Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-16 / 91. szám, péntek

Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. kongresszusának tanácskozása Anna Valacltovičová elvtársncnek, a bratislavai Dimitrov Vegyipari Művek munkásának felszólalása Örömmel je­lenthetem a CSKP XV. kong­resszusának, hogy a bratisla­vai Dimitrov Vegyipari Mű­vek és a Slov- chémia vállalat dolgozói a leg­főbb mutattók- ban a tervet túlteljesítették. A Szlovák Szo­cialista Köztár­saság vegyipa­rában az ötödik ötéves tervidő­szakban a ter­melés terjedelme 72 százalékkal növe­kedett, és a kitűzött feladatokat 600 millió koronával túlteljesítettük. A tüzelőanyagok, az üzemanyagok, a kenőolajok, a fűtőolajok és az aszfalt gyártási feladatainak teljesítésével biz­tosítottuk a gépkocsiközlekedés és az energiatermelés szükségleteit. A műtrá­gyák és a növényvédőszerek fokozott szállításával jelentős mértékben hozzá­járultunk Szlovákia mezőgazdaságában a hektárhozamok, s ezáltal az élelmi­szergyártás lényeges növeléséhez. Ez konkrét hozzájárulás a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetsé­gének megszilárdításához. A műszálak termelésének gyors nö­velésével befolyásoltuk a textilipar, a szintetikus anyagok és a divatos ruhá­zati cikkek gyártásának fejlesztését. A műanyagok, festékek, a gumiabroncsok és a szállítószalagok gyártásával, a szerves és szervetlen kémia fejlesz­tésével a vegyipar dolgozói jelentős mértékben hozzájárultak a lakásépítés meggyorsításához, a gépipar, és más ipari ágazataink, s ezáltal az egész népgazdaság fejlesztéséhez. Az igényes program teljesítése természetesen nem volt könnyű, nem volt problémáktól és nehézségektől mentes. A beruházás szakaszán tapasztalható fogyatékossá­gok, néhány beruházási akció határ­idejének meg nem tartása negatív ha­tást gyakorolt arra, hogy az' egyes gyártmányok előállítását nem biztosít­hattuk tervszerűen és teljes terjede­lemben. Ez főleg a műtrágyákra, a PVC, a polipropilén éa néhány gumi­abroncs-fajta előállítására vonatkozik. Sajnáljuk, hogy nem sikerült a kitű­zött határidőben üzembe helyezni a Slovnaftban a petrokémiai komplexu­mot, ami egyrészt a beruházó, másrészt a kohászati és nehézgépipari ágazat szállítási szervezeteinek hibájából tör­tént. Ha az említett te-rmelési kapacitá­sokat idejekorán üzembe helyezhettük volna, munkánk eredménye még kifeje­zőbb, a népgazdaság számára még hasznosabb lett volna. Vállalataink feltételei közepette nagy igyekezetei és energiát kellett kifejteni a tőkésországok nyersanyag és energia- válsága hatásának a leküzdésére. Mi, munkások, nagyra becsüljük, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága e válságnak gaz­daságunkra gyakorolt hatását azzal ol­dotta meg, hogy mozgósította a terme­lés forrásait és eszközeit, mégpedig anélkül, hogy ez csökkentette volna a dolgozók életszínvonalát. Másrészt tu­datosítjuk, hogy a dolgozók életszínvo­nalának emelése a mi, a munkások helyes és hatékony munkájától, de fő­leg a termelést megelőző szakaszok dolgozóinak munkájától függ. A CSKP Központi Bizottsága 1974. évi novembe­ri ülése határozatának megvalósításakor a tőkés válság gazdaságunkra gyako­rolt hatásának leküzdésében pozitív szerepet játszott a Slovnaft nemzeti vállalat dolgozóinak példás kezdemé­nyezése, amely a tüzelőanyagok és az energia takarékosabb felhasználására, a behozott nyersanyagok hazai nyers­anyagokkal való pótlására irányult, s az egész népgazdaságban visszhangra talált. A dolgozók, a munkások, a mesterek, a mérnökök, a technikusok, s a szocia­lista brigádok eddig nem tapasztalt kezdeményezése, a komplex racionali­zációs brigádok fejlődése jelentős mér­tékben hozzájárult a termelés haté­konyságának növeléséhez a tüzelőanya­gok és energia, a nyersanyagok és egyéb anyagok bizonyos részének meg­takarításához. Erről tanúskodik a tény, hogy csökkentek az egy korona értékű gyártásra eső anyagi költségek, s hogy vállalatunkban az elmúlt évben több mint 3 milliárd koronával növekedett a nyereség az 1971. évhez viszonyítva. Az elért eredményekben vállalatunk dolgozóinak kezdeményező és elköte­lezett, a feladatok teljesítésében való részvételében látjuk az igényes fela­datok teljesítésének reális alapját, amelyet a CSSZSZK 1976—1980-as évek­re szóló gazdasági és szociális fejlesz tésének irányelve tűzött ki. Vállala­tunkban az irányelvek megvalósítása annyit jelent, hogy az 1975. évhez vi­szonyítva 60 százalékkal növeljük a termelést. Ez azt jelenti, hogy valóban igényes feladatok várnak reánk. Az elkövetkező időszakban tevékeny­ségünket a technológiai folymatok au­tomatizálására összpontosítjuk, még jobban ügyelünk az állóalapok kihasz­nálására, ügyelünk — amint azt a Központi Bizottság jelentése is hang­súlyozta — a nagy teljesítményű aggre- gátok maximális kihasználására, üzem­zavaraik csökkentésére és a munka- biztonságra. Továbbra is ügyelünk a komplex irányításra, a termelés és a gyártmányok minőségére, még kifeje­zőbben fogjuk csökkenteni az anyagi költségeket, tehát takarékoskodunk az anyaggal és a nyersanyaggal. Rátérünk a szocialista országokkal, főleg a Szov­jetunióval való intenzívebb nemzetközi kooperációk és szakosítás útjára. A vegyipar népgazdaságunk kétség­bevonhatatlan gyarapításán és a társa­dalmi szükségletek kielégítésén kívül, sajnos, ártalmas anyagokat, exhalátu- mokat is termel, amiért a lakosság jog­gal bírál bennünket. Az utóbbi évek­ben ezért nagy igykezetet fejtettünk ki e helyzet javítása érdekében. Az elmúlt három év folyamán például nemzeti vállalatunkban — a Dimitrov Vegyipari Müvekben — 45 százalékkal csökken­tettük az ártalmas anyagoknak a leve­gőbe való kibocsátását. Az új fejleszté­si program és a nem ártalmas, korsze­rű termelés megvalósításával biztosít­juk az exhalátumok további korlátozá­sát. Hasonlóképpen járnak el Bratisla­vában más vállalatok is, amelyek az exhalátumok csökkentésén kívül arra törekednek, hogy elföldeljék az ártal­mas hulladékot és óvják a talajvizek tisztaságát, ami azonban jelentős be­fektetéseket, pénzeszközöket igényel. Az életkörnyezet javítása és védelmezése érdekében azonban erre szükség van. Tudatosítjuk, hogy az ez évi terv, és az egész hatodik ötéves terv felada­tainak teljesítése Szlovákia vegyipari vállalataiban igényli a párt vezető sze­repének és ellenőrző jogának követke­zetes érvényesítését, a pártszervezetek egységének megszilárdítását, akcióké­pességük növelését, és a termelést meg­előző részlegekre, valamint a termelés­re gyakorolt hatásuk megerősítését. Mint munkásnő nagyra értékelem a munkásosztály, dolgozóink és főleg a nők munkájának elismerését és meg­becsülését, amit Husák főtitkár elvtárs a központi Bizottság jelentésében kifej­tett. Munkánknak ez a magas méltá- nyolása további alapot ad a kezde­ményezés fejlesztésére, a munkások és a munkásnők szocialista kötelezettség­vállalási mozgalmának fejlesztésére a vegyiparban a Csehszlovákia Kommu­nista Pártja XV. kongresszusán kitűzött feladatok teljesítéséért és túlteljesíté­séért. m 1970. IV. IS. A gazdasági fejlesztés 1976 —80-as évekre vonatkozó irányelve sze­rint a gépipari termelés to­vábbra is nép­gazdaságunk dinamikus fej­lesztésének alapja marad. Jelentős terme­lésnövekedést kell elérnünk ebben az évben a munka ter­melékenységé­nek növelésé­Ladislav Liilwvy elvtársnak, a Martini (közép-szlsvákiai keiiilst) NeMzgéppari Tröszt vezérigazgatójának felszóteiiza vei. Szükséges azonban, hogy az irá­nyító szervek, valamint az üzemek, a vállalatok és a trösztök egész tevé­kenységét a pártalapszervezetek v Z9- tésével a kulcsfontosságú kérdések megoldására összpontosítsuk. Elsőren­dű feladat a termékfejlesztés és a ter­melés hatékonyságának növelése. Ah­hoz, hogy betörjünk az igényes piacok­ra, a lehető legkevesebb költséggel, ke­vés anyag és élőmunka „elfogyasztá­sával“ és a lehető legkorszerűbb gé­pekkel kell termelni. Figyelmünk elő­terében áll még az eddigi tartalékok kihasználása is. Ehhez járul a kiváló minőség kérlelhetetlen követelménye; így aztán világos, hogy ezek a prob­lémák, a termelés minden résztvevő­jének tevékenységét érintik, a munká­soktól kezdve a művezetőkön keresz­tül az irányítás legmagasabb szintjén levő igazgatókig. Trösztünk kommunis­tái az ilyen munkaszervezést igyeksze­nek előmozdítani, miközben tudatosít­juk, hogy minden technikus és munkás tevékenységének az a bizonyítványa, mennyire érvényesülnek termékeink a legigényesebb piacokon. A Detvai Pod­polianske! Gépgyárban például a ter­vezők és a dolgozók újfajta 0,5 köbmé­teres rakodógépet készítettek. A gép a lipcsei vásáron aranyérmet nyert. Az állami termékminősítő hivatal ezt a gyártmányt az első kategóriába rang­sorolta. Az idén 1700-at gyártunk be­lőle, ebből 1500-at kivitelre. A minőség javítása a nyereség 40 millió koroná­val való növelését tette lehetővé. Az építőipari gépek gyártása során szer­zett 40 millió korona nyerség 400 mil­lió korona értékű termék gyártását je­lenti. Kiváló eredményeket értek el a Dubnicai Gépipari és Színesfém Fel­dolgozó Üzem munkásai és tervezői is. Krómlakkozó gépsort gyártottak a Szovjetunió számára. Megemlíthetjük még az idei lipcsei vásáron aranyér­met nyert erdei lánctalpas traktort és egész sor már gyártmányt. Rendkívül nagyra érlékeljük azoknak a vállala­tainknak az eredményeit, amelyeknek nagyon igényes, szakosított termelési feladatokkal kellett szembenézniük. A termékfejlesztés jó kezdetét tör­vényszerű szükségletként fogjuk fel, mert ez annak a feltétele, hogy lépést tartsunk az egész világon tapasztal­ható haladással. A korszerű gyártás egyik alapfeltétele az, hogy gyors ütemben folytatódjék a termelés kon­centrálódása, és így biztosítsuk a nagyméretű sorozatgyártást. A szocia­lista tervezés, a nemzetközi munka- megosztás, különösen a Szovjetunió­val való együttműködés ehhez megte­remti a kedvező előfeltételeket. Már szóltam arról, hogy kifejlesz­tettünk egy nagy teljesítményű erdei lánctalpas traktort. Ilyen gépeket kellene használni a fakitermelés so­rán, hogy jobban gépesítsük a favá­gást, az ágak és a kéreg leválasztá­sát és a fa elszállítását. Számolunk vele, hogy a Szovjetunióval ezen a téren hasznos együttműködést fogunk folytatni, és világszínvonalat elérő fa- feldolgozó gépeket fogunk kölcsönö­sen szállítani. így képzeljük el a ter­melés koncentrálását, a nemzetközi együttműködést, ilyen megoldást kí­vánunk választani a fakitermelésben a munkatermelékenység problémáinak megoldása során is. Célkitűzéseink megvalósítása érde­kében elkezdtük a szakosítás fej­lesztését. Erre a célra fejlesztési és kutatóintézeteinket is felhasználjuk. Hogy lépést tartsunk a világon érvé­nyesülő irányzattal, a többi között úgy döntöttünk, hogy a martini Túró­éi Gépgyár a motorok gyártására, a Dubnicai Gépipari és Színesfém Fel­dolgozó Üzem a hidrosztatikus áttéte­lek, a Detvai Podpolianskei Gépgyár pedig az áttételek és a tengelyek gyártására szakosítja magát. A többi között figyelmünket az egységesített sorozatgyártás fejlesztésére is összpon­tosítani kell, amelyet a KGST kereté­ben készítenek elő. Nemcsak helyes­nek, hanem szükségesnek is tartjuk, hogy az ebből a munkamegosztásból adódó feladatokat fölvegyék az álla­milag kijelölt feladatok sorába. Ha­sonlítsuk csak össze a termelés gaz­daságosságát. Példaként vegyük a hen­gersorok gyártását. Az egy főre jutó munkatermelékenység 1980-ban várha­tóan 480 000, a hidrosztatikus áttéte­lek számát tekintve pedig 1 350 000 korona lesz. Ha csak a Szovjetunió követelményeit vesszük figyelembe a hidrosztatikus áttételekkel kapcsolat­ban, valamint az NDK és a Lengyel Népköztársaság követelményeit 1985-ig — márpedig ezeket teljesíteni tudjuk —, az egy főre jutó termelékenység nálunk annyira magas lesz, ameny- nyire nem is számítottunk. Hogy ért­hetőbbé tegyem, milyen tartalékokról van szó, elmondom a következő pél­dát. A Dubnicai Gépipari és Színes­fém Feldolgozó Üzem 15 000 alkalma­zottat foglalkoztat és bizonyos meny- nyiséget termel. A hidrosztatikus át­tételekre való szakosítás esetén ugyan­ezt a mennyiséget 2400 munkaerő ter­melné, beleértve az adminisztrációs és az irányításban dolgozó munkaerőket is. jó lehetőségeink vannak a Szovjet­unióba irányuló kivitelünk növelésére a 800—1800 lóerős nagy teljesítmé­nyű olajmeghajtású motorokból is, amelyeket a martini Túrócl Gépgyár termel. Ezeket a motorokat a 75—180 teherbírású Belasz nehézgépjárműbe szerelik be. Arra számítunk, hogy az összes beru­házásainkat a technológiai berendezé­sek fejlesztésére összpontosítjuk. Amikor mi, szlovákiai gépipari dol­gozók fejlődésünk bármely időszakai, sikereinket értékeljük, sohasem feled­kezünk meg a cseh munkásosztály in­ternacionalista segítségéről. Ezért sze­retném ezt az alkalmat is felhasználni arra, hogy köszönetét mondjak az üze­meink építéséhez nyújtott segítségért és a jó együttműködésért. Az ilyen kapcsolatok hozzájárulnak köztársasá­gunk erejének megszilárdításához és egységes népgazdaságának fejlesztésé­hez. Pártunk XV. kongresszusának előké­születei trösztünk üzemeiben és válla-» tataiban is a munkakezdeményezés fej­lődését ösztönözték. A tervet teljesít­jük és túlteljesítjük. Különösen az sze­rez számunkra örömet, hogv a műsza­ki fejlesztés terén a feladatok telje­sítése érdekében kifejtett erőfeszíté­seinkhez csatlakozott a Szlovák Tudo­mányos Akadémia, a Prágai Cseh Mű­szaki Főiskola, a Bratislavai Gazda­sági Főiskola és a Szlovák Műszaki Főiskola, a brnói Antonín Zápotocký Katonai Akadémia, a Žilinai Közle­kedési Főiskola és a Košicei Műszaki Főiskola. A CSKP XV. kongresszusa tiszteletére együttes szocialista felaján­lást fogadtak el. Bernard Iánkétól elvtársnak, a nyugat-szlovákiai kerület trebaticei Béke Efsz elnökének felszólalása Mi,, mezőgaz­dasági dolgozók tudatában va­gyunk annak, hogy eredmé­nyeinket, főleg a XIV. párt kongresszus utáni időszak­ban csakis pár tunk Központi Bizottsága és —■ Gustáv Husák főtitkár elvtárs vezetésével — Elnöksége mar­xista—leninista politikájának köszönhetően érhettük el. Feltételeink figyelembevé­telével megfontoltan, lépésről lépésre oldották meg a lenini szövetkezeti terv forradalmi gondolatainak megvalósítá­sával összefüggő kérdésüket. Mezőgazdasági dolgozóink tudatosí­tották a szocialista nagyüzemi term il­lés előnyeit, a CSKP politikájának he­lyességét, és ezt a politikát minden erejükkel támogatták. Ezt azok az óriá­si változások is bizonyítják, amelyek a XIV. pártkongresszus irányvonalának teljesítése során következtek be a ter­melésben és az emberek életében. Me­zőgazdaságunkban ma olyan emberek dolgoznak, akik büszkék hazájukra és az elért sikerekre. Pártunk politikája, amely a koncent­ráció, az együttműködés és a szakosí­tás segítségével a szocialista mezőgaz­dasági nagyüzemi termelés előnyeinek még tökéletesebb kihasználására irá­nyul, meghozza első jelentős eredmé­nyeit. Egyesült egységes földművesszö­vetkezetünkben is meggyőződtünk ar­ról, hogy a hároméves 'együttes gaz­dálkodás ideje alatt eddig még soha nem látott sikereket értünk el, amikor teljesítményeink értékét 36 millió ko­ronáról 52 millió koronára növeltük. Hála a dolgozók nagymérvű kezdemé­nyezésének, lelkiismeretes, kitartó, ál­dozatkész és mesteri munkájának, a legújabb tudományos ismeretek gyakor­lati érvényesítésének, földművesszövet­kezetünk teljesítette, sőt magasan túl­szárnyalta az ötödik ötéves tervidőszak valamennyi évének tervfejadatait. s ez­zel elősegítette a XIV. pártkongresszus irányvonalának teljesítését mezőgazda- sági téren, hogy saját termelésből fe­dezzük az alapélelmiszer-fogyasztás nö­vekedését. Szövetkezetünk kommunistái kövelke- kezetesen lebontották és biztosították a CSKP KB ülésein hozott határozatok­ból eredő és a gabonatermesztés fej­lesztését célzó feladatokat. Nagyarányú politikai tömegmunkát végeznek a szö­vetkezeti tagok közölt, akiket megnyer­tek a gabona program feladatai teljesí­tésének és túlszárnyalásának. Az elért jó eredményeket jelentős mértékben a tudományos-műszaki alappal, lőleg a Nitrai Mezőgazdasági Főiskolával, a Kľomeiíži Gabonakutató Intézettel, a Hrubčiceí Magnemesítő Állomással fenntartott szoros együttműködésünknek köszönhetjük. Különösen nagyra érté­keljük a szovjet magnemesítők segítsé­gét, akik minden évben eljönnek ke­rületünkbe, hogy átadják tapasztalatai­kat, hogyan lehet még jobb eredmé­nyeket elérni a nagyhozamú szovjet ga­bonafajtákkal, s tájékoztassanak minket gazdag tapasztalataikról, valamint a szovjet mezőgazdasági tudomány és gya­(Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents