Új Szó, 1976. május (29. évfolyam, 103-128. szám)

1976-05-20 / 119. szám, csütörtök

A PRÁGAI TAVASZ ESEMÉNYEI Az elmúlt héten Smetana halálának évfordulóján újra felhangzott a Hazám című szimfonikus költemény, jelez­ve, hogy megkezdődött a Prá­gai Tavasz, a zene ünnepe. Smetana e gyönyörű hazafias művét ezúttal az 50 éves Rá­diózenekar adta elő Jaroslav Krombholc nemzeti művész ve­zényletével. A nagyszerű szín­vonalon álló zenekar bebizo­nyította, hogy nem érdemtele­nül érte a megtiszteltetés: a díszhangversenyen való közre­működés. Az élvonalbeli csehszlovák előadóművészeken kívül több világhíresség Is fellép majd. Fővárosunkba látogat Herbert von Karajan, a Berlint Szimfo­nikusok együttese, továbbá a Leningrádi Filharmónia, Lehel György, Malcolm Fragernel, Ránkl Dezső, Nicolai Gedda. Manuel de Falla ismert Há­romszögletű kalapjának mind­két szvitjét (ritkán hallható együttes) az eddig Európában még nem szereplő Montreali Szimfonikus Zenekar adja majd elő Rafael Frühbeck de Burgos vezényletével. Ismét hallhatjuk a nagyszerű Virtuosi di -Rómát. ör ’’.esen 47 szólista, 12 kar­mester, 9 szimfonikus zenekar, 4 kamarazenekar, 20 kamara- együttes és négy énekkar sze­repel az idén. A klasszikus zeneszerzők művein kívül bemutatásra ke­rül több hazai és külföldi kor­társ alkotó műve is, de mint dr. Václav Holcknecht, a fesz­tivál bizottságának elnökségi tagja hangsúlyozta, csak a va­lóban értékes szerzemények, nem pedig a vitatható experi­mentális alkotások. Mint az előző években az Idén is megrendezésre került közvetlenül a fesztivált meg­előző héten az ifjú előadómű­vészek, ezúttal hegedűsök és violoncsellisták versenye. Külö­nösen az utóbbi versenykate- gória színvonala volt nagyon magas. Az első díjat megoszt­va a szovjet Tatjana Zavarsz- kaja és a csehszlovák Dániel Veis kapta. A hegedűsök első díjának tulajdonosa a csehszlo­vák Gerlék Pavlík, a második a lengyel Stefan Statanowski. A verseny győztesei szombaton léptek fel nyilvános hangverse­nyen a fesztivál keretében. Az idén már harm ulszor lesz egy-egy hangverseny vidéken is — Kladnón, Príbramban és Litomyšlben. A Prágai Tavasz keretében bemutatásra kerülő operaelő­adások közül legjelentősebb a Mozart-ciklus, mely öt mű: a Cost fan tutte, a Figaro házas­sága, a Szöktetés a szerájból, a Varázsfuoola és a Don Gio­vanni színreviteléből áll. Az olasz nyelvű előadásokon több neves vendégművész lép föl. Jelentős eseménynek ígérkezik a Dresdai Állami Operaház vendégjátéka. Wagner Tristán és Isoldájának színpadraállítá- sa a kritikusok véleménye sze­rint jelenleg az egyik legjobb operaelőadás a világon. Weber Bűvös vadászá­nak bemutatóját is nagy érdek­lődéssel várják. A fesztiválon — amelyre már elővételben el­keltek a iegyek — mintegy 150 hivatalos ven­dég, neves ze­nekritikus, esz. téta vesz részt a világ minden tájáról. Vigasz­talásul azok­nak, akik nem lehetnek jelen a hangversenye­ken leírhatom, hogy a Cseh­szlovák Rádió minden hang­versenyt rögzít, többet egyenes adásban sugá­roz. A televízió 6 hangversenyt rögzít és hár­mat sugároz egyenes adás­ban. Václav Smetáček karmestert is láthatjuk majd a hangversenyeken CSABA GYÖRGYI A könyv, mint a barátság szimbóluma NDK KÔNYVKIÄLLÍTÄS BRATISLAVÄBAN A könyv, az irodalom — ha megfelelően sáfár­kodunk vele — igen jó eszköze lehet a nemze­tek, országok közötti kapcsolatok megteremtésé­nek, elmélyítésének, egymás jobb megismerésé­nek és megértésének. Sokféleképpen teljesítheti e nemes küldetését. A számos forma közül egyik leggyakoribb a könyvkiállítás, melyet nem egy­szer könyvvásárral kötnek egybe. Az egymás szellemi síkon