Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-12 / 87. szám, hétfő
Öntudatos munkáskoHektiva törődik A fiatal gyár dolgozói eredményesen teljesítik feladataikat A šafárikovói Ruhagyár fiatal üzem, alig néhány éves múltja van. Olyan helyen létesítették, ahol ennek az iparágnak semmilyen hagyománya nincs, a környéken a mezőgazdasági termelés dominál. Emil Švihla elvtárs, a gyár igazgatója a rimaszombati járási pártkonferencián a dolgozók eredményes munkáját méltatva többek között arra is kitért, hogy üzemükben sikeresen formálódik a munkásosztály. A SIKEREK ALAPJA A gyárban járva kihasználtam az alkalmat és megkérdeztem az igazgatót, részletezze említett szavainak értelmét. — Üzemünk létesítése idején azonnal felmerült a kérdés, hogyan készítsük fel a dolgozókat a magas színvonalú ipari termelésre, mely igen kiterjedt munkamegosztást igényel. Tudvalevő, hogy ez a folyamat huzamos jellegű. Az utóbbi öt év eredményei azonban azt bizonyítják, hogy üzemünkben ez a folyamat határozottan előrehalad. Ezen a téren a legnagyobb szerepet a pártszervezet tölti be, amely a feladatok növekedésével párhuzamosan erősödött. Vezetésével aktívan kivette a részét ebből a munkából a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a Szocialista Ifjúsági Szövetség, a Nőszövetség, a Vöröskereszt, a Honvédelmi Szövetség üzemi szervezete. Közös erőfeszítéssel sikerült elérni, hogy a dolgozók az üzembe lépésük kezdetétől közvetlen és nagyon élénk politikai befolyás alá kerülnek. Ezt döntőnek tartom abban, hogy viszonylag rövid idő alatt kialakult nálunk az erős, egészséges, fiatal munkáskollektíva. Enélkül nem érhettük volna el azokat a szép eredményeket, amelyekről a járási pártkonferencián említést tettem. A TETTREKÉSZSÉG BIZONYÍTÉKA Az ötödik ötéves tervidőszakban a ruhagyár dolgozói a szó igazi értelmében igényes feladatokat teljesítettek: a termelési célok elérésével egyidejűleg az üaem építéséből eredő tennivalókat is elvégezték. Az 1975. évi és az ötödik ötéves tervfeladatok sikeres teljesítése egyszersmind a hazánk felszabadítása jubileumára vállalt kötelezettségek megvalósítását jelentette. Ugyanakkor a dolgozók rengeteg órát dolgoztak le társadalmi munkában az új objektumok építésekor. Ezen a téren az idén is nagy munka vár rájuk. Elvégzését új felajánlásukkal — tizenkétezer-ötszáz Emil švihla óra társadalmi munka ledolgozásával — alapozták meg. Az igazgató örömmel tájékoztatott arról is, hogy kollektívájuk a napokban saját erővel bölcsőde és óvoda építésébe fogott. Az építési ütemterv eredetileg három évre tervezte a munkát, a dolgozók azonban elhatározták, hogy ezt az időt legalább *a Telére csökkentik, s az új létesítményeket legkésőbb a jövő év közepén átadják rendeltetésüknek. Egyetlen adattal szemléltethetjük, hogy ennek mily nagy jelentősége van: az üzem alkalmazottainak nyolcvanhat százaléka nő. Természetesen a szociális program számos további feladat teljesítését irányozza elő a munkahelyek kulturáltsága színvonalának emelése, a dolgozók ellátása és szabad idejük célszerű kihasználása érdekében. A szociális program megvalósításában számítanak a dolgozók kezdeményezésére, tevőleges részvételére. A PARTKONGRESSZUS KÖSZÖNTÉSÉRE — A hatodik ötéves tervidőszak első évének fokozott feladatait is nagy megértéssel fogadták üzemünk dolgozói — folytatta tájékoztatását Emil Švihla elvtárs. — A tavalyi eredményekhez viszonyítva az idén tizenöt százalékos termelésnövelést irányoz elő a tervünk. A múlt évi harmincegy százalékos emeléssel együtt tehát két év alatt gyárunk termelése csaknem ötven százalékkal gyarapodik. A feladat igényességét aláhúzza az a tény, hogy a gyárban tulajdonképpen még tart a dolgozók stabilizálásának folyamata. Annál értékesebbnek kell tartanunk, hogy a kollektíva a CSKP XV. kongresszusa és a kommunista párt megalakítása 