Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-02 / 79. szám, péntek
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KONGRESSZUSÁNAK VITÁJA (Folytatás az 5. oldalról) Ielőtlenül jár el. Hasonló a helyzet egyéb területeken is. Az ember nevelése hosszadalmas folyamat. Sokkal igényesebb hozzáállást követel. A kereskedelmi munka minőségének növelése megköveteli, hogy a tervfeladatok teljesítésekor a vevő elégedettségének éppen olyan fontosságot tulajdonítsunk, amilyet a kiskereskedelmi forgalom teljesítésének tulajdonítunk. Az ilyen értékelés kétségtelenül igényesebb, de véleményem szerint szükséges. További formákról is szólhatnánk, amelyek eddig beváltak és amelyeket hatékonyabban kihasználhatnánk. Ilyen a legjobb dolgozókkal való céltudatos munka, az ilyen dolgozóknak az alacsonyabb szintű munkahelyekre való kiküldése, a csoportos szocialista vállalások, amelyek a szállítói-megrendelői kapcsolatok javulására irányulnak, és főleg az emberekre gyakorolt nevelő hatás, hogy minden fogyasztó egyben ellenőr legyen. A kelet-szlovákiai kerületben mindezeket a jövőben sokkal hatéknyabban fogjuk alkalmazni. Mi, a kelet-szlovákiai kerület kereskedelmi dolgozói mindent megteszünk a jövőben a vevők elégedettsége és szocialista hazánk további felvirágoztatása érdekében. Stefan Lech elvtársiak, a bánovcei Tatra nemzeti vállalat mesterének felszólalása A Tatra Bánovce nad Beb- ravou-i kihelyezett üzeme sikerrel teljesítette és túlteljesítette a CSKP XIV. kongresz- szusa és a kerületi pártkonferencia határozataiból az üzemre háruló feladatokat. Az üzemi kötelezettségvállalással összhangban az ötéves terv feladatait három hónappal előbb teljesítettük. Terven felül 361 millió korona értékű terméket állítottunk elő. Ezzel az ötéves tervidőszak alatt 81 százalékkal növeltük a termelést. A termékfejlesztést tovább biztosítottuk, a T 138 típusú tehergépkocsit új, a T-148 és T-813 gyártmányokkal pótoltuk. Kellő figyelmet szenteltünk a fejlesztési célok megvalósításának, és a beruházásfejlesztési tervvel összhangban az elmúlt ötéves tervidőszakban 371 millió koronát fordítottunk e célra. A párt üzemi bizottsága olyan munkaformákat, munkamódszereket és munkastílust választott, amelyek segítettek következetesen biztosítani az igényes feladatok teljesítését. Állandó kapcsolatban állt a párt alapszervezeteivel, — az üzemben tíz működik —, és a pártcsoportok útján politikai hatást gyakorolt a termelés egyes részlegeire. A párttagoknak az egyes munkahelyeken való szétosztása szavatolja, hogy a párt vezető szerepét a jövőben Is helyesen fogják érvényesíteni. A feladatok sikeres teljesítése egyebek között azért vált lehetővé, mert szüntelen figyelmet szenteltünk a kezdeményező munka és a szocialista verseny fejlesztésének. A leginkább a szocialista munkabrigádok kollektívái váltak be, és egyre jelentősebb szerepet játszanak a komplex racionalizációs brigádok. Az üzemben a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért indított versenybe 1269 dolgozót számláló 111 kollektíva kapcsolódott be, ami az üzemi dolgozók számának 35 százaléka. Jelenleg az üzemben 6 komplex racionalizációs brigád működik. Figyelmüket az anyaggal, mindenekelőtt a színesfémekkel való takarékosságra, az élőmunka csökkentésére, valamint az új technika kihasználására összpontosítják. A hatodik ötéves tervidőszakban folytatjuk a termelés dinamikus fejlesztését, mégpedig olyan módon, hogy 1980- ban a termelés általános növekedése 1975-höz viszonyítva eléri a 136 százalékot. Abszolút értékben ez a 3 milliárd korona évi megtakarítást jelent. Ezt az aránylag nagy fejlődést az üzem komplex felépítése feltételezi, amely a jóváhagyott fejlesztési program szerint valósul meg. Ez a program a Tatra-teher- gépkocsik gyártásának a kibővítésére Irányul. A Tatra-tehergépkocsik műszaki pa- •■méterei világviszonylatban is kielégítők, rendkívül alkalmasak a kedvezőtlen éghajlati viszonyok közepette végzett munkára. Jó eredményekkel