Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-30 / 102. szám, péntek
Várnak rájuk a gyárak Beszélgetés a Brnói Műszaki Főiskola végzős inövendékeivel „A párt és az egész társadalom egyik elsőrendű jeladata gondoskodni arról, hogy fiataljaink aktívan, tettre készen viszonyuljanak az élethez, váljanak szocialista hazánk öntudatos, szakképzett polgáraivá.“ [A XV kongresszus beszámolójából.) Az idézett gondolatok jegyében kezdődött íiz eszmecserénk a Brnói Műszaki Főiskola Gépészeti Karának magyar nemzetiségű hallgatóival. Mert itt is számtalan magyar nemzetiségű dél-szlovákiai diák tanul, akik a cseh és a szlovák nemzetiségű fiatalokkal együtt készülnek felelősségteljes, élethivatásuk betöltésére. Előnyben a munkás- és a parasztfiatalok Számuk negyvenre tehető. Zömmel munkások és a falu gyerekei. Mind pártunknak, mind a tudománynak egyaránt érdeke, hogy a társadalom minden rétegéből verbuválódjanak e fontos tudományág művelői, mert csak így kerülhet felszínre elegendő számú szakmai tehetség. Meg aztán az sem lehet közömbös, hogy ez a főiskola a termelés, az ipar parancsnoki karát, szakembereit képezi ki, tehát egyenesen politikai kérdés, hogy a munkás- osztály tevékenységét minél több, az ő soraiból jött szakember irányítsa. — Ezek a kritériumok — kezdi tájékoztatását a nagymegyeri Kulcsár Rezső negyedéves hallgató — a főiskolai évek alatt már kevésbé jönnek számításba. Ekkor már a tudás és a rátermettség szerint osztják az egyenlőséget. — Nehéz-e magyar diáknak felkerülni a műszaki főiskolára? — Az attól függ, honnan számítjuk — mondja Szeles István. Ha automatikusan lehetne bejutni a főiskolára, sokan a sodrásban végül is ,Elkészülnének, összeroppanhatnának a felelősség terhe alatt. Egyébként nem titkolom, én is tartottam tőle, megállom-e a helyem a nyelvi nehézségek miatt? De a felvételiztetők, későbbi tanáraim megnyugtattak. Azt mondották: „Tudjuk, hogy a kelet-szlovákiai és a csallóközi fiatalok eleinte viaskodnak a nyelvvel, de ezt gyorsan elsajátítják. Tudott dolog, hogy helytállásukban a tárgyi tudás a döntő, s ezzel jól fel vannak vértezve magyar ajkú növendékeink.“ Irány a termelés Nem kétséges, a buzi- tai fiú világos okfejtése egyértelműen példázza a magyar diákok érvényesülési lehetőségének irányát. Ezt a kérdést Husák elvtárs így fogalmazta meg kongresszusi előadói beszédében: „Igényeseknek kell lennünk a fiatalokkal szemben, nem idealizálhatjuk az életet, alkotótevékenységhez, a munka iránti tisztelethez kell veGubík Gáb'jr zetni őket, meg kell tanítani őket az akadályok leküzdésére. Ha nem támasztunk követelményeket a fiatalokkal szemben, ha mindent megkapnak, ami eszükbe jut, gyengítjük erkölcsi és jellembeli tulajdonságaikat, elsősorban köter- lességérzetiikel. Hz megkárosítja magukat a fiatalokat, a szülőket és az egész társadalmat.