Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-21 / 94. szám, szerda

A CSSZSZK 1976-1980. évi gazdasági és szociális fejlődésének irányelvei (Folytatás a 7. oldalról) leszteni kell a Könnyű, fából készült hangárgabonaraktárak építését. A mezőgazdaságban a termelőerők fejlesztésével párhuzamosan meg kell szilárdítani az egységes földmíivesszö- vetkezetek és az állami gazdaságok gazdálkodását és irányítását, javítani kell munkafeltételeiket, és a nemzeti bizottságokkal együttműködve törődni kell a falusi életfeltételekkel, javítani kell a szolgáltatásokat, fejleszteni az egészségügyi, kulturális és sportléte­sítményeket. 1980-ig az élelmiszeripari termelést 20—21 százalékkal, az árutermelést pedig mintegy 19 százalékkal kell nö­velni. Tovább kell javítani a termé­kek minőségét és tartósságát, gyarapí­tani kell az áruválasztékot és a sokré­tűséget az ésszerű táplálkozás elvei­nek megfelelően. Újfajta termékek ké­szítését kell bevezetni mindenekelőtt a tejfeldolgozó és a húsiparban, a ba­romfihús-feldolgozásban, a zsiradék- és a konzerviparban, valamint a hűtő­iparban. Bővíteni kell a gyermektáp- szerek választékát, a diabetikusok számára készített árucikkek választé­kát, az alacsonyabb kalőriatartalmú élelmiszereket, s új, gyümölcsből és zöldségből készített termékek, vala­mint alkoholmentes italok gyártását kell bevezetni. Növelni kell a fél­kész ételek és a kész ételek ipari termelését, melyek biztosítani fogják a kereskedelem a közétkeztetés és a háztartások részére az ételek racioná­lis készítését. Az élelmiszeripari ter­mékek kiskereskedel.ini csomagolását úgy kell megoldani, hogy megkönnyít­se a háztartási munkát. Az élelmiszeriparban új építkezések­kel, korszerűsítéssel és átépítésekkel kell biztosítani az összhangot a mező- gazdasági termelés növekedése és a feldolgozó-termelőhelyek között a nyersanyagok optimális feldolgozása és a jó minőségű élelmiszer-termelés szempontjából. A hatodik ötéves terv­időszakban hét húsipari kombinát, hét tejipari üzem. két nagy kapacitású hű­tőüzem és három malátagyár építését, valamint a trebišovi Cukorgyár át­építését kell megkezdeni. Termelőhe­lyeket kell üzembe helyezni 280 000 tonna hús. több mint 1600 millió liter tej, 80 000 tonna maláta évi feldolgo­zására, és mintegy 80 000 köbméter hűtőipari térséget kell felépíteni. V. Az építőipar fejlesztése Az építkezési munkákat 1980-ig 35— 37 százalékkal kell növelni a munka­termelékenység egyidejű 30—32 szá­zalékos növelésével. Az építőipari ter­melést következetesen a beruházások strukturális, területi és időbeli köve­telményeihez kell módosítani, és első­sorban a döntő építkezések elvégzé­sét kell biztosítani. Bővíteni kell a szakosítást és a ko­operációt, gondoskodni kell arról, hogy az építési kapacitások azokon a helyeken létesüljenek, ahol a beru­házás összpontosul. Az építkezések építési idejének és befejezésének meg­gyorsítására nagyobb mértékben kell fejlesztenünk a befejező munkákhoz szükséges kapacitásokat. A járulékos építkezések építési kapacitásának, va­lamint a lakótelepek járulékos és mű­szaki ellátásához szükséges terméke­ket gyártó egyéb iparágak kapacitásá­nak komplex fejlesztésével létre kell hozni a lakások építésének befejezése, és az ilyen építkezések ellátottsága fejlesztésének terén kitűzött célok el­érését. Biztosítani kell a gépek jobb kihasználását. Meg kell keresni az építkezések építői és technológiai ré­szeinek szállítói közti együttműködés és érdekeltségük megfelelőbb formáit. Az építőipari kapacitások fejleszté­sével és az építőmunkások szakkép­zettségének struktúrájával meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy fokozatosan korlátozhassuk az építke zési munkák és szakemberek import­ját. Az ipari, a műszaki és a járulékos építkezéseken a lehető legnagyobb mértékben kell alkalmazni a tervek tipizálását, egységesítését és mégis,mé- telhetőségét. Hatékonyan kell befolyá­solni az építkezési termékek döntő szállítóinak tipizálási tevékenységét. Az épületelemek, épületrészek és szerkezetek ipari termelését kell to­vábbra is az építkezés ipari módszerei fő irányának tekinteni, növelni a la­kásépítésben, a járulékos és a mező- gazdasági épjtkezésben a kerámiai és a könnyű előre gyártott elemek alkal­mazását. az ipari és a műszaki építke­zéseken ^ lig a nehéz előre gyártott elemek alkalmazását. Növelni kell a betongyárakból a betonkeverékeknek az építkezésekre való szállítását, va­lamint a körzeti betonacél-üzemekből szállított betonacélelemek részarányát. Az építkezés szervezési tervével összhangban tökéletesíteni kell az (építkezések folyamatos ellátását. Az építőipar szükségleteinek kielégítését az anyagok és a termékek termelésé­nek fejlesztésével kell biztosítani nem­csak az építőanyagipari ágazatban, ha­nem a kohó-, a gép, a vegy- és a fa­ipari ágazatban is. Ugyanakkor meg kell oldani a választék kérdését és a hiánycikkek, valamint anyagok eset­leges pótlásának kérdését. VI. A közlekedés és távközlés fejlesztése 1980-ig a közlekedés minden terüle­tén 23—25 százalékkal kell növelni az áruszállítást és 10—12 százalékkal a személyszállítást. A népgazdaság növekvő szállítási szükségleteit az egyes szállítási mó­dok egybehangolt fejlesztésével, az összeköttetési hálózat fejlesztésével, az irányítás színvonalának javításával és a szállítóeszközök jobb kihasználásá­val kell kielégíteni. Fel kell használni az egyes szállítási módozatok előnyeit, és a szállítókkal együttműködésben ja­vítani kell az átrakodás folyamatossá­gát és ki kell küszöbölni a nem gaz­daságos szállítást. A személyszállítás terén az utazás biztonságának és kulturáltságának a növelésére kell törekedni. Fejleszteni és korszerűsíteni kell az egységes szállítási rendszer műszaki bázisát a KGST keretében megvalósuló integrációs folyamatokkal összefüggés­ben. Fokozatosan ki kell építeni a kon­téneres szállítási rendszer komplex anyagi-műszaki alapját. A vasúti szállítás terén 11—13 szá­zalékkal kell növelni az áruszállítás terjedelmét. Elsőrendű figyelmet kell szentelni a szilárd tüzelőanyagok és a legfontosabb nyersanyagok szállítá­sának, s javítani kell a nemzetközi szállítás minőségét. A beruházási eszközöket a vonalak és a csomópontok áteresztő képességé­nek további növelésére kell felhasz­nálni, — főleg a legmegterheltebb vonalakon — továbbá az átmenőállo­mások kapacitásának növelésére és a javítóműhelyek további korszerűsítésé­re kell fordítani. A barnaszénfejtés fej­lődésével összhangban meg kell való­sítani a Chomútov—Prunéŕov, a Tfebu- šice—Chdmutov és az Ostí nad La­bem—Teplice vasúti szakasz áthelye­zését. Be kell fejezni a vasútikocsi-ja- vítóműhely és a gépház építését Nym- burkban, Tmavában és 2!volenben. Folytatni kell a vasúti csomópont ki­építését