Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-21 / 94. szám, szerda
A CSSZSZK 1976-1980. évi gazdasági és szociális fejlődésének irányelvei (Folytatás a 9. oldalról) 3. A dolgozókról, a gyermekes családokról és az idős emberekről való gondoskodás Tervszerűen javítani kell a lakosság szociális, gazdasági és életkörülményeit. Rendszeresen javítani kell a munkakörnyezetet és a munkafeltételeket. Tökéletesíteni kell a munkavédelmet és az egészségvédelmet. Az üzemek átépítésekor, vagy új üzemek építésekor következetesen ügyelni kell arra, hogy a tudományos és műszaki haladás a nehéz és megerőltető munkák, a nehéz feltételek között végzett munkák csökkentését szolgálja és hogy biztosítva legyenek a szükséges egészségügyi berendezések. A dolgozókról való gondoskodást a komplex vállalati programok által kell fejleszteni, amelyek a munkakörülmények javítására, a dolgozók politikai és munkaaktivitásának növelésére irányulnak. A vállalatoknak erre szánt eszközeit főleg olyan célokra kell felhasználni, amelyekben a legtöbb dolgozó részesedik, mint pl. a munka kultüráltságának emelése, az üzemi étkeztetés javítása, a szabadidő kihasználása, a dolgozók munka- és életkörülményeinek javítása, elsősorban a nőkről és az anyákról, valamint a csökkent munkaképességű állampolgárokról való gondoskodás javítása. Biztosítani kell a dolgozók stabilizálását és szakmai színvonalának növelését. Ezekben a programokban fokozott figyelmet kell szentelni a dolgozók körében az elvtársi kapcsolatok megszilárdításának. Fokozni kell a vállalatok és az efsz- ek részvételét a nemzeti bizottságok által épített társadalmi, szociális, kulturális intézmények építésében. Az efsz- eknek fokozni kell gondoskodásukat a munkafeltételek állandó javítása terén és a nemzeti bizottságokkal együttműködve folytatni kell a falvakban az életkörülmények javítását. A munkafolyamatban részt nem vehető lakosságról való gondoskodásban folytatni kell a szociális biztosítás tökéletesített, széleskörűen fejlett rendszerét. Népgazdaságunk fejlődése szerint fokozatosan javítani kell a gyermekes családokról való gondoskodást, valamint a betegség esetén és az idős korban való biztosítást. Továbbra is meg kell teremteni az anyagi és erkölcsi feltételeket a családok, a dolgozó anyák, az idős és rokkant emberek társadalmi támogatására. Bővíteni kell főleg a gyermekintézmények befogadóképességét, fokozni a gyermekáru-kínálatot, megteremteni a feltételeket a háztartási munkák további ésszerűsítéséhez. Bővíteni kell az idős és rokkant polgárokról gondoskodó intézmények befogadóképességét, a szociális szolgáltatások más megfelelő formáit, főleg a gondozói szolgálatot. Tovább kell fejleszteni állampolgáraink nevelését a szocialista család szerepe és küldetése helyes értelmezésére, valamint a gyermekek és embertársunk iránti figyelmes és megértő viszony kialakítására. Ezen a téren jelentős szerepet játszanak a nemzeti bizottságok és a társadalmi szervezetek. 4. A lakásellátás A lakásépítés területén tovább kell fejleszteni az utóbbi években elért jó eredményeket; az 1976—1980-as időszakban 640 000 új lakást kell építeni, ezzel, s a meglevő lakásállomány további korszerűsítésével és felújításával jelentősen hozzá kell járulni a lakás- kultúra színvonalának további emeléséhez. Növelni kell a lakásépítés ütemét, mindenekelőtt olyan kiemelt helyeken, mint Prága, Bratislava és az északcsehországi kerület kiemelt járásai. A többi körzetben a lakásszükséglet nagyobb fokú kielégítésével, a lakásépítéssel is jelentősen hozzá kell járulni a munkaerők célszerű elosztásához és stabilizálásához. Ennek érdekében mindenekelőtt a szövetkezeti lakásépítést kell fejleszteni, növelve a vállalatok befolyását a lakások kiutalására. Továbbra is támogatni kell a családi házak építését; mégpedig ezt az építkezést a támogatások és előnyök összpontosításával az ipari aglomerációkba kell irányítani, az újonnan épült üzemek köré és a centrumközségekbe. Növelni kell a lakásépítés és a járulékos építkezések tervszerűségét a falvakon. A lakosság életszínvonalának emelésével összhangban tovább kell javítani az épQlő lakások minőségét, növelni kell a három és több szobás lakások részarányát; a lakosságnak a lakások magasabb színvonalú belső felszereltségével