Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-24 / 97. szám, szombat
Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kongresszusának tanácskozása Karéi Večera elvtársnak, a brnói Zbrojovka Gyár lakatosának kongresszusi felszólalása Az előterjesz-- tett írásbeli jelentésekben, Gustáv Husák főtitkár elvtárs előadót beszédében és Štrougal elvtárs szövetségi miniszterelnök beszámolójában leszögezték, hogy a XIV. párt- kongresszus határozatait sikeresen teljesítettük. valamint — egyes .problémák ellenére — a belső pártmunkában és a gazdasági tevékenységben jelentős sikereket értünk el. A dél-morvaországi kerület egyik legnagyobb gépipari vállalatának, a brnói Zbrojovka Gyárnak párt- szervezete szintén következetesen megvalósította a XIV. pártkongresszus irányvonalát és a belső pártmunkában, továbbá a gazdasági tevékenységben jó eredményeket ért el. Sok tapasztalatra tett szert és megteremtette a feladatok teljesítésének előfeltételeit az elkövetkező időszakra vonatkozóan. Kommunistáink mindennapi tevékenységükben a párt egységének marxista—leninista alapelveken való megszilárdítására, vezető szerepének elmélyítésére, a tagállomány javítására, a párttagok és a párttagjelöltek ideológiai nevelésére, valamint az internacionalista kapcsolatok megszilárdítására törekedtek. E tevékenységüknek az volt a célja, hogy a tervfeladatokat ne csak az ötödik ötéves tervidőszak egyes éveiben teljesítsék egyenletesen, de negyedévenként, havonként, tíznaponként, üzemenként, sőt naponként is. Az ilyen széles körű és igényes termelési program megva'ósításával foglalkozó vállalatban a pártmunka megköveteli a 47 alapszervezet egységes magatartását, összehangolt tevékenységét és az összüzemi pártbizottság rendszeres munkáját. Amikor elemzésnek vetettük alá azt a helyzetet, amely a párttagok nyugdíjba vonulása és különféle tisztségekbe való megválasztása következtében állt elő, kitűnt, hogy évente átlag 90—100 taggal csökken pártszervezetünk taglétszáma. Ezt pótolnunk kellett. Nem volt szabad megfeledkeznünk azonban a tagállomány szociális és korösszetételéről sem. Erre a feladatra a XIV. pártkongresszus óta eltelt időszakban állandóan nagy gondot fordítottunk. Az üzemi pártbizottság a tagállomány javításával foglalkozó bizottsággal együttesen minden héten foglalkozik azokkal a javaslatokkal, amelyeket az alapszervezetek nyújtanak be az új párttagjelöltek felvételére vonatkozóan. Egyre lényegesebb szerepük van a pártcsoportoknak. Figyelemmel kísérik a fiatalokat, javasolják tagjelöltté való felvételüket, és gondoskodnak a tagjelöltek neveléséről. Üzemi pártszervezetünk a XIV. pártkongresszus óta ösz- szesen 673 új párttagot és párttagjelöltet fogadott soraiba, akiknek többsége 35 éven aluli fiatal, 90 százalékuk munkás. Az üzemi pártbizottság és az alap- szervezetek az ötödik ötéves tervidőszakban állandóan nagy gondot fordítottak minden szakaszon a gazdasági feladatok megoldására is. Mindenekelőtt a tervfeladatok egyenletes teljesítésének biztosításáról, a termelési programok strukturális megváltoztatásának megvitatásáról, a műszaki fejlesztésről, a termékek minőségének javításával kapcsolatos kérdések megoldásáról, a racionális bérrendszer bevezetéséről, a munkaerő — stabilizálás problémáinak megoldásáról, káderkérdésekről, az újító- és a szocialista munkabrigádmozgalom fejlesztéséről és további kérdésekről volt szó. A pártszervezet állandóan követelte, hogy a kommunista gazdasági dolgozók áldozatkészen vegyenek részt a pártmunka feladatainak teljesítésében, pl. a taggyűlések előkészítésében, a tagjelöltek kiválasztásában és nevelésében, a pártoktatási munkában, fiatal szakképzett káderek felkutatásában, valamint a fiatal párttagok előkészítésében, hogy a népi milícia egységeibe léphessenek. Részt vettek a CSKP KB Elnöksége kádermunkára vonatkozó határozatainak, a párt Központi Bizottsága februári ülésén hozott, gazdasági kérdésekkel foglalkozó határozatainak, s a Központi Bizottság májusi ülése tudományos-műszaki fejlesztéssel kapcsolatos határozatainak, valamint