Prágában, s be kell fejezni a főpályaudvar új csarnokának építé­sét. Szlovákiában folytatni kell a déli vasútvonal kiépítését. Évente legalább 750 kilométer hosszú vasútvonal komp­lex rekonstrukcióját kell elvégezni. A vasúti pályák műszaki állapotának javítását ciklikusan végrehajtott, egy­mással összefüggő javításokkal kell elérni, komplex, korszerű gépek fel­használásával. Folytatni kell a vasútvonalak villa­mosítását és meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy 1980-ig felszámol­juk a gőzvontatást. A vasútvonalak átbocsátó képességé­nek és a közlekedés biztonságának nö­velése érdekében a döntő fontosságú pályaszakaszokon korszerű jelző- és biztonsági berendezéseket kell építe­ni. A Ceská Trebová-i, és a bratislavai rendező pályaudvart a forgalomirányí­tás automatizálását szolgáló berende­zéssel kell ellátni. Mintegy 900 villamos és motoros mozdony és legalább 20 000, túlnyo­mórészt négytengelyes tehervagon szállítását kell biztosítani. Meg kell javítani a vasúti közleke­dés irányítását, valamint a számítás- technika bevezetésével, az adatközve­títés és -feldolgozás korszerűsítésével javítani kell a szállítóberendezések ki­használását. A közúti és az üzemi szállítás te­rületén az áruszállítás volumenét mintegy 26—28 százalékkal kell növel­ni. Fejleszteni kell a rövid és a kö­zéptávra irányuló szállításokat, a kül­kereskedelem szükségleteinek megfe­lelően növelni kell a kamionokkal va­ló szállítást. A Csehszlovák Autóközlekedési Vál­lalat autóbuszainak 6—8 százalékkal több utast kell szállítaniuk. Fokozott gondot kell fordítani a szállítóeszközök műszaki állapotának javítására. A közúti szállítás céljaira 89 000—91 000 teherautót és 14—15 000 autóbuszt kell biztosítania. A légi közlekedésben növelni kell a biztonságot, a rendszerességet, és a gazdaságosságot. Folytatni kell a leg­fontosabb repülőterek rekonstruálását a földi biztonsági-műszaki berendezé­sek korszerűsítését és a repülőgéppark fejlesztését a Szovjetunióból és a többi szocialista országból való behozatallal. Fejleszteni kell a repülőgépek felhasz­nálását a nagyüzemi mezőgazdasági termelésben. A vízi szállítás terén a duplájára kell növelni a szállítás terjedelmét, és tovább kell bővíteni a nemzetközi szál­lítás volumenét. A kikötő- és átrako­dó berendezések korszerűsítésével nö­velni kell a kapacitásokat. Jelentősen kell növelni a hajóparkon belül a to- lóhajó-rendszerek arányát. Korszerűsíteni kell a közúti hálóza­tot és figyelmet kell szentelni a fő­útvonalak összefüggő átépítésének. Tö­rekedni kell a hidak átépítésére és felújítására, fokozatosan meg kell szüntetni a közlekedést akadályozó szűk helyeket és a vasúti keresztező­déseket a forgalmas útvonalakon. Folytatni kell az autópályák építését, üzembe kell helyezni a Prága—Brno— Bratislava autópályát az autópályák fontos szakaszainak és a kijelöli ország­úthálózat kiépítésével el kell kezdeni néhány nagyvárosból a kivezető út, va­lamint a kerülő utak építését. Tovább kell korszerűsíteni a váro­si tömegközlekedést és annak műsza­ki alapját. Prágában folytatni kell a földalatti vasút építését és üzembe kell helyezni további szakaszait úgy, hogy 1980 végéig 20 kilométeres vo­nalon közlekedjen. A távközlés területén 470 000— 480 Ü00 távbeszélő-állomást kell üzem­be helyezni. Folytatni kell az inter­urbán telefonhálózat automatizálását azzal a