Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-10 / 59. szám, szerda

Ä dunaszerdahelyi járási pártkonferencián Feke­te József, a Nagyme­gyeri Állami Gazdaság igazgatója fogalmazott így: „Büszkék vagyunk sikereinkre, büszkék, de nem önteltek. Az önteltség kerékkötője a további haladásnak, ezt pedig nem sze­retnénk ..." A járási pártbi­zottság beszámolója alapján ítélve a járás kommunistái tényleg jogos büszkeséggel te­kinthetnek vissza az eltelt öt esztendőre. Az állítás igazolá­sára csupán néhány példát hí­jut minden egyes dolgozóhoz. Mozgósítanak, példát mutatnak a magánéletben és a termelő- munkában egyaránt. A párt­munka gerince az emberformá­lás, „az új típusú szocialista ember kinevelése olyan ember­ré, aki tudja, mit miért tesz, aki érti ős magáénak vallja a munkához való szocialista vi­szony gondolatát, tud lelkesed­ni, örömét leli a jól végzett munkában, akinek a szavára lehet adni, és ha a szükség úgy kívánja, a jó ügyért ké­pes áldozatokat is hozni. k'gy felszólalás alapján Büszkén, de nem öntelten A |árási átlag fölött # Az adott szó értéke 0 A kö­zösségi és az egyéni érdek találkozója >0 Búzából het­ven, kukoricából száz mázsa hektáronk^^' vünk tanúságtételre: járási mé­retben a gabonafélék átlagos hektárhozama huszonkét má­zsával emelkedett, a járási át­lag szemes terményekben meg­haladja a hatvan mázsát, az ötödik ötéves terv idején kö­zel tízezer vagon gabonával többet adtak el a tervben elő­irányzottnál — ez a mennyi­ség közel félmillió ember egy- esztendei kenyere —, húsból pe­dig a tervezett huszonnégyezer tonna helyett harmicháromez- ret. A különbözet: kilencezer tonna. Több mint százezer em­ber évi hússzükséglete. Fekete József felszólalásában a büszkeségre hivatkozott, a jogos büszkeségre, amely an­nál is indokoltabb, mivel gaz­daságuk szintén derekas mun­kát végzett az említett öt esz­tendőben: eredményeik maga­san túlszárnyalják a járási át­lagot. Az állami gazdaság há­romszázhúsz kommunistája ne­vében jelentette a konferenciá­nak, hogy: „Gazdaságunk az utóbbi öt esztendőben olyan eredményeket ért el, amelyek legmerészebb elképzeléseinket is meghaladták". Jelentette, hogy náluk a párt vezető sze­repe valamennyi munkaszaka­szon érvényesül. A pártépítés számukra kulcskérdés. Ma már a dolgozóik huszonegy száza­léka tagja a pártnak. Egyetlen termelési ágból sem hiányza­nak a kommunisták. A kommu­nisták révén, a párt szava el­ieke>e József igazgató ma­ga is ette annak idején a cse­lédember szűkös, keserű kenye­rét. A nagymegyeri gazdaság hajdani cselédei közül nőtt fel erre az igazgatói posztra. Most is így fogalmazott: „Mi, a hajdani cselédek, fiaink és unokáink helyesen éltünk, jól sáfárkodtunk a szocialista tár­sadalom nyújtotta lehetőségek­kel. Az ötödik ötéves terv fel- udutait valamennyi munkasza­kaszon teljesítettük, sőt túl­teljesítettük.