Új Szó, 1976. május (29. évfolyam, 103-128. szám)

1976-05-18 / 117. szám, kedd

VÁLASZ OLVASÓINKNAK MUNKAJOGI ÜGYEKBEN T. F.: Az 1975/54 sz. munka­törvénykönyv rendelkezéseit végrehajtó rendelet 18. §-a ér­telmében a mező- és erdőgaz­daságban, valamint az építő­iparban dolgozóknak, akik munkáját befolyásolja az idő­járás, minden téli időszakban merített egy hét szabadság utá­ni további két nap szabadság jár, de legfeljebb összesen egy •hét. A mezőgazdaságban főként a növénytermesztésben, a tő­zegkitermelésben közvetlenül dolgozókra és az őket irányí­tó mesterekre és műszaki dol­gozókra vonatkozik ez az előny. Konkréten az egyes vál­lalatok Igazgatóságai határoz­zák meg, milyen munkahelyek esetében jár az említett ked­vezmény. K. I.: Az 1975-ös évre járó szabadsága egy részét csak 1976-ban tudta kivenni. Az 1976-os évre az új előírások miatt is alacsonyabb munka­bérmegtérítés jár a szabadság idejére (önnél a különbség na­pi 14 korona) mivel nem lehet beszámítani a nyereségrészese­dést. Ez az előírás nemcsak az 1976-os évre szóló szabad­ságra, hanem az 1976. április 30-ig merített előző évi szabad­ságra is vonatkozik. Ugyanez vonatkozik az 1976. évben tör­tént szabadság kifizetésekre is. D. B.: A határozott időre megkötött munkaviszonya — hacsak a munkaadó szervezet hozzájárulásával nem folytatná munkáját és ezzel a munkavi­szony bizonytalan ideig tartó munkaviszonnyá alakulna át — a kikötött idő elteltével meg­szűnik [nem szükséges a fel­mondás, egyébként Önnek ter­hessége miatt felmondást nem adhatnának). Megszűnik még akkor is, ha ön közben fize­tett szülési szabadságon lesz. Mivel a fizetett szülési szabad­ságát még a munkaviszony ide­je alatt, illetve a hat havi vé­delmi idő alatt kezdte meg. A munkaadó szervezet fogja Ön­nek folyósítani 26 hét idejére a szülési segélyt. A munkavi­szony megszűnte után az 1968/ 140 sz. hirdetményből származó juttatásokra már a volt mun­kaadó szervezettel szemben igénye nem lesz. T. E.: Az ipari tanuló korá­ban a munkatörvénykönyv 227/a §-a értelmében szerző­dést kötött, hogy kitanulása után legalább 3 évig munka- viszonyban marad a vállalat­nál. ön most különböző, rész­ben személyi okból felmondást adott, a munkaadó vállalat tu­domásul vette a felmondást, amely 1 + 6, tehát hét havi fel­mondási idő elteltével ér vé­get, de figyelmeztette önt ar­ra, hogy ragaszkodik az idézett 227/a § 2. és 3. bekezdésében foglalt feltételhez, azaz, hogy az új, vállalat, amellyel Ön munkaszerződést kíván kötni, térítse meg az Ön kitanulásá­nak aránylagos részét. ön személy szerint nem kö­teles a kitanulása aránylagos részének megtérítésiére, azon­ban az új munkaadó vállalatot terhelné ez a törvényes kötele­zettség, ha Önnel munkavi­szonyt kötne. Saját érdeke, hogy a leendő munkaadó vál­lalat ezen körülményről tájé­koztassa, mert nem biztos, hogy ilyen feltétel mellett hajlandók lesznek önnel munkaszerző­dést kötni. A munkatörvény­könyv ezen rendelkezése a munkaerőket „elhalászó“ vál­lalatokat aránylagosan megter­heli a szakutánpótlásképzés anyagi terhével. Az új munkaadó vállalat csak abban az esetben nem lenne köteles az említett térítésre, ha ön egészségi