Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-28 / 100. szám, szerda

Az utóbbi hetekben egész társadalmunk a kongresszus előtti akivitás jegyében élt. Pártunk XV. kongresszusát megelőzően jelent meg a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság gazdasági és szociális fejlesz­tésének az 1976—1980-as évekre szóló irányelvjavaslata, melyet a CSKP KB Elnöksége dolgo­zott ki. Ez a jelentős doku­mentum értékeli azokat az eredményeket, melyeket a XIV. kongresszus óta gazdasági téren értünk el, vázolja, hogy az 5. ötéves tervidőszakban milyen anyagi és szellemi értékekkel gyarapodtunk. Ezenkívül körvo­nalazza azokat a teendőket, amelyek a 6. ötéves tervidő­szakban hárulnak ránk a nép­gazdaság fejlesztésében. Bizonyára nem szükséges hangsúlyozni, hogy az 5. öt­éves tervhez hasonlóan az 1976 —1980-as években is nagyon jelentős feladatok várnak az oktatásügyi dolgozókra. A nép­gazdaság fejlesztésére irányuló feladatokkal összhangban a tu­dományos-technikai forradalom időszakában elsősorban a jól képzett szakmunkások felké­szítésének kérdése kerül előtér­be. Egyértelműen hangsúlyozza ezt a népgazdaságfejlesztés irányelv javaslata is: A 6. ötéves tervben a CSKP gazdasági és szociális politikájának fő cél­kitűzése, hogy a lakosság nö­vekvő anyagi és szellemi szük­ségleteivel és szocialista élet­módjának elmélyítésével ossz­Növekvő igények a szakmunkásképzésben is A 6. ötéves terv irányelveivel összhangban hangban növeljük dolgozóink élet- és szociális biztonságát, elsősorban a termelés és a munka fokozottabb hatékony­sága révén. Ezt a célkitűzést kell szem előtt tartanunk a szakmunká­sok képzése során is, mert csak így tehetünk eleget az igényes feladatoknak. Társadalmunk ezt a tényt, persze, már eddig is tudatosí­totta, ismerve pártunk oktatás- politikájának elveit. Hiszen már a XIV. kongresszus, főleg pedig az 1973. évi júliusi ple­náris ülés feladatul adta, hogy az oktatásügyi dolgozók a fia­tal nemzedéket a szocialista társadalom szükségleteivel összhangban készítsék fel az életre, s a növekvő igényeknek megfelelően formálják a fiata­lok szocialista tudatát. Ennek megfelelően nagy hangsúlyt helyeztek a szakmunkásképzés javítására s az ifjúmunkások eszmei-politikai nevelésére, kü­lönösen az iparitanuló-iskolák- ban és különféle szaktaninté­zeté k ben. A szocialista társadalom fő feladata, hogy a munkaerő­utánpótlásról sokoldalúan gon­doskodva biztosítsa ne csak a fiatalok szakmai képzését, ha­nem politikai nevelésiét is. Ezért a pártkongresszus, illetve a plenáris ülés határozataival összhangban négyéves, érettsé­givel végzendő szakmunkáskép­ző intézetek létesültek, melyek­ben lehetővé vált, hogy a fia­talok a többi középiskola nö­vendékeihez hasonlóan érettsé­gi bizonyítványt szerezzenek, s valóban új típusú szakképzett munkásokká váljanak. Ezek a szaktanintézstek elsősorban azokra a szakmákra készítik fel a fiatalokat, melyek nem csupán gyakorlati képesítést, hanem elméleti felkészültséget is igényelnek. A népgazdaság szempontjából vannak olyan szakmák, melyek kimondottan feltételezik a középfokú szak­mai végzettséget; csak ezekben válik lehetővé az új technoló­giai eljárások elsajátítása, me­lyek nélkül a korszerű ipar ma már elképzelhetetlen. Igényes elméleti oktatásban részesülnek a szakmunkásképző intézetek növendékei. (Könözsi I. felvétele) Csallóköznek, a természet és az ember jó­voltából dúsan termő földjén, Csenke községben várt reánk a meglepetés: az Aranykalász Efsz szövetkezeti klubja, minden értelemben kuitúr- háznak nevezhető épülete s a benne rendezett kiállítás: D. Rosulková—Kubíková érdemes mű­vész kerámiai alkotásainak bemutatója. Rosul­ková társadalmilag érvényes és művészileg hi­teles anyagba formált érzelmi és gondolati köz­lései széles rétegek előtt ismertek. Ezért legyen szabad előbb a fent jelzett klubépületről szól­nom, amelyet egy fiatal, tehetséges építész: K. Martinka tervezett. A kitűnő eredménnyel dol­gozó szövetkezet vezetőinek és tagjainak volt szíve, érzéke és pénze hét és fél millió koronát áldozni az épületre, mely nemcsak méreteiben, de kivitelében, külső és belső építészeti meg­oldásában is nagyvonalú. Hivalkodó díszek nél­kül, józan arányaival és korszerűségével bár­melyik nagyváros is büszke lehetne rá. Nagy­termében, mely színpaddal rendelkezik, már ed­dig is több előadást tartott a Magyar Területi Színház is. S jövőbeni programjukba beletar­toznak a képzőművészeti kiállítások is. Sok szó esett már a város és falu kulturális szintjének nivellálásáról. D. Rosulková, az érde­mes művész nemcsak alkotásaival bizonyítja kezdeményező képességét, ötletgazdagságát, ha­nem kultúrpolitikai téren is. A pártkongresszust megelőző napon és ennek tiszteletére itt fel­sorakozó műveinek az a célja, hogy felkeltse és fokozza a faluban a szép szeretetét, neme­sítse az ízlést és felhívja figyelmüket az igazi művészetre A kitűnően kivitelezett kiállítást nemcsak szabályszerű, hanem igényes megnyitó vezette be. S most nézzük meg közelebbről a szlovák kerámia-művészet élvonalbeli képviselőjének alkotásait. Az 1909-es művésznemzedékhez tar­tozó Rosulková országunkban, Bécsben, Rómá­ban, Szicíliában végzett tanulmányai után átélte a fasizmus eltorzult világát, majd részt vett az SZNF-ben. S ezek után. vagy éppen ezért élet­szeretettel, bizalommal, lényéből fakadó verő- fényes derűvel alkot, a maga szépségigényének kielégítésére, az emberek szellemi és lelki gyö­nyörűségére. Személyében egyesíti a kifinomult színérzékű festőt, a formakultúrával rendelkező szobrászt. Fölényes anyagismerettel a matéria belső, fizikai, vegyi tulajdonságainak, természeti törvényeinek a tudója. A korongon született for- gástestek számos változata ezért annyira meg­kapó. Ezért érezzük magunkhoz oly közelinek a térbe illeszkedő formákat, plasztikákat, ame­lyekben az ismételt motívumok is mindig újat mondanak. A finom eszközökkel épített ember­alakok lélek- és képzelet szintézisei. Ihletetten szabad megformálásúak a jó ízű humorral ala­kított Koíh, a valóságot kíváncsian szemmel kutató I.eány és a Vöröshajú című művei. Sze­mélyes töltése van a Kontyos- és az Indián nőnek, a Fiatal parasztanyának. Szellemes az Elviselhető arrogancia. Csapongó fantáziájú mű­vészre vallanak kompozíciói és domborművei. Képzőművészeti törekvései mellett igaz ember­séggel telített mondandójú alkotások a Béke szárnyai, az Első nő a világűrben, összefogott­ság és szintetikus látás jellemzi a Metamorfó­zist. A nemzetközi nőnapra készült felfüggeszt­hető dísztálak jelképes rajzukkal s a mindunta­lan visszatérő, mosolygó Napkoronggal az élet ajándékainak megbecsülő éré intenek. Jellegze­tesek