céllal, hogy 1980-ban már au­tomatizált legyen a tranzit telefonköz­pontok 30 százaléka, a többi fontos telefonkörzetnek pedig több mint 60 százaléka. Bővíteni kell a távolsági távközlési hálózatot, mégpedig távolsági koaxiális kábelek és rádiórelé-vonalak építésével. Prágában üzembe kell he­lyezni a központi távközlési épületet. Folytatni kell a második televíziós műsor adó- és közvetítő hálózatá­nak építését, beleértve az adóállomá­sok másodlagos hálózatát. Biztosítani kell, hogy a második tévéműsor az ország területének mintegy 60 száza­lékán vehető legyen. Üzembe kell he­lyezni új további nagy teljesítményű rádióleadókat — Liblicén. Košicén és Topolnán. A postai szállítás területén főként a szállítási csomópontokon kell a gé­pesítésre és az automatizálásra töre­kedni. A posta hírlapszolgálatában folytatni kell a kezelési és a szállítá­si műveletek gépesítését. Emelni kell a lakosságnak nyújtott távközlési szolgáltatások színvonalát. VII. Az erdő és vízgazdálkodás fejlesztése Az erdőgazdaságban gondoskodni kell az erdők termőképességének to­vábbi növekedéséről, eiinelni kell a termesztő tevékenység hatékonyságát az alkalmas magvak és facsemeték szélesebb kihasználásával az erdei ta­lajok javításával és a fiatal erdei nö­vényzetről való gondoskodással; növel­ni kel] az erdők ellenállóképességét, a természeti csapásokkal szemben, gon­doskodni kell az elöregedett fák kiter­meléséről és felújításáról. •» Az erdők termőképességével arányo­san 1980-ig a fakitermelést 6—7 szá­zalékkal, & a haszonfa értékesítését 9—10 százalékkal kell növelni. Foly­tatni kell az egész termelési folyamat ésszerűsítését. A fafeldolgozó, a cel­lulóz- és a papíripari vállalatokkal együttműködésben javítani kell a fa­anyag komplex kihasználását. A vízgazdaság szakaszán előtérbe kell helyezni a vízforrások fejlesztését és szennyezés elleni védelmét. Bővíte­ni kell a vízvezeték-hálózatot s növel­ni kell a vízvezetékre és csatornaháló­zatra kapcsolt házakban élő lakosok részarányát. Fokozni kell a folyóvizek tisztaságát, szennyvíz-tisztító berendezések építé­sével, elsősorban a szennyezés fő for­rásainál. Meg kell valósítani az árvíz­védelmi intézkedéseket a Dyje, az Odra, a Garam, az Ipoly és a Sajó mentén. A Magyar Népköztársasággal együttműködésben folytatni kell a du­nai vízierő,művek építésének előkészí­tését. Tovább kell építeni az elbai vi- ziutat a szénszállításra. Gondoskodni kell a szükséges felté­telekről a nagy területű öntözőrend­szerek fejlesztéséhez, a víziszállítások­hoz s az ipari központok vízszükség­letének biztosításához. Nagyobb figyelmet kell szentelni a vízgazdaság ésszerűsítésének a vízgaz­dasági berendezések karbantartásának és javításának. VII. Beruházások A beruházásfejlesztéssel meg kell te­remtenünk a feltételeket a termelő­erők hatékonyabb fejlődéséhez, a ter­melés távlati folyamatos és arányos növekedéséhez, népgazdaságunknak a nemzetközi munkamegosztásba való magasabb -szintű bekapcsolásához, az életszínvonal emeléséhez, a lét- és a munkakörnyezet javításához. Beruházá­sok révén és a tudományos-műszaki fejlődés eredményeinek a népgazda­ságban való szélesebb körű kihaszná­lásával biztosítani kell a termelési-mű- szaki alapban a szükséges szerkezeti átalakításokat. Biztosítani kell az idejében történő tervezési előkészületeket, a tervezés magas fokú műszaki és gazdasági szín­vonalát. Fokozni