Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-28 / 100. szám, szerda
Az utóbbi hetekben egész társadalmunk a kongresszus előtti akivitás jegyében élt. Pártunk XV. kongresszusát megelőzően jelent meg a Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdasági és szociális fejlesztésének az 1976—1980-as évekre szóló irányelvjavaslata, melyet a CSKP KB Elnöksége dolgozott ki. Ez a jelentős dokumentum értékeli azokat az eredményeket, melyeket a XIV. kongresszus óta gazdasági téren értünk el, vázolja, hogy az 5. ötéves tervidőszakban milyen anyagi és szellemi értékekkel gyarapodtunk. Ezenkívül körvonalazza azokat a teendőket, amelyek a 6. ötéves tervidőszakban hárulnak ránk a népgazdaság fejlesztésében. Bizonyára nem szükséges hangsúlyozni, hogy az 5. ötéves tervhez hasonlóan az 1976 —1980-as években is nagyon jelentős feladatok várnak az oktatásügyi dolgozókra. A népgazdaság fejlesztésére irányuló feladatokkal összhangban a tudományos-technikai forradalom időszakában elsősorban a jól képzett szakmunkások felkészítésének kérdése kerül előtérbe. Egyértelműen hangsúlyozza ezt a népgazdaságfejlesztés irányelv javaslata is: A 6. ötéves tervben a CSKP gazdasági és szociális politikájának fő célkitűzése, hogy a lakosság növekvő anyagi és szellemi szükségleteivel és szocialista életmódjának elmélyítésével osszNövekvő igények a szakmunkásképzésben is A 6. ötéves terv irányelveivel összhangban hangban növeljük dolgozóink élet- és szociális biztonságát, elsősorban a termelés és a munka fokozottabb hatékonysága révén. Ezt a célkitűzést kell szem előtt tartanunk a szakmunkások képzése során is, mert csak így tehetünk eleget az igényes feladatoknak. Társadalmunk ezt a tényt, persze, már eddig is tudatosította, ismerve pártunk oktatás- politikájának elveit. Hiszen már a XIV. kongresszus, főleg pedig az 1973. évi júliusi plenáris ülés feladatul adta, hogy az oktatásügyi dolgozók a fiatal nemzedéket a szocialista társadalom szükségleteivel összhangban készítsék fel az életre, s a növekvő igényeknek megfelelően formálják a fiatalok szocialista tudatát. Ennek megfelelően nagy hangsúlyt helyeztek a szakmunkásképzés javítására s az ifjúmunkások eszmei-politikai nevelésére, különösen az iparitanuló-iskolák- ban és különféle szaktanintézeté k ben. A szocialista társadalom fő feladata, hogy a munkaerőutánpótlásról sokoldalúan gondoskodva biztosítsa ne csak a fiatalok szakmai képzését, hanem politikai nevelésiét is. Ezért a pártkongresszus, illetve a plenáris ülés határozataival összhangban négyéves, érettségivel végzendő szakmunkásképző intézetek létesültek, melyekben lehetővé vált, hogy a fiatalok a többi középiskola növendékeihez hasonlóan érettségi bizonyítványt szerezzenek, s valóban új típusú szakképzett munkásokká váljanak. Ezek a szaktanintézstek elsősorban azokra a szakmákra készítik fel a fiatalokat, melyek nem csupán gyakorlati képesítést, hanem elméleti felkészültséget is igényelnek. A népgazdaság szempontjából vannak olyan szakmák, melyek kimondottan feltételezik a középfokú szakmai végzettséget; csak ezekben válik lehetővé az új technológiai eljárások elsajátítása, melyek nélkül a korszerű ipar ma már elképzelhetetlen. Igényes elméleti oktatásban részesülnek a szakmunkásképző intézetek növendékei. (Könözsi I. felvétele) Csallóköznek, a természet és az ember jóvoltából dúsan termő földjén, Csenke községben várt reánk a meglepetés: az Aranykalász Efsz szövetkezeti klubja, minden értelemben kuitúr- háznak nevezhető épülete s a benne rendezett kiállítás: D. Rosulková—Kubíková érdemes művész kerámiai alkotásainak bemutatója. Rosulková társadalmilag érvényes és művészileg hiteles anyagba formált érzelmi és gondolati közlései széles rétegek előtt ismertek. Ezért legyen szabad előbb a fent jelzett klubépületről szólnom, amelyet egy fiatal, tehetséges építész: K. Martinka tervezett. A kitűnő eredménnyel dolgozó szövetkezet vezetőinek és tagjainak volt szíve, érzéke és pénze hét és fél millió koronát áldozni az épületre, mely nemcsak méreteiben, de kivitelében, külső és belső építészeti megoldásában is nagyvonalú. Hivalkodó díszek nélkül, józan arányaival és korszerűségével bármelyik nagyváros is büszke lehetne rá. Nagytermében, mely színpaddal rendelkezik, már eddig is több előadást tartott a Magyar Területi Színház is. S jövőbeni programjukba beletartoznak a