Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)
1976-03-10 / 59. szám, szerda
Ä dunaszerdahelyi járási pártkonferencián Fekete József, a Nagymegyeri Állami Gazdaság igazgatója fogalmazott így: „Büszkék vagyunk sikereinkre, büszkék, de nem önteltek. Az önteltség kerékkötője a további haladásnak, ezt pedig nem szeretnénk ..." A járási pártbizottság beszámolója alapján ítélve a járás kommunistái tényleg jogos büszkeséggel tekinthetnek vissza az eltelt öt esztendőre. Az állítás igazolására csupán néhány példát híjut minden egyes dolgozóhoz. Mozgósítanak, példát mutatnak a magánéletben és a termelő- munkában egyaránt. A pártmunka gerince az emberformálás, „az új típusú szocialista ember kinevelése olyan emberré, aki tudja, mit miért tesz, aki érti ős magáénak vallja a munkához való szocialista viszony gondolatát, tud lelkesedni, örömét leli a jól végzett munkában, akinek a szavára lehet adni, és ha a szükség úgy kívánja, a jó ügyért képes áldozatokat is hozni. k'gy felszólalás alapján Büszkén, de nem öntelten A |árási átlag fölött # Az adott szó értéke 0 A közösségi és az egyéni érdek találkozója >0 Búzából hetven, kukoricából száz mázsa hektáronk^^' vünk tanúságtételre: járási méretben a gabonafélék átlagos hektárhozama huszonkét mázsával emelkedett, a járási átlag szemes terményekben meghaladja a hatvan mázsát, az ötödik ötéves terv idején közel tízezer vagon gabonával többet adtak el a tervben előirányzottnál — ez a mennyiség közel félmillió ember egy- esztendei kenyere —, húsból pedig a tervezett huszonnégyezer tonna helyett harmicháromez- ret. A különbözet: kilencezer tonna. Több mint százezer ember évi hússzükséglete. Fekete József felszólalásában a büszkeségre hivatkozott, a jogos büszkeségre, amely annál is indokoltabb, mivel gazdaságuk szintén derekas munkát végzett az említett öt esztendőben: eredményeik magasan túlszárnyalják a járási átlagot. Az állami gazdaság háromszázhúsz kommunistája nevében jelentette a konferenciának, hogy: „Gazdaságunk az utóbbi öt esztendőben olyan eredményeket ért el, amelyek legmerészebb elképzeléseinket is meghaladták". Jelentette, hogy náluk a párt vezető szerepe valamennyi munkaszakaszon érvényesül. A pártépítés számukra kulcskérdés. Ma már a dolgozóik huszonegy százaléka tagja a pártnak. Egyetlen termelési ágból sem hiányzanak a kommunisták. A kommunisták révén, a párt szava elieke>e József igazgató maga is ette annak idején a cselédember szűkös, keserű kenyerét. A nagymegyeri gazdaság hajdani cselédei közül nőtt fel erre az igazgatói posztra. Most is így fogalmazott: „Mi, a hajdani cselédek, fiaink és unokáink helyesen éltünk, jól sáfárkodtunk a szocialista társadalom nyújtotta lehetőségekkel. Az ötödik ötéves terv fel- udutait valamennyi munkaszakaszon teljesítettük, sőt túlteljesítettük.“ Ez az állítás az utolsó betűig igaz. Különösen a növénytermesztésben értek el — még a duna- szerdahelyi járás viszonylatában is — szembetűnő sikereket. A- szó hitelesítése miatt néhány példát említünk: A növénytermesztésben a termelt javak értéke 38,3 millió koronáról 60,5 millió koronára szökött fel. Ezt az eredményt — ez igen lényeges — a termelés struktúrájának a változtatása nélkül, kizárólag a hektárhozamok emelkedésével érték el. Az átlag búzából 70, árpából 45, kukoricából 100 és cukorrépából 535 mázsa volt. A másik alapvető ágazatban, az állattenyésztésben már nem ennyire „kiugrónk“ az eredmények. Ez azonban mit sem változtat a lényegen, azon, hogy a fejlődés íve itt is töretlen. Egyébként, ahol 2250 tehéntől 3600 literen felüli az évi fejési átlag, ahoí kocánként az évi malacelválasztás eléri a húszat, a hízóknál a napi súlygyarapodás az 52 dekát, szükségtelen valamit is véka alá rejteni. Igen lényeges — Fekete József is aláhúzta —, hogy a hektárhozamok és a jószág hasznosságának növekedése mellett a munka termelékenysége is emelkedett. Ennek megfelelően a dolgozók bére is kedvezően alakult. Példa: Fekete József 33 százalékos munkatermelékenység — emelkedésről beszélt. Hozzátette azonban azt is, hogy 1970— 1975 között a dolgozók havi átlagbére az 1970-es 2050 korona helyett a múlt évben már elérte a 2426 koronát. Ezzel az összehasonlítással éppen azl a pontot emelte ki, ahol a társadalmi és egyéni érdekek a legszembetűnőbben találkoznak. Hangsúlyt adott annak a nézetének is, hogy az eredmények számszerű összegezése mögött föltétlenül látnunk kell az embert. A sikerek mögött emberek állnak, hús-vér em berek, akik tudásuk, erejük legjavát adják, akiknek a szava,, cselekedete meghatározó je lentőségű minden vonatkozás ban, akik vállalnak és adott szavuk valóra váltását becsületbe vágó kötelességnek tartják. Bizonyítsuk újból: Fekete József említette, hogy hetvennégyben a gazdaság dolgozói 2,5 mii. korona értékű többletmunka kötelezettséget vállaltak és tíz millió korona értékűt teljesí tettek. Hetvenötben a vállalás és a teljesítés közötti különbség már kerek tízmillió korona volt. A becsületes kétkezi munka mellett az ész, az értelem is egyre nagyobb szerephez jut. Ez számtalan formában meg nyilvánul, de, hogy csak egyet említsünk: az utóbbi két esztendőben tizenkét újítási javaslatot fogadtak el és realizáltuk. Az eredmény? Évente kerek egymillió korona megtakarítás. Közülük, hogy csak egyet, a leglényegesebbet említsük: bizonyos ésszerűsítéssel a sertések hizlalásánál évente háromnegyed millió korona értékű szemes terményt takarítanak meg. El tudjuk képzelni, mit jelent ez, amikor országos méretben is szemestaknrmány- gondokkal küzdünk. A hajdani cselédek, fiaik és unokáik tehát jó gazda módjá ra sáfárkodnak a rájuk bízott vagyonnal. Felnőttek, nem „csak“ végzik a kötelességüket, hanem gondolkoznak, töprengenek, hogyan lehetne a jót még jobban csinálni, hogyan lehetne a rögből még többel, jobbat kihozni, hogyan lehetne az életet még szebbé, gazdagabbá, tartalmasabbá, emberibbé tenni. Ez most a nagy kérdés, amelyre a Nagymegyeri Állami Gazdaság dolgozói, keresik és megtalálják a választ. SZARKA ISTVÁN korrépát és csaknem 9000 vagon takarmányt kell előállítanunk ahhoz, hogy az előirányzott 327 vagon hús 8 millió 700 ezer liter tej, valamint 28 millió 500 ezer tojás árutermelését folyamatosan és hiánytalanul biztosíthassuk. — Ez reális feladat és teljesíthető minden üzemrészlegen, csak jobban oda keii figyelnünk. Nálunk a termelés legnagyobb tartalékát a gabona, a kukorica és legelőink hozamának fokozásában találhatjuk. Őszi