kell a beruházási mű­építészeti és az urbanisztikai megoldá­sok gazdaságosságát, meg kell szün­tetni az építkezés túlméretezését a termelői. valamint a nem termelői szférában egyaránt. E célból igénye­sebb követelményeket kell támasztani a szakvéleményezéssel s a beruházá­sokról való döntéssel szemben, az irá­nyítás minden szintjén. Fokozni kell a beruházási tevékeny­ség hatékonyságát, mégpedig a beruhá­zások egész tervezési, előkészítési és megvalósítási ciklusának jobb megol­dásával. El kell érni a tervfeladatok lényegesen jobb teljesítését a beruhá­zások befejezésénél, a kapacitások ha­táridőn belüli üzembe helyezését, be­tartva a kitűzött mutatókat és lerövi­dítve a beruházások átlagos határide­jét Kifejezően kell az eszközöket össz­pontosítani a befejezetlen beruházások minél gyorsabb befejezésére és a ka­pacitások üzembe helyezésére. A vál­lalatoknál. a gazdasági termelési egy­ségeknél és a központi szerveknél in­tézkedéseket kell foganatosítani, az új kapacitások gyors elsajátítása és a be­ruházások tervmutatóinak betartása ér­dekében. E céloknak kell alávetnünk a hatékony ellenőrzést, a vállalati és személyi felelősséget, valamint az anya­gi ösztönzést. A meglévő kapacitások jobb kihasználása és az új progresszív technika bevezetése érdekében fokoza­tosan ki kell dolgozni a gépi-technoló­giai berendezések korszerűsítésének programjait s programot kell kidolgoz­ni az elavult, nem hatékony vagy táv­latilag nem hasznos üzemek és gyár­tási részlegek felszámolására vonatko­zóan, különösen a gépiparban és a könnyűiparban, azzal a céllal, hogy munkaerőt szabadítsunk fel a műsza­kok számának növelése és a szabad munkahelyek jobb betöltése érdekében. A beruházások kijelölésekor követ­kezetesen kell arra ügyelni, hogv új termelési akciókat csak olyan esetek­ben kezdjenek meg, ha a termelés nö­vekedését nem lehet biztosítani a meg­levő kapacitások jobb kihasználásával, korszerűsítésével, vagy rekonstruálásá­val. Az új beruházásra és annak he­lyére vonatkozó döntést következete­sen alá kell vetni azon követelmény­nek, hogy meglegyen az összhang az új munkahelyek száma és az adott te­rület vagy aglomerátum munkaerőtar­talékai között. Az új beruházások épí­tését szigorúan kell elbírálni, szem előtt tartva a maximális hatékonyság és a befektetett eszközök maximális visszatérülésének szempontját. Nem engedhetjük meg a beruházás drágítá­sát. Biztosítanunk kell. hogy a dotá­ciós. és a hitelpolitika. valamint a számlázási rendszer és az árellenőr­zés szigorúsága megfeleljen ennek az elvnek. A beruházások egész terjedelmét oly módon kell irányítani, hogy a felhasz­nált nemzeti jövedelemből a beruhá­zások aránya 31—33 százalék legyen.. Biztosítani kell a beruházási eszközök célszerű és gazdaságos felhasználását és a népgazdaság távlati fejlesztése szempontjából legégetőbb szükségletek megoldására való következetes irányí­tását, valamint a maximális műsza­ki és gazdasági színvonal és az újonnan megépített kapacitások hatékonyságá­nak nevelését. Külön figyelmet kell szentelni a hosszú lejáratú építési be­ruházási akciók tervezésének. Biztosítani kell az új beruházások megkezdésének következetes szabá­lyozását, az építőipari szervezetek ka­pacitásainak összpontosítását a techno­lógiai berendezéseknek a kívánt struk­/Folytatás a 9. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents