Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-06 / 82. szám, kedd
VÁLASZ OLVASÓINKNAK Munkajogi és nyugdíjügyekben K. L.: A munkabéradóról szóló 1952/76 sz. törvény 9. báliak 1. bek. a] pontja értelmében a részleges rokkantjáradé- kot élvező dolgozó munkabér- adóját úgy kell kiszámítani, mintha eggyel több személyről gondoskodna. Erre a kedvezményre igénye van a dolgozónak akkor is, ha az általa eltartott családtagok valamelyike részleges rokkant, vagy a társadalombiztosítási véleményező bizottság igazolása alapján annak kell az ilyen családtagot számítani. Ha maga a dolgozó teljesen rokkant, vagy az említett bizottság véleményezése szerint annak tekintendő, vagy eltartott családtagjai közül valamelyik teljesen rokkant, vagy annak tekintendő a lentiek értelmében, akkor munkabéradóját úgy kell kiszámítani, mintha kettővel több személyről gondoskodnék. Az említett munkabéradó-kedvezmények csak akkor illetik meg a dolgozót, ha a kérdéses naptári hónapban bruttó-keresete nem haladta meg a 2400 koronát. A rokkantság címén említett munkabéradó-kedvezmény jogosultságát a járási pénzügyi igazgatóság igazolja a dolgozó iratai alapján és a munkaadó vállalat csak az igazolás beterjesztése utáni hónaptól kezdve köteles a kedvezmény szerint az adót levonni és az adóhatóságnak átutalni. K. M.: ön 1963 óta többszöri emelés után havi 440 korona részleges rokkantjáradékot kap. A folyósítás feltétele a tarlós részleges egészségromláson kívül, hogy az utolsó hat hónapban legalább egyharmaddal alacsonyabb a kereset, mint a havi nem ledukált átlagkereset összege. Ha a részleges rokkantjáradék engedélyezése óta a munkabérek szabályozása következtében emelkedtek, akkor az egyharmad csökkenést az azonos munkakörben működő egészséges dolgozó fizetésével kell összehasonlítani. Ha a részleges rokkantjáradékos keresete nem haladja meg az 1200 koronát, a járadékra továbbra is jogosult (tekinu: nélkül az említett összehason lítás eredményére). B. A.: A munkatörvénykőnyv 51. §-ának 1. bek. c) pontja értelmében a nyugdíjkorhatár, illetve a nyugdíjigény megnyílása csak a dolgozó résziére törvényes felmondási ok. En nek alapján jogosult lenne há rom havi felmondási idővel munkaviszonyát írásbeli felmondással megszüntetni. A munkaadó vállalat csupán a munkatörvénykönvv 46. §-ának 1. bekezdésében az a), b) és c) pont alatt felsorolt, főként szervezési ok alapján adhatna felmondást, ha megszüntetné vagy áthelyezné a munkahelyet ha más szervezet venné át, vagy ha a dolgozó átszervezés miatt válna szám felettivé. A vállalat esetleg az idézett § d) pontja értelmében, azaz, hogy a dolgozó egészségügyi okokból tartósan nem tudja kötelességeit ellátni, adhatna Írásban három havi felmondási idővel felmondást. A fizetés a végzeit munka szerint jár a fizetési hirdetmény további feltételei szerint. A dolgozót beleegyez.:e nélkül csak a munkaszerződés értelmében, illetve a munka törvény- könyv 37. §-áBan foglalt feltételek alapján lehet más munkára beosztani. Fontos üzemeltetési okokból legfeljebb 30 napra egy-egy naptári évben. Ha a felmondást jogtalannak tekintené, a munkatörvény- könyv 64. §-a értelmében legkésőbb azon időponttól számított 3 hónapon belül, amikor munkaviszonyát megszüntették, illetve, amikor a munkaviszonynak meg kellett volna szűnnie, adhatna be pert a járásbíróságon a felmondás érvényesítése iránt. Ha a vállalatnál akar maradni, a felmondás után lehetőleg késedelem nélkül a vállalattal közölnie kellene, hogy tovább kíván náluk dolgozni és érvényesíti az esetleg eleső keresetét is. Ajánljuk hogy ebben az esetben igényei bírósági érvényesítésével időben bízzon meg ügyvédet. Betegbiztosítási ügyekben T. Gy.: Ha az egész évben a munkaciklusa hat munkanappal számol hetente, akkor önnek a szombatokra is jár táppénz (legfeljebb azonban 100 korona összegben, míg az ötnapos munkahét esetében a napi" legmagasabb táppénz 120 korona lehet). A táppénz kiszámításánál az előírásoknak megfelelően nem vették figyelembe a túlórái szolgálatokért járó fizetést. P. E.: Az 1975. 