“ Ez az ál­lítás az utolsó betűig igaz. Különösen a növénytermesztés­ben értek el — még a duna- szerdahelyi járás viszonylatá­ban is — szembetűnő sikere­ket. A- szó hitelesítése miatt néhány példát említünk: A nö­vénytermesztésben a termelt javak értéke 38,3 millió koro­náról 60,5 millió koronára szö­kött fel. Ezt az eredményt — ez igen lényeges — a terme­lés struktúrájának a változta­tása nélkül, kizárólag a hek­tárhozamok emelkedésével ér­ték el. Az átlag búzából 70, árpából 45, kukoricából 100 és cukorrépából 535 mázsa volt. A másik alapvető ágazatban, az állattenyésztésben már nem ennyire „kiugrónk“ az ered­mények. Ez azonban mit sem változtat a lényegen, azon, hogy a fejlődés íve itt is tö­retlen. Egyébként, ahol 2250 tehéntől 3600 literen felüli az évi fejési átlag, ahoí kocánként az évi malacelválasztás eléri a húszat, a hízóknál a napi súlygyarapodás az 52 dekát, szükségtelen valamit is véka alá rejteni. Igen lényeges — Fekete József is aláhúzta —, hogy a hektárhozamok és a jó­szág hasznosságának növeke­dése mellett a munka termelé­kenysége is emelkedett. Ennek megfelelően a dolgozók bére is kedvezően alakult. Példa: Fe­kete József 33 százalékos mun­katermelékenység — emelke­désről beszélt. Hozzátette azonban azt is, hogy 1970— 1975 között a dolgozók havi átlagbére az 1970-es 2050 ko­rona helyett a múlt évben már elérte a 2426 koronát. Ezzel az összehasonlítással éppen azl a pontot emelte ki, ahol a tár­sadalmi és egyéni érdekek a legszembetűnőbben találkoz­nak. Hangsúlyt adott annak a nézetének is, hogy az eredmé­nyek számszerű összegezése mögött föltétlenül látnunk kell az embert. A sikerek mögött emberek állnak, hús-vér em berek, akik tudásuk, erejük legjavát adják, akiknek a sza­va,, cselekedete meghatározó je lentőségű minden vonatkozás ban, akik vállalnak és adott szavuk valóra váltását becsü­letbe vágó kötelességnek tart­ják. Bizonyítsuk újból: Fekete Jó­zsef említette, hogy hetvennégy­ben a gazdaság dolgozói 2,5 mii. korona értékű többletmunka kötelezettséget vállaltak és tíz millió korona értékűt teljesí tettek. Hetvenötben a vállalás és a teljesítés közötti különb­ség már kerek tízmillió korona volt. A becsületes kétkezi mun­ka mellett az ész, az értelem is egyre nagyobb szerephez jut. Ez számtalan formában meg nyilvánul, de, hogy csak egyet említsünk: az utóbbi két esz­tendőben tizenkét újítási javas­latot fogadtak el és realizál­tuk. Az eredmény? Évente ke­rek egymillió korona megtaka­rítás. Közülük, hogy csak egyet, a leglényegesebbet em­lítsük: bizonyos ésszerűsítéssel a sertések hizlalásánál évente háromnegyed millió korona ér­tékű szemes terményt takarí­tanak meg. El tudjuk képzelni, mit jelent ez, amikor országos méretben is szemestaknrmány- gondokkal küzdünk. A hajdani cselédek, fiaik és unokáik tehát jó gazda módjá ra sáfárkodnak a rájuk bízott vagyonnal. Felnőttek, nem „csak“ végzik a kötelességü­ket, hanem gondolkoznak, töp­rengenek, hogyan lehetne a jót még jobban csinálni, hogyan lehetne a rögből még többel, jobbat kihozni, hogyan lehetne az életet még szebbé, gazda­gabbá, tartalmasabbá, emberib­bé tenni. Ez most a nagy kérdés, amelyre a Nagymegyeri Állami Gazdaság dolgozói, keresik és megtalálják a választ. SZARKA ISTVÁN korrépát és csaknem 9000 va­gon takarmányt kell előállí­tanunk ahhoz, hogy az elő­irányzott 327 vagon hús 8 mil­lió 700 ezer liter tej, valamint 28 millió 500 ezer tojás áru­termelését folyamatosan és hiánytalanul biztosíthassuk. — Ez reális feladat és tel­jesíthető minden üzemrészle­gen, csak jobban oda keii fi­gyelnünk. Nálunk a termelés legnagyobb tartalékát a gabo­na, a kukorica és legelőink hozamának fokozásában talál­hatjuk. Őszi vetésű gabonáink például az első biológiai le'tá- rozáskor kitűnőre vizsgáztok. A mostani hőtakaró még ked­vezőbbé teszi a fejlődésüket, nö­veli kilátásainkat. A kukoricát sem érhetik bajok. Az őszi szántást sikeresen elvégeztük, s ha kellő értékű vetőmaghoz jutunk — jugoszláv hibridekre gondolok —, elérjük a 60 má­zsát hektáronként. Természetes, hogy feladataink teljesítése jobbára a föld ésszerű kihasz­nálásától függ. Ennek érdeké­ben több milliós befektetéssel háromezer hektáron talajjaví­tást hajtottunk végre. — Konkrétan a mi gazdasá­gunkban, TopoTanyban, ez idén takarmányszárító- és pogácsa­készítő üzem építését kezdjük el. Ilyen korszerű berendezések nélkül elképzelhetetlen az ál­lattenyésztés dinamikus fejlő­dése. Bár az is igaz, hogy a Nižné Nemecké-i farmon, ahol korszerű szárítóberendezés és 21 060 mázsa takarmány befo­gadására alkalmas tornyok áll­nak rendelkezésre, kevésbé használják ki a lehetőségeket, a szenázstornyok most is kon­ganak az ürességtől. — Üzemrészlegünket igazga­tósági méretben nem véletle­nül tartják a legjobbak közölt nyilván. Pártalapszervezetünk a kommunistákat rátermettségük szerint azokba az ágazatokba irányította, ahol a legszíveseb­ben dolgoznak, s így £k legna­gyobb teljesítményeket nyújt­ják. Cigányszármazású dolgo­zóink zöme is derekasnn helyt­áll a munkában mind az állat­tenyésztésben, mind a növény­termesztésben. Szinte egymás teljesítményét múlják felül Az a nézetem, hogy a Jelenlegi tervidőszakban még sikereseb­ben haladhatunk előre, mert a múlt években elég erőt és ta­pasztalatot gyűjtöttünk, amit most gyümölcsözően ka­matoztathatunk. Gazdaságunk már ez év első hónapjától kezdve az igényeknek megfe­lelő szinten teljesíti gazdasági és politikai feladatait. eredményeik dicsérik munkájukat Az állami gazdaság igazga­tóságának székhelyétől csak­nem 30 kilométernyi távolság­ban, ahonnan már az ungvári dombok vonulatát is jól ki le­het venni, a sobrancei tizem- részleg célgazdaságait is meg­látogattuk. Ennek a részlegnek az a jellegzetessége, hogy a mezőgazdasági ágazatokon kí­vül a tibavai speciális célgaz­daság mintegy 350 hektáros szőlészetről is gondoskodik. — Ebből adódóan — vallja be Hrinik Michal elvtárs, az üzemi pártbizottság elnöke — nagyobb gondok, igényesebb feladatok várnak ránk. Azt hi­szem azonban, hogy a legnehe zebbjén már túljutottunk A hiányzó munkaerőt az elmúlt években pótoltuk, sikerült ki alakítanunk a dolgozók törzs gárdáját. Legidőszerűbb és stir gető feladatunknak nálunk a szarvasmarha-állomány gyarapi tását, főleg a tehénállománv létszámnöveléséi tekintjük Igazgatósági méretben 100 nek­tár mezőgazdasági földterület re számítva 7() számosállatot ebből 26 tehenet tenyésztünk. E szint elérésére mi Is teljes erővel törekszünk. Ennél sok­kal jobbak az eredménvemk a szőlészetben Tavaly az 1970-es évihez viszonyítva 11022 má­zsával növeltük a termelést, de ez idén már 247 vagon szőlői kell termelnünk. Reánk a gaz daság vezetői, akárcsak a múltban, ez idén is bizodalom- mal tekinthetnek. Ez a néhány pillanatkép — melyeket a Michalovcei Állami Gazdaság lüktető életéDői meg­örökítettünk — a fejlődés irá­nyát vetíti előre. Egvben alá húzza a kommunisták nagy fe­lelősségét a festői szépségű Ší­rava és környéke gazdasági, kulturális felemelésére, jó hír­nevének öregbítésére. SZOMBATH AMBRUS Sikerek és problémák Gondos gazdák a földművesszövetkezetek tagjai, akik a múlt gazdasági év eredményeit, problémáit megtárgyalva, megvitat­va készülnek az új gazdasági évre. Jó alkalom erre a zár­számadó közgyűlés. Sikerek, problémák kerülnek felszínre ilyenkor, melyek ma már nemcsak egy-egy község életét tük­rözik vissza, hanem népgazdaságunk fejlődésének jelentős részét. Ezért követik nyomon gondos figyelemmel ezeket a zárszámadó taggyűléseket olvasóink, levelezőink is. Tudósítá­saikban főleg azokról a sikerekről és problémákról számol­nak be, melyek általában mindenkit érdeVelnplr, A belter|esseg fokozásává! Az Orech. Potoň-i (Dióspato- nyi) Efsz határa Csallóköz ter­mékeny földjén terül el, s ez a tény alapvetően meghatároz­za munkájának jellegét. Nagy sikereket ér el évről évre a növénytermesztés terén a 2179 hektáros mezőgazdasági földte­rületen gazdálkodó efsz. A bel­terjesség fokozásával öt év alatt 4,4 százalékkal nagyobb lett a szántóterület. A szeme­sek vetésterületének részará­nya az utóbbi ötéves terv ide­jén 6,1 százalékkal nagyobb volt, mint azelőtt. Főleg a bú­za, a kukorica és a cukorrépa vetésterülete növekedett. A munkásosztálynak köszönhető­en tavaly egy hektárra 277 ki­logramm műtrágya jutott. A bú­za termésátlaga tavaly 57 mé­termázsa volt hektáronként, az árpáé 44,6 métermázsa, a kuko­ricáé 69,1 métermázsa. Az ál­lami raktárakba tavaly 253 va­gon gabonafélét szállítottak. Ezzel az ötéves tervet 146,1 százalékra teljesítették, hiszen a tervezett 625 vagon helyett 913 vagon gabonát adtak el. A kertészet, a szőlő- és dohány- termesztés terén szintén tel­jesítették tervüket. Az efsz má­sik fő termelési ágazata az ál­lattenyésztés. A jövedelem 56,3 százaléka innen ered. A ser­téseknél elért jó szaporulat, mely a sertésfarm kiépítésének köszönhető, a jövő szempontjá­ból is biztató. KOVÁCS ÉVA Még 30 koronát A Cserháti Efsz-ben már a 60-as években kiváló eredmé­nyeket értek el a kukoricater­mesztés terén Még 1963-ban ez az efsz egyesült az örsújfalusi földművesszövetkezettel, és így a munkaerőprobléma is megol­dódott. A jó Ütemű fejlődést félbeszakította az 1965. évi du­nai árvíz. A baráti, rakovníki járás segítsége és a tagok be­csületes, jó munkája azonban hamarosan pótolta a vesztesé­get. Cserháton új bekötőút épült, új lakóházakat építettek, többen személyautót vásárol­tak. Felépült az új irodaház, autóbuszjárat létesült Komárom felé. Felépült a korszerű mű­velődési ház is. A dolgozók kul­turális igényeivel is törődtek az efsz vezetői. Kirándulásokat szerveztek a tagok számára. Nemcsak a hazai tájakra, ha­nem Magyarországra és Jugo­szláviába is. Többen tanulmá­nyi úton jártak a Szovjetunió­ban. A magyarországi Táti TSZ- szel néhány éve baráti kapcso­latot létesítettek, és ez a ba­ráti együttműködés a gazdasá­gi problémákra is kiterjed. A kulturális alapra a pénzt nem­csak betervezték, hanem meg­felelően fel is használták. A téli időszakban Iskolázásokat szerveztek, népszerűsítették a haladó munkamódszereket. Biz­tosították a dolgozók napközi étkeztetését egész évben. Jó munkafeltételeket biztosítottak számukra. A dolgozókról való gondoskodás igen magas szín­vonalú volt mind anyagi, mind kulturális téren. Rapcza Péter elvtárs, a földművesszővet ke­zet elnöke, aki egyébként az SZLKP KB tagja, két évtizede vezető. A zárszámadó taggyűlé­sen pontról pontra értékelte, elemezte az elért eredménye­ket. Az elmúlt gazdasági évre 8 millió korona bevételt ter­veztek. Ezt 11 millió koronára teljesítették. A jó munka ered­ményeként minden száz korona munkabérre még 30 koronát fi­zettek évvégi részesedésként. Az elért eredmények kötelez­nek. Tudják ezt az efsz tagjai is. Erről beszéltek az évzárón, ineg utána a fehér asztalnál. És erről: Hogyan lesz tovább? Ugyanis a 700 hektáros Cserhá­ti Efsz egyesült az Aranyosi Efsz-szel. A cserhátiak is tud­ják, hogy az egyesítés nem szo­ciális kérdés, hanem a kor kö­vetelménye. Most. a kis közös­ségből, ahol jól összeszoktak, egy új közösségbe lépnek. Bíz­nak abban. hogy a kezdeti, esetleges problémák megoldód­nak, mert tudják, a nagyobb közösség még nagyobb felada­tok megoldására képes. Remé­lik, hogy a „betársulók“ sem a mun kába járásnál, sem más, anyagi vagy szociális téren nem kerülnek majd hátrányos hely­zetbe. Remélik, hogy a követ­kező zárszámadáskor a költők szavait idézve mindannyian el­mondhatják majd: „Ez jó mu­latság, férfimunka volt!“ KURUCZ NÁNDORNÉ Bizalommal A Trhové Mýto-i fvásárvámo­si J CSSZBSZ Efsz zárszámadó taggyűlésén Házi Vince elvtárs, a pártszervezet elnöke köszön tötte a megjelent tagságot, a vendégeket és közöttük Feren- cei Štefan elvtársat, a járási pártbizottság vezető titkárát, valamint a magyarországi Töl­téstava TSZ küldöttségét. Csö­mör Géza elvtárs, az efsz elnö ke részletes beszámolót tartott. Az 1656 hektáron gazdálkodó földművesszövetkezet tavalv fő leg a növénytermesztésben ért el szép eredményeket. Búzából 56,1 métermázsát, árpából 52 6 méter mázsás hektárhozamot. Kukoricából 69,4 métermázsát takarítottak be egy-egy hektár­ról. A tervezettnél gyengébben sikerült a cukorrépa. Hektá­ronként 450 méter mázsás ho­zamot terveztek, de csak 393,7 métermázsa termett. Viszont a gyümölcsös, az efsz egyik erős­ségének bizonyult. Tavalyi ter­vüket 200 százalékra teljesítet­ték. A tervezett 150 vagon al­ma helyett 300 vagonnal ter­mett. Húseladási tervüket is túlteljesítették. A tagság tehát bizalommal választotta meg az ú) vezetőséget. Az efsz élére ismét Csömör Géza elvtárs ke­rült. ANDROVICS JENŐ Újabb negyedszázad kezdetén A zárszámadó közgyűlésen a 25. évet értékelték a Bolyi Efsz- ben. Eddig szinte minden évben a járás legjobbjai között sze­repelt ez a földművesszövetke- zet. Az alapító tagok, akik hű­ségesen, jóban és rosszban egy­aránt kitartottak, most dicsérő oklevelet kaptak: Bodrogi Sán­dor, Száraz János. Géczi Géza. Biacskó józsef és Lázár Emma. Az újabb negyedszázad kezde tén is az összefogás a hajtóerő, hiszen a zétényi és véki föld­művesszövetkezetekkel társul­va. közösen gazdálkodnak. így gazdaságosabban tudják kihasz­nálni a gépeket, jobban hasz­nosíthatják az eddig .szerzett tapasztalatokat Az új HALA­DÁS Efsz központja Bolyban lesz, mert az itteni körülmé­nyek jobban megfelelnek a kö­vetelményeknek. A munkaterv igényes, de megvalósítható, mert a feltételek adottak. A tagság becsületes munkája pe­dig kellő biztosíték, hogy a célkitűzéseket meg is valósítják majd. jABRIK ANNA

Next

/
Thumbnails
Contents