történő jobb mégis merésének ilyen népszerű példája az az NDK könyvkiállítás is, melyet a műit héten nyitottak meg a bratislavai Egyetemi Könyvtárban. Oto Herold, a lipcsei Buchexport Külkereskedelmi Vállalat főigazgatója megnyitó beszédében szin­tén e gondolatokat hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a kiállítás már akkor is teljesítette célját, ha csupán felkeltette állampolgáraink érdeklődését az NDK iránt. A Buchexport, az NDK bratislavai Kulturális és. Információs Központ és a bratislavai Egyetemi Könyvtár igazgatója által nagy gonddal és ízlé­sesen megrendezett könyvkiállítás — amint azt Herold főigazgató elmondotta — keresztmetsze­tét adja az NDK-beli könyvkiadók, nyomdák leg­utóbbi egy-két éves munkájának. A kiállított anyag (mintegy 1200 könyvcím) nem is lehet több ízelítőnél, reprezentáló munkánál, hiszen az NDK-ban (az itt is bemutatkozó 80 kiadónál) évenként mintegy 6000 mű jelenik meg 130 mil­lió összpéldányban. Ha már a számoknál tar­tunk, elmondhatjuk azt is, hogy az NDK-ban nemcsak az eredeti művek gondozására helyez­nek nagy súlyt, hanem megkülönböztetett fi­gyelmet szentelnek a fordításos irodalomnak is. 1975-ben például több mint 900 fordított mű je­lent meg, 40 idegen nyelvből átültetve, ami az egész évi könyvtermés 15 százalékát teszi ki. Ezt a tényt a bratislavai kiállítás is híven tük­rözi. Ami a kiállítás struktúráját illeti, el kell mon­dani, hogy legnagyobb örömben azoknak lehet részük, akik a műszaki és a tudományos iroda­lom iránt érdeklődnek. E tudományágak irodal­mát (különösképpen a természettudományokét, az orvostudományét, a filozófiáét stb.) igen gaz­dagon szemlélteti a kiállítás. Ez azt bizonyítja, hogy a tudományos irodalom kiadása az NDK- ban nemzetközi viszonylatban is magas színvo­nalon áll. Persze ez nem jelenti, hogy mindez a szépirodalom rovására megy. A szépirodalom megbecsült és jelentős része az általános könyv­termésnek, ugyanis a megjelent könyvek össz­péidányszámának egyharmadát éppen ez teszi ki, azután következik a társadalomtudományi, a műszaki, a természettudományi és a művészet­tudományi irodalom. A kiállításon néhány folyóirattal is találkoz­hatunk. Ennek kapcsán említjük meg, hogy az NDK-ban igen fejlett az újság-, a lap- és a fo­lyóiratkiadás is. Viszonylag sokszínű és széles skálájú a periodikus sajtótermékek palettája, Az NDK-beli olvasó 500 különböző lap és folyóirat közül válogathat, melyek megközelítőleg 435 millió összpéldányszámban jelennek meg. A Buchexport, valamint a prágai Artia és bra­tislavai Slovart Külkereskedelmi vállalatok kö­zött egyre szorosabb az együttműködés. Ezt szá­mos könyvkiadási és -kiállítási akció is bizo­nyítja. S ez az együttműködés a jövőben még rendszeresebb és kiterjedtebb lesz. Ezt szavatol­ják az 1976—80-as évekre szóló különböző szer­ződések, melyeket a két csehszlovák külkeres­kedelmi vállalat a Buchexporttal kötött az idei lipcsei nemzetközi könyvvásáron. Ugyanilyen jók a kapcsolatok az NDK-bell és a csehszlovák könyvkiadók között is. Igen jelentős munkát vé­geztek ezidáig is a két ország könyvkultúrájának kölcsönös megismertetéséért. Több kiadó ered­ményes közös könyvkiadást is folytat. A baráti együttműködés keretében rendszeresen sor kerül a könyvkiadói és a könyvkereskedelmi szakem­berek cseréjére is. A könyvkiadók azonkívül évenként megküldik egymásnak kiadói terveiket. A szemléletesség kedvéért ide írjuk, hogy az eltelt harminc esztendő alatt például a berlini Volk und Welt kiadó 80 csehszlovákiai szerző többb mint száz művét jelentette meg. Az idén szintén további hét könyveimet ad ki (köztük például Pujmanová, Švantner, Marek, Páral egy- egy művét). A Buchexport a csehszlovákiai szerzők művel­nek német kiadásából Is bemutat néhányat Bratislavában. Például Jan OtčenáSek, Vladimír Mináč, Rudolf Jašík, Miroslav Stingl és mások nevével találkozhat a látogató a könyvkiállítá­son. A Német Szocialista Egységpárt IX. kongresz- szusa tiszteletére megrendezett bratislavai könyv- kiállítás arról tanúskodik, hogy az NDK-ban ma­gas fokon áll a könyvművészet Méltó rá, hogy figyelmet szenteljünk nek’ A május 22-ig nyitva i r’ó kiállítás naponta 10.00 —18.00 óráig tekinthető m<,n KÖVESDI JÁNOS KRECSINSZKII NÜSOl Szovjet musical az Oj Szíinpadoin A bratislavai Új Színpad fel­fedező és rugalmas dramatur­giai munkájának egyik ered­ménye, hogy alig néhány hó­nappal az ősbemutató után mi is megtekinthetjük a legsike­rültebb szovjet zenés játéko­kat. Espaj és Zacepin musical- jai után most Alekszandr Kol- ker és Kim Rizsov ismert mű­vének tapsolhattunk. A bemu­tató jelentőségét növelte, hogy az előadást G. P. Anszimov és l. Barábasov, a moszkvai Ope­rettszínház két neves rendező­je vitte színre. A hazai közre­működők is elsőrangúak vol­tak, hiszen a díszletet Ladislav Vychodil tervezte, a koreográ­fus pedig Boris Slovák volt. A most látott musical a Kre- csinszkij nősül című ismert színmű alapján készült. Ez a színmű a cári Oroszország ti­pikus figuráinak felvonultatá­sával, kritikai realista igény­nyel ábrázolja az akkori tár­sadalom szociális és erkölcsi problémáit. A színműre Gogol realizmusa és Szaltikov—Scsed- rin szatírája van nagy hatás­sal. Különösen a Revizor cse­lekménye jut eszünkbe a szín­mű láttán. A főszereplő egy csaló, aki a pénzszerzés és ha- rácsolás beteges vágyától hajt­va befészkeli magát Murom- szkij nagybirtokos családjába és őket akarja különböző mó­don, többek között házasság ígéretével megzsarolni. A mu- cisal szerzői nem elégedtek meg a színmű mechanikus át­írásával, hanem igényesebb utat választottak és sajátosan értelmezték a cselekményt. Az eredeti változattól eltérően a főszereplőt még inkább kiemel­ték a többi szereplő közül és nemcsak egy tipikus figurát áb­rázoltak általa, hanem egy jel­lemző életszemlélet, sőt nap­jainkban is előforduló fogyaté­kosságok megtestesítőjeként mu­tatták be. A cselekménynek megfelelő a musical zenéje is. Kolker muzsikája képes arra, hogy jellemezze a szereplőket, többek között lélektani szem­pontokból is. A zene egyébként a modern kompozíciós megol­dások és a cselekménynek leg­megfelelőbb stílusú betétek (keringő, mazurka, népi tán­cok) sajátos ötvözete. Kolker zenéjének további erénye a melódiagazdagság és a zenei humor iránti természetes fogé­konyság. A musical betanulásához aránylag kevés idő állt rendel­kezésre. hiszen az olvasópró­bától a bemutatóig mindössze két hónap telt el. Mégis azt kell mondanunk, hogy ez alatt a rövid idő alatt a társulat a két neves rendező vezetésé­vel maximális munkát végzett. A szovjet rendezők az előadás során elsősorban arra töreked­tek, hogy „aláhúzzák“ Kre- csinszkij életszemléletének és életútjának káros, sőt kimon­dottan veszélyes vonásait. Ju­tott idejük és energiájuk arra is, hogy a többi szereplők pon­tos színpadi jellemzésével és megfelelő beállításával még markánsabbá tegyék a musical társadalombíráló életét. Számos szellemes rendezői ötlettel pergővé és vonzóvá tették az előadást. Igényes feladat előtt álltak az Új Színpad színművészei isi. Örömünkre szolgált, hogy csak. nem minden tekintetben eleget tettek a várakozásnak. A cím­szerepet Ivan Krajíček és Ivo Heller alakította kellő tempe­ramentummal és megfelelő Jel­lemteremtő erővel. A többi sze­replő közül Mária Schweig- hofferová és Božena Polónyio- vá (Lidiké), továbbá Miskovics László (Raspuljev) és Karol Vlach (Nelkin) teljesítménye volt figyelemre méltó. A ren­dezés egyik további érdeme, hogy az előadás során az ének­karnak és a balett-táncosok­nak Is megfelelő szerepet adott, ök elsősorban a láto­másszerű jeleneteknél teszik szuggesztívvé és művészileg hi­telessé Krecsinszkij figuráját. Ezekben a jelenetekben Boris Slovák koreográfus kivételes tehetsége is teljes fényében ragyogott. Az ő érdeme is, hogy ezek a jelenetek nemcsak a leglátványosabb, hanem a legsikerültebb részek közé tar­toznak. Ladislav Vychodil dísz­leteiről is az elismerés hang­ján írhatunk. A Krecsinszkij nősül bemu­tatója is igazolta, hogy a bra­tislavai Űj Színpad művészei a legmagasabb igényeket is ké­pesek kielégíteni. A szovjet rendezők vezetésével olyan előadás született meg, amely a társulat eddigi bemutatóinak sorában is a legjobbak közé tartozik. ALFRÉD GABAUER Változatos zenei est Rigai, budapesti és bécsi művész vendégszereplése Fiatal szovjet vendégünk, Gidon Kremer kivételes ké­pességű művész. Három év­vel ezelőtt Prokofjev 2. he­gedűversenyével vendégszere­peit nálunk. Már akkor meg­mutatkozott, hogy fényes mű­vészi pályafutás előtt áll. Kremer a nagy Oisztrah ta­nítványa volt, de a felejthe­tetlen mester legjobb tanít­ványainak sorából is magasan kiemelkedik. Megszállottan muzsikál, ez a szinte démo­ni megszállottság lebilincse- lően izgalmas és amellett van benne valami megindít- tó. Gidon Kremer Csajkovszkij hegedűversenyét adta elő. Az orosz zeneköltő romantikus versenyművének legfőbb vonz­ereje a dallamszépség, a be­szédes tematika és a lírai va­rázs. A fiatal rigai művész játékában forrpontra hévül a varázslat ereje. Lénye gyö­keréig áthatja a zene, nem­csak megszólaltatja a művet, de új életre is kelti, mert izzásig hevített mondanivalót közvetít. Elementáris muzika­litása, játékának kifejező ereje és érzelmi hőfoka bű­völetbe ejti a hallgatót. Ezen az estén egy művészetében feloldódó egyéniség varázsá­val lettünk gazdagabbak. Carl Melles, az est kitűnő karmestere, jól ismert és mindig szívesen látott ven­dégünk. Igyekezett alkalmaz­kodni Kremer koncepciójá­hoz, de a szólista szenvedé­lyes, akaratos száguldását, szokatlan tempóvételeit nem könnyű követni. Hangversenyét Alexander Moyzes „Dal a nőről“ című op. 74-es jelzésű nagyzene­karra írt érdekes szimfoni­kus tanulmányának bemutató előadásával nyitotta meg. Moyzes mester új alkotása, amelyet 1975-ben komponált a Nők nemzetközi évének tiszteletére, élénk visszhang­ra talált a közönség körében. A tartalmas estet Kodály Psalmus Hungaricusánalc elő­adása fejezte be. Kodály Zol­tán ízig-vérig magyar muzsi­kus, de Zsoltárának érzelmi és tartalmi mondanivalója nem reked meg a magyar határok között. Mindenkire a közvetlen élmény erejével hat, mert a Psalmus sajátsá­gos zenei világa mély huma­nizmusában egyetemessé tá­gul. Melles felidézte a mű fe­szült légkörét, drámaiságát, kitűnően Irányította és fog­lalta össze a produkciót. Kar­mesteri működésének hatósu­garában mind a hangszeres, mind a vokális együttes szép teljesítményt nyújtott. A tenorszólót Simándy Jó­zsef, a budapesti Állami Ope­ra Kossuth-díjas művésze ad­ta elő. Ebben a műben nem elég szépen énekelni, a sze­repformálás, a mondanivaló küzdelmes voltának érzékel­tetése éppolyan lényeges, mint az énekesi teljesítmény. Simándy helytállt önmagáért. Emberi hozzáállásával teljes mértékben megfelelt a Ko­dály mű saiá*-01? követeimé nyelnek. HAVAS MÁRTA Az ünnepi megnyíló hangverseny

Next

/
Thumbnails
Contents