113 sz. hirdetmény 11. pontja 1976. I. 1- től kezdve módosította az 1965/ 143 sz. betegbiztosítási törvényt végrehajtó hirdetményt, és ezen módosítás szerint, ha a dolgozó nő előző szülésével kapcsolatos gyermeke két éves koráig merített fizetés nélküli szülési szabadság ideje alatt újból gyermeket vár és legkésőbb az előző szülés után számított két év eltelte után egy hónapon belül kezdi meg újabb szülési szabadságát, a szülési segély ugyanolyan összegben illeti majd meg, mint az előző szüléssel kapcsolatban. Ha közben legalább 25 munkanapot dolgozott és ennek alapján az átlagos napi tiszta keresete jobb lenne, mint az előző születéssel kapcsolatban folyósított szülési segély, kérheti ennek újra kiszámítását. Örökösödési ügyekben G. L.: A járási nemzeti bizottság jogosan jelentette be a hagyatékkal szemben a kb. 7000 korona összegű ápolási költséget és önnek joga volt az állami jegyzőségen az állam (jnb) képviselőjével úgy megegyezni, hogy az örökséget a követelés kiegyenlítésére átengedi az államnak. (Lásd a polgári törvénykönyv 471. §-át és az állami jegyzőségi eljárás 38. §-át). E. B. T. A telek kétségkívül édesanyjuk nevén és tulajdonában van. A ház tulajdonjoga a közöltek értelmében vitás. Vagy kizárólag az építésben részt vett gyermekeké, vagy esetleg ezen a címen egy rész édesanyjukat is megilletné. Erre vonatkozóan még édesanyjuk életében írásbeli megállapodással is tisztázhatnák ezeket a kérdéseket. Ha a bírósághoz fordulnának, hogy az megállapító ítélettel (určovací rozsudok) állapítsa meg a házat il letően a tulajdonrészeket, a bíróság megvizsgálná a tényállást s azt is, hogy a gyermekek nem ajándékozás szándékával vették-e ki részüket a ház építéséből. Ha a ház tulajdonjoga egyezséggel vagy bíró sági ítélettel tisztázódnék, ak kor csak az édesanyjukra jutó esetleges rész képezné utána a hagyaték tárgyát a telken kívül. Egymagában az építkezési engedély sem döntő, bár rész ben bizonyíték lehel. Vagyonjogi ügyekben A. E.: Elhunyt, gyermektelen nővére után a házasság alatt szerzett vagyon fele a túlélő férjet illette meg a házastársak osztatlan közös tulajdonából őt megillető rész címén. A többi vagyon, amelyet nővére magával hozott a házasságba, illetve a házasság alatt szerzett vagyon másik fele, a fele rész öröklés címén a túlélő házastársat illeti meg, míg a szülőknek az örökségbe tartozó ezen vagyonrész fele (mindkettőjüknek együtt) jár. Sz. L.: Az 1968/137 sz. hirdetmény az 1969/26 sz. hirdetmény szerinti módosítással az árkiegyenlítés feltételeként írja elő, hogy az épület az építkezési engedéllyel összhangban készül el. Talán az segítene, hogy az eltérést illetően kérnék az építkezési engedély módosítá sát. K. J.; A földjével együtt a föld tartozékának tekintendő fákat is társította az efsz-be. A fákat az efsz, illetve a fásított részt kezelő állami erdészet jogosan termelheti ki az Ön hozzájárulása nélkül. A kitermelt fáért az ellenérték az efsz-t illeti meg és nem önt, mint a társított föld tulajdonosát. Dr. F. J. TENGER A FÖLD ALATT Vernei fantáziakép: hajókirándulás a föld alatti tengeren. De vajon merőben fantázia kép-e? A tudománynak egészen a legutóbbi éve kig vallott álláspontja szerint igen, mert a földkéregben található vízkészletek az üledékes rétegeket alkotó kőzetek üregeit töltik csak ki. s nem alkotnak összefüggő, nagy víztömegeket. Az olaj és földgáz utáni kutatások, a geoló giai kutatási módszerek fejlődése nyomán új tények kerültek napvilágra. Kiderült, hogy a Föld egyik legaszályosabb területe, a Szaha ra homok- és kősivalaga alatt 500 -700 méter mélyen valóságos talajvíztenger húzódik: 600 ezer köbméternyi sós ér. édesvíz. Űjabban a geológusok a földkéregnek egy hasonló jellegű, de talán még jelentősebb titkát tárták fel: az Ural és a