kapcsolatos igényeit — ameny- nyiben azok meghaladják a meghatá- lozott normákat — azzal a feltétellel kell kielégíteni, ha a lakásbérlők anyagilag hozzájárulnak a megnövekedett költségek térítéséhez. Feltétlenül biztosítani kell az épülő lakótelepek műszaki és járulékos ellátottságát — üzlethálózat, iskolák, kulturális és egészségügyi létesítmények és közutak építésével; a kivitelező vállalatok által a komplex lakásépítés szakaszán végzett építőipari munkákat 33—35 százalékkal kell növelni, miközben a járulékos és műszaki létesítmények építését a lakótelepeken legalább 60 százalékkal kell növelni. Ki kell küszöbölni a lakótelepek ellátottsága terén mutatkozó eddigi fogyatékosságokat, különösen Prágában. Fokozott figyelmet kell szentelni a lakásállomány korszerűsítésének és karbantartásának, a személyi tulajdonban levő épületek esetében is. A szocialista szektorhoz tartozó lakások javításának volumenét legkevesebb egynegyedével kell növelni. Megfelelő időelőnnyel kell előkészíteni a területeket az új lakások építéséhez, vízhálózat és a hőfejlesztők, a csatorna- és úthálózat építésével. A közhasznú szolgáltatások fejlesztésével hozzá kell járulni a környezet javításához és védelméhez a városokban és falvakban; nagy figyelmet kell szentelni a városok köztisztaságának, a szilárd háztartási hulladékok elszállításának és hatékony kihasználásának; javítani kell a levegő tisztaságát és csökkenteni a zajt, nagy gondot kell fordítani a közterületek parkosítására. A város- és községfejlesztésre kell irányítani a lakosság önkéntes társadalmi munkáját. 5. Egészségügyi ellátás, művelődés és kultúra Az egészségügyben tovább kell fejleszteni a lakosságról való gondoskodás már elért magas színvonalát. 193—195 ezerre kell emelni a kórházi ágyak és 40—41 ezerre az orvosi állások számát. A figyelmet az egészség- ügyi szolgáltatások rendszerének további kiépítésére, az egészségügyi gondoskodás minőségének javítására kell összpontosítani. A területi és üzemi körzetekben be kell fejezni a célszerű szakosítást és a kórházi ágyak koncentrálását — a gyógykezelés fajtájának megfelelően — ami az ágyak jobb kihasználásához vezet. Fejleszteni kell a gyógyfürdői gondoskodást, elmélyítve rehabilitációs jellegét. Folytatni kell a társadalmi-egészségügyi programok megvalósítását, mindenekelőtt az anyákról és a gyermekekről, az idősebb nemzedékről való gondoskodásban, az ér-, szív-, daganatos és vírusos megbetegedések elleni harcban. • / A beruházásokra előirányzott eszközöket elsősorban a megkezdett építkezések befejezésére, az elavult berendezések javítására és mindenekelőtt a diagnosztikai, gyógyászati és kisegítő technika korszerűsítésére kell fordítani. Az egészségügy anyagi alapjának és a szakkáderek hatékony kihasználásával a ráfordított eszközök racionálisabb felhasználásával, a munkaszervezés területén meglevő tartalékok kihasználásával javítani kell a járóbeteg és a kórházi ellátás minőségi színvonalát. Az egészségügyi dolgozók szocialista etikájának és erkölcsének ki kell fejeznie a szocialista egészségügy humánus küldetését. Az oktatásügyben a fejlett szocialista társadalom szükségleteivel összhangban meg kell teremteni a feltételeket a műveltségi szint további emeléséhez és a szakképzett munkaerők felkészítésének tökéletesítéséhez. Erősíteni kell az iskolák általános műveltségi és politechnikai jellegét. Lényegesen javítani kell a fiatalság szakmai érdeklődését és a pályaválasztási tanács adást. Tovább kell emelni valamennyi iskolában a pedagógiai és politikai nevelőmunka színvonalát. Az oktatási folyamatban aktívabban kell alkalmazni a műszaki segédeszközöket és az új oktatási módszereket. Biztosítani kell a feltételeket a nagyobb népszaporulatú évfolyamok neveléséhez. Az üzemek, mezőgazdasági vállalatok, szövetkezetek és egyéb szervezetek és intézmények együttműködésével lényegesen bővíteni kell az óvodák és egyéb gyermekintézmények hálózatát és kapacitását. 100—125 ezer új óvodai férőhelyet kell létesíteni, vagyis 20—25 százalékkal több gyermeket kell az óvodákban elhelyezni. 