Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-26 / 98. szám, hétfő
ŕ i<n>.u0i-0ng -válogatott tagjai a vil >g ba nuksűgun szabadasukat azzal töltötték, hogy ellátogattak a Fazos üzembe, amely védnökséget vállalt az együttes fölött. áibert és Cruyff egy csapatban Rohamosan közeledik a magyarországi UEFA-torna kezdési időpontja — a május 28-i rajt. A selejtezők alapján lassan kialakul a tizenhatos mezőny, tisztázódik, hogy mely országok ifjúsági válogatottjai játszanak Magyarországon. Ezek: Olaszország, Wales, Magyarország (I. csoport), Franciaország, Finnország, (III. csoport), Észak-írország és Dánia (IV. csoport). Érdekes, hogy már szinte a II. csoport továbbjutói is megvannak: Spanyolország, Izland és Portugália, bár itt még meg kell várni a visz- szavágó mérkőzéseket, hiszen elképzelhető, hogy meglepetés történik. Áprilisban befejeződnek a további selejtezők. Egészen bizonyosan a mostani, a XXIX. tornán is sok tehetséges fiatal mutatkozik be, s közülük egy-kettő talán kivívja a legnagyobb európai elismerést: elnyeri az „aranylabdát“. Ojból visszaforgatva az idő kerekét és mélyen a statisztikába merülve kiderül, hogy a fiatalok 1948-tól hagyományosan sorra kerülő évenkénti találkozójából hét játékos vívta ki ezt a kitüntetést. 1966-ban az angol Bobby Charlton volt az első és 1975-ben a szovjet Blohin az utolsó arany- labdás. Szerepel közöttük magyar játékos is, mégpedig Albert Flórián, a Ferencváros 75- szörös volt válogatott csatára, akit 1967-ben tüntettek ki ezzel az értékes díjjal. Van azonban olyan is, aki már háromszor állt a dobogó legmagasabb fokán: a holland Cruyff. Gyakran felmerül a kérdés, hogy az eddigiek alapján kikből lehetne összeállítani az eddigi 28 torna legjobb csapatát. Érdekes a „játék“, főleg azért, mivel mind a hét aranylabdás- nak helyet kellett találni. Az így kialakítható formáció egy ESőkésztiiefek a pbniroismpiara Az idő is bizonyította, így tehát minden fenntartás nélkül leírhatjuk, hogy a prešovi pionír- olimpia, melyet már hagyományosan kétévenként a SZISZ Központi Bizottsága rendez meg — figyelemreméltó nemzetközi hírnévre tett szert. Az idén június 26-tól július 4-ig rendezik meg a legfiatalabb sportolók e jelentős nemzetközi versenyét. A prešovi pionír- olimpiára a Szovjetunióból, Lengyelországból, Magyarországról, Romániából, Bulgáriából, Jugoszláviából, az NDK-ból, Koreáiból, Mongóliából, Finnországból és Franciaországból eddig több mint 700 sportoló nevezett be, hogy nyolc sportágban: atlétikában, úszásban, kerékpározásban, asztaliteniszben, röplabdában, kézilabdában és sakkban összemérjék erejüket és felkészültségüket. A rendezőbizottság tagjai a továbbiakban azt is elmondották, hogy a pionírolimpia sikeres lebonyolítását szem előtt tartva a város nagyobb ipari üzemein, a járás termelőszövetkezetein kívül Peter Colotka, az SZSZK kormányának elnöke, valamint Michal Parada, a Prešovi Járási Nemzeti Bizottság elnöke is védnökséget vállalt. A prešovi nemzetközi pionírolimpián hazánk színeit két válogatott pionírcsapat képviseli majd. —ák kissé különös, bár megfelel a mai divatos összeállításoknak. Tehát lássuk az UEFA „szupercsapatát“. (Az aranylabdások- nál az első évszám azt mutatja, mikor tűntek fel az UEFA- tornán, a második évszám pedig aranylabdás „kitüntetésük“ esztendeje.) Maier (nyugatnémet), Vogst (nyugatnémet), Beckenbauer (nyugatnémet) 1964 és 1972, Neeskens (holland), Facchetti (olasz), Albert (magyar) 1958 és 1967, Cruyfí (holland) 1965 és 1971, 1973, 1974, B. Charlton (angol) 1949 és 1966, Rivera (olasz) 1960 és 1969, G. Müller (nyugatnémet ) 1965 és 1970, Blohin (szovjet) 1970 és 1975. Új kupa a .Zöld kuna' A múltkoriban érdekes és izgalmas kispályás futballtornát rendezett Dunaszerdahelyen a helyi magyar tannyelvű Gimnázium tantestülete. A torna a tömegsport jegyében zajlott, résztvevői a Gimnázium és a Mezőgazdasági Szakközépiskola, a Csallóköz szerkesztősége és a hazai magyar újságírók voltak. Tanárok és tollfor• gatók mérték össze tudásukat a salakon, szépszámú nézősereg buzdításától lelkesítve. A győzelmet a Gimnázium tanárai szerezték meg, elnyerve így a szép kis kristály serleget, amely jövőre „Zöld ícupa“ néven hívja ismét Dunaszerda- helyre a foci szerelmeseit. Minden remény megvan arra, hogy 1977-ben még jobban sikerül majd a torna, annál is inkább, hogy a társrendező Mezőgazdasági Szakközépiskola felajánlotta füvespályáját. (bt) Csehszlovákiában járt Papp László FÉLEZEíR EMBER A VÖRÖS MARTY-KLUB BAN 1376. IV. 20. Április hatodika emlékezetes napja Sellyének: a Vörösmarty- klub vendége volt Papp László háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó, a magyar szövetségi kapitány. Mintegy félezer ember jött el megnézni Papp filmjeit és meghallgatni élménybeszámolóját. A világhírű sportember számtalan kérdésre válaszolt. Néhányan Gedó György müncheni olimpiai bajnok egészségi állapota felől érdeklődtek: Papp: Gedó balszerencsés sérülést szenvedett egy edzésen. Bedagadt a bokája. Azt hittük, nincs komolyabb baja, sajnos a röntgenfelvételről kiderült, hogy egy szilánk levált a bokájáról, vagyis gipszbe kellett tenni a lábát. Ezután tovább bonyolódtak a dolgok, tüdűgyul- ladás-gyanús volt az olimpiai bajnok, de most már rendben van, rövidesen elkezdheti az edzéseket. Gedó sok-sok edzést hagyott ki, nem tudom, lesz-e rá módja, hogy az olimpiáig bepótolja a késést? Igv hát montreali esélyeiről nehéz beszélni, minden a helvszinen derül ki. Az érdeklődőket izgatták a csehszlovák—magyar kapcsolatok is az ökölvívásban. Papp: Valamit nem értek a mai csehszlovák ökölvívással kapcsolatban. Eddig minden olimpián akadt valaki, aki kivágta a rezet, de most nincs Papp László Vágsellyén ilyen egyéniség önöknél. Mi lehet az oka? Persze mi sem állunk valami fényesen, ki tudja, sikerül-e érmet szerezni Montrealban. Úgy tudom, Csehszlovákia—Magyarország ökölvívó mérkőzésre a közeljövőben nem kerül sor. Nálunk főleg a Honvédre épül a válogatott, a többi egyesület nem rendelkezik minden súlycsoportban kiegyensúlyozott versenyzőkkel. Ez a magyarázata például annak is, hogy nem minden évben tudunk csapatbajnokságot rendezni. A csehszlovák—magyar ökölvívó-kapcsolatok lehetnének sokkal jobbak is. Sok hallgatót érdekelt Csjef Sándor sorsa is. Papp: Csjef tehetséges ökölvívó, sajnos nem tudott ellenállni az alkohol csábításának és több olyan dolog történt vele, ami miatt a Szövetség eltiltotta a versenyzéstől. Ismerem jól Csjef Sanyit, eleinte bíztam is abban, hogy jó útra tér, de most azt kell mondanom, hogy nagyon kevés erre a remény. Én legalábbis — bármennyire is szeretném — nem hiszek benne. Az egyik néző megkérdezte: Azt hallottam, hogy ön nem ■sert megmérkőzni Torma Gyulával, a csehszlovák bajnokkal. Papp (széles mosoly keretében): Ez nem így van. Tormával háromszor találkoztam a szorítóban, kétszer vereséget szenvedtem tőle, egyszer legyőztem. Azóta nem találkoztunk, ő vezet hát 2:l-re. Papp László nagysikerű élménybeszámolójának jó visszhangja volt Sellyén és környékén. A Vörösmarty-klub vezetősége bebizonyította, hogy nemcsak az irodalomban, a történelemben vagy a zenében, a sportban is emlékezetes találkozásokat tud tagjainak megszervezni. BATTA GYÖRGY 17 NYÁRI OLIMPIA ANTWERPEN — 1920 Berlinben kellett volna lebonyolítani 1916-ban a VI. nyári olimpiát, s az utána következő játékok (1920) rendezésével Budapestet bízta meg a NOB. A németek még az első világháború kitörése után sem akartak lemondani a hatodik olimpiáról, villámháborúban és biztos győzelemben reménykedtek, s az olimpián akartak tanúbizonyságot tenni a győztes hatalom erejéről és szervezőkészségéről. Ötkarikás zászló alatt Az első világégés után a közben Svájcba költözött NOB (most is Lausenna-ban székel) a VII. olimpia lebonyolítását (az ókori hagyományokat tisztelve a VI. sorszámot meghagyták Berlinnek) a belgákra bízta. Antwerpenben a játékokat már az 1914-ben elfogadott ötkarikás olimpiai zászló alatt nyitották meg, de az öt világrész egységének szimbólumát és az olimpiai eszmét megcsúfolva, a háborús gyűlölködés szellemében nem hívták meg a vesztes központi hatalmakat (Németország, Ausztria, Magyarország, Törökország, Bulgária) és a fiatal Szovjet— Oroszországot. így az olimpián 29 ország 2591 sportolója állt rajthoz. Nem volt meg azonban a kellő összhang a megjelent nemzetek sportolói között sem, egymást érték az összetűzések, a hangos jelenetek a verseny- pályán és azon kívül. Ami az antwerpeni olimpia eredményeit illeti, ezek két részre oszthatók. Számos versenyben olyan teljesítménnyel nyertek bajnokságot, amilyennel még helyezéshez sem juthattak volna, ha a kizárt nemzetek sportolói részt vesznek a küzdelmekben. Ugyanakkor viszont 18 új olimpiai, közte a kilenc világrekord született. A hallgatag finn Az olimpia hősei a finn atléták voltak, akik ugyanannyi aranyérmet (kilencet) szereztek, mint az amerikaiak. Harminc versenyszámot rendeztek, s a csodás világklasszisok között ott volt a „világ leggyorsabb embere“, az amerikai Paddock (100 m 10,8 mp), a finn Kolehmainen a maratoni futásban győzött (42,750 km — 2:32:35,8 óra), de a 36 éves angol Hill is meglepte a világot két győzelmével (800 m 1:53,4 p., 1500 m 4:01,8 p.,). Ugyan ki emlékszik rájuk? Hiszen akkor jelentkezett a „Nagy Hallgatag“, a finn Paavo Nurmi. A klasszikus stílusáról és aszkéta életmódjáról híres 23 esztendős futó 5000 m-en ugyan még kikapott a háborúban gázmérgezést szenvedett francia Guillemot-tól, aki azzal is az érdeklődés középpontjába került, hogy jobb oldalt volt a szíve, de két nap múlva már visszavágott neki 10 000 méteren (31:45,8 p.,). Nurmi győzött a 10 000 m-es egyéni mezei bajnokságban is, és tagja volt a 10 000 m-es mezei csapatbajnokságban győztes finn együttesnek. A finn „futógép“ 22 esztendős korában lett a futás megszállottja, amikor megnyerte élete első nemzetközi versenyét 10 000 m-en. Hat éven át egyáltalán nem evett húst, mert valahol azt olvasta, hogy a növényi táplálék a futó számára nagyon egészséges. Lemondott a tea- és a kávéivás- ról is, alkoholt sohasem fogyasztott és egyáltalán nem dohányzott. Minden szabad idejét futással, gyaloglással, erdő- iárással töltötte. Kilenc olimpiai arany- és három ezüstérmén kívül pályafutása alatt 1500 métertől 20 kilométerig 25 világcsúcsot állított fel. Még életében, az 50-es évek elején szobrot emeltek neki Helsinkiben. Futballistáink levonulnak Antwerpenben csak a labdarúgódöntőre telt meg a stadion. Csehszlovákia csapata biztosan jutott a döntőbe, ahol éppen a vendéglátók válogatottja volt az ellenfél. A találkozót a már 65 éves angol Lewis vezette, akinek jelölése ellen a csehszlovák küldöttség vezetői meggondolatlanul tiltakoztak, más bírót kértek a torna rendezőitől. Tehát már a mérkőzés előtt is ideges volt a hangulat a csehszlovák focisták között, s ez a pályán csak fokozódott. Lewis „angolosan“ vezette a találkozót, megengedte például a kapus támadását is. Tény, hogy részrehajlóan bíráskodott az angol „gentleman“ és ezt nem tudták elviselni a csehszlovák futballisták. A 40. percben — 2:0-ás belga vezetésnél — válogatottunk egy vitaiható játékvezetői ítélet után levonult a pályáról, ami a disz- kvalifikálást hozta magával és elestünk az ezüstéremtől. A csehszlovák labdarúgók viselkedésével a FIFA is foglalkozott, és eltelt néhány év, míg beismertük saját hibánkat, tudniillik azt, hogy nem ismerjük kellőképpen az írott angol labdarúgó-szabályokat. A bátortalan háború előtti lépések után az amerikai úszók teljesen uralták a „vizet“, s itt született a legtöbb világrekord. Kahanamokunak kétszer kellett megvédenie bajnokságát 100 méteren, (1:04,0 perc), mert az első döntő eredményét megsemmisítették. Három aranyérmet szerzett az olimpián először szereplő amerikai úszónők közül Belibtrey, a 100 és a 300 m-es gyorsúszásban méghozzá világcsúccsal) 1:13,6, illetve 4:34,0 perc). Női műugrásban a 13 esztendős A. Rig- gin az olimpia legfiatalabb bajnoka lett. Magyarország vívóinak távol- létében az olaszok a nagyszerű formában lévő, ötszörös aranyérmes Nedo Nadival az élen mindent megnyertek, az egyéni párbajtőr kivételével. Ebben a számban erőkímélés miatt nem indultak. Sokféle madár..» A VII. nyári olimpián mind a négy nehézatlétikai sportág, helyet követel magának. Birkózásban mindkét fogásnemben öt-öt bajnokot avatnak. Kötöttfogásban minden érem az északiaké, szabadfogásban azonban az amerikaiak megkeserítik az európaiak életét. Nagy egyéniségek birkóznak a döntőben: A finn Varé Stockholm után itt is az első helyen végez, itt fejezi be pályafutását egy másik stockholmi győztes, a svéd C. Johansson is — ugyancsak aranyéremmel. S itt nyer először aranyérmet minden idők eddigi legeredményesebb birkózója, a svéd Wester- gren. Nyolc súlycsoportban mérkőznek az ökölvívók. A versenyek kétségkívül legnagyobb alakja E. Eagan, a kisneihéz- súly bajnoka, hiszen ő 1932-ben tagja volt az aranyérmet nyert amerikai bobcsapatnak is, s eddig rajta kívül még egyetlen sportoló sem tudott nyári olimpián egyaránt aranyérmet szerezni. Ismét színre lépnek a súlyemelők, azúttal már — a mai értelemben vett — komolyabb gyakorlatokkal. Nyomnak, szakítanak, és löknek. A merev súlygolyókat felváltja a ma is használatos, forgatható, tárcsás súly. Az eredmény értékelése is azonos a maival. Érdekesség: a félnehézsúly harmadik helyezettje is jobb eredményt ért el, mint a nehézsúly győztesei Antwerpenben búcsúzik a kötélhúzás, de még mindig szerepel olyan .csodabogár“ a műsoron, mint az íjászat. Ez nem is lenne baj, csakhogy 10(1!) számban avatnak bajnokot. Volt például kismadár, nagy- madár csapat, nagymadár csapat. Természetesen minden érmet a belgák nyernek. Nem volt véletlen a műsor összeállítása. Mivel focistáink „elúsztatták“ az ezüstérmet, Csehszlovákia sportolói (115) mindössze egy bronzérmet szereztek teniszben fZemla—škrbková). Az antweroeni olimpia kilenc világcsúcseredménye közül mindössze egyet ért el európai versenvző, bizonyságául annak, hogy kontinensünk sportját komolyan visszavetették a háborús veszteségek. (T.