okok alapján, vagy a munkatörvénykönyv, szerződés, vagy kollektív szer­ződésből folyó lényeges köte­lezettség megszegése miatt, vagy azért, mert az utolsó 12 hónap alatt legalább 6 hónapon át nem használták ki minősíté­sét, adott volna minősített fel­mondást (lásd a munkatörvény­könyv 51. § 1. bek. c) és d) pontjait). K. T.: A közöltek értelmében üzemi balesetről van szó és az egyes igények keletkezésétől számított egy éven belül kelle­ne az igényeket érvényesíteni. Mivel a következmények elég súlyosak, ajánljuk, hogy az ügyre vonatkozó iratai alapján minél előbb forduljon ügyvéd­hez. A kártérítés iránti kerese­tet a dőntőbíráskodási bizott­ságnál (rozhodcovská komisia) ha működik ilyen a vállalat üzemi bizottsága mellett, vagy a bíróságon lehet beadni. BETEGBIZTOSÍTÁSI ügyekben N. E.: Mivel a munkaviszony megszűnte után nem telt el még 6 hét és az orvos szerint nem dolgozhat, joggal kérheti, hogy ismerjék el munkaképte­lennek. A volt munkaadó válla­lat lenne köteles a betegállo­mány idejére táppénzt folyósí­tani. Egyébként, ha ideiglene­sen nem tudna elhelyezkedni, a járási nemzeti bizottság mun­kaügyi osztályán jelentkezzék munkára, és amíg nem osztják be, igényelheti az elhelyezke­dés előtti hozzájárulást. Ha tel­jesítené a teljes, vagy részle­ges rokkantság feltételét, ak­kor ezen a címen igényelhet­ne rokkantjáradékot. D. B.: A munkatörvénykönyv 147. §-«.nak 1. bek. értelmében a rendes fizetett szülési sza­badságáról munkahelyére visz- szatérő anyát korábbi munka­helyére kell beosztani. Abban az esetben, ha közben a mun­kahely megszűnt volna, akkor a munkaadó vállalat köteles a munkaszerződésben megjelölt munkára, de legalábbis a dol­gozó minősítésének megfelelő munkára beosztani. A meghosz- szabbított, fizetés nélküli sza­badságáról visszatérő női dol­gozót a munkaadó vállalat a munkaszerződésnek megfelelő munkára köteles beosztani. Ha a munkahely megszűnt volna, a munkaadó vállalat a minősítés­nek megfelelő munkahelyre kö­teles a dolgozót beosztani. KÜLÖNBÖZŐ ÜGYEKBEN Egy tanácstalan asszony jel­igére: A házastársak osztatlan közös tulajdonát illetően a há­zasság tartalma alatt csak ab­ban az esetben lehetne meg- ,sztási egyezséget kötni, vagy a bíróságon kérni a megosztást, ha előzőleg a bíróság jogerős Ítélettel kimondta a házastár­sak osztatlan közös tulajdoná­nak megszüntetését. Egyébként csak a válóperes ítélet jogerő­re emelkedése után lehet egyez­séget kötni, vagy kérni a bíró­sági megosztást. Ez a per bo­nyolultabb esetekben elhúzód­hat. A bíróság rendszerint meggyőződik arról, hogy a ki­fizetést ajánló volt hárastárs mivel és hogyan tud á a mási­kat kifizetni, ön, aki gyerme­keiről közvetlenül is gondos­kodik. sokkal esélyesebb lenne arra, hogy a házat megkapja volt férje kifizetési kötelezett­ségével. Adott esetben ajánl­juk, ügyvéddel képviseltesse magát. V. L.: A „casco“ biztosítás megszűnhet felmondással, nem­fizetés esetében, és megszűnik akkor is, ha a biztosított tárgy, ebben az esetben az autó tönk­rement. A biztosított tárgy megsemmisülése esetében a biztosító nem köteles az előre megfizetett biztosítási díj aránylagos részét visszatéríte­ni, ha a biztosító a szerződés értelmében biztosítási térítést fizetett. S. T.: A polgári törvénykönyv 251. §-a értelmében ki nem ja­víthatónak kell tekinteni a tár­gyat, ha ismételten javításra szorul s emiatt nem használ­ható. Ha a legutolsó javítás sem lenne eredményes, kérhe­tik a készülék hibátlanra való kicserélését, vagy ellállhatnak a szerződéstől azzal, hogy a készülék visszaadása ellenében kérik a vételár megtérítését. Ezzel a jogukkal csak a jótál­lási idő alatt élhetnek. A javí­tás ideje nem számítható be. P. L.: Csak a miniszter által a „Legjobb dolgozó“ jelvény adományozása, illetve kitünte­tés alkalmából kifizetett juta­lom mentes a munkabéradó alól. Ezen kívül a konkrét kez­deményezésért vagy a dolgo­zók versenye alapján adott ju­talom lehet egynegy évben 2000 koronáig mentes a munkabér­adó alól, Dr. F. J. AZ ARANYOSI NÁLÓK UTÓDAI Köztudomású, hogy a középkor aranycsinálói, az alkimisták, sohasem csináltak aranyat se ólomból, se agyagból, legfeljebb az elbolond'tott emberek hiszékenységéből. Koruk vegyészei so­hasem állították, hogy birtokában vannak a Bölcsek Kövének, a mindenható Nagy Elixírnek, a Nagy Magisztériumnak, a Vörös Tinktúrának, a Harmadfokú Medicinának és mégis sikerült nekik időnként az aranynál is értékesebbet lét­rehozniuk. Füstölt hús, füstölt szalonna, füstölt kolbász füstölt sajt, füstölt hal... igen népes a füstölt élelmiszerek családja. Talán nincs ember, aki va­lamilyen formában ne kedvelné a füstölt élelmi­szereket kellemesen csípős ízük és illatuk mi­att. Hogy milyen íze van annak, amit megfelelő ideig átjárt a fa füstje, nehéz lenne megmonda­ni, mert a füstölő kamrában majdnem ezer ké­miai anyag kerül érintkezésbe az élelmiszerek­kel. Nemrégiben lengyel vegyészek vállalkoztak rá, hogy kiderítik a titkot. Addig elemezték a füstöt, amíg sikerült előállítaniuk azt a harminc fenolvegyületet, amely éppúgy elpusztítja a bak­tériumokat, mint a füst, egyúttal megadja az élelmiszernek a füstölés jellegzetes szagát és ízét. Nincs más teendője a vegyésznek, mint a 30 fenolvegyületet tartalmazó anyagot zsírban feloldani. A sokszor hetekig tartó füstölés he­lyett csupán bekenik ezzel a zsírral a füstölen­dő áruk felületét, a többit elvégzi a „műfüst“. Egy mázsa élelmiszer füstöléséhez mindössze két gramm fenolvegyületre van szükség ... XXX Ha lehet két teljesen különböző dolgot egy­máshoz hasonlítani, hasonlítsuk például a csap­ágyat vagy a gépkocsik tengelyeinek edzését az újfajta füstöléséhez. Hogy miért, mindjárt kiderül. Ez az „edzés“ tulajdonképpen nagyon pontatlan kifejezés. Sokkal helyesebb a fémek felületi kezelésének nevezni. Arról van ugyanis szó, hogy a fémeket esztergálni, marni, köszörül­ni, csiszolni könnyebb, ha felületük nagyon ke­mény. Amikor azonban már alkatrészként „dol­goznak“ valamilyen gépben, gyakran éppen ar­ra van szükség, hogy a nagy igénybevétel elle­nére se kopjanak el gyorsan. Ilyenkor „edzik“ meg a fémet, vagyis olyan anyaggal telítik a felületét, amivel rendkívül kemény ötvözetet al­kot. Ezt a nitridezéssel lehet elérni, alumíniu- mos felületi kezeléssel (alitálással) pedig a ma­gas hőmérsékleten működő fémrészek