“ — Nagyon helyes! — kapcsol rá a garamdamásdi Gubík Gábor gépészmérnökjelölt, végzős hallgató. — Ez a megállapítás a főiskolák növendékeire is érvényes. Mert teszem, a gépész- mérnök bonyolult elemeket, szerkezeteket, szerszámgépeket fog tervezni, s ha valahol hibát követ el, még az emberek életét, a termelést is veszélyezteti. Senki sem haragudhat, ha ilyen tanulmányi szinten valóban magasabbra állítják a mércét. A másik dolog: az egyetem merőben más világ a szak- középiskolához viszonyítva. Itt nem csupán tudni, de önállóan dolgozni, tehát alkotni is tudni kell, ami egyúttal a rátermettség, a szívósság és a becsvágy kérdése is ... A figyelő arcokon könnyen észre lehet venni, hogy Gábor minden szavának nagy súlya van. S ez érthető is, hiszen ötödik éve „koptatja“ az előadótermek padjait. Most tudományos megalapozottsággal előkészített szakdolgozata megvédésére, mérnöki oklevele megszerzésére készül nagy izgalommal. Ez idő alatt minden lépésénél érezte mind szülei, mind társadalmunk hathatós támogatását. — Ezzel pedig nem lehet hazardírozni — mondja határozottan. — Szereztél-e már munkahelyet? \ — Igen! — A szülőfaludhoz közel? — Ott nincs olyan üzem, ahol képességeimet teljes mértékben érvényesíthetném. Hanem Brnó- hoz közel, Adamovban, az ADAST grafikai és hidrotechnikai berendezéseket gyártó vállalathoz szegődtem. A képlékeny alakítás szakot végeztem. Hozzájuk jártam tanulmányi gyakorlatra, s tőlük kaptam az üzemi ösztöndíjat is. Nem lenne szép tőlem, ha most hátat fordítanék nekik. Tudatosítják szerepüket és feladatukat A XV. pártkongresszust követő években azok a végzős hallgatók, akikkel beszélgettem, azok is, akik más elfoglaltságuk miatt nem lehettek részesei a hasznos eszmecserének, kikerülnek az életbe, és részt vállalnak a hatodik tervidőszak nagyszerű programjának megvalósításából. . Örvendetes, hogy ezek a huszonéves fiatalok a legjobb képességeik felvonultatásával készülnek feladataik teljesítésére. örvendetes, hogy újabb és újabb gondolatokat tartalmaz minden meghatározásuk. Ha csak a közös ismertetőjegyeiket vennénk észre, elveszne egyéniségük, hovatovább elszürkülnének. Azért jó, hogy ilyen sokfélék, jó, hogy eny- nyire mernek, akarnak egyéniséggé válni, miközben elvsze- rűen tudatosítják szocialista társadalmunkban betöltött szerepüket és feladataikat. SZOMBATH AMBRUS h szorgalom és az igyekezet eredményei KETTŐS KONGRESSZUSI VÁLLALÁS 1976. IV. 30. A lučeneci (losonci) járás legkisebb szövetkezeteinek egyike a Fiľakovské Biskupice i (Fülekpüspöki) Egységes Föld- művesszövetkezet. Mindössze 809 hektáron gazdálkodik, annak ellenére, hogy a volt be- linai (bénái] szövetkezet is ide tartozik. A szövetkezet az B.,;s2 ha-nyi szántón elsősorban gabonaféléket, cukorrépát és takarmánynövényeket termeszt, de jelentős a kertészete is. Az állat- tenyésztésben jó eredményeket érnek el a szarvasmarha- és a sertéstenyésztésben, kimagasló sikereket pedig a baromfihús termelésében. Elsősorban ez utóbbinak köszönhetik, hogy a szövetkezetet a széles környéken jól ismerik. A szövetkezet mellett működő pártalapszervezet elnöke, Barta Pál üzemgazdász, akivel az elmúlt napokban a szövetkezet tavalyi gazdálkodási eredményeiről, s ezekkel összefüggésben a tagság munkakezdeményezéséről beszélgettünk. — Bár az elmúlt év nem tartozik a legjobbak közé, az elért erdeményekért nem kell szégyenkeznünk — mondta az üzemgazdász. — Gabonaeladási tervünket teljesítettük, hús- és tejeladási tervünket pedig jelentősen túlszárnyaltuk. Az eredmények mögött a tagság szorgalmát, helytállását, a párt- szervezet irányító szerepét, és nem utolsósorban a kommunisták példamutatását kell látnunk. A tervek teljesítésében Barta Pál pártelnök nagy érdemeket szerzett a