55. évfordulójának tiszteletére terven felül egymillió korona értékű áru termelését vállalta. Az első negyedév eredményei igazolják, hogy a ruhagyáriak állják a szavukat. Januárban és februárban csaknem félmillió korona értékkel teljesítették túl feladataikat, és márciusban is sikeresen dolgoztak, annak ellenére, hogy az anyagellátás terén számos nehézséggel küszködtek. A minőségi színvonal emelésiének kérdése napirenden szerepel az üzemben. Az árutermelés rohamos mennyiségi növekedése bizonyos negatív jelenségeket is felvet, melyek rontják a minőséget. Ezek ellen a jelenségek ellen kollektív összefogással veszik fel a harcot a dolgozók. Nagy segítséget várnak ezen a téren a szovjet dolgozók tapasztalatainak érvényesítésétől. A gyors ütemben fejlődő gyár gazdasági terve jövőre a termelés újabb nagyarányú bővítésére számít. Az elmúlt évi és az idei eredményes munka alapján az igazgató indokoltan fejezte ki azt a meggyőződését, hogy a gyár kitűnő kollektívája a jövőben is sikeresen megvalósítja feladatait. GÁL LÁSZLÖ ŐK IS CSATLAKOZTAK Gyártmányfejlesztés a Trnavai Autógyárban A CSKP XIV. kongresszusán kitűzött igényes népgazdasági terv teljesítésében nagy rész jutott a dolgozók széles körű kezdeményezőkészségének és akaratának is. Országunk különböző üzemeiből, vállalataiból számtalan példát ragadhatnánk ki arra vonatkozólag, hogy a dolgozók ezreinek ötletei, újításai alapján milyen megtakarításokat és eredményeket értünk el a termelésben. Ez a lelkesedés, amely az előző ötéves terv teljesítésében a dolgozók részéről megnyilvánult most a XV. pártkongresszus előtti hetekben sem csökkent, ellenkezőleg, még nagyobb méreteket öltött. A Trnavai Autógyár dolgozói szintén sikeresen teljesítették az 5. ötéves tervben előirányzott feladataikat, s nem kisebb lelkesedéssel kezdték meg az új, számunkra is sokkal igényesebb hatodik ötéves terv teljesítését. Mégpedig nem a legjobb termelési feltételek között. Erről tanúskodtak Tibor Marqetiny mérnöknek, a szóban forgó vállalat gazdasági igazgatóhelyettesének szavai is, akivel a közelmúltban terveikről és gyártási feltételeikről beszélgettünk. — Ha a termelési feladatainkról akarok beszélni, elsősorban gyártási körülményeinket kell jellemeznem — kezdte Margetiny elvtárs. — Vállalatunkban ugyanis még néhány évvel ezelőtt, pontosabban 1972-ig, elsősorban háztartási mosógépeket gyártottunk. Ezeken kívül több más termék főleg különböző alkatrészek gyártása is a feladatkörünkbe tartozott. Az említett évben pedig — szinte egyik napról a másikra — gépkocsigyár lettünk. Ez az átállás több szempontból sem volt könnyű számunkra. A megváltozott termelési program egyben a dolgozók csaknem teľ|es átképzését jelentette. Üj technológiai eljárásokat kellett megtanulniuk, és ami szintén nem mellékes, pontosabb, finomabb munkát kell végezniük. A gépkocsi alkatrészeinél a századmilliméternyi eltérések is zavart okozhatnak. Ez azonban az éremnek csak az egyik oldala, ugyanis a gépparkunk sem a legkiválóbb, régi csaknem elavult gépeken dolgozunk. — Ilyen feltételek közölt lioqyun teljesítik a tervet? — Nyugodtan elmondhatom, hogy sikerrel. Az elmúlt évi tervteljesítés is hű bizonyítéka annak, hogy dolgozóinkra mindig és mindenben lehet számítani. Nem riadtak vissza a számukra bo- bonyolult eljárások elvégzésétől és olyan kezdeményező készségről tettek tanúbizonyságot, amely biztos záloga feladataink és vállalásaink teljesítésének. Ezek pedig, mint már említettük, nagyobbak az elmúlt évieknél. 