kelet-szibériai hegységek által határolt s az Északi sarkkörtől a kazahsztáni sztyeppé ig húzódó nyugat-szibériai síkság alatt összefüggő forró tenger terül el. Ml FÜTI ? A gigantikus, föld alatti medence terüleTe nagyobb, mint a Földközi-tengeré, s állag két ki; lométer vastag üledékes sziklaréteg választja el a felszíntől. Víztömegének egy része üreges homokkőrétegeket telít, túlnyomó többsége azonban hatalmas teknőkben helyezkedik el. Átlagos mélysége 6500 méter, mintegy kétszerese j Földközi-tenger átlagos mélységének. Hőmérséklete a felszíni rétegekben 46—60 C fok, lefelé egyre nő, s alul — nagy nyomás alatt — eléri a 160 C fokot is. Sótartalma 8 százalék, tehát nagyobb, mint a felszíni tengervizeké. A nyugat-szibériai síkság alatt elterülő forró vizű tenger eredetét illetően eltérő a tudósok véleménye. Egyesek szerint a föld alá húzódott, hajdankori felszíni tengervízről van szó, amelynek vize utólag melegedett fel, mások szerint a víz mindig is jelenlegi helyén volt, s a tektonikus erők működése fűti. Forró vízkészletek a föld alatt többnyire vulkanikus körzetekben találhatók, vizüket a forró láva és a vulkáni gőzök hevítik. A nyugat-szibériai föld alatti tenger nem vulkanikus körzetben fekszik, hőjének tehát más energiaforrásból kell származnia. A Föld belső hőjének eredetére vonatkozóan többféle elmélet létezik..A legelterjedtebb nézet szerint bolygónk megolvadt anyagból keletkezett, s külső burka az idők folyamán hűlt le. Üjabban egyesek éppen ellenkező feltevésből indulnak ki: a Föld hideg állapotban alakult ki, s belseje a kőzetnyomás, a kémiai folyamatok és a radioaktív elemek bomlása következtében melegedett fel. Néhány évvel ezelőtt P. Zotov szovjet geológus frappáns elmélettel lepte meg a tudományos világot: A Föld belső hője a Hold és a Nap tömegvonzásának a következménye. A gravitációs erők hatására ugyanis nemcsak a tengerek mozdulnak ki medrükből, hanem a földkéreg is „hullámzásba“ jön. Figyelembe véve a Föld tömegét, még az egyszeri elmozdulás okozta súrlódás is roppant nagy hőt fejlesz. Keletkezése óta azonban a Föld mintegy tízezer- milliárdszor fordult meg tengelye körül, sőt lehetséges, hogy forgása valaha — 4—5 milliárd évvel ezelőtt sokkal gyorsabb volt, mint ma: Feltehetőleg a súrlódás intenzitása is nagyobb volt annak idején, minthogy a Hold közelebb keringett a Földhöz, kezdetben mindössze 20 ezer kilométerre. Ebben a földtörténeti korszakban a szárazföldi dagályhullámok magassága több száz méter volt, s az Egyenlítő táján óránként 10 ezer kilométeres sebességgel száguldottak tova. Mindezek alapján P. Zlotov azt álltja, hogy a Föld által kisugárzott hő kétharmada a Föld tengely körüli forgása következtében termelődő súrlódási hő. ENERGIAKINCS Ha nincs is még egyértelmű magyarázat a Szibéria alatt elterülő forró víztömeg keletkezésére, a kifejezheletlenül sok kalóriát képviselő hőmennyiség ott van, és az emberiség rendelkezésére áll. Hasznosítása már megkezdődött. Mivel a nyugat szibériai artézi medence a Szovjetunió egyik legnagyobb — csak nemrég felfedezett — olaj- és földgáz-előfordulásának körzetében fekszik, olajbányászok kezdték értékesíteni az artézi vizet: olajkutak hozamának növelése céljából befecskendezi az olajtartalmú rétegekbe. A termálvíz hasznosításának másik lehetősége: a balneológia. Tyumen városban létesült a föld alatti óceánra telepített első vízgyógyászati központ. Az ásványtartalmú termálvizet elsősorban magas vérnyomás, ízületi bántalmak és különféle bőrbetegségek gyógyítására javasolják. További tizenhárom gyógyközpont és két nagy üdülőhely építése van folyamatban. A szibériai artézi víz helyenként rendkívül nagy ásványvíztartalma következtében nyers- anyag-kivonó üzemek felállítására is gazdaságosnak látszik. Tobolszk városában gyár épült a víz jódtartalmának kivonására. A Föld belső hőjének munkára fogása az energiabázis bővítésének is egyik ígérete. A