200—250 ezerrel kell növelni az iskolai étkezdékben étkezők számát, megközelítve ezzel a kétmilliós számot. Állandóan fokozni kell a dolgozók szakképzettségét, ami szükséges feltétele annak, hogy széles körben fel lehessen használni a műszaki haladás eredményeit a gyakorlatban és növelni tudjuk a népgazdaság hatékonyságát. Ezért a szakemberképzésben növelni kell a műszaki szakmákra készülők arányát, bővíteni kell a szakmunkások felkészítését a szakmunkásképző iskolákban, tovább kell bővíteni az érettségivel járó oktatási szakokat. 1980-ig a felsőoktatási intézmények hallgatóinak számát 140—145 ezerre, a gimnáziumi tanulókét 140—150 ezerre, a szakközépiskolák és szakiskolák tanulóinak számát 230—240 ezerre, az érettségivel záródó oktatási ágazatokban az 1975. évihez képest az ötszörösére kell emelni a munkásfiatalok részarányát. Az említett módokon kell megteremteni a feltételeket a távlati cél fokozatos megvalósításához — ifjúságunk nagyobb részének középiskolai végzettséget kell nyújtani. Tekintettel a tudomány és a technika távlati fejlesztésére, meg kell teremteni a feltételeket a dolgozók szak- képzettsége növelésének állandó folyamatához. Sokoldalúan támogatni kell a dolgozók középiskoláinak fejlesztését, különösen a munkás- és földművesfiatalok számára. A felsőokta^si intézményekben növelni kell a munka mellett tanulók számát és ki kell alakítani az egyetemi továbbképzés fejlesztésének feltételeit. Azoknak a célkitűzéseknek fokozatos megvalósításával párhuzamosan, amelyeket a fiatal nemzedék nevelésében, valamint a fejlett szocialista társadalomban való munkára és életre való felkészítésében valósítunk meg, hatékony szervezési intézkedéseket foganatosítunk annak érdekében, hogy az oktatási rendszerrel szemben támasztott megnövekedett igényeket az iskolaügyi dolgozók számának kisebb gyarapodásával elégíthessük ki, mint az elmúlt években. Az oktatásügy anyagi alapjával kapcsolatban tekintetbe kell venni a népesebb évfolyamok hatását, a figyelmet a megkezdett építkezések befejezésére é$ a meglevő iskolai létesítmények kor? szerűsítésére kell fordítani. Meg kell gyorsítani a főiskolai diákotthonok és étkezdék építésének ütemét. Az új építkezéseknél a lehető legnagyobb mértékben fel kell használni a mégis? mételhető műszaki terveket és a tipizált technológiai eljárásokat. A fejlett szocialista társadalom épír tésének igényes szükségleteivel összt hangban biztosítani kell a dolgozók kulturális színvonalának állandó emel? kedését, növelni kell a kultúra és a művészet szerepét az ember formálásában és szellemi szükségleteinek kielégítésében. Biztosítani kell a kultúra komp? lex fejlesztését, úgy, hogy szilárdítsa az emberek viszonyát a szocializmus? hoz, felszabadítsa az emberek alkotó? képességeit és kifejlessze a szép iránti érzéküket. Támogatni kell a pártosság, a népiesség lenini elveiből és a szocialista realizmus alkotó módszeréből kiinduló művészetet. A kulturális szolgáltatások anyagi alapjában ki kell alakítani a feltétele? két különösen a tájékoztatási eszkö? zök, a kultúra, a nevelés és a szóra? kozás hatékonyságának növekedéséhez, Emelni kell a kulturális és népműve? lési intézmények munkájának színvo? na lát. Tovább kell javítani a tömeges test? nevelés, a sport és a lakosság üdülé? sének feltételeit. Az eddiginél jobban kell kihasználni a társadalmi szerveze? tek, a vállalatok, az iskolák, a nemzeti bizottságok létesítményeit, és célsze? rűen kell továbbiakat létesíteni. Erre kell irányítani a polgárok kezdemé? nyezését, valamint erre kell összevonni az üzemek eszközeit. A turisztikai lé? tesítményeket elsősorban a lakosság széles rétegei szükségleteinek kielégít tésére s az idegenforgalom fejlesztésé' re kell tovább bővíteni. XI. A munkaerők elosztása és fejlesztési feladatok a CSSZK-ban és az SZSZK-ban Köztársaságaink és az állam egyes területeinek fejlesztésében a termelőerők szocialista elosztása elvének következetes érvényesítésével — amely a természeti és gazdasági viszonyok hatékony kihasználásának valamint a termelés koncentrációjának és szakosításának szükségleteiből indul ki —, fokozni kell az egységes csehszlovák népgazdaság hatékonyságát. Ebben az irányban intenzíven ki kell használni az összes termelési tényezőt mindkét köztársaságban, elsősorban a már meglevő termelési-műszaki bázist, a munkaerőket és szakképzettségüket, biztosítva a nyersanyag, az anyag, valamint az energiaforrások komplexebb hasznosítását, folytatni kell a progresz- szív termelési ágazatok súlyának erősödéséhez, a termékek műszaki színvonalának emeléséhez vezető strukturális változások végrehajtását. 1. Cseh Szocialista Köztársaság A Cseh Szocialista Köztársaság területén úgy kell kialakítani a feltételeket a társadalmi termelés fejlesztéséhez, hogy a társadalmi össztermék 1980-ig 24—26 százalékkal, azaz 162—172 milliárd koronával növekedjék; a növekedést csaknem teljes mértékben a munkatermelékenység növelésével kell elérni. Az ipari termelés volumenét 28—30 százalékkal, azaz több mint 100 milliárd koronával kell növelni, miközben a gépiparét 50 milliárd koronával, a vegyiparét mintegy 12 milliárd koronával és a fogyasztási cikkeket előállító iparét nem egész 10 milliárd koronával; a munkatermelékenységet az iparban 27 százalékkal kell emelni. Az ipari termelésben elsődlegesen kell bővíteni a tüzelőanyag- és energetikai alapot, fejleszteni kell az acélcsövek, az atomerőművek számáru gyártott berendezések, a világszínvonalat elérő textilgépek és numerikus irányítású szerszámgépek, a mikroelektronikai és számítástechnikai berendezések, bőr- és cipőipari gépek, valamint a tehergépkocsik gyártását; biztosítani kell a nagyobb teljesítményű komplex technológiai berendezések fejlesztését és gyártását, a barnaszén felszíni fejtéséhez, feltárásához és szalagrendsze- rű szállításához, továbbá a nagy teljesítményű cementégető rotációs kemencék és vegyipari berendezések fejlesztését és gyártását. A vegyiparban folytatni kell a petrolkémia fejlesztését, együttműködve a Német Demokratikus Köztársasággal. A bruttó mezőgazdasági termelést évi átlagban több mint 6,5 milliárd koronával, azaz öt év alatt 12—13 százalékkal kell növelni, mégpedig a termelés hatékonyságának fokozásával, a termelőeszközök hatékonyabb kihasználásával és a munkatermelékenység növelé« sével. A hatodik ötéves tervidőszakban összesen 34—35 millió tonna mezőgaz? dasági terményt kell betakarítanunk. Az építőipari termelést 32—34 száza, lékkai, azaz kb. 17 milliárd koronával, a munkatermelékenységet pedig 31 szá« zalékkal kell növelni. A fő figyelmet a legfontosabb termelési kapacitásokra; a nem termelői ágazatokban főként a lakásépítés járulékos és műszaki ellátottságának határidőben történő átadására kell fordítani. A CSSZK területén a saját építőipari kapacitások fejlesztését a munkaerők számának megfelelő növelésével és a korszerű műszaki berendezések alkalmazásával kell biztosítani; a szükséges építőipari kapacitásokat át kell irányítani az összpontosított fejlesztés területeire és így kapacitásokat kell átirányítani a Szlovák Szocialista Köztársaságból. A népgazdaság fejlesztésének feladatait a Cseh Szocialista Köztársaság területén a foglalkoztatottság elért magas színvonala és az új munkaerők számának aránylag alacsony növelése mellett a munkatermelékenység növeléséhez szükséges feltételek állandó kialakításával kell megvalósítani; ehhez mindenekelőtt korszerűsíteni és rekonstruálni kell a kiemelt termelőágazatok alapjait. A lakásépítés területi elhelyezésével is meg kell teremteni a feltételeket a munkaerő racionális kihasználásához. A lehető legnagyobb mértékben stabilizálni kell a munkaerőket az iparban, főleg a textil- és a cipőiparban; e célból meg kell könnyíteni az asszonyok visszatérését a gyermekgondozási szabadságról a munkafolyamatba, elsősorban az óvodák és a bölcsődék befogadóképességének növelésével A lakosság életkörülményeinek javítása céljából biztosítani kell 410 ezer lakás felépítését, felépíteni az ivóvíz- ellátáshoz szükséges kapacitásokat, valamint bővíteni kell a kórházak, szülőotthonok és fürdők és gyógyintézetek kapacitását. Növelni kell a felsőoktatási intézmények hallgatóinak számát s ezzel javítani kell a főiskolai végzettségű dolgozók korösszetételét. Intenzíven kell megoldani az életkörnyezettel kapcsolatos problémákat és a kiemelt beruházásokat az ipari agglomerációkban, különösen azokon a helyeken, ahol összpontosítva folyik a fűtőanyagok, valamint a villamosenergia fejlesztése, az uránipar, a vegy-, a cellulóz- és papíripar, a cementipar gócpontjain és ott, ahol nagy a lakosság koncentráltsága. Az észak-csehországi kerületben a figyelmet a szén- és a villamosenergiatermeléssel kapcsolatos feladatokra, a (Folytatás a 11. oldalon)