növénytermesztők és az állattenyésztők szocialista munkabrigádja. Különösen a növénytermesztő kollektíva tett ki magáért. A brigád vállalta, hogy a tömegtakarmányoknál a tervezettnél nagyobb hektárhozamok elérésével 12 000 korona értéket hoz létre. Vállalásukat teljesítették, amiben a javítóműhely dolgozóinak is nagy az érdemük, akik a szükséges gépeket idejében és kifogástalanul előkészítették. Dicsérőleg kell szólnunk a szövetkezet másik szocialista munkabrigádjáról is. Fő feladatként a tejtermelés fokozását tűzték ki célul. Vállalásuk összértéke 25 000 korona volt, és ezt maradéktalanul teljesítették. A szorgalom és igyekezet eredményeként a szövetkezet az 5. ötéves tervidőszakra elő(Tóth László felvétele) irányzott feladatait sikerrel teljesítette. Cukorrépából öt év alatt 455 mázsás átlaghozamot ért el, ami járási viszonylatban a legjobb eredmény. — Előző évi eredményeinket az idén is szeretnénk elérni, sőt a lehetőségekhez mérten tovább fokozzuk azokat — mondta a pártelnök. — A CSKP XV. kongresszusa alkalmából kibontakozott széles körű szocialista munkaverseny tagságunkat is az eddigieknél nagyobb sikerek elérésére serkentette. Tavaly 118 000 korona értékű vállalást tettünk, majd ezt megerősítve terven felül 162 000 korona érték létrehozását vállaltuk. Miután e vállalásainkat sikeresen teljesítettük, szinte biztosra vehető, hogy az idei 136 000 korona értékű vállalást is teljesíti tagságunk. CSABA ZOLTÁN Az antioxidant olyan adalékanyag, amelyet a kaucsukgyártásban alkalmaznak. A bratislavai Dimitrov Vegyiművek ezt az adalékanyagot a KGST valamennyi országa számára gyártja. Az antioxidant három vegyész találmánya. Előállítói fán Mašek mérnök, a Dimitrov Vegyiművek szervestechnológiai kutatóintézete igazgatója, Ján Holčík mérnök, az intézet dolgozója és Alfonz Rybár mérnök, a bratislavai Gyógyszeripari Kutatóintézet dolgozója. (Felvétel: J. Lofaj — CSTK) Belpolitikai kommentár ■ . ______________________ Tö bb és jobb szolgáltatást Fontos kérdésről, a lakossági szolgáltatások eredményeiről és feladatairól tárgyalt a múlt héten a Szlovák Nemzeti Tanács. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy ez a kérdés mindenkit érint, hiszen a helyi gazdálkodási üzemek és az ipari szövetkezetek által nyújtott 56 féle szolgáltatás nélkül mindennapi életünk ma már elképzelhetetlen lenne. Szolgáltatóiparunk az elmúlt öt évben gyors ütemben fejlődött, a lakosságnak végzett munka mennyisége 41,3 százalékkal növekedett. A leglendületesebben a gépjárműjavítás és a háztartási gépjavítás fejlődött, míg a háztartási munkákat könnyítő szolgáltatások — a mosás, tisztítás és a takarítás — fejlődési üteme lassúbb volt. Az általános pozitív fejlődésen belül azonban akadnak problémák, nehézségek is. Nézzük meg, melyek a legégetőbbek, mire kell az illetékeseknek az elkövetkező időszakban a legnagyobb figyelmet fordítaniuk. Első helyen említenénk a szolgáltató hálózat egyenlőtlenségét. Szlovákiában egy lakos 1975-ben átlag 353 koronát költött szolgáltatásokra. Míg hat járásban az átlagnál többet fordítottak ezekre a célokra, nyolc járás messze elmaradt az átlag mögött. Még nagyobb lenne az eltérés, ha egybevetnénk a városi és a vidéki helyzetet. Ezek az adatok is azt mutatják, hogy a helyi szervek nem szentelnek mindenütt