Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-12 / 87. szám, hétfő
Az elmúlt években hazánk keleti része is sokat fejlődött. A gazdasági eredményekkel párhuzamosan kulturális téren is jelentős előrehaladás tanúi lehettünk. Erről beszélgettünk Ján Čer- veňákkal, a Trebišovi Jnb kulturális osztályának vezetőjével. Kelet-Szlovákia kulturális fejlődése 9 Milyen feladatokat rótt ügyosztályukra a CSKP XIV. kongresszusa és hogyan birkóztak meg a teendőkkel? — A XIV pártkongresszus határozatából számos feladat hárult a mi osztályunkra is, de munkánkat elsősorban a párt vezető szerepének elmé lyítésére. dolgozóink, különösen az ifjúság szocialista nevelésére összpontosítottuk. A kongresszusi határozat alapján részletes évi terveket készítettünk, és azok szerint valósítottuk meg a fő kulturális feladatokat. E tervek teljesítését évenként kétszer megtárgyalta és értékelte a járási pártbizottság elnöksége, és a jnb tanácsa. # Beszéljen kérem a konkrét munkáról. Népnevelői munkánkban nagy segítségünkre voltak a forradalmi hagyományok megőrzésére létesített emlékszobák, munkásmozgalmi központok és krónikák. A járásban 67 hagyományápoló szoba és 38 kisebb központ van. A haladó forradalmi hagyományok őrzésére való nevelés mellett nagy figyelmet szenteltünk a lakosság honvédelmi neveié sének is. E célból az ötéves időszak alatt 231 előadást tartottunk, több mint 17 000 hallgató részvételével. Sikeresek voltak az SZNF és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából rendezett beszélgetések, találkozók is. E beszélgetések főként arra próbáltak rávilágítani, milyen jelentőségük van a hagyományoknak és évfordulóknak szocialista jelenünk számára. A szocialista haznfiságra és proletár nemzetköziségre való nevelést elősegítendő, barát-- sági esteket rendeztünk. Ezeken az esteken a Vörös Hadsereg és az I. csehszlovák hadtest veteránjai idézték fel a 30 évvel ezelőtti eseményeket és mondták el megrázó élményeiket. # A népi akadémiák milyen szerepet kaptak a kulturális-nevelő munkában? — Ezt a nevelési formát is igyekeztünk kiaknázni. Elsősorban politikai-nevelő célú népi akadémiákat szerveztünk. Ezeket mintegy 430-an látogatták rendszeresen. Azonkívül 70 előadásciklust is szerveztünk, melyek a lakosság világnézeti nevelését szolgálták. E témakörben mintegy 670 előadást tartottak lektoraink. Itt megemlíteném, hogy viszonylag eredményes volt a szocialista életstílus kialakítására, a családi nevelésre, és az alkoholizmus elleni harcra irányuló tevékenységünk is. E témakörökben mindenekelőtt az ifjúságra próbáltunk hatni. 9 A szocialista életmódra neveléssel szorosan összefügg a szociális felvilágosítás problematikája is. E téren milyen a helyzet a járásban? — Sajnos még vannak, akik helytelenül értelmezik a szocializmus nyújtotta lehetőségeket és társadalmi pozíciójukat személyi vagyongyűjtés1- re, jogtalan haszonszerzésre használják fel. Az elmúlt időszakban ez irányban is számottevő népművelő munkát végeztünk. Elsősorban a szocialista társadalmi tulajdon lényegének magyarázatáról, a szocialista törvényesség megsértése elleni harcról volt szó. De foglalkoztunk a szocialista tulaidon kisebb-nagyobb mértékű megkárosításának kérdésével is. E témának nagy visszhangja volt. Ügy érzem, hasznos munkát végeztünk e téren. Itt ki kell emelnem a járásbíróság, az ügyészség és a közbiztonsági szervek hatékony segítségét. 