kedves állatfigurái, a napkeltét hirdető Kakas, s a Kendermagos tyúkok. Kertplasztikái, vázái érdekes ritmusképleteik­kel, fénytelen vagy csillogó mázú felületükkel, összehangolt színeikkel csupa „gyönyörűségei a szemnek“. A „kevesebb több“ elvét vallja a ’ dekoráció alkalmazásánál. A gyakorlati élet tárgyai: a gyér tyatai lók, kézzel mintázott vázák, nemes egyszerűsége is igazolja, hogy a dísz nem feled­teti el a használati funkciót. A színes diakópiák megvilágított csoportja olyan alkotásait szem­lélteti, melyek az építészettel kapcsolatosak. Műveinek nagy részét a hazai és szocialista országok múzeumain kívül a Genfi Nemzetközi Kerámiai Múzeum is őrzi. A Lidicei Múzeumnak adományozta J. Čapek Ma című sokatmondó mo­zaikját, s az árvízkárosultaknak több munkáját ajándékozta. Rosulková a hazai kerámiaművészet európai szintű alkotója. Egy-egy tárlatán az az érzésem: ez most kiteljesedésének korszaka. S minden újabb alkalommal azt bizonyítják virtuóz tech­nikájú munkái, hogy még sok és korszerű mon­danivalója van, hogy formaépítése és térfel- fogása még mindig meglepőt, frisset és újat hoz. BÄRKÁNY jenüné A négyéves, éretttségivel vég­ződő szakmunkásképzés során a tanulók elsajátítják a legfon­tosabb általános műveltséget nyújtó ismereteket, egy-egy szakma elméletét, s ezt össze­kapcsolják a gyakorlattal. Ezek az iskolák az ismeretszerzés és művelődés új típusú intézmé­nyei, s a többi második ciklu­sú iskolával egyenértékű képe­sítést nyújtanak. A tudomány és a technika gyors ütemű fejlődése megkö­veteli, hogy az iskolák egyre inkább politechnikai jelleget öltsenek. Ma már nagyon fon­tos, hogy a szakmunkások ne csak a gyakorlati tevékenysé­get ismerjék, s jártasak legye­nek a szakmunkájukban, ha­nem ismerjék az elméletet is, például a fizikai törvényszerű­ségeket, mert csak* így válhat­nak szakmájuk igazi mesteré­vé. Persze, nem elhanyagolható szempont, hogy általános isme­reteket is szerezzenek, és nö­veljék eszmei politikai képzésü­ket. A négyéves szakmunkáskép­zésen kívül a szakképzésnek más formái is honosak, így pél­dául a hároméves iparitanuló­iskolák vagy szaktanintézetek. Ezekben az iskolatípusokban is az oktató-nevelő munka so­rán szem előtt tartják a nép- gazdaságfejlesztés irányelveit. A tudományos-műszaki fejlesz­tés a fejlett szocialista társa­dalom-feltételei közt változáso­kat idéz e!ő a termelőerők ösz- szetételében, nagyobb igényeket támaszt a munkamegosztással, a termelés szervezésével kap­csolatban, növeli a dolgozók felelősségét. Ezeket a tényeket figyelembe véve vált szükséges­sé, hogy az utóbbi években megváltoztassuk a szakmunkás- képzés rendszerét, az oktatás- nevelés tartalmát és egy-egy szak profilját. A Cseh és a Szlovák Oktatási Minisztérium a népgazdaság egyes szakágazataival együtt­működve dolgozta ki a szak­munkásképzés egységes rend­szerére. vonatkozó javaslatát. A javaslat kidolgozása során arra törekedtek, hogy szem előtt tartsák egy-egy szakma távlati követelményeit, s ez megfelelő helyet kapjon az oktatási re lő­szerben. Ennek megfelelően konkretizálták az ifjúmunkások nevelésének társadalmi-politi­kai, pedagógiai és gazdasági vonatkozásait. Az 1976—77-es tanévben is megnyitják a dolgozók közép­iskoláit. Ezekben az iskolákban is lehetővé válik, hogy a fiata­lok bizonyos szakmákat sajá­títsanak el. Az oktatásügyi dolgozók tel­jes mértékben tudatosítják a társadalmi fejlődés követelmé­nyeit, s ennek megfelelően fel­sorakoztak, hogy bekapcsolód­janak az 1976—1980-as évekre szóló gazdasági és szociális fejlesztési irányelveinek meg­valósításába. Hiszen a mai fia­talok a 6. ötéves tervidőszak vége felé kapcsolódnak be az építőmunkába. S minél alapo­sabb és mélyebb ismereteket szereznek, s minél, jobban ké* szítik őket fel hivatásukra, szocialista társadalmunk annál életképesebb lesz. ĽUDOVÍT SZABÓ A KÍSŰROMANIIKA űmedű varazsa Francia zongoraművész és inémet dirigens a hangversenydobogóin A Szlovák Filharmóniában az érdekes estet Mozart A-dúr zongoraversenyével (K. 414.) Jean-Bernard Ponimier nyitotta meg. A fiatal francia művész kitűnő manuális felkészültség­gel és kifinomult muzikalitás­sal rendelkező zongorista. Min­den ízében átgondolt, csiszolt Mozart tolmácsolást nyújtott, de érdekes módon éppen ez az erény rejtett magában némi buktatót. Valamivel kevesebb céltudatosság és valamivel több spontán érzés közvetlenebbé tette volna az előadást. Alap­jában minden művészi produk­ció az átgondolt építkezés és a spontaneitás keverékéből áll össze egésszé. De a keverék helyes aránya nehezen elleshe­tő titok, saját egyéniségéhez alkalmazva minden előadómű­vésznek önmaga számára kell újonnan felfedeznie. Pommier igen jó adottságokkal rendel­kező pianista, biztosan rájön a nyitjára, és ez a felfedezés fogja a művészetét kiteljesíte- ni. Német karmester vendégünk, Günther Heibig Bruckner IX. szimfóniájának magas feszült­ségű előadásával koronázta meg a hangversenyt. Figyelemre méltó jelenség, hogy közön­ségünk szívesen ismerkedik a későromantika alkotásaival, megértéssel fogadja a bruck- neri méreteket és a zeneköltő áradó érzelmességre is reagál. Bruckner Kilencedik szimfó­niáját két évvel a halála előtt az Adagióval zárta le. A Finálé már csak vázlatosan maradt fenn. Ezért Bruckner utolsó nagy szimfonikus alkotását ál­talában befejezetlennek neve­zik. De csakugyan az volna? A három hatalmas tétel elhang­zása után a hallgatóban sem­mi hiányérzet nem marad. El­lenkezőleg, úgy érzi, hogy a csodálatos Adagio emelkedett­ségét, tisztultságát már nem követheti semmi. Ez a tétel Bruckner szimfonikus életmű­vének koronája és egyben a zeneköltő búcsúja az élettől. Až öregség pedig nem harcos ki­állás és nem ujjongó felisme­rések forrása. Az idős Bruck­ner a Kilencedik ősbemutató­ját már nem élte meg. Günther Herbig nem szorí­totta mesterséges korlátok közé a szélesen hömpölygő zenei anyagot, ami a mai ember ér­zelmi és gondolati beállítottsá­gának talán inkább megfelel­ne. Őszinte átérzéssal vállalta Bruckner érzelmi világát és ez­által felszabadította a mű bel­ső erőit és belső életét. Fe­szültségteremtő ereje egy perc­re sem lankadt és a zenekar­nak sem engedélyezett lazítást, a zenekari hangzást elmélyítet­te a bruckneri mondanivaló sú­lya. JAVAS MÁRTA Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK kor­mányának elnöke, április 25-én, vasárnap délután megtekintette a „Flóra Bratislava 76“ nemzetközi virágkiállítást. A becses vendéget Emil Skakala, a Kertészet és Parkosítási Vállalat igaz­gatója kísérte. (Felvétel: Z. Repová — ČSTK) Ízlést formálni Képzőművészeti kiállítás a csenkei szövetkezeti kluüan

Next

/
Thumbnails
Contents