kellő figyelmet a lakosok jogos igényei kielégítésének. A probléma azonban nem megoldhatatlan, a szolgáltatásokat a vidéki lakosság számára is hozzáférhetővé lehet tenni, jobban kell megszervezni a begyűjtő hálózatot és nem kis feladat hárul a nemzeti bizottságokra is. A nitrai járásban például a nemzeti bizottságok 23 községben kisebb szolgáltatóműhelyeket üzemeltetnek, a galántai járásban a helyi gazdálkodási üzemek 33 községben nyújtanak szolgáltatásokat. A Považská Bystrica-i járás egész területén mozgó javítóműhelyben javítják a rádió és tévékészülékeket és a háztartási gépeket. A további fejlődés elengedhetetlen feltétele az anyagi- műszaki alap fejlesztése. Az elmúlt öt évben sok új szolgáltatóház, javítóműhely épiilt, 700 műhelyt és részleget korszerűsítettek, rle enn«k ellenére mintegy 300 nem felel meg a követelményeknek. A hatodik ötéves tervidőszakban újabb jelentős beruházásokat valósítunk meg, ami az új tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati érvényesítésével együtt kedvezően hat majd a szolgáltatások színvonalára. Gyakran hangoztatott probléma az alkatrész- és anyaghiány, ami természetesen a szolgáltatásokban is megnyilvánul. Ma a helyi gazdálkodási üzemek és az ipari szövetkezetek mintegy 500 anyagbeszerzője járja az országot. Hogy ez nem kifizetődő, azt nem kell külön magyarázni. Ezért a kormány határozata értelméb :n kerületi, esetleg szlovákiai társulásokat szerveznek az adott ágazat legfontosabb üzemeinek vezetésével. Eddig csak a fafeldolgozó üzemek és a kertészetek szlovákiai, illetve a fémmegmunkáló üzemek nyugat-szlovákiai társulása alakult meg. Bár az új berendezések, gépek és a beruházások valóban nagyon fontosak, nem jelentenek mindent. Rengeteg függ a szolgáltatási dolgozóktól, attól, hogy hogyan viszonyulnak a munkához és magukhoz a vevőkhöz, a megrendelőkhöz. Még mindig, sok az észrevétel a minőséggel, helyenként az árdrágítással kapcsolatban. Említsük meg, hogy a tisztítás és a mosás minősége lényegesen javult, viszont a kitisztított, illetve kimosott ruha egyharmada nem felel ineg a normáknak. A felelősség nem hárítható minden esetben a rossz műszaki feltételekre! Éppen ezért az üzemeknek az eddiginél nagyobb gondot kell fordítaniuk a dolgozók nevelésére, kezdeményezésük és a szocialista verseny fejlesztésére. A helyi gazdálkodási üzemeknek jelenleg 7UU0 ipari tanulójuk van, képzésük egyre színvonalasabb, de óriási gondot jelent, hogy egyelőre nincs egy szaktanintézetfik sem, ‘amelyben sokoldalúbb, esetleg érettségivel végződő képzésben részesülhetnének. Sajnos, egyes szakmák ,.kimentek a divatból“, alig akad fiatal, aki cipész, tetőfedő, bádogos, kőfaragó, vagy kéményseprő szeretne lenni. A XV. pártkongresszus beszámolója leszögezte, „állandó feladat marad a szolgáltatások minőségének és rugalmasságának javítása. Ezen a téren újabb aktivitást várunk a nemzeti bizottságoktól, a helyi gazdálkodási üzemektől és az ipari szövetkezetektől.“ A kongresszus által jóváhagyott hatodik ötéves terv értelmében 1976—1980-ban a lakossági szolgáltatások több mint 32 százalékkal növekednek. Szolgáltatóiparunk előtt tehát rendkívül igényes feladatok állnak, amelyeknek teljesítéséhez nyújtott értékes segítséget a Szlovák Nemzeti Tanács legutóbbi ülése. CSIZMÁR ESZTER