vetésű gabonáink például az első biológiai le'tá- rozáskor kitűnőre vizsgáztok. A mostani hőtakaró még kedvezőbbé teszi a fejlődésüket, növeli kilátásainkat. A kukoricát sem érhetik bajok. Az őszi szántást sikeresen elvégeztük, s ha kellő értékű vetőmaghoz jutunk — jugoszláv hibridekre gondolok —, elérjük a 60 mázsát hektáronként. Természetes, hogy feladataink teljesítése jobbára a föld ésszerű kihasználásától függ. Ennek érdekében több milliós befektetéssel háromezer hektáron talajjavítást hajtottunk végre. — Konkrétan a mi gazdaságunkban, TopoTanyban, ez idén takarmányszárító- és pogácsakészítő üzem építését kezdjük el. Ilyen korszerű berendezések nélkül elképzelhetetlen az állattenyésztés dinamikus fejlődése. Bár az is igaz, hogy a Nižné Nemecké-i farmon, ahol korszerű szárítóberendezés és 21 060 mázsa takarmány befogadására alkalmas tornyok állnak rendelkezésre, kevésbé használják ki a lehetőségeket, a szenázstornyok most is konganak az ürességtől. — Üzemrészlegünket igazgatósági méretben nem véletlenül tartják a legjobbak közölt nyilván. Pártalapszervezetünk a kommunistákat rátermettségük szerint azokba az ágazatokba irányította, ahol a legszívesebben dolgoznak, s így £k legnagyobb teljesítményeket nyújtják. Cigányszármazású dolgozóink zöme is derekasnn helytáll a munkában mind az állattenyésztésben, mind a növénytermesztésben. Szinte egymás teljesítményét múlják felül Az a nézetem, hogy a Jelenlegi tervidőszakban még sikeresebben haladhatunk előre, mert a múlt években elég erőt és tapasztalatot gyűjtöttünk, amit most gyümölcsözően kamatoztathatunk. Gazdaságunk már ez év első hónapjától kezdve az igényeknek megfelelő szinten teljesíti gazdasági és politikai feladatait. eredményeik dicsérik munkájukat Az állami gazdaság igazgatóságának székhelyétől csaknem 30 kilométernyi távolságban, ahonnan már az ungvári dombok vonulatát is jól ki lehet venni, a sobrancei tizem- részleg célgazdaságait is meglátogattuk. Ennek a részlegnek az a jellegzetessége, hogy a mezőgazdasági ágazatokon kívül a tibavai speciális célgazdaság mintegy 350 hektáros szőlészetről is gondoskodik. — Ebből adódóan — vallja be Hrinik Michal elvtárs, az üzemi pártbizottság elnöke — nagyobb gondok, igényesebb feladatok várnak ránk. Azt hiszem azonban, hogy a legnehe zebbjén már túljutottunk A hiányzó munkaerőt az elmúlt években pótoltuk, sikerült ki alakítanunk a dolgozók törzs gárdáját. Legidőszerűbb és stir gető feladatunknak nálunk a szarvasmarha-állomány gyarapi tását, főleg a tehénállománv létszámnöveléséi tekintjük Igazgatósági méretben 100 nektár mezőgazdasági földterület re számítva 7() számosállatot ebből 26 tehenet tenyésztünk. E szint elérésére mi Is teljes erővel törekszünk. Ennél sokkal jobbak az eredménvemk a szőlészetben Tavaly az 1970-es évihez viszonyítva 11022 mázsával növeltük a termelést, de ez idén már 247 vagon szőlői kell termelnünk. Reánk a gaz daság vezetői, akárcsak a múltban, ez idén is bizodalom- mal tekinthetnek. Ez a néhány pillanatkép — melyeket a Michalovcei Állami Gazdaság lüktető életéDői megörökítettünk — a fejlődés irányát vetíti előre. Egvben alá húzza a kommunisták nagy felelősségét a festői szépségű Šírava és környéke