állták ki a Csehszlovákiában és a Szovjetunióban végrehajtott alkalmassági próbákat. A tehergépkocsik gyártása bővítésének fejlesztési programját sokoldalú nemzetközi szakosítási és kooperációs egyezmények alapján valósítjuk meg, amelyeket 1971-ben 7 szocialista állammal kötöttünk. Ezzel kapcsolatban köszönetét kell mondanunk a Szovjetuniónak azért, hogy ezt az igényes programot a mi feltételeink közepette megvalósíthatjuk, továbbá azért a bizalomért, amelyben társadalmunk válságos időszaka után részesültünk. Hálásak vagyunk a cseh munkásosztálynak azért a segítségért, amelyet gyakorlati tapasztalatainak átadásával nyújtott. A már említett egyezmény értelmében a Tatra nemzeti vállalatban, beleszámítva üzemünket is, terjedelmes beruházások kezdődtek. Feltételezzük, hogy az üzemünk átépítését szolgáló beruházási költségek a fejlesztési program szerint 1980-ban 1 milliárd 800 millió koronát tesznek majd ki. Ebből a pénzből komoly összeget fordíthatunk nagy teljesítményű külföldi gépek behozatalára. Az ötödik ötéves tervidőszakban három építkezéshez kezdtünk, a hatodik ötéves trevidőszak folyamán számolunk a negyedik megkezdésével. Valamennyit 1980-ig kell befejeznünk. A XV. pártkongresszus tiszteletére tett csoportos szocialista kötelezettségvállalásunk az üzemünk fejlesztési tervével kapcsolatos feladatok teljesítését hivatott elősegíteni. Eddig ezt a kötelezettségvállalást felhívásunkra 14 szervezet, szállító és aiszállító támogatja. A fejlesztés megvalósítása érdekében a legmegfelelőbb munkamódszereket választjuk meg úgy, hogy a főtervezővel, az építkezés és a technológiai részleg főszállítójával szoros együttműködésben kialakuljanak a feltételek az építkezési terv sikeres realizálásához, mégpedig az egyes építkezések megkezdésétől a befejezésükig. Az építkezés ellenőrzését a kerületi pártbizottság, a párt ellenőrzési napjaival biztosítják, amelyre meghívja az illetékes minisztérium, a vállalat és üzem főigazgatóságának képviselőit. A heti koordinációs tanácskozásokról áttértünk közvetlenül az építkezésen a szállítókkal folytatott napi megbeszélésekre. Amint látjuk, a bánovcei Tatra munkakollektívájára a hatodik ötéves tervidőszakban komoly politikai és gazdasági feladatok várnak. E feladatok sikeres teljesítése megköveteli, hogy nagy figyelmet szenteljünk a dolgozók politikai színvonala emelésének és szakképzettsége további fokozásának. Ezeket az igényes feladatokat csakis olyan feltételek közölt tudjuk teljesíteni, ha az üzem minden munkahelyén az ellenőrzés jogának következetes érvényesítésével elmélyítjük a párt vezető szerepét. Az irányítás területén a figyelmet a munka további tökéletesítésére összpontosítjuk, hogy az eredmények az üzem politikai és gazdasági feladatainak teljesítésében egyre szembetűnőbbekké váljanak. Szeretném biztosítani Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusát, hogy a Tatra üzem dolgozói az üzemi pártbizottság vezetésével mindent megtesznek azért, hogy üzemünk teljesítse, sőt túlteljesítse a hatodik ötéves tervben rá háruló feladatokat. Štefan Mikulás elvtársnak, a Streda nad Bodrogom-i Állami gazdaság igazgatójának felszólalása Meggyőződésem, hogy a kelet-szlovákiai kerület összes kommunistáinak, a párton- kívíiliek túlnyomó többségének, főleg a mezőgazdasági dolgozóknak a véleményét tolmácsolom akkor, amikor nevükben köszönetét mondok azért a nagy munkáért és gondoskodásért, amelyet kommunista pártunk 55 éves harcos útján végzett a falusi proletariátus, Kelet-Szlovákia kis- és középparasztjai, és a szocialista mezőgazdaság valamennyi dolgozója érdekében. Ma munkánk eredményeivel szeretnénk köszönetét mondani ezért a nagy gondoskodásért és tettekkel válaszolni az irántunk tanúsított bizalomra. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság 1976— 1980. évi gazdasági és szociális fejlesztésének irányelvjavaslata dolgozóink körében élénk visszhangot keltett. Mezőgazdasági termelésünk fejlesztésében nagyon igényes feladatok várnak reánk, hogy az eddiginél még jobban kielégítsük a lakosság élelmiszerellátását, hogy a feldolgozó vállalatokat nyersanyaggal lássuk el. Az elkövetkező években a legfontosabb feladatnak tartjuk az önellátást, a szemes termények termesztésében. Itt szeretnénk kijelenteni azt, hogy Kelet- Szlovákia mezőgazdaságában elegendő potenciális tartalék van ahhoz, hogy teljesítsük a reánk váró igényes feladatokat. A legnagyobb tartalék a kelet-szlovákiai és moldavai síkság termékennyé tételében rejlik, ez a reánk hagyott örökség mintegy negyedmilliónyi hektár területet jelent. Általában ismert tény, hogy ezt az örökséget a korábbi rendszerektől milyen állapotban vettük át, és hogy a szocialista építés rövid évei alatt a termőföld gyarapítása keretében milyen nagy munkát végeztünk ezen a területen. Azt a imegállapítást, hogy a keletszlovákiai síkság termékennyé tételének feladatát, melyet Csehszlovákia Kommunista Pártjának* XIV. kongresz- szusa tűzött ki, teljesítettük, igazolja az a tény, hogy több ezer hektárnyi területet lecsapoltunk vagy öntöztünk, illetve más módon tettünk termékeny- nyé. Őszinte köszönet illeti pártunk Központi Bizottságát a segítségért, megfontolt és ésszerű beruházási politikájáért, azért, hogy előrelátóan oldja meg a mezőgazdaság fejlesztésének fő problémáit. A kelet-szlovákiai síkság termékeny- nyé tétele ütemének meggyorsítása nélkül nem érhettük volna el eredményeinket. Említésre méltó, hogy a tre- bišovi (tőketerebesi) járás 1973-ban Munkaérdemerendet kapott a gabona- termesztésben elért sikerekért. Saját tapasztalataiból mondjuk, hogy a talajba fektetett költségek jelenleg a leghatékonyabb, távlati jelentőségű beruházást jelentik. Pl. A Streda nad Bodrogom-i CSSZBSZ Állami Gazdaságban a lecsapolás utáni első évben, a lecsapolás előtti helyzethez viszonyítva hektáronként 3300 korona értékkel növekedett a bruttó termesztés. A szemes termények hozamát a lecsapolt földeken átlag 8—10 métermázsára növeljük, hasonlóképpen növekednek más termények hektárhozamai is. A talaj javítási munkálatok mielőbbi befejezésével és az öntözőrendszerek építésével óriási tartalékokat tárhatunk fel a kelet-szlovákiai kerületben a termőföld gyarapításában. Ugyanilyen komolyan kell azonban foglalkoznunk a nem beruházási jellegű talajjavítási intézkedésekkel, amelyek szükségszerűsége a kelet-szlovákiai, kerületben meghatványozódik. Ide tartozik a savanyú talaj mészpáttal való javítása, főleg a mészpátnak a növényi tápanyagok közé való besorolása. Jól ismert a mészpát és egyéb tápértékek kölcsönös hatása a talajban. Mindnyájan tudjuk, hogy kevés a műtrágya, és nem is olcsó, mégis gyakran pazarlóan bánunk vele. A kelet-szlovákiai síkságon kiváló minőségű mészpáttal rendelkezünk, amelyet a mezőgazdasági termesztésben előnyösen felhasználhatunk. A talaj termékennyé tételéhez tartozik a növénytermesztés struktúrájának állandósítása, a talajjavítás szilárd rendszerének bevezetése, a növények helyes trágyázása és egyéb tényezők. Ehhez azonban minden vállalatban jól meg kell szervezni a munkát a talajjavítási berendezések rendszeres karbantartásától kezdve a műtrágyákkal való gazdálkodáson keresztül egészen a gépesítésig. Ehhez minden szakaszon művelt és szakképzett kádereket kell nevelni, és előkészíteni. Szeretnénk alkalmazni a korszerű agrokémiát és ma már a tudomány is segítségünkre siet. A 6. ötéves tervben előttünk álló feladatok nem kevésbé igényesek. Saját tapasztalatból elmondhatom, hogy még a legnehezebb feladatok is teljesíthetők, ha az ügyért lelkesülő embereket jól vezetik, ha ezek az emberek elégedettek. Az emberek képesek megbirkózni az objektív természeti körülményekkel. Igaz, hogy mi is nehezen dolgoznánk, ha nem lenne szilárd szocialista mezőgazdaság, amelyben dolgozóink, — közülük sok volt kis- és középparaszt, később szövetkezeti tag vagy az állami gazdaság dolgozója — ma megtalálták boldogulásukat, létbiztonságukat. Elvtársak, ez a marxizmus—leninizmus