9 Hogyan dolgoztak a kulturális és művészeti szakkörök? — E téren elsősorban az eszmei-művészi értékeket tartottuk szem előtt. A XIV. kongresszus óta gyarapodott az öntevékeny együttesek és szakkörök száma. Például tanítói kórus létesült, továbbá művészeti együttes a terebesi Fruconában és a királyhelme- ci Városi Népművelési Központban. (Kiadtunk számos műsorfüzetet, bibliográfiai áttekintést a megjelentetett kulturális anyagokról, kiadványokról. O A XIV. pártkongresszus határozata többek között előirányozza a kulturális káderek szakfelkészültségének, munkájuk minőségi színvonalának emelését. Milyen változás állt be e téren járásukban? — A múlt kongresszus óta jelentékenyen javult a helyzet a kádermunka terén. A kulturális és népművelési munka- szakaszt megerősítettük négy főiskolai képesítéssel rendelkező dolgozóval, hárman levelező tagozaton tanulnak különféle karokon, ketten pedig szakiskolába járnak. A kultúr- munkásaink zöme a politikai oktatás keretében gyarapítja a munkájához szükséges tudását, többen a Marxista — Leninista Esti Egyetemet látogatják. A tanuláshoz valamennyien megkapják a szükséges támogatást. # A CSKP XIV. kongresszusa állandó feladatul adta állami szerveinknek a nemzetiségi kultúrák fejlesztését is. Milyen segítséget nyújtottak önök a járásban a magyar nemzetiségi kultúra fejlesztéséhez? — A terebesi járás népességének több mint 40 százalékát a magyar nemzetiség alkotja, mely a járás déli-délkeleti részén él és dolgozik. A nemzetiségi kultúra továbbfejlesztésére a felsőbb pártszervek határozata alapján fejlesztési programot dolgoztunk ki. E program keretében politikaiszervezési intézkedéseket foganatosítunk, melyek a magyar nemzetiségű lakosság kultúrájának szüntelen fejlesztését is érintik. ® Kérem, beszéljen a nemzetiségi kultúra fejlesztésének szervezési módjáról. — Az említett előadásokat a helyi nemzeti bizottságok népművelési részlegei és intézményei szervezték, szoros együttműködésben a CSEMA- DOK helyi szervezeteve). Megvalósításukban nagy segítséget nyújtottak a Szlovák Szocialista Akadémia lektorai, a CSEMADOK járősi bizottságának és központi bizottságának szakelőadói. Ezenkívül a magyarlakta területeken is rendeztünk találkozókat. beszélgetéseket veterán kommunistákkal és a harminc évvel ezelőtti felszabadító harcok résztvevőivel. A járásnak azokon a részein, ahol a magyarság zöme él, évenként rendszeresen dal- és táncünnepélyt, valamint békeünnepségeket rendezünk (az előbbit Kaposkele- csényben, az utóbbit Bodrog- szerdahelyen). Nagy népszerűségnek örvendenek az elég gyakori író—olvasó találkozók is. Q Mit vár a kulturális ügyosztály a CSKP küszöbön álló XV. kongresszusától? — A terebesi járás kultúrmunkásai és népművelői pártunk XV. kongresszusától elsősorban azt várják, hogy lényegesen emelkedni fognak a követelmények az egész tömegpolitikai és kulturális-nevelőmunka frontjával szemben. Mi megtesszük a szükséges intézkedéseket, hogy teljes mértékben képesek legyünk megvalósítani a XV. pártkongresszusnak a járásunkra vonatkozó határozatait. KÖVESDI JÁNOS Az ország bármelyik sarkába, részébe jut el az ember, örömmel látja, hogy egyre másra valósulnak meg azok a tervek, amelyek egykor talán még álomnak is túl merészek voltak. Aligha szükséges bizonygatni, milyen döntő változásokat hozott a szocializmus az egyén és a társadalom életében egyaránt, épülésének immár több mint 30 esztendeje alatt. Mindjárt az első években — a gazdasággal párhuzamosan — rohamos fejlődésnek indult a kultúra, amely szolgálni kívánt minden réteget, minden becsületesen dolgozó