gazdasági, kulturális felemelésére, jó hírnevének öregbítésére. SZOMBATH AMBRUS Sikerek és problémák Gondos gazdák a földművesszövetkezetek tagjai, akik a múlt gazdasági év eredményeit, problémáit megtárgyalva, megvitatva készülnek az új gazdasági évre. Jó alkalom erre a zárszámadó közgyűlés. Sikerek, problémák kerülnek felszínre ilyenkor, melyek ma már nemcsak egy-egy község életét tükrözik vissza, hanem népgazdaságunk fejlődésének jelentős részét. Ezért követik nyomon gondos figyelemmel ezeket a zárszámadó taggyűléseket olvasóink, levelezőink is. Tudósításaikban főleg azokról a sikerekről és problémákról számolnak be, melyek általában mindenkit érdeVelnplr, A belter|esseg fokozásává! Az Orech. Potoň-i (Dióspato- nyi) Efsz határa Csallóköz termékeny földjén terül el, s ez a tény alapvetően meghatározza munkájának jellegét. Nagy sikereket ér el évről évre a növénytermesztés terén a 2179 hektáros mezőgazdasági földterületen gazdálkodó efsz. A belterjesség fokozásával öt év alatt 4,4 százalékkal nagyobb lett a szántóterület. A szemesek vetésterületének részaránya az utóbbi ötéves terv idején 6,1 százalékkal nagyobb volt, mint azelőtt. Főleg a búza, a kukorica és a cukorrépa vetésterülete növekedett. A munkásosztálynak köszönhetően tavaly egy hektárra 277 kilogramm műtrágya jutott. A búza termésátlaga tavaly 57 métermázsa volt hektáronként, az árpáé 44,6 métermázsa, a kukoricáé 69,1 métermázsa. Az állami raktárakba tavaly 253 vagon gabonafélét szállítottak. Ezzel az ötéves tervet 146,1 százalékra teljesítették, hiszen a tervezett 625 vagon helyett 913 vagon gabonát adtak el. A kertészet, a szőlő- és dohány- termesztés terén szintén teljesítették tervüket. Az efsz másik fő termelési ágazata az állattenyésztés. A jövedelem 56,3 százaléka innen ered. A sertéseknél elért jó szaporulat, mely a sertésfarm kiépítésének köszönhető, a jövő szempontjából is biztató. KOVÁCS ÉVA Még 30 koronát A Cserháti Efsz-ben már a 60-as években kiváló eredményeket értek el a kukoricatermesztés terén Még 1963-ban ez az efsz egyesült az örsújfalusi földművesszövetkezettel, és így a munkaerőprobléma is megoldódott. A jó Ütemű fejlődést félbeszakította az 1965. évi dunai árvíz. A baráti, rakovníki járás segítsége és a tagok becsületes, jó munkája azonban hamarosan pótolta a veszteséget. Cserháton új bekötőút épült, új lakóházakat építettek, többen személyautót vásároltak. Felépült az új irodaház, autóbuszjárat létesült Komárom felé. Felépült a korszerű művelődési ház is. A dolgozók kulturális igényeivel is törődtek az efsz vezetői. Kirándulásokat szerveztek a tagok számára. Nemcsak a hazai tájakra, hanem Magyarországra és Jugoszláviába is. Többen tanulmányi úton jártak a Szovjetunióban. A magyarországi Táti TSZ- szel néhány éve baráti kapcsolatot létesítettek, és ez a baráti együttműködés a gazdasági problémákra is kiterjed. A kulturális alapra a pénzt nemcsak betervezték, hanem megfelelően fel is használták. A téli időszakban Iskolázásokat szerveztek, népszerűsítették a haladó munkamódszereket. Biztosították a dolgozók napközi étkeztetését egész évben. Jó munkafeltételeket biztosítottak számukra. A dolgozókról való gondoskodás igen magas színvonalú volt mind