hőálló ké­pességét fokozzák. Ha tekintetbe vesszük, hogy csak a repülőgépipar mennyi ilyen erős igény- bevételt elviselő alkatrészt használ fel, már ak­kor is megérthetjük a kémiai kezelésnek az elő­nyeit és jelentőségét. De hát korunk minden­ben a nagy, a nagyobb és még nagyobb telje-: sítmények korai Az ipar fantasztikus hőfokoza­tokkal, nyomásokkal formálja az anyagot a szükségesnek megfelelően, a gépeknek a régiek sokszorosát kell „tudniuk“, minden alkatrészük­nek maximálisan „meg kell állniük“ a helyüket. Sokba is kerül az ilyen felületi kezelési Ahhoz, hogy valamilyen acél alkatrész hőállóképessége a hatszorosára nőjön, 1000 C fokon öt órán át kell alumíniummal kezelni, hogy hússzoros le­gyen az ellenállása, 8000 C fokos kezelésre van szükség. Természetesen megéri, hiszen az ilyen kezelés, mint a fenti példából is kitűnik, ugrásszerűen megnöveli a fémek minőségét. Egy rigai szovjet vegyészcsoport azt mondta, mindezt sokkal egy­szerűbben, gyorsabban, olcsóbban kell megolda­ni, mégpedig különleges kemencék és magas- nyomású berendezések nélkül. Módszerük bizo­nyos mértékig hasonlít a lengyel füstöléshez. Míg azok a kolbászt kenik bér' a fenolvegyülete- ket tartalmazó zsírral, addig a szovjet vegyészek a felületi kezelésre kiszemelt alkatrészeiket bi­zonyos pasztával. Aztán meggyújták a pasztát. Az néhány perc alatt elég. Majd hűtés és mosás következik. Kész. A paszta fémport tartalmaz, mégpedig olyan fémport, ami könnyen és gyor­san egyesül az oxigénnel, vagyis heves égést biztosít, biztosítja a felület hevítését, az oxigént pedig erre alkalmas sók hordozzák. A pasztába keverik azt az alapanyagot is, amely hevítés­kor elbomlik és olyanná válik, hogy az alkat­rész felületéhez kötődni tudjon. < XXX Az utcai eleven cipőtisztító kisiparostól kezd­ve az automatákig mindenféle fajta találmány született már, hogy megkíméljen bennünket a cipőtisztítástól, de valljuk be, egyik sem töké­letes. A japán vegyészek azt mondták: olyan cipőt kell készíteni, amely tiszta marad. Nincs szó különleges cipőről, olyan az, mint a többi, csak az a különbség, hogy gázolhat a tulajdo­nosa a porban, akkor se lesz az poros és a rá­ragadt legmakacsabb sár is magától lehull róla egy idő múlva. Legrosszabb esetben kissé homá­lyos marad, de az száraz ronggyal eltávolít­ható. És mi a titika? Egy kis fémreszelék, amit a cipőfestékre adagolnak. Mivel ezeket a fémré­szecskéket elektromos töltéssel látják el, amit meg is tartanak a cipő „élete“ végéig, azok ta­szítják a port... XXX Nem. A ma vegyészei sem tudnak aranyat csi­nálni, de tudnak falat festeni, rozsdával véde­kezni a rozsda ellen, injekcióval oroszlánt fog­ni, szenet szivattyúzni a föld alól. És még mi mindent tudnak! Szegény alkimisták! Az ő kép- zelőerejük csak az aranyig terjedt... RÖNTGENSUGARAKKAL TELI iÉGBOLT Mintegy tizenöt évvel ezelőtt az új-mexikói sivatagban tör­tént rakétafellövésnéi (még mindig fel nem derített, gyenge általános röntgensugárzást ész­lelve) véletlenül, felfedezték a a röntgensugarak világosan meghatározott sugárzási nyaláb­ját, amely a Tejút központjá­nak egyik pontjáról mintegy a Skorpió irányába halad és ez a