Szovjetunióban már működnek hőforrásokra telepített áramtermelő üzemek. Minden eddigi elképzelést felülmúl azonban néhány kijevi fizikus elgoldolása a föld alatti tenger energiakincsének hasznosítására. Az artézi kutak alján nagy teljesítményű gőzgenerátorokat helyeznének el, s ezekre 1000 MW-nál is nagyobb kapacitású erőműveket telepítenének. VÍZI ERŐMŰ TURBINÁK NÉLKÜL Mintha repülőgépről látnánk az egészet... ... Egy folyó a tengerbe ömlik. Torkolatában kettős betongát emelkedik. Falai hatalmas medencét alkotnak. Egyetlen gombnyomás a vezérlőaszlalon és a folyóvíz a betongát tengervízzel telt csatornái közé áramlik. Néhány pillanattal később lámpasorok gyulladnak ki a parton. E lámpasorokat a sós és az édesvíz egyesülésekor felszabaduló energia látja el elektromossággal. A világ első turbina nélküli vízi erőműve előtt állunk. Igaz, az erőmű még csak modell, amelyről tervezője, Sz. Szmirnov számolt be egyik cikkében, de ez a modell fontos lépést jelent a gyakorlati megvalósításhoz vezető úton. A terv megvalósítása pedig valóságos forradalmat jelenthet a hidro- energetikában. Miről is van szó? Öntsünk egy pohárba tiszta vizet. Ezután adjunk hozzá néhány kis káliumpermanganát- kristályt. Egy idő múlva a pohár fenekén sötétvörös tömény oklat keletkezik, a pohár felső részében a víz továbbra is színtelen. Bizonyos idő múlva az egész víz elszíneződilt, habár nem kavartuk meg. Diffúzió ment végbe. A ká- iumpermanganát-részecskék behatoltak a tiszta vízrétegbe, melynek molekulái felhígították a koncentrált oldatot. Ez a folyamat ugyanannyira természetes. mint a hő átterjedése egy forró testről egy hidegre. Most állítsunk egy káliumper- manganát-oldattal töltött, alsó végén vízáteresztő hártyával lezárt csövet tiszta vízzel telt edénybe. Mi történik? A hártya átereszti a vízmolekulákat, c káliumpermanganát-részecs- kéket azonban visszatartja. A csőben levő oldat szintje így bizonyos idő múlva emelkedni kezd, mivel a hártyán áthatoló vízmolekulák felhígítják a csőben levő oldatot. Ezt a jelenséget ozmózisnak nevezik. Felvetődött a kérdés: hogyan lehetne ezt a jelenséget elektromos energia termelésére hasznosítani? Ismeretes, hogy a vízben oldott sók pozitív és negatív töltésű ionokból állnak. Ha tömény konyhasóoldatot, amelyben klór- és nátriumionok vannak, híg konyhasóol- dattal vegyítünk, a mozgékonyabb nátriumionok gyorsabban fognak a híg oldatba behatolni, mint a klórionak. A nátriumionok azonban pozitív töltésűek. Ily módon tehát a két oldat közölt elektromos feszültség jön létre. Ez a hatás fokozható, ha a két oldat között olyan hártyát alkalmazunk, amelyben főleg csak az egyik ionfajta tud keresztülhatolni. Egy savas hártya például jól átereszti a pozitív ionokat, a bázisos alapú viszont a negatívokat. Most még két elektródot kell az oldatba merítenünk, és készen áll a hidroelektromos elem. Feszültsége ugyan egyelőre csekély. Több ilyen elem azonban sorba kapcsolva nagyobb feszültségű áramot eredményez. Igaz, a hidroelektromos telepeknek van egy hiányosságuk: teljesítményük a hőmérséklettől függ. Minél alacsonyabb a hőmérséket, annál kisebb a teljesítmény. A Szovjetunió északi részében ez megnehezíti az ilyen telepek alkalmazását, a déli vidékeken viszont ezek a telepek igen hasznosakká válhatnak. Aimokr például a vízi erőművek lépcsőzetes sorát építik a Volgán, látszólag teljesen kihasználták a nagy folyam energiakészleteit. De ha a torkolatban még ozmotikus erőművet is építenek, a szovjet népgazdaság óriási értékű járulékos villamos energiával gazdagodhat, amely jelenleg haszontalanul elfecsérlődik a tengervíz és az édesvíz összekeveredésekor. íd|) a budapesti Tungsram gyárban új típusú halogén izzókat fejlesztettek ki. Mindenekelőtt nagy sportstadionok, nagyobb kiterjedésű terek, csarnokok stb. megvilágítását vannak hivatva biztosítani. Az 50—250 wattos halogén izzókat már sorozatban gyártják. 1976. IV. 6.