képzőművészeti kiállítások is. Sok szó esett már a város és falu kulturális szintjének nivellálásáról. D. Rosulková, az érdemes művész nemcsak alkotásaival bizonyítja kezdeményező képességét, ötletgazdagságát, hanem kultúrpolitikai téren is. A pártkongresszust megelőző napon és ennek tiszteletére itt felsorakozó műveinek az a célja, hogy felkeltse és fokozza a faluban a szép szeretetét, nemesítse az ízlést és felhívja figyelmüket az igazi művészetre A kitűnően kivitelezett kiállítást nemcsak szabályszerű, hanem igényes megnyitó vezette be. S most nézzük meg közelebbről a szlovák kerámia-művészet élvonalbeli képviselőjének alkotásait. Az 1909-es művésznemzedékhez tartozó Rosulková országunkban, Bécsben, Rómában, Szicíliában végzett tanulmányai után átélte a fasizmus eltorzult világát, majd részt vett az SZNF-ben. S ezek után. vagy éppen ezért életszeretettel, bizalommal, lényéből fakadó verő- fényes derűvel alkot, a maga szépségigényének kielégítésére, az emberek szellemi és lelki gyönyörűségére. Személyében egyesíti a kifinomult színérzékű festőt, a formakultúrával rendelkező szobrászt. Fölényes anyagismerettel a matéria belső, fizikai, vegyi tulajdonságainak, természeti törvényeinek a tudója. A korongon született for- gástestek számos változata ezért annyira megkapó. Ezért érezzük magunkhoz oly közelinek a térbe illeszkedő formákat, plasztikákat, amelyekben az ismételt motívumok is mindig újat mondanak. A finom eszközökkel épített emberalakok lélek- és képzelet szintézisei. Ihletetten szabad megformálásúak a jó ízű humorral alakított Koíh, a valóságot kíváncsian szemmel kutató I.eány és a Vöröshajú című művei. Személyes töltése van a Kontyos- és az Indián nőnek, a Fiatal parasztanyának. Szellemes az Elviselhető arrogancia. Csapongó fantáziájú művészre vallanak kompozíciói és domborművei. Képzőművészeti törekvései mellett igaz emberséggel telített mondandójú alkotások a Béke szárnyai, az Első nő a világűrben, összefogottság és szintetikus látás jellemzi a Metamorfózist. A nemzetközi nőnapra készült felfüggeszthető dísztálak jelképes rajzukkal s a minduntalan visszatérő, mosolygó Napkoronggal az élet ajándékainak megbecsülő éré intenek. Jellegzetesek kedves állatfigurái, a napkeltét hirdető Kakas, s a Kendermagos tyúkok. Kertplasztikái, vázái érdekes ritmusképleteikkel, fénytelen vagy csillogó mázú felületükkel, összehangolt színeikkel csupa „gyönyörűségei a szemnek“. A „kevesebb több“ elvét vallja a ’ dekoráció alkalmazásánál. A gyakorlati élet tárgyai: a gyér tyatai lók, kézzel mintázott vázák, nemes egyszerűsége is igazolja, hogy a dísz nem feledteti el a használati funkciót. A színes diakópiák megvilágított csoportja olyan alkotásait szemlélteti, melyek az építészettel kapcsolatosak. Műveinek nagy részét a hazai és szocialista országok múzeumain kívül a Genfi Nemzetközi Kerámiai Múzeum is őrzi. A Lidicei Múzeumnak adományozta J. Čapek Ma című sokatmondó mozaikját, s az árvízkárosultaknak több munkáját ajándékozta. Rosulková a hazai kerámiaművészet európai szintű alkotója. Egy-egy tárlatán az az érzésem: ez most kiteljesedésének korszaka. S minden újabb alkalommal azt bizonyítják virtuóz technikájú munkái, hogy még sok és korszerű mondanivalója van, hogy formaépítése és térfel- fogása még mindig meglepőt, frisset és újat hoz. BÄRKÁNY jenüné A négyéves, éretttségivel végződő szakmunkásképzés során a tanulók elsajátítják a legfontosabb általános műveltséget nyújtó ismereteket, egy-egy szakma elméletét, s ezt összekapcsolják a gyakorlattal. Ezek az iskolák az ismeretszerzés és művelődés új típusú intézményei, s a többi második ciklusú iskolával egyenértékű képesítést nyújtanak. A tudomány és a technika gyors ütemű fejlődése megköveteli, hogy az iskolák egyre inkább politechnikai jelleget öltsenek. Ma már nagyon fontos, hogy a szakmunkások ne csak a gyakorlati tevékenységet ismerjék, s jártasak legyenek a szakmunkájukban, hanem ismerjék az elméletet is, például a fizikai törvényszerűségeket, mert csak* így válhatnak szakmájuk igazi mesterévé. Persze, nem elhanyagolható szempont, hogy általános ismereteket is szerezzenek, és növeljék eszmei politikai képzésüket. A négyéves szakmunkásképzésen kívül a szakképzésnek más formái is honosak, így például a hároméves iparitanulóiskolák vagy szaktanintézetek. Ezekben az iskolatípusokban is az oktató-nevelő munka során szem előtt tartják a nép- gazdaságfejlesztés irányelveit. A tudományos-műszaki fejlesztés a fejlett szocialista társadalom-feltételei közt változásokat idéz e!ő a termelőerők ösz- szetételében, nagyobb igényeket támaszt a munkamegosztással, a termelés szervezésével kapcsolatban, növeli a dolgozók felelősségét. Ezeket a tényeket figyelembe véve vált szükségessé, hogy az utóbbi években megváltoztassuk a szakmunkás- képzés rendszerét, az oktatás- nevelés tartalmát és egy-egy szak profilját. A Cseh és a Szlovák Oktatási Minisztérium a népgazdaság egyes szakágazataival együttműködve dolgozta ki a szakmunkásképzés egységes rendszerére. vonatkozó javaslatát. A javaslat kidolgozása során arra törekedtek, hogy szem előtt tartsák egy-egy szakma távlati követelményeit, s ez megfelelő helyet kapjon az oktatási re lőszerben. Ennek megfelelően konkretizálták az ifjúmunkások nevelésének társadalmi-politikai, pedagógiai és gazdasági vonatkozásait. Az 1976—77-es tanévben is megnyitják a dolgozók középiskoláit. Ezekben az iskolákban is lehetővé válik, hogy a fiatalok bizonyos szakmákat sajátítsanak el. Az oktatásügyi dolgozók teljes mértékben tudatosítják a társadalmi fejlődés követelményeit, s ennek megfelelően felsorakoztak, hogy bekapcsolódjanak az 1976—1980-as évekre szóló gazdasági és szociális fejlesztési irányelveinek megvalósításába. Hiszen a mai fiatalok a 6. ötéves tervidőszak vége felé kapcsolódnak be az építőmunkába. S minél alaposabb és mélyebb ismereteket szereznek, s minél, jobban ké* szítik őket fel hivatásukra, szocialista társadalmunk annál életképesebb lesz. ĽUDOVÍT SZABÓ A KÍSŰROMANIIKA űmedű varazsa Francia zongoraművész és inémet dirigens a hangversenydobogóin A Szlovák Filharmóniában az érdekes estet Mozart A-dúr zongoraversenyével (K. 414.) Jean-Bernard Ponimier nyitotta meg. A fiatal francia művész kitűnő manuális felkészültséggel és kifinomult muzikalitással rendelkező zongorista. Minden ízében átgondolt, csiszolt Mozart tolmácsolást nyújtott, de érdekes módon éppen ez az erény rejtett magában némi buktatót. Valamivel kevesebb céltudatosság és valamivel több spontán érzés közvetlenebbé tette volna az előadást. Alapjában minden művészi produkció az átgondolt építkezés és a spontaneitás keverékéből áll össze egésszé. De a keverék helyes aránya nehezen elleshető titok, saját egyéniségéhez alkalmazva minden előadóművésznek önmaga számára kell újonnan felfedeznie. Pommier igen jó adottságokkal rendelkező pianista, biztosan rájön a nyitjára, és ez a felfedezés fogja a művészetét kiteljesíte- ni. Német karmester vendégünk, Günther Heibig Bruckner IX. szimfóniájának magas feszültségű előadásával koronázta meg a hangversenyt. Figyelemre méltó jelenség, hogy közönségünk szívesen ismerkedik a későromantika alkotásaival, megértéssel fogadja a bruck- neri méreteket és a zeneköltő áradó érzelmességre is reagál. Bruckner Kilencedik szimfóniáját két évvel a halála előtt az Adagióval zárta le. A Finálé már csak vázlatosan maradt fenn. Ezért Bruckner utolsó nagy szimfonikus alkotását általában befejezetlennek nevezik. De csakugyan az volna? A három hatalmas tétel elhangzása után a hallgatóban semmi hiányérzet nem marad. Ellenkezőleg, úgy érzi, hogy a csodálatos Adagio emelkedettségét, tisztultságát már nem követheti semmi. Ez a tétel Bruckner szimfonikus életművének koronája és egyben a zeneköltő búcsúja az élettől. Až öregség pedig nem harcos kiállás és nem ujjongó felismerések forrása. Az idős Bruckner a Kilencedik ősbemutatóját már nem élte meg. Günther Herbig nem szorította mesterséges korlátok közé a szélesen hömpölygő zenei anyagot, ami a mai ember érzelmi és gondolati beállítottságának talán inkább megfelelne. Őszinte átérzéssal vállalta Bruckner érzelmi világát és ezáltal felszabadította a mű belső erőit és belső életét. Feszültségteremtő ereje egy percre sem lankadt és a zenekarnak sem engedélyezett lazítást, a zenekari hangzást elmélyítette a bruckneri mondanivaló súlya. JAVAS MÁRTA Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK kormányának elnöke, április 25-én, vasárnap délután megtekintette a „Flóra Bratislava 76“ nemzetközi virágkiállítást. A becses vendéget Emil Skakala, a Kertészet és Parkosítási Vállalat igazgatója kísérte. (Felvétel: Z. Repová — ČSTK) Ízlést formálni Képzőművészeti kiállítás a csenkei szövetkezeti kluüan
