Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-14 / 89. szám, szerda
A CSSZSZK 1976-1980. ÉVI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FEJLŐDÉSÉNEK FŐ IRÁNYAI (Folytatás a 9. oldalról) ként kell meghatároznunk, természetesen ugyanakkor biztosítanunk kell a szükséges szállítmányokat és munkaerőket is. Az 5. ötéves tervidőszakban a beruházásokat jelentősen befolyásolja a távlati fejlődést illető kérdések feldolgozásának színvonala. Ezek tisztázása fontos feltétele az összes tárgyi és időbeli összefüggés biztosításának a beruházási célkitűzések, az egyes beruházási akciók előkészítése és megvalósítása konkretizálásában. Ebből a szempontból kell előkészítenünk azokat a beruházásokat, amelyeket a 6. ötéves tervidőszakban akarunk megkezdeni. A külkereskedelem irányításának elsősorban a szükséges strukturális változásokra és a külkereskedelmi árucsere hatékonyságának növelésére kell irányulnia. Ez azt feltételezi, hogy elmélyítsük a külkereskedelem tervezését az egyes területeken is, intenzívebben dolgozzuk fel a távlati kereskedelmi politikai célkitűzéseket arra törekedjünk, hogy öt évnél hosszabb időszakokra kössünk megállapodásokat és ehhez alkalmazzuk azzal kapcsolatos munkamódszereinket, hogy növeljük versenyképességünket a szocialista és a többi piacon is. Sokkal szorosabb és hatékonyabb kapcsolatokat kell kialakítanunk a termelés és a külkereskedelem között. Együttműködésük alapja az állami terv, amely meghatározza a kivitel és a behozatal terjedelmét és a legfontosabb szállítmányoknál a konkrét irányzatot is. A termelési-gazdasági egységek feladata a kivitel műszaki színvonalának emelése, a szervisz-szolgálatok lényeges javítása, mivel ezen a téren igazolhatatlan hibák fordulnak elő. Tudatosítanunk kell, hogy csakis ilyen feltételek között érhetjük el a kiviteli árak szükséges szintjét, valamint a kivitel kívánatos előnyét a behozatallal szemben. Annak érdekében, hogy egységesen és rugalmasabban járjunk el a külföldi piacokon, felül kell bírálnunk a külkereskedelmi vállalatok optimális elrendezését és a termeléssel való szorosabb kapcsolatukat. Gyorsan meg kell oldanunk azt a problémát, hogy miként kapcsolhatjuk össze hatékonyabban és hogyan tehetjük gazdaságilag érdekeltté az egész termelési és termelés előtti szférát a külkereskedelmi tevékenység új formáinak érvényesítésében, a termelési szakosítás és kooperáció fejlesztésében a tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésében, a szocialista és a kapitalista országok viszonyában egyaránt. Az irányítás jelenlegi színvonalának javítása, a terv és belső kapcsolatainak tökéletesítése, az egyes irányítási szervek és a konkrét dolgozók felelőssé gének növelése a gazdasági szerződések megkötéséért és teljesítéséért, egyúttal alapvető feltétele a szállítői-meg- rendelői kapcsolatokban előforduló súlyos fogyatékosságok megoldásának. Az említett állapot egyik oka néhány esetben a kapacitások hiánya, ezek közül a terv egyeseket név szerint megold. Minden nem oldható meg azonban központilag. A beruházási limitek lehetővé teszik a termelési-gazdasági egységeknek és a vállalatoknak, hogy megoldják a fogyatékosságokat, elsősorban a részegységeket gyártó ágazatokban. Sajnos még mindig találkozunk olyan gyakorlattal, hogy a beruházások a kevésbé fontos feladatokat fedezik és a fontosabbakra újabb beruházásokat igényelnek. A felelőtlen hozzáállást nőm szüntetheti meg semmilyen rendszer, ebben elsősorban az irányító dolgozók politikai és szakmai színvonala dönt Ezen a téren nagy felelősség hárul elsősorban az illetékes minisztériumokra és termel esi-gazdasági egységekre. Annak érdekében, hogy emeljük az irányítás színvonalát, bátrabban kell keresnünk, kipróbálnunk és bevezetnünk a tervezés új, tökéletesebb módszerét, a sokoldalú ösztönzést és olvan szervezési Intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek összhangban állnak a további fejlődés objektív irányzatával. Ez az út lehetővé teszi, hogy kihasználjuk az összes tapasztalatot és az alulról jövő kezdeményezést. Igyekezetünket az állóalapok és a tartalékok jobb kihasználására, a termelés anyagigényességének csökkentésére, a bérfejlődés szabályozásának tökéletesítésére, a munkatermelékenység növelésére, a beruházási folyamat hatékonyságának növelésére, a minőség javítására és a gyorsabb termékfelújításra összpontosítjuk. A gazdaság teljesítőképességének növelése és a hatékonyság állandó fokozása elképzelhetetlen az értékviszonyok hatékonyabb kihasználása nélkül. Az irányításban és a döntésben fontolóra kell vennünk mindén egyes ráfordított koronát, és ebből a szempontból kell értékelnünk az elfogadott megoldások hatékonyságát. Meg kell szilárdítanunk a pénzügy és a hitelek aktív hatását. Nem képzelhető el egészséges gazdasági fejlődés pénzügyi, költség- vetési és valutaegyensúly nélkül. A pénzügyi tervek és eszközök egész rendszerének hatékony hatást kell gyakorolnia mindenütt, ahol a társadalmi forrásokat alacsony hatékonysággal, nem gazdaságosan és kitűzött elvekkel ellentétben használják ki. A fejlődés intenzifikálása megköveteli, hogy jobban kihasználjuk és tovább tökéletesítsük az üzemen belüli irányítást és a hozrascsot módszereket, amelyek egyesítik a központi terv és az alulról jövő kezdeményezés céljait. Ezzel kapcsolatban is ki kell emelnünk a normák, a kalkulációk, valamint az üzemekben, a részlegekben és a munkacsoportokban a tartalékok feltárására hatást gyakorló más formákat. Husák elvtárs a párt Központi Bizottságának tevékenységére vonatkozó beszámolóban helyesen követelte az egész irányító rendszer munkájának tökéletesítését, a minisztériumoktól egészen a vállalatokig. Nemcsak szervezési kérdésekről van szó, amint ezt nemegyszer értelmezik, hanem elsősorban a jogkör és a felelősség helyes meghatározásáról az irányítás egyes fokain. Minden irányító dolgozónak döntenie kell és személyes felelősséget kell vállalnia a hatásköréhez tartozó gazdasági eredményekért. Egyelőre a tárgyi problémák megoldásánál ezt gyakran mellőzik. Ennek egyik oka a termelési-műszaki alap szervezésében előforduló fogyatékosságok. A termelés növekedése és összetettsége, az állóeszközök újratermelése, a műszaki fejlődés, a nemzetközi együttműködés, valamint az integráció a KGST keretében megköveteli, hogy az irányítás alapvető tényezője a termelési gazdasági egység legyen, amely komplex módon, a hozrascsot alapján gazdálkodó, a termelés feltételei és jellege szerint differenciált egység. Ennek legjobban a termelési-gazdasági egység és a szakágazati vállalat konszern típusa felel meg. valamint kombinátok megszervezése mindenütt, ahol az célszerű. Az ilyen szervezési formák lehetővé teszik az irányító apparátus racionális irányítását és gazdaságos elrendezését. Ezért a gondos szervezési és politikai előkészítés után fokozatosan bevezetjük ezeket a változásokat, miközben az alapvető cél a termelési egységek nagy gazdasági hatékonysága. Továbbra is megszilárdítjuk a gazdasági szerződésnek, mint a tervfeladatok biztosítására szolgáló eszköznek a funkcióját a szocialista szervezetek között, és fokozott figyelmet szentelünk a hoszsú lejáratú szerződéseknek, amelyek a szállítói-megrendelői kapcsolatok stabilizálásának fontos eszközei. Az irányítás színvonaláról vitathatatlanul elsősorban a vezető dolgozók politikai és szakmai felkészültsége dönt. Ezért a párt rendkívüli figyelmet szentel az irányításban dolgozó káderek kiválasztása és nevelése állandó tökéletesítésének, megköveteli tőlük, hogy elkötelezetten, kezdeményezően és igényesen viszonyuljanak politikája megvalósításához. Ebben a tevékenységükben teljes támogatást nyújt nekik. A tervezési és pénzügyi rendszer további tökéletesítése az említett irányban fontos feladat, az állami és gazdasági szerveknek, elsősorban a szövetségi és a két nemzeti kormány képviselőinek felelősségteljesen kell viszonyulniuk hozzája. Legnagyobb gazdagságunk embereink becsületes és áldozatos munkája, tudása és fokozódó kezdeményezése. Ezt értékeljük és teljes mértékben megbecsüljük. A párt, a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalom, a SZISZ és a Nemzeti Front többi társadalmi szervezetének kezdeményezésére a gazdasági vezetők aktív részvételével a XV. pártkongresszus tiszteletére széleskörűen kibontakozott a szocialista verseny, a szocialista munkabrigádok mozgalma, az újító- és feltalálómozgalom, amely nagy anyagi értékeket alkot. Ezt a pártunk politikája iránti bizalom, a munkához való új viszony, továbbá a szocialista társadalom további fejlődése érdekében kitűzött célok iránti viszony megnyilvánulásának tartjuk. Az alkotó bátorság, az újítás és a társadalmi kezdeményezés fejlesztésében állandóan szem előtt kell tartanunk mély erkölcsi és nevelő jelentőségüket. A munka iránti új viszony bizonyítja a társadalmi érdekeknek és szükségleteknek az egyének és a kollektívák érdekeivel való közvetlen kapcsolatának a megértését, és egyúttal tanúsítja a belső meggyőződést arra vonatkozóan, hogy sajátunkon saját magunk számára dolgozunk. A verseny és a kezdeményezés fejlesztésére a közös ügyek intézésében való aktív részvétel hatékony formája, olyan forma, amely bevonja az embert a társadalmi mozgásba, megtanítja őt, hogy szélesebb összefüggésekben gondolkozzon és így gyakorlatilag is részt vegyen az irányításban és igazgatásban. Valamennyiünknek arra kell töreked' nünk, hogy az emberek tudatában megszilárduljon az a meggyőződés, hogy jobb munkával és jobb gazdálkodással kell megbirkóznunk az új, bonyolultabb feltételekkel. Ez azt jelenti, hogy szüntelenül ki kell alakítanunk a bíráló igényesség légkörét, nem szabad hogy elringassanak bennünket a részeredmények, megelégedjünk az elértekkel, hanem gondosan figyelemmel kell kísérnünk saját ágazatunk fejlődését, eredményeinket össze kell hasonlítanunk a legjobb hazai és külföldi eredményekkel. Ez megköveteli, hogy határozottabban tárjuk fel a tartalékokat és fogyatékosságokat, következetesebben harcoljunk a hanyagság és a felelőtlenség ellen, határozottan fellépjünk minden olyan nézet és tevékenység ellen, amely ellentétben áll erkölcsünk alapelveivel, a szocializmus alapelveivel. Társadalmunk további fejlődése érdekében a következő évekre nagy és igényes feladatokat tűzünk ' ki. Ezek valóra váltása valamennyiünk próbatétele, személyes képességeink, valamint azon elhatározásunk próbatétele lesz, hogy készen állunk minden erőnkkel a párt és a szocializmus támogatására. Elvtársak! Pártunk XV. kongresszusának határozatai párt-, társadalmi és állami tevékenységünk programját és irányvonalát jelentik ebben az ötéves időszakban. Šok minden, amit a népgazdaságban meg akarunk valósítani, jelentőségét tekintve túllépi a 6. ötéves terv keretét. Jó feltételeink vannak alapvető célkitűzéseink teljesítéséhez: pártunk következetesen megvalósítja a marxista— leninista elveket, igényes és reális tervünk, fejlett anyagi-műszaki alapunk van, és nagy lehetőségeink adódnak a szocialista gazdasági integrációban való részvételünkből, elsősorban a Szovjetunióval folytatott együttműködésünkből. A jövőben is biztonságunk fő tényezői maradnak az emberek, tapasztalataik, áldozatkészségük, amint ezt a múltban sokszor bebizonyították és amint ezt most, a 6. ötéves tervidőszak kezdetén is tanúsítják. Tőlünk függ, hogy optimálisan kihasználjuk ezeket a kedvező feltételeket. Reális optimizmussal, népünk nyugodt jövőjébe vetett szilárd hittel tekinthetünk az előttünk álló évek elé. Közös munkánk konkrét eredményei és sikerei további jelentős előrehaladást jelentenek majd a fejlett szocialista társadalom építésében Csehszlovákiában. Mélyen tudatosítjuk, hogy egyúttal hozzájárulnak a szocialista országok közössége gazdasági és politikai erejének megszilárdításához, és kifejezik aktív hozzájárulásukat a béke megszilárdításához és a nemzetközi társadalmi haladáshoz. Ebben látjuk nagy felelősségünket a szocializmus további fejlődéséért hazánkban, ebben látjuk az előttünk álló igényes feladatok teljesítéséhez szükséges kiapadhatatlan erőforrást. Kommunista pártunk vezetésével egységesen, bátran és határozottan haladunk előre a szocializmus eszméinek további győzelme, hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság boldog jö* vője felé. TESTVÉRI KAPCSOLATAINK EGYRE SZILÁRDABBAK Andrej Pavlovics Kirilenko elvtársnak, az SZKP küldöttsége vezetőjének felszólalása Kedves elvtársak! E napokban Prágára irányul a kommunistáknak és az egész világ haladó közvéleményének figyelme. A CSKP XV. kongresszusának munkásságát nagy érdeklődéssel követik a Szovjetunióban az emberek milliói. Kongresszusuk éppúgy, mint a többi testvérpárt kongresz- szusai, fontos határköve nemcsak országunk fejlődésének, hanem vállvetett előrehaladásunknak is a kommunista holnap felé. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy kongresszusukon képviselhetjük az SZKP-t. Engedjék meg, hogy lenini pártunk Központi Bizottsága, a szovjetek országának kommunistái és minden dolgozó nevében szívélyesen köszöntsem Csehszlovákia testvéri Kommunista Pártjának XV. kongresszusát, és sok sikert kívánjak gyümölcsöző munkájában. L. I. Brezsnyev elvtárs, az SZKP KB főtitkára, mielőtt Moszkvából elutaztunk megkért bennünket, hogy a csehszlovákiai kommunistáknak, az egész csehszlovák népnek átadjuk legszívélyesebb üdvözleteit és jókívánságait, és tolmácsoljuk azt, hogy gondolatban és szívben együtt van önökkel. Ezek a szavak kifejezik azokat az érzéseket, amelyekkel egész pártunk, az egész szovjet nép viseltetik csehszlovák barátai iránt. Amikor öt évvel ezelőtt Brezsnyev elvtárs a CSKP XIV. kongresszusán erről a szónoki emelvényről beszélt, ezt a kongresszust a CSSZSZK-ban a szocializmus ellenségei fölötti győzelem kongresszusának, a szocializmus győzelme kongresszusának nevezte. Az azóta eltelt években politikai és ideológiai harc folyt ennek a győzelemnek a megszilárdításáért, és a szocialista Csehszlovákia sokoldalú fejlődéséért. Nagy figyelemmel hallgattuk meg Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának tartalmas és kifejező beszámolóját, amely tükrözi Csehszlovákia kommunistáinak és valamennyi dolgozójának gyümölcsöző tevékenységét pártjuk történelmi jelentőségű XIV. kongresszusa határozatainak megvalósításában, valamint a jövő ösztönző kilátásait. Hála a társadalmi fejlődés kérdései iránti marxista-leninista hozzáállásnak, a fő veszélyt jelentő jobboldali opportunizmus elleni következetes harcnak, a CSKP vezető szerepe és a néppel való kapcsolata megszilárdításának, az önök pártja konszolidálta a társadalmat, és szavatolta Csehszlovákia átmenetét a gazdasági, szociális és kulturális fejlődés új szakaszába. Ezekben az években megszilárdult országuk helyzete a nemzetközi fórumon, megnőtt a CSKP tekintélye a nemzetközi, a kommunista és az egész nemzeti felszabadító mozgalomban. A szocialista Csehszlovákia sikerei éppúgy, mint a többi testvérország sikerei különösképpen kidomborodnak, ha szembesítjük őket a tőkés világ helyzetével. Ismeretes, hogy az elmúlt évek a kapitalizmus válsága kiéleződésének, az inflációnak, a tömeges munkanélküliségnek időszaka volt, amelynek terheit a néptömegek viselték. Ugyanezek az évek Csehszlovákia számára a termelés gyors felledülésének, a tudományban és a kultúrában a nagy sikereknek évei voltak, amelyekben emelkedett a nép életszínvonala, megvalósult az általános műveltség, az egészségügy fejlesztésének és más fontos népjóléti intézkedéseknek nagy programja. Minden csehszlovák hazafi joggal büszke lehet ezekre a kimagasló sikerekre. Mi, az önök barátai és harcostársai ezekhez a sikerekhez a szívünk mélyéből gratulálunk! Ha arról akarunk beszélni, hogy kongresszusi tanácskozásukon mi gyakorolta ránk a legnagyobb benyomást, azt mondhatjuk, hogy a derűlátás. A biztonságérzet, amely annak tudatából fakad, hogy a megválasztott út helyes, s a párt politikája és tervei az egész dolgozó nép széles körű támogatását élveizik. A marxisták-leninisták számára a párt politikai irányvonalának legmegbízhatóbb próbaköve az igazság, legmagasabb fokú mércéje mindig a gyakorlat volt, és az lesz a jövőben is. Maga az élet és a gyakorlat tanúskodik a CSKP által választott irány he(Folytatás a 11. oldalon) IBI 1976. IV. 14. 10