csillagászati megfigyelések új fajtáját: a röntgen-asztronómiát indította meg. Valamennyi Holdra tartó űr­hajónak, amelynek át kell szel­nie a Föld—Hold közötti 350 000 kilométeres távolságot, ©sy olyan térségen kell áthaladnia, amely még a Nap legnyugod­tabb időszakaiban is állandóan telítve van sugárzásokkal. Ezek ellen az űrhajóban kielégítő su­gárzási védelmet lehet biztosí­tani. Egyébként a normális vi­lágűr-sugárzás a Föld—Hold térségében nem túlságosan erős. Az űrrepülőket, amíg az űr­hajóban tartózkodnak, semmifé­le komoly veszély nem fenye­geti. Ha azonban az űrhajóst „sugárzási zápor“ lepné meg, amikor az űrhajón kívül tartóz­kodik, akkor ez katasztrofális lehetne. Az űröltözék egyálta­lán nem védi meg őt. Noha már ezek a kézzelfog­ható gyakorlati eredmények is igazolják azt az energiát, amely- lyel ma a röntgenasztronómiai kutatás folyik, a tulajdonkép­peni csúcsteljesítményeket még­is a nagy csillagászat területén várják, ahol jelenleg a világ- egyetem egy sor lebilincselő új talánya mutatkozik, amelyekre még nem találtak megoldást: az égbolton levő pontformájú rönt­gensugárzási források rejtélye. Az első ilyen jellegű röntgen- forrást az 1962 júniusában fel­fedezett pont, amely végtelen nagy energiával a Skorpió egyik részéről sugárzik ki, pe­dig Itt a legjobb optikai telesz­kópokkal sem lehet semmiféle fényfoltot felfedezni. 1963-ig két további forrást fedeztek fel. az egyiket a Rák-ködben, a má­sikat a Hattyú-csillagképben. Ma már több mint 25 „pontfor­májú röntgensugárzási forrást“ ismernek, anélkül azonban, hogy tudnák, miként vélekedje­nek róluk. A Hattyú-csillagképben levő sugárzó forrás — e források közül a legerősebb — például a kemény röntgensugárzás tar­tományában csaknem olyan erő­sen sugároz, mint a Nap, noha milliószor távolabb van tőlünk. Ezt időközben mint a sajátos, távoli „Cygnus A Tejutat“ azo­nosították, amely néhány év óta azért olyan ismert, mert be­lőle is végtelenül erős rádiósu­gárzás indul ki. A „Cygnus a Tejút“, amely egyébként a rádiócsillagászok által elsőként felfedezett rádió- galaxis, a rádióhullámok tarto­mányában sugárzik 1038 kilo- wattos energiával. Ez azt jelen­ti, hogy a tíz után 38 nullát kell tenni. Az idegrendszer „műhelyében'7 az idegsejt-nyúlvány (axon) átkapcsoló szerve továbbítja az ideg­ingerületeket. Végtalpacskái érintkeznek a kővetkező idegsejt tes­tével vagy nyúlványával és hártyáik között vegyi folyamat köz­vetíti az ingerületet. A tanulás, a tartós emlékezés alapja az le­het, hogy a végtalpacskák térfogata és száma, valamint az inge­rületátvivő anyag termelése növekszik, és a sejten belül meggyor­sulnak a molekuláris folyamatok. A fenti páratlanul érdekes felvétel még a tudomány szakemberei számára is újdonság. Első ízben örökíti meg elektronmikroszkópos felvételen három dimenzióban — stereoscan módszerrel — az ideg­átkapcsoló szerv végtalpacskáit. A kép a kaliforniai Berkeley Egyetemen készült egy tengeri csiga idegmetszetéről, amelyben az itt látható végtalpacskák és axonok a valósáaban tűhegynyi nagyságúak. A nagyítás mértéke 5500-szoms. fdi) 1978. V. 18

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents