba. 1954-ben, mint a részleg legjobb dolgozóját, megbízták a kalapálok munkacsoportjának a vezetésével. Ez perA gabona- és a kapásnövények termesztésén kívül Dél-Szlovákia mezőgazdasági üzemei a zöldségtermesztésre is nagy gondot fordítanak. A Galántai Május 9. Efsz topoľnicai gazdaságában, ahol több mint 40 hektáron termesztenek zöldséget, most ültetik ki a paradicsompalántákat. (Felvétel: B. Palkovič — ČSTK] egyidőben egy negyventonnás prés is megérkezett, ami újabb lehetőségekre, újításokra adott alkalmat. Rövid időn belül 50 százalékkal csökkentették a termelési költségeket és a zajártalmat, ugyanakkor magasra szökkent a termékek színvonala, a minőség. Az új géppel formált lemezen egyetlen mélyedés vagy ütéshely sem található. Ez pedig nagyon lényeges, mert Ham Ernő kollektívája készíti a hajótestekre a külső lemezeket. Ham Ernő mindig élvezettel beszél a hajógyártásról: „Az első mintadarabot ráhajtással készítjük. Nagy szaktudást és pontosságot igényel ez a munka, amely talán a legnehezebb a hajóépítésben, hiszen sok esetben 6—7 mázsás lemezeket kell beilleszteni milliméternyi pontossággal. Mi hajóépítők végtelenül boldogok vagyunk, ha egy hajó elkészül, főleg ha az a hajó első a sorozatból. Mindig az első a legnehezebb. így voltunk legutóbb is az OL 400-as személyszállító hajó építésével. Most már könnyebben készítjük a másodikat és a harmadikat. Nálunk ugyanis az a szokás, hogy minden egyes lemezről „kísérőlevelet“ készítünk. Erre ráírjuk, hogy mi mindent csináltunk vele, amíg elkészült. Ha a szerelésnél valamilyen rendellenesség mutatkozik, kisebb vagy nagyobb a lemez, nem illeszkedik be stb., akkor ezt is beírják. A következő hajónál ez a hiba már nem fordulhat elő, mert már előre kiküszöbölik. Kollektívánk minden tagja, mielőtt elkezdi valamely rész készítését, először áttanulmányozza a kísérőlevelet. Ez a módszer az újítómozgalom részére is újabb lehetőségeket biztosít. A kalapálók kollektívája 1961- ben nyerte el a „Szocialista munkabrigád“ címet. Ham Ernő, a brigád vezetője nemcsak a munkában, hanem a politikai és a szervezeti életben is példát mutatott. Csupán néhány mozzanatot említettünk életéből, munkájából, de így is elmondhatjuk, hogy a Munkaérdemrend az arra érdemes munkáskezekbe került. KOLOZSI ERNŐ ' V Szerényen, önzetlenül...
