Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-17 / 92. szám, szombat
Csehszlovákia Kommunista Partja XU. kongresszusának tanácskozása 1978. IV. 17. 7 (Folytatás a 6. oldalról) kongresszusát a kommunista és munkásmozgalom történetében olyan eseményként tartja majd számon, olyan módon értékeli, hogy választ adott a mai nemzetközi helyzet legbonyolultabb jelenségeire és folyamataira, dolgozó népünk legnagyobb vágyára — békében élni, a kommunizmushoz vezető úton boldogan élni. Mindezért tiszta szívvel köszönetét mondunk önnek, tisztelt Kirilenko elvtárs, a szovjet küldöttség vezetőjének. Mi, a dél-morvaországi kerület kommunistái is csatlakozunk e programhoz, és a proletár internacionalizmus védelmezését kötelességünknek tartjuk. Ebben a szellemben még hatékonyabban elmélyítjük baráti kapcsolatainkat a Szovjetunió nemzeteivel, a lipcsei, a poznani és plovdivi testvérkerületekkel, és leghűségesebb barátainkkal, a Szovjetunió Kommunista Pártja Voronyezsi Területi Bizottságával. Befejezésül mély meggyőződésünket fejezem ki, hogy pártunk XV. kongresszusa további mérföldkővé válik szocialista társadalmunk sokoldalú fejlesztése útján. Mi, a dél-morvaországi kerület kommunistái a többi dolgozóval szilárd egységben minden erőnket a XV. kongresszus határozatai sikeres teljesítésének, dicső Csehszlovákia Kommunista Pártja további, valamennyi feladatai sikeres teljesítésének szolgálatába állítjuk. Gejza Slapka eivtársna.;, a Bratislavai Városi Pártbizottság vezető titkárának felszólalása \z SZLKP Bratislavai Városi Bizottsága a pártszervek és szervezetek tevékenységét az elmúlt időszakban a dön- tu politikai, gazdasági, ideológii és kulturális fejlesztési kérdések megoldására irányította. Ez megkövetelte a dolgozóknak a fő feladatok teljesítésére való mozgósítását, a problémák megoldása új, nem hagyományos módszerének a megválasztását. Amint azt a városi pártkonferencia megállapította, Bratislava eddigi történelme nem ismer oly hatalmas és sokoldalú fejlődést, amilyet az 5. ötéves tervidőszakban elért. Pozitív eredményeket értünk el elsősorban a termelőerők további fejlesztésében és a szocialista termelési kapcsolatok megszilárdításában. A városban az elmúlt öt év alatt 46 százalékkal növekedett az ipari termelés, öú százalékkal pedig az építőipari termelés. Az alapvető ipari ágazatok — a vegyipar, a fűtőanyagipar és a gépipar dinamikus fejlesztésével — ezekben az iparágakban a termelés több mint 50 százalékkal növekedett — hozzájárultunk a termelés szükséges szerkezeti átalakításának meggyorsításához, a termelés korszerűsítéséhez s egyben megerősítettük a város ipari jellegét. A tervfeladatok megvalósítását lehetővé tevő legkiemelkedőbb tények közé tartozik, hogy Szlovákia többi kerületeiből Bratislavába összpontosítottuk az építőipari kapacitásokat. Nem csupán az ipari fejlesztés feladatait teljesítettük, hanem a lakásépítési feladatokat, és néhány, fontos szlovákiai hatáskörű intézmény és létesítmény építésének feladatait. Az 5. ötéves terv fő feladatainak határidő előtti teljesítésével járultak hozzá a város dolgozói az ors zágépítési program megvalósításához. A párt politikájának az elmúlt időszakban történő következetes megvalósításával jelentős mértékben szilárdult a dolgozók erkölcsi és politikai egysége és növekedett szocialista tudata. Elmélyült dolgozóink hazafias és internacionalista érzelme — főleg a Szovjetunióval — de a többi szocialista országgal is. A CSKP XIV. kongresszusa irányelveinek teljesítésében szerzett tapasztalatok és a sikeres eredmények kedvező feltételeket teremtettek a hatodik ötéves tervidőszak első évi és további feladatainak folyamatos teljesítésére. A CSKP XIV. kongresszusa óta eltelt időszak meggyőzően bizonyítja, miben rejlenek sikereink kimeríthetetlen forrásai, egyúttal a biztosítékai is a fejlett szocialista társadalom építésében. Ez elsősorban pártunk Központi Bizottságának elvhű, marxista—leninista politikája, amely a marxizmus—leninizmus elméletéből és a feltételeinkre való alkotó alkalmazásából indul ki. Pártunk vezetősége az SZKP gazdag tapasztalataiból merítve következetesen leküzdötte a szubjektivizmust és igényes, de reális, teljesíthető célokat tűzött ki. Sikerült leküzdenünk az ideológiai munka lebecsülésére irányuló törekvéseket, ami — amint azt a pártban és a társadalomban a CSKP XIII. kongresszusa után bekövetkezett válsághelyzetből merített tanulság megállapítja — egyik oka volt a párt vezető szerepe meggyengülésének társadalmunkban. A marxizmus—leninizmus elméletének szüntelen fejlesztése a kommunista párt sokoldalú tevékenységének szerves része a fejlett szocialista társadalom építésének feltételeiben. Ismert tény — és tapasztalataink ezt teljes mértékben igazolják —, hogy a kapitalista és a szocialista világrendszer közötti küzdelem súlypontja egyre inkább az ideológia területére helyeződik át. Ezért társadalmunk további fejlesztése megköveteli az elszánt harcot a burzsoá és a kispolgári eszmék minden formája, főleg a jobboldali opportunizmus elmélete és gyakorlata ellen. A városi pártszervezet tevékenységében továbbra is nagy figyelmet szentelünk az ideológiai munkának. A Központi Bizottság példája nyomán az utóbbi időben városi pártszervezetünk keretein belül is sikerült elmélyíteni a városi bizottság egyes bizottságai és apparátusa tagjainak személyes kapcsolatait a városkerületi bizottságokkal, ugyancsak az üzemi bizottságokkal és a párlalapszervezetekkel. Amint az egész pártban, úgy a városi pártszervezetekben is észlelhetően megerősítettük a párt cselekvő képességét, megszilárdítottuk eszmei-szervezeti és internacionalista egységét. Ennek pozitív megnyilvánulása a pártcsoportok tevékenységének javulásában is megmutatkozott, egyre nagyobb mértékben részt vesznek a határozatok teljesítésének ellenőrzésében. Konkrét megbízatásokkal aktivizáljuk a párt tag!ait és tagjelöltjeit. Ez a városkerületi és üzemi pártbizottságok, valamint az alapszervezetek bizottságai részéről a pártcsoportok vezetőinek nyújtott hatékony támogatás eredménye. Ennek következtében a pártszervezetek, a kommunisták, a kezdeményező munka és a dolgozók társadalmipolitikai kezdeményezése fejlesztésének vezető magvává. mozgató erejévé váltak. A CSKP XIV. kongresszusa meghagyta, hogy céltudatosan szilárdítani kell pártunk forradalmi jellegét, ugyanakkor javítani kel tagsági alapját. Megszűnt a munkások arányszámának folyamatos csökkenése, sőt a tagsági alapban való részvételük 4,7 százalékkal növekedett, s növekszik továbbra - is. A CSKP tagsági alapja a XIV. párt- kongresszus óla az 1975. évben az 1971. évhez viszonyítva 43,2 százalékkal növekedett, a felvett pártagjelöltek sorában 56,8 százalékos a munkások részaránya. Javult a tagjelöltek korösszetétele is: a tagjelölteknek több mint 92 százaléka 35 éven aluli. Ugyanakkor sikerült lényegesen növelni a nők részarányát a párttagjelöltek sorában; a felvett tagjelöltek 24 százaléka nő. A tagsági alap formálásakor, és a párt vezető szerepe érvényesítésében szerzett tapasztalataink lehetővé teszik a munkamódszerek és munkaformák további tökéletesítését, az igényesség, a bírálat, a következetesség fokozását és az összes párttagokért, tagjelöltekért vállalt felelősség növelését. Kimeríthetetlen erőforrásunk a Szovjetunióval, lenini kommunista pártjával és népével való megbonthatatlan barátság és testvéri együttműködés. A termelőerők fejlődésének objektív törvényszerűségei és a szocialista termelési viszonyok tökéletesedése igényli, hogy erősítsük a nemzetközi szocialista gazdasági integráció új, magasabb formáit, hogy fejlesszük az együttműködés olyan formáit, amelyek városunknak már eddig is számos figyelemre méltó eredményt hoztak. A Bratislavai Hegesztési Kutatóintézet egyik legnagyobb partnere a kijevi j. P. Paton Villanyhegesztési Intézet. Itt kölcsönös együttműködés keretében berendezést szerkesztettek az atomerőművek szeparátorainak bordahegesztése számára. A nagy teljesítményű berendezést és a varratok jó minőségét már alkalmazzák Tlmačeben, a Szlovák Energetikai Gépgyárban is. A bratislavai Georgi Dimitrov Vegyiművek szintén szoros kapcsolatot épített ki a kijevi Dprnyica vegyi műszálkombináttal. Együttműködésük az utóbbi években a kölcsönös információcserére és a dokumentációcserére irányult a termelési folyamat gyakorlati tökéletesítése céljából. A kijevi elvtársak műszaki adatokat bocsátottak rendelkezésünkre a viszkózafonal filtrációjánál alkalmazott új technológiáról, információkat nyújtottak a fonalak átcsévézésére szolgáló gépekről. A testvéri vegyi kombinátnak viszonzásképpen elvtársaink alapvető adatokat szolgáltattak a viszkózase- lyem gyártásánál fontos nedvességmérő műszer előállítására. Továbbra is fejleszteni akarjuk üzemeink, vállalataink, kutatóintézeteink és főiskoláink testvéri együttműködését, elsősorban a szovjet elvtársakkal, leghűségesebb barátainkkal. Városunkban mély tisztelettel ápoljuk az együttműködés testvéri kapcsolatait szocialista hazánk fővárosának, Prágának dolgozóival, és büszkék vagyunk az eredményekre, amelyeket Prága lakossága elért. Továbbra is erősíteni és szilárdítani fogjuk nemzeteink testvéri egységének tudatát, a csehszlovák szocialista hazafiasság tudatát, a szocialista internacionalizmus elvei alapján, amely annyira jellemző mindkét fejlett szocialista államunkra. Engedjék meg, hogy a városi párt- szervezet megbízásából kifejezzem a CSKP XV. kongresszusa irányvonalának teljes támogatását, amelyet leszögezett a Központi Bizottság jelentése Gustáv Husák elvtárs főtitkár tolmácsolásában, s ugyanakkor biztosítsam a kongresz- szus küldötteit, hogy Bratislava kommunistái és dolgozói erejük teljéből a párt által kitűzött igényes feladatok megvalósítására törekednek. Karel Hoffmann eivtársnak, a Szakszervezetek Központi Tanácsa elnökének felszólalása A Központi Bizottság beszámolója meggyőzően rámutat és népünk mindennapi tapasztalata gazdagon szemlélteti, hogy pártunk politikája határozott sikert aratott a XIV. kongresszus irányvonalának megvalósításában, a gazdaságban, a szociális területen, a tudományban. az oktatásügyben és a kultúrában. Ezek a sikerek megnyilvánulnak társadalmunk dinamikus fejlődésében, politikai stabilitásában, valamint abban, hogy munkásosztályunk, a csehszlovák dolgozók milliói egyre jobban támogatják pártunk lenini irányvonalát. A szakszervezetekben dolgozó kommunisták örömmel nyugtázták, hogy a beszámoló a párt és a társadalom sikereinek mérlegelésével kapcsolatban értékelte a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom hozzájárulását is. Husák elvtársnak a szakszervezetek munkájáról mondott szavai ösztönzőleg hatnak a szakszervezetekben dolgozó kommunistákra, az összes szak- szervezeti funkcionáriusra. Komolyan elgondolkozunk további munkánk irányvonalán, s még nagyobb igyeke- zetet fejtünk ki saját tevékenységünk megjavítására. A kongresszusnak, és a Szakszervezetek Központi Tanácsára már érkeznek az első kongresszusi visszhangok, amelyek teljes mértékben támogatják pártunk bel- és külpolitikájának marxista—leninista irányvonalát. A dolgozók értékes szocialista kötelezettségvállalásokkal fejezik ki elhatározásukat, hogy teljesítik az új feladatokat. Az elmúlt időszak és az elért sikerek értékelése, a problémák és a fogyatékosságok elemzése, valamint a következő öt év gazdasági és szociális fejlődése céljainak kitűzése teljes mértékben megfelel a munkásosztály és az összes dolgozó tapasztalatainak és létszükségleteinek. Ezt fejezi ki a Központi Bizottság beszámolójával való teljes egyetértés, s biztosítom a kongresszust, hogy azonnal lebontjuk azokat a feladatokat, amelyek a szakszervezetekre és jövőbeli tevékenységükre vonatkoznak. Tudatosítjuk a szakszervezetek fontos felelősségét a párt és a dolgozók tömegei közvetlen kapcsolatának kialakításáért és megszilárdításáért. Husák elvtárs a Központi Bizottság novemberi plénuma után a Szakszervezetek Központi Tanácsa pártcsoportjának ülésén ezt ezekkel a szavakkal fejezte ki: Elsősorban a szakszervezeteknek, a legnagyobb tömegszervezetnek kell közvetlenül a dolgozók széles rétegeivel dolgozniuk. Éppen a politikai tömegmunka fejlesztése, a dolgozók széles tömegeiben kifejtett állandó tevékenység eredményezte többek között azt, hogy szervezetünk a XIV. kongresszus óta egymillió új taggal gyarapodott. Munkásosztályunk és a többi dolgozó magas fokú szervezettsége, aminek jelentőségét Vlagyimir Iljics Lenin is kiemelte, lehetővé teszi, hogy a mindennapi politikai hatást 6,5 millió dolgozóra terjesszük ki. Tiszta lelkiismereti el leszögezhetjük, hogy — a fogyatékosságok ellenére — ez a hatás egyre céltudatosabb és komplexebb — Leninnek, a szakszervezetek szerepére vonatkozó szellemében — Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájával összhangban. A szakszervezeti munkában elért általános haladáson és a munkásokra gyakorolt hagyományos hatáson kívül ez a legértékesebb és a legdöntőbb szervezetünk tevékenységében. Az utóbbi időben fokozott tevékenységet fejtünk ki a nők és a fiatal nemzedék, valamint a tudományos-műszaki értelmiség között, akiknek nagy része tagja a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak. Ebből nyilvánvaló, hogy a szakszervezetek milyen intenzív, széles körű hatást gyakorolhatnak a dolgozók között a szakszervezeti tevékenység minden szakaszán — a termelésben, az ideológiai munkában, a dolgozókról való gondoskodásban, a nemzetközi együttműködésben. A szocialista demokrácia fontos, nagyhatású része a szakszervezeti tevékenység. Lenin tanításából indulunk ki, mely szerint a szakszervezetek azáltal teljesítik a szocializmus iskolájának szerepét, hogy nevelő hatást gyakorolnak, vagyis fejlesztik a dolgozóknak a szocialista versenyben való részvételét, érvényesítik az irányításban való részvétel valamennyi szocialista formáját, növelik a tagok részvételét az aktív szakszervezeti munkában. A szocialista ország felelős gazdája érzésének megszilárdítása során fejlődik a szocialista módon gondolkodó ember, hazánk ura. az új szocialista társadalom kialakítója. Különösen értékes az a tény, hogy a szakszervezetek internacionalista funkciójának fejlesztése, elsősorban a szolidaritási akciókban, és a baráti kapcsolatokban való részvétel, valamint a nemzetközi események osztályszempontú értékelése, tömeges ügy, több ezer kollektíva, és több százezer dolgozó ügye lett. Erről tanúskodnak a szakszervezeti szakaszok, a szocialista munkabrigádok közelmúltban megtartott összejöveteli és gyűlései, amelyeken nagy lelkesedéssel beszéltek a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusának eredményeiről, a szovjet kommunisták tanácskozásának számunkra is ösztönző erőt jelentő fontos gondolatairól. Ezek a beszélgetések újból bebizonyították, hogy a testvéri szovjet nép iránti barátság, a Szovjetunióval folytatott együttműködés és szövetség iránti érdeklődés, a dicső Szovjetunió Kommunista Pártja iránti tisztelet mély, és szilárd gyökereket eresztett a csehszlovák dolgozók szívében. Annak ellenére, hogy távolról sem vagyunk elégedettek a szakszervezetek nevelő hatásának színvonalával, vitathatatlanul szép eredmények mutatkoznak már azon a területen is, amelynek a Központi Bizottság oly nagy figyelmet szentelt. A legjobb dolgozók közül,' akik nemcsak a munkahelyükön, a szocialista munkabrigádokban, a komplex racionalizációs brigádokban hívták magukra a figyelmet, hanem mint a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom példás funkcionáriusai is sokan jogosan a párt tagjelöltjei lettek. Ebből nyilvánvaló, hogy a szakszervezetek tevékenységük fejlesztésével még pozitívabban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy pártunk új tagjelöltekkel bővítse sorait a munkások, a nők és a fiatalok közül. A XIV. pártkongresszus utáni időszakban a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban dolgozó kommunistákra rendkívül sok munka vár. A tagok sokoldalú aktivitásának, valamint az egész mozgalom fejlődése újabb, fontos feladatokat vetett fel. Az összes szakszervezeti funkcionárius jogosan büszke lehet a szakszervezeti munka megjavításáért folytatott küzdelem, az elmúlt évek szorgalmas munkájának eredményeire. A mostani időszak igényessége, és a XV. kongresszus határozatai azt az elvi feladatot állítják elénk, hogy helyesen és józanul értékeljük ezeket az eredményeket, bí- rálóan elemezzük őket, és tovább növeljük munkánk minőségét. Engedjék meg, hogy legalább egy példát említsek. 1975-ben az alapszervezetekben és a szakszervezeti szakaszon több mint 2 millió taggyűlést tartottak, amelyeken összesen 60 millió dolgozó vett részt. A másfél millió termelési értekezleten 35 millió dolgozó vett részt. Ez számszerű adat, amely semmit sem mond a gyűlések és a tanácskozások színvonaláról, de ezek (Folytatás a 8. oldalon)