az 1974 novemberi ülés határozatainak lebontásában. Az üzemi pártbizottság elérte azt, hogy a feladatok teljesítésére minden dolgozót, kommunistát és pártonkívülit megnyerjenek, ami lényegesen elősegítette a jó gazdasági eredmények elérését. Vállalatunk az ötödik ötéves tervidőszak feladatait 101 százalékra teljesítette, és a tervidőszak egyes éveiben is teljesítette, sőt túlteljesítette a feladatokat. Az idei év első negyedévében az áru- termelési tervet 0,6 százalékkal túlteljesítettük, ami 2 millió 400 ezer korona értéket jelent. Ennek igen örülünk és kijelenthetem, hogy e sikerből a fiatalok is jelentős mértékben kivették részüket. Leszögezhetjük azt is, hogy fiataljaink helytállnak a párton belüli munkában, a népi milícia tevékenységében, valamint a gazdasági feladatok teljesítésében is. A pártoktatás minden fokán jó eredményeket érünk el. Arra törekszünk, hogy megtaláljuk az ideológiai nevelés hatékony formáit. Ennek nemcsak az új párttagjelöltek és a párttagok öntudatának elmélyülésében, kell megmutatkoznia, de abban is, hogy dolgozóink büszkék arra, hogy a szocialista közösség egyik tagállamának állampolgárai. A XIV. kongresszus határozatainak következetes megtartása és teljesítése jó eredményeket hozott számunkra, így jó alappal kezdhetjük meg a következő időszakot. Mindent megteszünk azért, hogy a pártszervezet teljesítse mindazokat a feladatokat, amelyek a XV. kongresszus határozataiból reánk hárulnak. Célunk mindenekelőtt az, hogy nagy vállalatunk egyenletesen teljesítse az állami terv feladatait. Vladimír Fašang elvtársnak, a bratislavai Staveprojekt igazgatójának felszólalása Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kongresszusának előkészületei arra ösztönözték az építőművészeket, hogy mélyen elgondolkozzanak a beruházási feladatok és a környezetvédelmi célkitűzések teljesítéséljen végzett eddigi munkájuk eredményei fölött. Az architektonikái és az urbanisztikai fejlesztés egyre nagyobb társadalmi jelentőségre tesz szert. Terveinkkel befolyásoltuk a beruházások célszerűségét, valamint műszaki és gazdasági színvonalát, biztosítottuk a tudományos-műszaki fejlődés vívmányainak érvényesítését szocialista társadalmunk kulturális fejlődésével összhangban. Egész sor új urbanisztikai és architektonikái megoldást hoztunk létre, a lakásépítés és a célberuházások terén egyaránt. Ezek közül némelyek a legigényesebb kritériumoknak is megfelelnek, néhánnyal azonban nem lehetünk elégedettek. A komplex lakásépítkezés a jó és kellemes életkörnyezet megteremtésének egyik döntő összetevője. Egyúttal tükrözi a lakosság életszínvonalát, valamint a műben részt vevő dolgozók alkotó és műszaki ügyességét. Ésszerűbben fel kell használni azokat a beruházási eszközöket, amelyeket szocialista társadalmunk fordít az élet- környezet tökéletesítésére. Az a feladat, hogy olyan koncepciókat alkalmazzunk, amelyek átgondoltak, nincsenek negatív hatással a környezetre. Nem szabad engedélyezni műszakilag és technológiailag tökéletlen, kulturális és esztétikai szempontból célszerűtlen beruházásokat. Városaink növekvő politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális jelentősége természetesen megnyilvánul a lakosság számának növekedésében, tehát új lakásokat kell építeni és új munkalehetőségeket kell teremteni. Ennek következtében természetesen nő az ipari, a szolgáltató- és a szövetkezeti vállalatok, valamint más gazdasági szervezetek villanyáram- és hőenergia-fogyasztása. Az ezzel kapcsolatos nagyarányú feladatokat elsősorban a tervezői és az irányítói szférában kell megoldani, mert csak az idejében megtörtént és tökéletes előkészítés hozhatja meg a várt eredményeket. A lakásépítésnek, amely hatalmas méretű architektonikai munka, az első perctől kezdve fokozott figyelmet kell szentelni. A lakásépítkezés előkészítésébe és a típustervek kidolgozásába legjobb építészeinket kapcsoljuk be, mert az egyedülálló objektumok nem adnak áttekintést az építészet egészének színvonaláról, amely a koncepciós, a termelési és az esztétikai összetevőket tekintve rendkívüli mértékben függ a tudomány és a technika fejlődésétől. Ezért alapvető előfeltétel az architektonikai alkotás fejlesztése a nagyszabású fejlődésnek indult iparosítás körülményei közepette. Az építőiparban lejátszódó iparosítás semmiképpen sem jelent abszolút, csak az építőipari termelés kedvéért megvalósuló technizá- lást. Az építészek, a termelők és a kivitelezők közös Ugye, hogy a technika és az építési technológia ne fejlődjön öncélúan, hanem tartsa tiszteletben társadalmunk jelenlegi és távlati szükségleteit. A lakásépítkezés szerkezeti rendszerei az építőipar iparosításának fontos részévé válnak. Városaink nagyságukat tekintve átlépik azokat az eredeti határaikat, amikor a lakosok még ismerték egymást. Nem lenne helyes, ha állampolgáraink bezárkóznának kényelmesen berendezett lakásaikba csak azért, mert környezetük nem nyújt számukra az előzőkkel egyenlő értékeket. Az építész kötelessége hogy megteremtse a belső és a külső környezet közötti összhangot. Ezért olyan közlétesítmények megteremtésén fáradozunk, amelyek állampolgáraink számára biztosítják a kellemes környezetet és ahová az emberek szívesen járnak. Ezt a nehéz feladatot csak az építészet új munkamódszereinek kialakításával lehet megoldani — az eddigi alapkoncepcó megtartása mellett s a beruházási költségek Növelése nélkül. Ezen gondolatok m"^valósításában a legfőbb segítőtársak o vábbra is a beruházás kivitelező’, valamint a műszaki és a termelés* bázis. A szocialista építészet a gazdasági alap és az eszmei kulturális felépítmény része és befolyásolja a körnve- zet esztétikai értékeinek színvon,i át. Teľes mértékben egyetértíi -’z- zal, hogy munkánkat kritika m- mel értékelték, és egyidejűleg fr le'ősségiéi jesen vállaljuk azokat a kŕ; '■ességeinket, melyek Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kongresszusa határozatainak teljesítéséből reánk hárulpn1Vladimír Hajko elvtársnak, a Szlovák Tudományos AkÄia elnökének felszólalása Társadalmunk dinamikus fejlesztéséhez hozzájárul a tudományos-műszaki haladás eredményeinek a társadalmi gyakorlat minden területén való hatékony érvényesítése. Ez jlöntő előfeltétele nép gazdaságunk hatékony távlati fejlesztésének, és a lakosság életszínvonala emelésének. Ezért legfelsőbb pártszerveink egész társadalmunk figyelmét olyan feltételek fokozatos megteremtésére összpontosítják, amelyek közepette népgazdaságunk a tudományos-műszaki haladás széles körű érvényesítésének alapján fog fejlődni. Azon bonyolult mechanizmus kiépítésében és tökéletesítésében, amely ennek a célnak elérését szolgálja, államunk tudományos-kutatási bázisa pótolhatatlan szerepet játszik. A szocialista társadalomban lejátszódó tudományos-műszaki forradalom egész mechanizmusának mély elemzését az SZKP XXV. kongresszusán Brezsnyev elvtárs, a ml kongresszusunkon pedig Husák és Strougal elvtárs adta meg. Az említett beszámolókban erősen kidomborodik a marxista—leninista pártok céltudatos viszonya a tudomány fejlesztése iránt és ezen belül az alapkutatás iránt is, amely a társadalom állandó tudományos-műszaki előrehaladásának forrása. Tudományos-kutatási alapunknak nemcsak fontos küldetése van, hanem nagy a felelőssége is. A tudományos kutatás feladata, hogy új ismeretek gyűjtésével, az egész világ tudományos ismereteinek minél szélesebb körű fel- használásával és a tudományos eredmények megvalósításához való aktív hozzáállással úgy befolyásolja a termelést és a társadalmi gyakorlat más területeit, ahogy azt szocialista társadalmunk dinamikus fejlesztésének szükségletei megkövetelik. Célunk, hogy javítsuk a tudományoskutatási alap tevékenységét és szilárd kapcsolatát a termeléssel és a társadalmi gyakorlat más területeivel. Ennek megvalósítására törekszünk mi is, akik felelősek vagyunk az alapkutatás'fejlesztéséért a tudományos akadémia munkahelyein és a főiskolákon. A XIV. és a XV. kongresszus közli időszakban, főleg azonban a CSKP KB 1974 májusi ülése után, ezen az úton haladva, számos értékes eredményt értünk el a Szlovák Tudományos