embert, aki munkájával értelmet ad életének, és értékeket az országnak. Ma már jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy életünk szerves részévé vált a kultúra. Fontos, felmérhetetlenül jelentős szerepet játszik mindennapjainkban — alakít, nevel, gazdagít, segít tájékozódni a múltban és a jelenben, segít különféle kérdések megválaszolásában, és nem utolsósorban meghatározza viszonyunkat embertársainkhoz és a társadalomhoz. Társadalmunk fokozatosan megteremtette a lehetőségeket. a feltételeket a színvonalas szocialista kultúra kialakításához és közvetítéséhez. Sok faluban és városban megfelelő, korszerű körülmények között hivatásos népművelők, pedagógusok és mások tevékenykednek a dolgozó nép művelődési igényeinek kielégítésében. És hogy nem is kis eredménnyel, tanúsítják a pozitív irányban megváltozott vagy változó emberi magatartások, gondolkodásmó«I KiUMM dók, szemléletek. Országos viszonylatban naponta százezrek művelődnek, különféle formákban — hangversenytermekben, színházakban, mozikban, üzemi klubokban, művelődési otthonokban, ifjúsági klubokban, vagy éppen otthon. Sok történt annak érdekében, hogy a kultúra mindenki számára nozzáférhetővé váljék. Persze még nem jut hozzá minden ember, vagy objektív okok miatt, vagy azért, mert hiányzik a belülről fakadó őszinte igény a művelődésre, a tanulásra, nemes szórakozásra, művészeti értékek megismerésére. Ezért még sokat kell tenni — közös erővel — a kultúra minden szakaszán a szervező és irányító intézményeknek. Annál is inkább, mert nem mindegy, hogy a megnövekedett szabad időt mivel és hogyan töltik ki az emberek. Az SZKP XXV. kongresszusának beszámolója nem véletlenül emelte ki, hogy: „Csak üdvözölni lehel, hogy színházaink, irodalmi, művészeti folyóirataink mind szélesebb körben vállalnak védnökséget üzemek, kolhozok és az olyan építkezések fölött, mint a BAM és a Kámai Autógyár. Tapasztalt mesterek vezetik az amatőr művészegyütteseket, az irodalmi köröket, a népszínházakat. Ennek az életteli folyamatnak a során egyrészt a művészet az élet ismeretével gazdagszik, másfelől pedig a dolgozók sokmilliós tömegei kapcsolódnak a kultúra értékeihez.“ Az idézetben említett példákhoz hasonlókkal — örömmel tapasztaljuk — nálunk is találkozni szép számban. Olyan időszakban élünk — a jövőben majd még inkább —, amikor művelt gondolkodású, sokoldalúan képzett emberekre van szükség a munkapadoknál is, az íróasztaloknál is. Egyéni és társadalmi érdek a műveltség intenzív gyarapítása. És természetesen a kultúra minőségének állandó javítása. Hiszen a kultúra többé-kevésbé életünk minőségét, mélységét is meghatározza, amennyiben „fogyasztói“ vagyunk. A magas szintű kulturális munkához — ismételjük — 'a feltételek már nagyon sok helyütt adva vannak. Szemet gyönyörködtető, a szó szoros értelmében ámulatba ejtő, korszerű művelődési otthon épült számos községben. Megnövekedett a falu szellemi ereje, tehetséges, szépet és jót tenniakaró fiatalok térnek vissza a falvakba, oklevéllel a zsebükben. A munkásfiatalok nem kis része olyan szintre jutott, hogy képes színvonalas kulturális munkát végezni. Ott, ahol aktív, szívvel-lélek- kel cselekvő közösséggé forrottak össze, az eredmények sem maradnak el. A szocialista kultúra mindenki kultúrája. Asztalához, amelyre naponta új értékek kerülnek, egyre többen ülnek — mélyítve gondolat- és érzelem- világot, ismereteket. És ez így van jól. így érhetők el magasan kitűzött céljaink. BODNÁR GYULA l Lőrincz Gyula rajza