7,7 százalékkal többet kell termelnünk, mint 1975-ben, ami a változatlan termelési feltételek között nem lesz könnyű feladat. Gyártmányszerkezetünk egyébként eléggé szétaprózódott, a gépkocsimotorokon, alvázakon, futóműveken kívül még számos terméket gyártunk. — Miben nyilvánul meq a dolqozók kezdemény ezőkészséqe? — Elsősorban abban, hogy a vállalatnak 4650 dolgozója közül csaknem mind bekapcsolódik a szocialista munkaversenybe, újítómozgalomba. Kiváló minőségű munkát végeznek, amit az is bizonyít, hogy a nálunk gyártott termékek kizárólag első, illetve másod- osztályúak, rosszabb minőségűek alig fordulnak elő. Az igazgatóhelyettes beszélgetésünk végén beszámolt az április 3-i országos műszakba való bekapcsolódásuk eredményeiről is. Ezen a napon a vállalat 3072 dolgozója vett részt a termelésben, vagy a munkakörnyezetük szépítésében. 1 millió 357 ezer korona értékű árut termeltek, ezenkívül a dolgozók összesen 76 000 korona értékű munkabérről mondtak le a társadalom javára. Az április első szombatján termelt többlet pedig csak a töredéke annak a vállalásnak, amelyet az üzem dolgozói a XV. pártkongresszus tiszteletére tettek. A kötelezettségvállalásban, amelyet az igazgatóhelyettes búcsúzóul nyújtott át, többek között ezek állnak: kivitelre 3000-rel több elektromos-olajos fűtőtestet gyártunk a tervezettnél, s ezzel a szocialista államokba irányuló exportfeladatainkat 3 millió koronával túlteljesítjük. A jobb minőség, a költségek csökkentése és a műszaki fejlesztés érdekében például a köveLkező vállalásokat tették: a bádoghulladék hasznosításával 100 000 korona értékű anyagot takarítanak meg, a komplex racionalizációs brigádok és a „Százezresek“ mozgalmába bekapcsolódó dolgozók segítségével 700 000 korona megtakarítást akarnak elérni. A további kötelezettségvállalások — az egyéni és a közös vállalások egyaránt — ugyancsak arról tanúskodnak, hogy a Trnavai Autógyár dolgozói mindent megtesznek vállalatuk fejlődése, és igényes feladataik tejesítése érdekében. PÁKOZDI GERTRÜD Lukáč Holienčin munka közben (ČSTK felvétel) 1976 IV. 12. A nyugat-szlovákiai kerületben működő mezőgazdasági igazgatóságok és a mezőgazdasági üzemek főzootechnikusai a Chtelnicei Efsz (trnavai járás) Művelődési Házában vitatták meg az állattenyésztési termelés fokozásának és a szemesta- karmány-fogyasztás csökkentésének lehetőségeit. A fő beszámolóból kitűnt, hogy az ötödik ötéves tervidőszakban a szarvasmarha-állomány 48 000-rel szaporodott (ebből 22 900 a tehén). Minden 100 tehéntől 96 borjút választottak el. Ez igen szép eredmény annak ellenére, hogy a tervek szerint 100 tehéntől legalább 100 borjút kellett volna elválasztaniuk. Az eredmények sokkal jobbak lehetnének, ha lelkiismeretesebb gondozással csökkenne a borjak elhullása. A galántai és a trenčíni járásban nevelik fel a legtöbb borjút (az elhullás mindössze 4 százalék körül mozog). Az itteniek lelkiismeretes munkáját más járásokban is követhetnék. A beckovi szövetkezetben 130, a kálnicaiban 129, a brezováiban 117,5 borjút választottak el minden száz tehéntől. Azonban egves mezőgazdasági üzemekben a felületes gondozás és a szakszerűtlen takarmányozás miatt elég sok borjú pusztul el. Ennek következményeként az Ipeľský Sokolec-1 (Ipolyszakállasi) Efsz-ben csak 69,7. a máňai szövetkezetben 68,9 borjút választottak el minden 100 tehéntől. Aránytalanul nagy a borjúelhullás a Drietomai Efsz-ben (28 százalék) és más gazdaságokban Is. A kongresszus előtti versenyt tehát arra kell irányítani, hogy a közös gazdaságokban minél több borjút válasszanak el. A nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeinek lelkes dolgozói a szocialista munkaverseny serkentő hatására az ötödik ötéves tervben 18,4 millió literrel teljesítették tú! tejtermelési tervüket. Hét járásban a tehenek évi tej hozama tehenenként több mint 3000 liter. Egyes közös gazdaságokban ennél még jobb eredményeket is elértek. A Šenkvicei Efsz- ben a tehenek évi átlagos tejhozama 4497, a Nový 2i- vot-i „Oj Élet Efsz-ben 4100, a Zlaté Klasy-i „Aranykalász“ Efsz-ben pedig 4054 liter volt a múlt évben. Ehhez hasonló csúcseredményeket több szövetkezetben értek el, azonban akadnak sereghajtók