Akadémiában is. Előre léptünk a megismerő, koncepciós és irányító tevékenységünkben, ami kedvezően nyilvánult meg az akadémia munkahelyein, tudományos programjainak kidolgozásában a 6. ötéves terv időszakára vonatkozóan. Figyelembe vettük társadalmi gyakorlatunk égető jelenlegi és távlati szükségleteit, valamint a KGST-tagországok viszonylatában folytatott nemzetközi tudományos együttműködés követelményeit. Dolgozóink tudományos tevékenysége az alapkutatás és a műszaki fejlesztés állami tervének kutatási feladataira összpontosul. Feltételezzük, hogy jelentős mértékben hozzájárul azon célok eléréséhez, amelyeket a tudományos kutatási alap számára a Csehszlovák Szocialista Köztársaság 1976—1980-as gazdasági és társadalmi fejlesztésének irányelve kitűz. Ennek feltételezésére az jogosít fel bennünket, hogy az eddigi fejlődés során — különösen az 5. ötéves terv kitűzött kutatási feladatok teljesítésében — akadémiánk munkahelyein pozitív eredményeket értünk el, és értékes tapasztalatokat gyűjtöttünk kutatással a műszaki kibernetika, a szupervezetők kutatása, az elektronika, az új fémtartalmú anyagok kutatása, a szaharidok kémiája, a szilikát- és makromolekuláris vegytan területén és más téren is. A biológiai-orvostudományi és a biológiai-mezőgazdasági munkahelyeken sikeresen elsajátították a progresszív kutatási módszereket. A társadalomtudományi munkahelyeken megteremtették annak az előfeltételeit, hogy ezek a munkahelyek aktívan részt vegyenek szocialista társadalmunk politikai-gazdasági, jogi, ideológiai-nevelési és kulturális problémáinak kutatásában. Akadémiánk munkahelyei bebizonyították, hogy képesek megállni helyüket a komplex nemzetközi tudományos csoportok munkájában. Ezt bizonyítja, hogy aktívan részt vettek a nagy nemzetközi kutatási programokban, így a Dubnói Magkutatási Intézet programjában, az lnterkozmosz, az Intermozg akcióban és más programban. A nagy tudományos programok megvalósításáért kifejtett közös erőfeszítés, valamint a KGST keretében folytatott nemzetközi tudományos együttműködés további formái jelentős mértékben hozzájárulnak a részt vevő szocialista országok tudományos-kutatási alapja tevékenységének hatékonyabbá tételéhez. Lényegesen nő — a Szovjetunióval az élen — a szocialista tábor országainak a részesedése az új tudományos ismeretiek világméretű gyűjtésében és azoknak az égető tudományos problémáknak a megoldásában, amelyek az egész emberiség további fejlődésének biztosításával függnek össze. Ezért tudománypolitikánknak magától értetődő alkotórésze a feltételek megteremtése ahhoz, hogy maximális mértékben kihasználják azokat a potenciális lehetőségeket, amelyeket a nemzetközi tudományos együttműködés javára csak a szocialista társadalmi rendszer képes megalkotni. A tudomány eredményeinek a gyakorlatba való következetes, s minél gyorsabb átültetése, amelyre tudományos munkahelyeinket ösztönöztük a pártokmányok szellemében, kedvező légkör kialakulását segítette elő a Szlovák Tudományos Akadémia. Ütörő munkát végzett ezen a téren a Műszaki Kibernetikai Intézet, melynek sikerült vertikálisan egybekapcsolnia az RTP-16-os irányító számítógépek harmadik nemzedékének alapkutatását, alkalmazott k’" ,tását, fejlesztését és gyártását. jelenleg ezen a téren a kompiex ra- cionalizációs brigádok is nagyon hatékony munkát végeznek. A brigádok tevékenysége összefogja az akadémia munkahelyeinek, a reszortok kutatóintézeteinek és a termelőszervezeteknek azon erőfeszítéseit, melyek a tudományos eredményeknek a gyakorlatba való minél gyorsabb bevezetését célozzák. Az ipari és a mezőgazdasági termelésben meg kell teremteni a tudományos és műszaki eredmények minél szélesebb körű és minél gyorsabb érvényesítésének előfeltételeit. Ezt bizonyítja Sakmar, Jankech és sok más elvtárs kongresszusi felszólalása is. Ez a jövőhöz való jó hozzáállás a biztosítéka annak, hogy a munkások, a technikusok, a mérnökök és a tudósok közös munkájával sikerül befejezni a tudomány közvetlen termelőerővé való változtatásának folyamatát. (Folytatás az 5. oldalon)