anyagi, mind kulturális téren. Rapcza Péter elvtárs, a földművesszővet kezet elnöke, aki egyébként az SZLKP KB tagja, két évtizede vezető. A zárszámadó taggyűlésen pontról pontra értékelte, elemezte az elért eredményeket. Az elmúlt gazdasági évre 8 millió korona bevételt terveztek. Ezt 11 millió koronára teljesítették. A jó munka eredményeként minden száz korona munkabérre még 30 koronát fizettek évvégi részesedésként. Az elért eredmények köteleznek. Tudják ezt az efsz tagjai is. Erről beszéltek az évzárón, ineg utána a fehér asztalnál. És erről: Hogyan lesz tovább? Ugyanis a 700 hektáros Cserháti Efsz egyesült az Aranyosi Efsz-szel. A cserhátiak is tudják, hogy az egyesítés nem szociális kérdés, hanem a kor követelménye. Most. a kis közösségből, ahol jól összeszoktak, egy új közösségbe lépnek. Bíznak abban. hogy a kezdeti, esetleges problémák megoldódnak, mert tudják, a nagyobb közösség még nagyobb feladatok megoldására képes. Remélik, hogy a „betársulók“ sem a mun kába járásnál, sem más, anyagi vagy szociális téren nem kerülnek majd hátrányos helyzetbe. Remélik, hogy a következő zárszámadáskor a költők szavait idézve mindannyian elmondhatják majd: „Ez jó mulatság, férfimunka volt!“ KURUCZ NÁNDORNÉ Bizalommal A Trhové Mýto-i fvásárvámosi J CSSZBSZ Efsz zárszámadó taggyűlésén Házi Vince elvtárs, a pártszervezet elnöke köszön tötte a megjelent tagságot, a vendégeket és közöttük Feren- cei Štefan elvtársat, a járási pártbizottság vezető titkárát, valamint a magyarországi Töltéstava TSZ küldöttségét. Csömör Géza elvtárs, az efsz elnö ke részletes beszámolót tartott. Az 1656 hektáron gazdálkodó földművesszövetkezet tavalv fő leg a növénytermesztésben ért el szép eredményeket. Búzából 56,1 métermázsát, árpából 52 6 méter mázsás hektárhozamot. Kukoricából 69,4 métermázsát takarítottak be egy-egy hektárról. A tervezettnél gyengébben sikerült a cukorrépa. Hektáronként 450 méter mázsás hozamot terveztek, de csak 393,7 métermázsa termett. Viszont a gyümölcsös, az efsz egyik erősségének bizonyult. Tavalyi tervüket 200 százalékra teljesítették. A tervezett 150 vagon alma helyett 300 vagonnal termett. Húseladási tervüket is túlteljesítették. A tagság tehát bizalommal választotta meg az ú) vezetőséget. Az efsz élére ismét Csömör Géza elvtárs került. ANDROVICS JENŐ Újabb negyedszázad kezdetén A zárszámadó közgyűlésen a 25. évet értékelték a Bolyi Efsz- ben. Eddig szinte minden évben a járás legjobbjai között szerepelt ez a földművesszövetke- zet. Az alapító tagok, akik hűségesen, jóban és rosszban egyaránt kitartottak, most dicsérő oklevelet kaptak: Bodrogi Sándor, Száraz János. Géczi Géza. Biacskó józsef és Lázár Emma. Az újabb negyedszázad kezde tén is az összefogás a hajtóerő, hiszen a zétényi és véki földművesszövetkezetekkel társulva. közösen gazdálkodnak. így gazdaságosabban tudják kihasználni a gépeket, jobban hasznosíthatják az eddig .szerzett tapasztalatokat Az új HALADÁS Efsz központja Bolyban lesz, mert az itteni körülmények jobban megfelelnek a követelményeknek. A munkaterv igényes, de megvalósítható, mert a feltételek adottak. A tagság becsületes munkája pedig kellő biztosíték, hogy a célkitűzéseket meg is valósítják majd. jABRIK ANNA