is. A Veľký Grob-i Efsz-ben 2005, a modranyi szövetkezetben pedig csak 1865 liter tejet fejtek tehenenként egy laktáció alatt. Hihetetlennek tűnik, de 25 közös Teljesítik a XV. kongresszusra tett vállalásaikat gazdaságban a tehenek évi átlagos tejhozama kevesebb mint 2500 liter. A sertéshústermelés növelése érdekében a lehető legtöbb malacot kell elválasztani egy-egy kocától. Ezen a szakaszon is születtek szép eredmények. A Piešťanyi Efsz-ben tavaly kocánként 22,6, a Jahodnái Efsz-ben 21,6 malacot választottak el. Ezzel szemben Gazdaságosabban - többet a vlčanyi (vágfarkasdi) és a žiháreci (zsigárdi) közös gazdaságban csak 13-at. Látjuk, milyen óriási különbség van a szövetkezetek kocatenyészeteinek hasznossága között. Ezen a szakaszon sokkal jobb munkát kell végezni, hogy elegendő malacot biztosítsanak a nagyhizlaldák számára. A főzootechnikusok értekezletén kiderült, hogy az állatok eltérő hasznosságának az oka főleg a szakszerűtlen gondozásban és etetésben keresendő. A szünetben megkérdeztünk néhány tapasztalt szakembert, hogy milyen módon fokozzák a termelést. Forró Géza, a topoľníkyi (nyárasdi) szövetkezet főzootechnikusa elmondotta, hogy a múlt évben tehenenként 3800 liter tejet fejtek. A XV. kongresszus tiszteletére vállalták, hogy minden tehéntől legalább 40 liter tejjel fejnek többet, mint a múlt évben. A dolgozók az eddiginél még lelkiismeretesebben gondozzák a teheneket, ízesítik a takarmányt. Vállalásuk értelmében a hatodik ötéves terv vége felé el akarják érni a 4500 liter tejet minden tehéntől egy laktáció alatt. E nagy cél eléréséig azonban még sok áldozatos munkát fejtenek ki mind a vezetők, mind a tagok. Az állattenyésztésben arra törekednek, hogy minden szakaszon csúcseredményeket érjenek el. Kocánként 19,3 malacot választottak el az elmúlt évben. Jelenleg a hízó szarvasmarha napi súlygyarapodása darabonként 1,14 kg, a sertéseké pedig 61 dkg. Győri István, a trsticei (nádszegi) szövetkezet főzootechnikusa arról tájékoztatott, hogy a XV. kongresszus tiszteletére minden tehéntől 50 liter tejjel többet fejnek. Amióta pogácsázott takarmányt etetnek, a szarvasmarhák napi súlygyarapodása átlagosan 1,02 kg-ról 1,16 kg-ra emelkedett. A Nové Sady-i Efsz-ben arra törekednek, hogy a megfelelő súlygyarapodást lehetőleg ugyanannyi takarmány felhasználásával érjék el. Stefan Macllenák mérnök, főzootech- nikus elmondta, hogy ezzel a kérdéssel a közös gazdaság vezetősége alaposan foglalkozott. Indokolt a probléma napirendre tűzése, mert míg a čapi részlegen 3,80 kg takarmányt etetnek fel 1 kg sertéshús előállításához, addig a šuranyi részlegen 5 kg-ot. A számadatok bizonyítják, hogy az utóbbi részlegen elég drága a sertéshús termelése, és aránytalanul sok szemes takarmányt fogyasztanak az állatok. Bajkai Béla, a Búči Efsz főzootechnikusa elmondotta, hogy az állattenyésztési dolgozók 220 000 korona értékű vállalással köszöntik a párt XV kongresszusát. A szocialista munkaversenybe bekapcsolódó fejők már 40 000 literrel több tejet adtak el terven felül. A napi tehenenkénti tejhozam jelenleg 9,5 liter. A gondozók lelkiismeretes munkájáról tanúskodik, hogy minden 100 tehéntől 105 borjút választottak el. A baromfitenyésztők a kongresszus tiszteletére 20 000 tojással adtak el többet a tervezettnél. Szakszerű etetéssel az egy tojás előállításához szükséges abrakfogyasztást 18 dekára sikerült csökkenteni. A dolgozók még jobb minőségű és nagyobb hatékonyságú munkára törekednek. A kerület állattenyésztési dolgozói a hatodik ötéves tervben minden 100 hektár földterület után 24.3 tehenet tartanak. Az elhullás csökkentésével elérik, hogy 100 tehéntől 100 borjút választanak el. A tehenek átlagos évi tejhozama 3300 literre emelkedik. A hízó sertéseket 106 kg-os súlyban adják el, hogy ily módon hozzájáruljanak a hús minősépének iavításához. , BALLA JÓZSEF