elméletének győzelme a falu konkrét munkájában. Július Ševčík elvtársnak, o nitrai Mezőgazdasági Főiskola dékánjának felszólalása Az utóbbi években foko zott figyelmei szenteltünk a gabonatermesztési program teljesítésének. A program célja, hogy önellátók legyünk gabonafélékből és fokozatosan a többi élelmiszerből is. A program megvalósításából a népgazdaság többi ágazatai is jelentős mértékben kivették részüket. Ezzel kap csolatban ki kell emelni a mezőgazda- sági tudományok szerepének fontosságát, mert ezen tudományágak nélkül nem értünk volna el nagyobb méretű sikereket. A mezőgazdaságban fontos szerepet játszott a szakosítás, a termelés koncentrálása, valamint a fejlődő együttműködési és integrációs kapcsolatok a mezőgazdasági vállalatok és szervezetek között. A nitrai Mezőgazdasági Főiskolán végzett kutatások eredményei bebizonyították, hogy e szervezés és az irányítás színvonalától függ a termelési folyamatok és tartalékok jobb kihasználása. Az egyesített egységes földművesszövetkezetek eredményei és tapasztalatai igazolták, hogy a tudományos ismeretek aktív termelőerővé váltak. Közben azonban gyakran annak vagyunk tanúi, hogy a mező- gazdaságban a tudomány gyakorlati érvényesítése sokszor nehezebb, mint maga a kutatás. Ez megköveteli, hogy a tudományos ismereteket rendszeres munkával vigyük át a gyakorlatba. Ebben a folyamatban fontos szerepet játszanak a tudományos dolgozók is. Megköveteljük ezért, hogy iskolánk minden pedagógusa és tudományos munkatársa állandó kapcsolatban álljon a mezőgazdasági gyakorlattal, hogy a tudományos kutatások eredményeit gyorsan át tudja ültetni a gyakorlatba. Az általunk folytatott felmérésekből leszűrt tapasztalatok bebizonyították, hogy egy egyesített földművesszövetkezet élén csak politikailag és szakmailag képzett dolgozó állhat. A mezőgazdasági szakemberek képzése során arra törekszünk, hogy főiskolánk végzősei nemcsak az új tudományos ismeretek befogadására, hanem azok gyakorlati érvényesítésére is alkalmasak legyenek. Erre csak olyan mérnök képes, aki már az iskolában tudományos munkát végzett, kísérleteket folytatott, elsajátította a kutatás módszertanát és megtanulta az eredmények elemzését. A továbbképzésnek a mezőgazdaság területén is nagy szerepe van. Ezért arra kértük az Oktatásügyi, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumot, hogy dolgozza ki a vezető mezőgazdasági szakemberek továbbképzésének a rendszerét. A nitrai Mezőgazdasági Főiskola fontos tudományos központ. Az 5. ötéves terv időszakában több mint 120 kutatási feladatot oldottunk meg. Ezek közül sokat még ugyanabban az ötéves tervidőszakban átültettünk a gyakorlatba, a legtöbbször hatékony gazdasági eredménnyel. A CSKP KB és az SZLKP KB októberi ülésén hozott határozatok iskolánk minden pedagógusa és tudományos munkatársa számára ösztönző erőt jelentettek a tudományos kutatómunka javítása és hatékonyabbá tétele terén. Az elért sikerek ellenére is tudatosítanunk kell, hogy a mezőgazda- sági termelés fejlesztése és a tudományos kutatás terén nem támaszkodhatunk csak saját erőinkre. Az utóbbi években született csaknem minden jelentős tudományos felfedezés, a szocialista országok tudósai közös erőfeszítésének az eredménye. Ebből kiindulva arra törekedtünk, hogy szorosabbra fűzzük az együttműködést iskolánk és több szocialista ország hasonló főiskolája között. Együttműködésünk legsikeresebben a szovjet főiskolákkal és kutatóintézetekkel, különösen a kijevi Mezőgazdasági Akadémiával, a moszkvai Össz-szövetségi Mezőgazdasági Kutatóintézettel és a kijevi Közgazdasági Főiskolával fejlődik. Gyümölcsöző együttműködést folytatunk a hallei Luther Márton Egyetem növénytermesztési csoportjával is. A mezőgazdasági szakemberek képzése és a tudományos kutatómunka terén elért eredményeink alapján annak a meggyőződésünknek adunk hangot, hogy főiskolánk a pártszervezet vezetésével készen áll a XV. pártkongresz- szus által kitűzendő feladatok teljesítésére. 1976. IV. 2.
